Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
U j(Q/J50(jgj{ jó politikai - társadalmi légköréért Kevesebb hamu, ...lesz Visonía légterében, ha befejeződik a nagyjavítás a Gagarin Hőerőműben. Knnck eredményeként egy-két százalékkal nő az erőmű hatásfoka is. Felvételünkön a szerelők az egyes szánni blokk turbinája forgórészének kiszerelésén fáradoznak. Az alkatrészeket a Láng Gépgyárba szállítják, ahol svájci licenc alapján új lapátsort építőnek majd bele. (Fotó: Szabó Sándor) A TÖBBSÉG: JÁRMŰALKATRÉSZ A műszaki magánkereskedelem ellenőrzésének tapasztalatai Szerencsére túl vagyunk azon, hogy a község poll ti ka alatt a községi pártbizottságok. pártvezetőségek és alapszervezetek a településfejlesztést. a beruházást, az építkezést értik. Ez korábban ugyanis együtt járt azzal a téves felfogással, hogy ha van pénz, van községpolitika. ha nincs, akkor az erre való hivatkozással magyarázni lehetett a tömegpolitikai munka hiányát. Tévedés ne essék, nem arról van ézó, hogy lebecsülnénk a községpolitika elemei között az anyagiakat. Szükség volna rájuk, minden településen. minél nagyobb ősz- szegben. A mindennapi élet azonban azt bizonyítja, hogy sehol nincsenek bőviben a beruházásokra fordítható pénznek, az utóbbi években pedig majd mindenütt kevesebb van belőle, mint a korábbi esztendőkben. Az is bizonyos, hogy a hatodik öteves terv időszakában sem várható nagyobb összeg a kommunális beruházásokra. Ezek után jogosan tehető fel az a kérdés: a hiányzó pénzt hogyan helyettesítsük? Talán agitáeióval? Messze van mér az az idő, amikor a pártszervezetek erre a megoldásra kényszerültek, s azt is meg kell mondani, akkor sem sikerrel. Napjainkban nem próbálják szépíteni, vagy éppen „helyettesíteni” a világot, őszintén beszélnek a gondokról, nyíltan megmondják, ha jogos igény teljesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésre a pénz, hogy későbbre kell halasztani a terv megvalósítását. Am a lakosság jó közérzete nem csupán a fejlesztésen múlik. Mindenekelőtt olyan társadalmi- politikai légkör kell, amelyben a települések lakói maguk is formálják a közéletet, tevékeny részesei annak. Az ilyen közélet biztosításának letéteményesei pedig a községpolitikát irányító községi pártszervek és az ott működő pártszervezetek. A községpolitika fóruma Túllépve a községié.)lesztes problémakörén, s a község- politikához közeledve: a községek többségében létezik jó értelemben vett községpolitika. Mindenütt rendelkezésre állnak azok a fórumok, amelyeken a lakosság közvetlenül, vagy közvetve részese lehet községe közélete alakításának. A falugyűlés, amelynek megtartására törvény kötelezi a tanácsokat, a legtöbb községben nagy fejlődésen ment keresztül. A pártszervezetek javaslatára mind több községben változtattak mind a szervezés módján, mind a gyűlések tartalmán. A ..nagygyűlések” helyett részfalugyűlé- seket tartanak, ahol kevesebb ugyan az ember, de kötetlenebb. közvetlenebb a légkör és az előadó-hallgató közötti kapcsolat. A megtárgyalásra kerülő napirendek tartalma is változatosabb. Ki állítja, hogy a közvélemény széles körét nem érdekli az például, hogyan fejlődik a település egészség- ügyi helyzete, hogyan javul az áruellátottság. hogyan biztosított a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztése? Rétegpolitika Egy-egy településen mind a nemeket, az életkort, mind a foglalkozást és a munkahelyet tekintve számtalan rétegre osztható a lakosság. Egy-egy termelőszövetkezeten belül a fizikai dolgozókon kívül értelmiségiek és alkalmazottak