Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

.Munkává! munkára nevelni’' Színvonalas építőtáborok Az idei a huszonharmadík olyan esztendő, amelyben .nyáron a középiskolákban és felsőoktatási intézmények­ben tanulók szervezett tor­mában segédkeznek a nép­gazdaság különböző területe- -in. A középkorúak még emlékeznek rá, a kezdetet 1958-ban a Hanság jelentet­te, ahol mintegy három és lél ezer egyetemista dolgozott az első építőtáborban. Az el­telt több mint két évtized­ben ez a mozgalom hatal­mas fejlődésen, átalakuláson ment keresztül. Mindenek­előtt: nemes hagyománnyá vált a diákok köreben. Ezt jelzi az az adat, miszerint a lui- sionkét év alatt 600 ezer­nél is több fiatal vett részt a táborokban. Amíg koráb­ban sokan csak a tovább­haladás érdekében „áldoztak fel” szünidejükből két he­tet, manapság inkább már az okoz fejtörtést a szerve­zőknek, hogyan teremtsenek újabb és újabb lehetősége­ket. Az elmúlt években ugyanis mindannyiszor na­gy ob volt a jelentkezők száma, mint ahányuknak fé­rőhelyet tudtak biztosítani. Az idén például tízezerrel több igény futott be. De a vállalatok, sőt a termelőszövetkezetek is egy­re inkább belátják az épí­tőtábori mozgalom hasznos­ságát, szükségességét. Erre példa: amíg 1977-ben csu­pán három termelőszövetke­zetbe szerveztek tábort, ad­dig az idén 19 tsz vállalta. Az 1980-as évadban így — június 22. és augusztus. Ki. között — az Állami Ifjúsá­gi Bizottság és a KISZ Köz­ponti Bizottsága 99 tábor­helyre összesen 58 ezer 300 fiatalt mozgósított. Emellett az egyetemisták és főisko­lások saját szervezésű épí­tőtáborokban tevékenyked­nek majd az elkövetkező csaknem két hónap során. Az építőtáborok sikeres működéséhez nagymérték­y Munkára készek a malmok Bővült a selypi üzem kapacitása Országszerte 148 malom várja az idei termést, — s amint a Gabonatrösztnél el­mondták — valamennyiben felkészültek a kenyérnek va­ló fogadására, elvégezték a szükséges nagyjavításokat, s néhány rekonstrukcióra is sor került. Megújították a gépsorokat, a törökszentmik­lósi és a 100 éves békéscsa­bai István malomban, a fe­rencvárosi és a selypi üzem­nél pedig nagyszabású kapa­citásbővítést hajtottak régre. Az első búzaszállítmányokra július 8—lü-e körül számíta­nak. s előreláthatóan Békés, Csongrád, Pest és Baranya megye malmaiban indul leg­hamarabb a munka. S ahogy az aratás megköveteli: há­rom műszakban, éjjel-nappal őrlik majd a búzát. Az átvételnél — az idén e/iször mindenütt — a ga­bona minősége lesz a döntő. Ötszáz községben, települé­sen 960 átvevöhelyen napi 300 000 tonna termény minő­ség szerinti átvételére ké­szültek fel. A gabonaipar 102 laboratóriumot rendezett be a legkorszerűbb műszerek­kel, hogy a búza béltartal­ma, s egyéb tulajdonságai alapján első. második vagy harmadik kategóriába sorol­ják a beérkező gabonát. Az első kategóriába az úgyne­vezett javított vagy különle­ges minőségű búza kerül, en­nek — 100 kilogrammonként — 325 forint az átvételi ára. s biológiai értékénél fogva a legjobb minőségű liszt ké­szülhet belőle. A második kategóriába az étkezési vagy szokványbúza tartozik — eb­ből sütik a kenyeret —. s310 forint az ára. Végül a har­madik csoportot — 280 fo­rintos áron — n takarmány- búzának tartják fenn. ben hozzájárult a korábbi éveknél színvonalasabb elő­készítő-szervező munka. En­nek keretében külön emlí­tésre érdemes a táborveze- tők részére április közepén Csillebércen megtartott két­napos felkészítés. valamint az Építőtábor '80 című vas­kos kiadvány, amelyben a táborozáshoz szükséges minden fontos tudnivaló megtalálható. A táborveze­tőségek tagjainak és a bri­gádvezetőknek pedig a- me­gyei KISZ-bizottságokon tartottak tájékoztatókat. Sokrétű, színvonalasabb programokkal Mindezzel együtt sem