is vannak. A fizikai dolgozók is rétegekre oszthatók, állattenyésztők, növénytermesztők, ipari munkások, stb. Egy-egy község értelmiségén belül jelentős a humán, és egyre növekszik az agrár és műszaki értelmiségiek száma. Könnyen felismerhető, hogy a felkészültséget, így az érdeklődést illetően is. nagyok^ a különbségek valamennyi községben. A párt XII. kongresszusa határozatában felhívta a pártszervek és pártszervezetek figyelmét az osztályokon belüli rétegződés figyelem- bevételének fontosságára a tömegpolitikai munkában. Eljutni a nőkhöz, a férfiakhoz, a fiatalokhoz, az idősekhez, a fizikai dolgozókhoz, az értelmiségiekhez, ügy is mondhatnánk: mindenkihez. A hatékony rétegpolitikai munka nagy felkészültséget kíván a pár tszervezetek vezetőségeitől, hiszen ismerniük kell a különböző réteghez tartozó lakosság problémáit, az őket leginkább foglalkoztató politikaitársadalmi kérdéseket. s ezekre választ is kell adniuk. A teljesség igénye nélkül soroltuk fel azokat a tennivalókat, amelyek a községpolitika körébe tartoznak, s amelyet a pártszervezetek többsége napjainkban is nagy hozzáértéssel és eredménnyel végez. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható a pártszerveknél a területi munka fejlesztése iránt a kongresszus óta. ahol ez a politikai tevékenység reflektorfénybe került. Jelentőségét nem lehet tagadni: bárhol legyen is a munkahelye a települések lakosságának, lakóhelye mindnek a saját községe. Élete java részét itt éli le, itt pihen, szórakozik, esetleg kiegészítő tevékenységet végez; gyermekei itt járnak iskolába. Ezer szál köti őket szűkebb pátriájukhoz. s a pártszervezeteknek azon kell munkálkodniuk, hogy ez a szál minél erősebb legyen. Nem könnyű ezt a feladatot teljesíteni a pártszervezeteknek. Nem mindenütt gazdálkodnak a rendelkezésre álló erővel megfelelően. Egy-egy községben általában nem egy pártszervezet működik csupán, vannak ter- melöjellegű, értelmiségi, intézményi pártszervezetek. Bár ezek elsőrendű feladata munkaterületük párt- irányítása,' tagjai nem vonhatják ki magukat a községpolitikai munkából sem. A tömegpoldtikai munkát tekintve nagy a szerepük a minden községben működő tömegszervezeteknek és-mozga Ima knak. Az erők összefogása célirányos működtetése a községi part.szervek feladata, amelyek mindinkább birtokában vannak a politikai vezetés, irányítás ismereteinek. Ahol pedig ez még hiányos, ott a felsőbb párlszer- vek kötelessége erre képessé tenni őket. Miliők Sándor A műszaki magánkereskedők többsége a működésükre előírt szabályokat betartva tevékenykedik, elsősorban a járműalkalrész- ei-tékesítésben bővíti a választékot. Munkájukban azonban változatlanul adódnak olyan hiányosságok, szabálytalanságok, amelyeket már öt évvel ezelőtt is ’ feltártak. Ezekben foglalhatók össze az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség országos vizsgálatának tapasztalatai. A főfelügyelőség hat megyében és a fővárosban ismét megvizsgálta a műszaki magánkereskedelem tevékenységét. Az érintett megyékben valamennyi, Budapesten a 47-ből 39 műszaki kereskedő munkáját ellenőrizték. Jóllehet a műszaki kereskedelem szakmai üzletköri lehetősége rendkívül bőséges — felöleli például a lakás- fölszerelés. a híradástechnika. a mezőgazdasági kisgép. a szerszám-árucsoportot —. mégis a működő kereskedők többsége elsősorban járműalkatrészekkel foglalkozik. Tevékenységük összességében bővíti a választékot: Zsiguli, Wartburg, Trabant személygépkocsi-alkatrészekből jó, közepes a Moszkvics és a Skoda, gyenge a