indokolható, magyarázható azonban az építőtáborozni kívánók létszámának emel­kedése. Ehhez szükség volt arra is. hogy a szervezők a korábbiaknál jobban gon­doskodjanak a szabad idő eltöltéséről. Emlékszem, hét- nyolc esztendővel ezelőtt még saját magunknak ala­kítottuk ki a programot: délutánonkénti . sporttalál­kozók, esetleg alvás jelen­tette az időtöltést, esténként legtöbbször céltalan sétálga- tás. egyszer-kétszer filmve­títés. Ám. az utóbbi években megváltozott a helyzet. A táborokban rendszeresen tar. tanak politikai fórumokat, különféle együttesek, művé­szeti csoportok biztosítanak szórakozási lehetőséget a tá­borlakóiénak. Már hagyo­mánynak számítanak a köz­lekedésbiztonsági szaktábo­rok, amelyekben a közieke* dés alapjaival ismerkedhet­nek meg a diákok. Mind­ezek mellett vetélkedők, filmvetítések, sportverse­nyek színesítik a kéthetes időszak programját. Az idei építőtábori sze­zonban — a központi • szer­vezésű helyeken — tovább bővülnek a lehetőségek. Az országban 39 táborhelyen 43 turnusban lesznek úgyneve­zett szakosított táborok. Ezekben egyetemi-főiskolai hallgatók irányításával poli­tikai, irodalmi, néprajzi, művészeti témákat dolgoz­nak fel a résztvevők a fog­lalkozásokon. továbbá külön­böző elméleti és gyakorlati feladatokat is végrehajtanak. Először az idén szerveztek honvédelmi szaktábort. Bia- torbágyon, ahol — megfelelő elméleti és gyakorlati képzés révén — a honvédelemmel kapcsolatos ismereteiket gyarapíthatják az oda kerü­lő középiskolások. Az alapos előkészítő munka, az újabb lehetőségek megteremtése remélhetőleg tovább fokozza az építotá- borozók munkakedvét, szor­galmát, s — mint a KISZ KB illetékesei várják — hozzájárul a cél megvalósí­tásához: „Munkával munká­ra nevelni az ifjúságot!". Sz. Z. Külföldi főiskolások részvételével Nemzetközi építőtábor nyílt Egerben Mar hagyomány az. hogy az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola minden év­ben építőtábort szervez a külföldi hallgatók számára. A hazánkkal szomszédos országokból a magyar felső- oktatási intézménnyel test­vérkapcsolatban levő főis­kolák tanárjelöltjei érkez­nek elsősorban a megye- székhelyre. Az idén hétfőn kezdődött a munka. A Német Demok­ratikus Köztársaságból. Er­furtból 14 vendéget fogad­tak. Lengyel földről kilencen jöttek, várják a beszterce­bányaiakat és a bolgár fia­talokat. is. A táborlakók egy hónapot töltenek nálunk. Három hé­tig a mezőgazdaságban te­vékenykednek, s üdítőital­palackozással foglalkoznak, egy héten át pedig Magyar- ország nevezetességeivel is­merkednek meg. Bikavér—új palackban; A bikavérprogram eredményeként laz Eger—Mátra vidéki Borgazdasági ^Kombinát árnyékszalai palackozójá­ban megkezdték a különleges, minőségi Egri Bikavér palackozását. ' fajtatiszta bormár­ka tij kiszerelésben, márkajeggyel ellátva, az Országos Borminősítő Intézet védjegyével kerül forgalmazásba. (Fotó: Perl Márton) Kétszázezerről egymillióra Lesz-e Egernek mezőgazdasági szakboltja? Ha hősies munkavégzésről esik szó. bizonyára csaknem mindenkinek eszébe jut a bá­nyászszakma, a kohász ve- rejtékes arca, de hogy egy bolti eladóra gondoljon va­laki, az aligha valószínű. Pedig Eger. belvárosában szerényen meghúzódik egy parányi üilet, ahol az eladók nap mint nap megjárják a maguk kálváriáját. Maga az üzlet alig pár tíz négyzetmé­ternyi, s hogy ilyen kis he­lyen mi mindent árusítanak, az már önmagában sokat el­árul. Kapható itt vetőmag, bab. borsó, retek, állati táp­szer, madáreleség, növényvé­dő szer, gyomirtószer, műtrá­gya. kerti szerszámok, szőlő­prés, metszőolló, demizson és még sorolni lehetne mind­azokat a cikkeket, amelyek, így vagy úgy, de a kiskert­tulajdonosok, a hobbitelek­kel rendelkezők, vagy éppen a szőlősgazdák érdeklődésére