Z a por oz.se c és a Polski Fiatba szükséges alkatrészkínálatuk. Kedvezőnek ítélte az ellenőrzés, hogy a műszaki jár- ;,műkere.skedők magánkis- ' iparosokkal gyártatnak, illetve új)Hatnak tel egyes alkati'észeket. A magánkereskedők az érvényes rendelkezések alapján az ország egész területén beszerezhetnek árut. az Autóker és a MOGÜRT például nyolc százalékot visszatérít nekik a vásárolt cikkek árából. A nagykereskedelmi vállalatok megkülönböztetés nélkül — nagykereskedelmi áron — szolgálják ki a magánkereskedőket, akiknek beszerzési helyzete kedvezően változott. A korábbi vizsgálat óta örvendetesen növekedett beszerzésük a magánkisiparosoktól. Magánszemélyektől is többet, többféle cikket vesznek, mégpedig — enyhén szólva — kétes forrásból származó cikkeket. A jogszabály tilalma ellenére a magánkereskedők változatlanul gyakran vásárolnak a bolti kiskereskedelemben és más magánkereskedőktől is. így érthető, de el nem fogadható, hogy változatlanul sok a probléma a bizonylati fegyelemmel. A magánkereskedők több esetben semmivel sem tudlak igazolni az általuk árusítóit cikkek eredetét. A felügyelőségek elsősorban a jogellenes kiskereskedelmi beszerzések miatt 13 kereskedőt több mint 40 ezer forint pénzbírsággal büntettek, hét kereskedőt figyelmeztettek, s különféle hiányosságok megszüntetésére — például az alkalmazottak bejelentésére — jegyzőkönyvben kötelezték az érintett kereskedőket. Az ellenőrzés tapas; airól külön tájékoztatták a KISOSZ szerveit, s felhívták a tanácsok figyelmét is arra, hogy ellenőrzéseik során fokozottabban kísérjék figyelemmel különösen a kereskedők beszerzéseit és bizonylatait (MTI) Új DOMUSA VOLÁNNÁL A főt is tehet jobban amelyek az üzemegységek A legtöbbet ott lehet megtakarítani, ahol anyagból is, energiából is egyaránt sok fogy. A 3600 dolgozót foglalkoztató Volán 4-es számú Vállalat az egyik legnagyobb fogyasztó a megyében: a 600 tehergépkocsi és 410 autóbusz tekintélyes mennyiségű benzint, olajat. alkatrészt használ fel egy-egy esztendőben. Nagy figyelmet kell tehát fordítaniuk az itt dolgozóknak az anyag- és energiagazdálkodásra; minden bizonnyal az itteni, általánosítható tapasztalatok miatt került ez a téma a közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság napirendjére is. A nagyobb teljesítmény ára A vállalatnál energiahordozókra megy el az összes költség 16 százaléka. Üzemanyagra az elmúlt évben 93 millió forintot költött a megyei közlekedési vállalat. A kiadások nemcsak az áremelkedések miatt nőttek, fel- gvorsult az elmúlt esztendőkben a gépkocsik típusváltása is. Elavult, kis teljesítményű kocsikat cseréltek nagyobb teljesít ményüekre. s ezek természetesen több üzemanyagot is fogyasztanak. A megyei Volán-vállalatot jól szervezettnek ismerik. Megfelelően kialakított ellenőrzési rendszer ügyel a takarékos üzemanyag-felhasználásra minden telepen. Tudják persze, hol vannak a tennivalóik is: a KPM által megállapított fogyasztási normákat tekintve járműveik 30 százaléka takarít meg üzemanyagot. 