számot tarthatnak. A kereslet nagyságára mi sem jellemzőbb, hogy tíz-ti­zenöt esztendővel ezelőtt ha­vonta kétszáz-kétszázötven- ezer forintot ért el az üzlet forgalma, az idén pedig akadt már egymilliós havi tétel is. Az elmúlt tizenöt esztendő szinte nyomtalanul szállt cl az üzlet felett, már ami .a bolt nagyságát illeti. A csak­nem ötszörös áruforgalom ugyanakkora területen bo­nyolódik, mint hajdanán. S közben az életmódban, az életszínvonalban bekövetke­zett változások meghozták a hobbikerteket, a hétvégi tel­keket. a kiskerteket, melyek­nek gazdái sokszor be sem férnek az üzletbe. Az eladók nemcsak árusí­tással vannak elfoglalva. Az újdonsült kertgazda bizony többnyire járatlan a modern vegyszerek birodalmában, s legtöbbször felvilágosítást. Mindig a legjobbak között Látszólag sematikusak a kérdések. De csak — látszó­lag. — Mi u szakmája? — Híradástechnikai eladó. — Hol dolgozik most? — A háztartási boltban. Ez csak természetes, nem? Festéket, söprűt, lábtörlőt árul az. aki a szakma kiváló tanulójaként soron kívül megkapta a szakmunkás- bizonyítványát — más szak­ból. Stork Zsuzsanna a neve és a gyöngyösi Móricz Zsig- mond utcai üzletben dolgo­zik. o o o o A gyöngyösi iskola igazga­tója így /summázta a véle­ményét: — Olyan tanítványunk volt. aki mindig a legjobbak között szerepelt. És nemcsak a szakmája iránt érdeklődött — hallottuk Semegi Gyulá­tól. — Egy jellem ez a kislány — vélekedett Magyari Kál­mánná, a gyakorlati oktatás vezetője. — Ügy értem, soha nem titkolta el a vélemé­nyét. Hajbókolni senki előtt nem tudott. — És hogyan viselkedett a vevőkkel? — Udvariasan, kulturál­tan. Ennyi dicséret együtt — már szinte sok. De miéri lennének elfogultak tanítvá­nyuk iránit a nevelők, a ta­nárok? Bár — ez sem kizárt. •O O O O — Amikor Zsuzsa megkap­ta a .saakenunkás-bizonvít­ványt, közöltem vele, hogy a szakterületén nem tudjuk alkalmazni — hallottuk He­gedűs Jánosáétól, a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi . Vállalat oktatási elő­adójától. Tanulóként a gyöngyösi, Kossuth Lajos utcai villa­mossági üzletben végzett szakmai gyakorlatokat Stork Zsuzsanna. — Ez a szakma különben sem való lányoknak — tette még hozzá az oktatási elő­adó. — Micsoda súlyokat kell ott mozgatni, ha megérkezik egy szállítmány a tv-készü- lékekből! — Jó az a vállalatnak, ha egy „szakma kiváló" más területen dolgozik? — Nekünk sem jó. a nép­gazdaságnak sem — mondta Ferenczi Károly, a vállalat személyzeti és oktatási osz­tályának a vezetője. — De a beiskolázásba mi nem tu­dunk beleszólni. Bejelentjük ugyan az igényünket az il­letékeseknek. de nemegyszer egészen más szakmákra vesznek fel tanulókat, mint amilyenekre mi kértünk. Ez is természetes, nem? o o o o — Milyen versenyeken in­dult még? — Részi vettem az Édes anyanyelvűnk és a Szép m- avar beszéd versenyekén Mindkettőből az országos döntőbe jutottam be. — És a szakmaiban hol végzett? — Első helyezést nem ad­tak ki. Én lettem a máso­dik. — Hogyan érzi magéi?- az új munkahelyen-? — Köszönöm, jól. Mehet­tem volna még másik két üzletbe, a vas-műszakiba és a „nyolcvanas!” háztartásiba, de én ezt választottam. Az üzlet vezetője, Kiss László mondta: ? — Évtizedeket húzitam le ebben a szakmában és sok fiatalt neveltem. Mind meg­állta a helyét. Közülük csak keltő nem maradt a szak­mában. Pedig én szigorú va­gyok. Az a mondásom: vagy megszokja a követelménye­ket az a fiatal, aki ideke­rül. vagy megszökik. Stork Zsuzsát befogadta az itteni kis közösség. Véleményem az. hogy gyorsan beilleszke­dett. — Azt mondják róla, könnyen kimondja a szót. — Én is a nyílt, őszinte beszédet szeletem. Zsuzsa még soha nem volt sem tisz­teletlen. sem „nagyszájú”. Az a jó, ha „ami a szivén, az a száján”. Ügy látszik, nemcsak