20 százalék viszont túlfogyaszt. A 24 hasonló közlekedési vállalat adatait összevetve készt'.’, időről időre kiértékelés; eszerint a Heves megyeiek fajlagos üzemanyagfelhasználása fokozatösan csökken. az autóbuszok a tröszti állagnál takarékosabban dolgoznak. Rosszabb viszont az átlagnál a tehergépkocsik fogyasztása. Ebben biztosan szerepe van annak, hogy iw. elhasználódott járművek közü 1 j,s sok fut még. A korszerű járműdiagnosztikai állomások, központjaiban dolgoznak, igvekeznek kiszűrni a túlzott étvágyú kocsikat, de emellett figyelni kell más okokra is. ' Ezek közül nem utolsó például a gépkocsivezetők hozzáértésé. gyakorlata, lelkiismeretes munkája. Módunk volt utazni a speciális műszerekkel felszerelt teherautón, amely menet közben jelzi, mikor hibázik a vezetésben a pilóta. Az első körben túlzott volt a fogyasztás, meg kellett ismételni. Ugyanazon az úton. ugyanaz a gépkocsi a következő, nem egészen egy órában két literrel kevesebbet fogyasztott! Lehet tehát takarékoskodni. Egyébként az újonc gépkocsivezetőknek és a rendszereresen . túlfogyasztóknak kötelező beülni a tanteherautóba. Nincsenek benzinjegyek . Bizonyítani ugyan nehéz, de azért tény: előfordul hogy a közös benzinből sajátságos megtakarítás formájában jut a maszek kocsikba is. Mégpedig nem is kevés. Általánosítani ugyan nem szabad, hiszen sértenénk ezzel a tisztességesen dolgozó gépkocsivezetőket, de a vállalat vezetői is úgy véllek: meg kell szüntetni a csábító lehetőségeket. Üzemanyagjegyet már nem adnak ki és naponta értékelik a kocsik fogyasztását. Igazgatói utasítás született a túlfogyasztás gyors kiszűrésére, a kártérítésre. Igaz, így is eltűnhet némi benzin, de itt már csak a dolgozók felelősségtudatára, becsületére lehet apellálni. Mindenesetre biztos, hogy a szigorú szervezettséget, következetességet. ami a Volán-telepeken tapasztalható, módszerként alkalmazhatnák más, mondjuk szövetkezeti járműparkoknál is. Üj abroncs a régiből Az anyaggazdálkodás színvonalát ugyancsak a tröszti átlaghoz viszonyítva merik. Valamivel jobb a megyei kép itt, mint az országos. Ez annak köszönhető, hogy a 4_es Volán ipari üzeme évről évre fejleszti az alkatrészeket javító, felújító teljesítményét, regenerálják a fáradtolajat és korszerű gépeken újítják fel az elhasználódott gumiabroncsokat, Az újra futózott abroncsok még legalább 65 ezer kilométert gurulhatnak a tapasztalatok szerint. Tervezik, hogy újabb gépekei helyeznek üzembe és három műszakban még több gumiabroncsot tehetnek újra használhatóvá. Az alkatrészek beszerzésében nem rózsás a helyzetük, s ami egy vállalatnál különösen sok gondot okoz: a drága szerkezeti egységeket kell megvásárolni akkor is. ha egy kisebb alkatrészre van szükség. Pedig a felhalmozott készletekért nem jár manapság dicséret. Többször említettük a tröszti összehasonlítást, mint a gazdálkodás színvonalának mércéjét. Mindent összevetve a 4-es Volán tavaly a 24 vállalat közül a nyolcadik helyen állt. vagyis nem mesz- sze a kitüntetésre jogositó helyezésektől. A jót is lehet azonban jobban, erre utalnak például a takarékosabb gazdálkodásban feltárt lehetőségek. Hckcli Sándor program — Egerből Tovább javítani az ipar és a kereskedelem egy üti működését. jobban a lakosság igényeihez igazítani a gyártmány fejlesztést — röviden; ez az új DOMUS-program, amelyet a Bútoripari Egyesülés kezdeményezett. Mint értesültünk: a program megvalósítása az egri DOMUS-ban kezdődik július 21-én, amikortól egyhetes termékbemutatót és vásárt rendeznek a Bútoripari Egyesülés 11 gyárának. illetve fejlesztő intézetének cikkeiből. Az árusítással egybekötött kiállításon szakemberek tartanak majd ügyeletet, közvélemény-kutatást, tanácsadást. A rendezvényhez kapcsolódik, hogy ebben az időszakban megyeszékhelyünkön kerül sor a Lakás- kultúra című szakfolyóirat kihelyezett szerkesztő bizottsági ülésére is. A lapnak is célja ugyanis, hogy közelebb kerüljön az iparhoz, illetve a kereskedelemhez, s még jobban megismerje a fogyasztók kívánságait. iMmm® 1980. július 17» csütlőtóc \