a ta­nárok „elfogultak”, hanem a mostani üzlet vezetője is. O O O O — Amikor Zsuzsa elindult a szakmai versenyen, nem gondoltak arra, hogy soron kiviil szakmunkás lesz? — Nekünk minden évben van három-négy olyan tanu­lónk. aki a szakma kiválója lesz — mondta az oktatási előadó. — Nekik azt is biz­tosítjuk, hogy tovább tanul­hassanak. Felkészülünk te­hát a várható sikerre. — De hát Zsuzsa eseté­ben. ..! — A szakmájában akkor nem tudtuk elhelyezni. Itt abba is lehetne hag< ni ennek a témának a boncol­gatását. A kör bezárult. Az a pont, ahonnan elindultunk, ismét itt áll előttünk. Kérdés: lehet-e. szabad-e ennyivel beérnünk egy kez­dő. ..szakma kiválója” minő­sítést elért fiatal esetében? o o o o A szakboltnak nincs igé­nye női eladóra, mert nem akarja, hogy súlyos tárgya­kat kelljen emelgetnie, ci­pelnie. Ha pedig az áru moz­gatásakor csak férfiak, sür­gölődnek, minek akkor a női eladó? A vállalat nem igényelte a híradástechnikai tanulót. De a szakmunkásképző beisko­lázta. A gyanútlan, a furcsa hely­zet részleteiről mit sem tudó fiatal pedig szorgalmasan tanult, „törte magát”, hogy a szakma kiválója lehessen. Ö lett a szakterületén most az egész országban a legjobb. Jutalmul — elmehetett festékesnek. Jó, elismerem, egy kicsit „kihegyeztem” a tényeket. Belátom, lehetett volna mind­ezt sokkal enyhébben is fo­galmazni. Szép. szelíd sóhaj­tásokkal megtűzdelve elme­sélni a történetet, amelynek a végére oda lehetett volna biggyeszteni az „okos” böl­cselkedést: lám, ilyen ez az élet. De hát nem így igaz? Hát nem ilyen ez az élei ? Nem mi alakítjuk ilyenné? Lássuk be. a szép eredmé­nyek mellett olykor tudunk mi kisebb-nagyobb butasá­gokat is produkálni. Mert — ilyen az élet. Hajai... í C«. Molnár Ferenc tanácsot is kér. Nehezíti a helyzetet, hogy nincs hely olyan pultrendszer kialakí­tására, amelyen a vevő lát­hatná az áruk többségét, így a 2 eladónak majdnem minden egyes tételért külön meg kell tenni az utat a raktár- helyiségig és vissza. Az sein tartozik a szerencsés megol­dások közé. hogy á raktár­nak nincs külön ajtaja, s így, ha áru érkezik, azt csak az üzlethelyiségen keresztül le­het beszállítani. Ez alatt az idő alatt a bolt természete­sen zárva van. A gondokat, nehézségeket; jól ismert az üzletet fenntar­tó Eger és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége is. Zachar Gábor, a fogyasz­tási szövetkezet elnöke el­mondta. hogy a közelmúlt­ban nyitottak ugyan Eger­ben. a Raktár utcában egy kertbarátüzletet, de ez a legnagyobb gondol nem eny­hítette. A KÖJÁL előírásai szerint ugyanis abban az "üz­letben nem raktározhatnak vegyszereket, gyomirtókat. A kisgazdaságokban pedig ép­pen ez az egyik legkereset­tebb cikk. A végleges és megnyugtató megoldást csak az új mezőgazdasági szakbolt megnyitása jelelj térié. Az új üzlet az álész vezetője szerint még ebben az eszten­dőben rendelkezésre áll majd az egyre szélesedő érdeklődő tábornak. Egerben a piactér ■közelében, a Sándor Imre utcában. A négyszázkilenc- ven négyzetméter területű mezőgazdasági szakáruház­ban. amely első lesz az or­szágban, már kedvére válo­gathat a vásárló. Azazhogy van még egy kérdőjel, amely gondos mérlegelést kíván az illetékes szakem­berektől. A kérdés itt is ugyanaz, mint a közelmúlt­ban megnyitott Raktár ut­cai kertbarátok boltjánál. A KÖJÁL előírásai ugyanis kérdésessé tehetik a vegy- . szerek — gyomirtók, műtrá­gyák. növényvédő szerek — tárolását, s ezzel együtt áru­sítását is az új üzletben. A sorra kerülő egyeztető tárgyalásokon remélj ü k olyan ésszerű megegyezés születik, amely maradéktala­nul megfelel az. egészségügyi előírásoknak is. és kielégíti az egyre növekvő kiskert­tulajdonosi igényeket is. Sz. A. 1S»0. július 1., kedd P

Next

/
Oldalképek
Tartalom