Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-13 / 137. szám

Munka nélkül szerzett jövedelmek A MUNKAJÖVEDELMÜK forma szerint mindenkor tár­sadalmilag hasznos tevé­kenységért kapott fizetségek, de a valóságban a munkajö­vedelemnek látszó forintok is lehetnek munka nélkül szerzettek. Ami meg a for­májukat tekintve is munka nélkül szerzett jövedelme­ket illeti, ezek döntő része munkajövedelemként került az első tulajdonoshoz, majd e különleges ..újraelosztás" fura — megszokott, megtűrt, tiltott, de létező — csator­náin át jutott a második (sokadik) tulajdonoshoz. Ez a nagyon leegyszerűsített. s előbbiekben fölvázolt gondo­latmenet is túlságosan bo­nyolult. mintsem hogy meg­bízható választóvonalként szolgálhasson. S máris el­lentmondva: csak annyira bonyolult ez a folyamat, mint maga a köznapi gyakorlat, valóság. Első pillantásra minden egyszerűnek látszik. Munka nélkül elért jövedelem — bár „befektetés” van, legkeve­sebb öt forint — a lottó né­gyes találatára kifizetett HO, vagy 120 ezer forint; az or­vosi hálapénz; a borravaló; üldözendő, de létező csúszó­pénz; a papíron nyilvántar­tott, de tényleges munkát nem kívánó másod-, mellék­állás, szakértés (aminek bök. rát éppen a közelmúltban kezdte erőteljesen nyeseget­ni a jogi rendezés), s így to­vább. Ám szarvashiba lenne úgy gondolkozni: az „igazi” munka csakis valamilyen fi­zikai, vagy más. de könnyen kézzelfogható tevékenység ehet, a tanáré, a gyártmány, szerkesztőé például. Társa­dalmilag hasznos, nélkülöz­hetetlen munkát lát . el a magánkisiparos — kiskeres­kedő — termelő, szervező tevékenységével, ha minden­ben igazodik a törvények­hez, jogszabályokhoz. Ahogy a feltaláló, az újító díja szintén nem munkátlanul szerzett jövedelem (egy okos megoldás kidolgozása temér­dek szabad idejét emésztet­te lel), sőt: az illető a mag)» pénzének sokszorosát — az átlagot nézve: tizennyolc-, tizenkilencszeresét! — keres­te meg a társadalomnak. Még eddig is egyszerűnek látszott igazságot beírni — bai' nem biztos, hogy min­denki számára az —, ám mit kezdjünk az iparengedélyes — tehát: üzleti könyveket vezető, adózó — kőműves- mesterrel, aki a hét két első napját „munkátlanul” töl­tötte: emberei dolgoztak, ő pedig anyag, fuvar után fut­kosott? Jövedelme akkor, amikor énpen nem lakja a téglát, hanem szervezi, elő­készíti, hogy „rakhassák a téglát”, munka nélkül szer­zett lenne? Vagy elengedhe­tetlen feltétele — része — a munkajövedelemnek? A pél­da — éppen a látszat és a valóság elkülönítése okán — végletesen egyszerű. ám ■mégis, olyan eset, ami száz más hasonlóval egyetemben, sokat vitatott, s szenvedélyek csiholója. Tavaly 338.2 milliárd fo­rint volt a lakosság pénzbe­vétele — munkabértől a pénzben! társadalmi juttatá­sokig —, 1975-ben 245 milli­árd. Ha most e látható for­rásokból — mert a munka nélkül szerzett jövedelmek döntő része a lakosság egy­más közötti pénzforgalmában keletkezik, azaz nem látha­tó. mérhető — óvatosan el­különítjük azt, amiért nem kellett valamilyen teljesít­ményt nyújtani, valójában nem jelentős összeghez ju­tunk.. Az óvatosság azért in­dokolt, mert nem általában ezeknek a forrásoknak az elrekesztése a cél. Hiszen például 1977-ben H13 millió forintot fizettek ki az. érin­tettek kezéhez földjáradék, földhaszonbér címen, s 1.8 milliárdot totó-, lottó-, ló- sportnyeremény formájában, mégis, aligha álcád olyan őre közerkölcseinknek, aki ko­molyan azt gondolná: meg kell szüntetni ezeket a be­vételeket. Ahogy szinte be­láthatatlan következmenyek- kel járna az is, ha valaki a betétestől elvitatná kamatra való jogát. (Amit egyébként törvény szavatol.) TÖBBXY'IRE nem a mun­ka nélkül szerzett ilyen — megfogható, hivatalos, azaz törvényesített formákhoz kö­tődő — forintok irritálják a közvéleményt. Sokkal inkább a megfog hatatlanok. S ez, megfoghatatlanságuk a gond. Mert hiszen a két érintetten kívül ki tudja — ki bizo­nyíthatja —, mennyibe ke­rült a közkórházi „maszek­ágy”. a pult alól — raktár mélyéről — nyitás előtt ki­adott bojler, sodronyfonat, szerelvény; mit hoz össze — legtöbbször semmi lejében, meg a kötelező udvariassá­got is megtakarítva — egy- egy menőbb felszolgáló, női fodrász, benzinkutas, autó­szerelő. állami, szövetkezeti tulajdonú eszközökkel, hiva­talos munkaidőben, és ter­mészetesen, az erre a mun­kaidőre járó munkajövede­lem — mellett... Azért gond ez a megfog­hatatlanság — ellenőrizhe­tetlenség —, mert megsérti, némelykor megcsúfolja a szocialista elosztás elveit, az­az. hogy a jövedelem, az an­nak alapján létrejött élet­mód legyen összhangban a társadalom számára nyújtott teljesítménnyel. Történt azért egy és más az ilyes­fajta jövedelmek fölszámolá­sára. visszaszorítására, így' például az ingatlanforgalom korlátozása, a három évnél fiatalabb gépkocsik magán- forgalmú értékesítésének megszüntetése, az illetékek, rendezése stb. Munkaügyi kutatásokra támaszkodó becslések szerint a hálapénz­ből, borravalóból jövedelem­re szert tevők csoportja kö­rülbelül félmillió, Táboruk apasztása nem jár okvetlen azzal, hogy a munka nélkül szerzett jövedei mek összege is csökken. Ezért -elsődleve­sebb: minden esetben a jö­vedelmek forrásának vizsgá­lata. s a „szennyezett” for­rásoknak az elrekesztése. De: csak ezeké! Mert általában a keresetek visszafogása a tel­jesítmények visszafogásával egyenlő, s ez a társadalom számára önveszélyes út len­TELJESÍTMÉNYT KÖVE­TELNI, s azt társadalmi hasznosságának megfelelően javadalmazni: ez a járható út ahhoz is, hogy a munka nélkül szerzett forintok. ne torzítsák el a társadalmi munkamegosztás által meg­határozott jövedelmi viszo­nyokat. Mészáros Ottó Új közúti felüljáró Szekszárdon Közúti felüljárót adtak ál rendeltetésének Szekszárdon. A 238 méter hosszú híddal egyidőben elkészült a 290« méter hosszú útszakasz, ami az 56-os ulat köti öss/.c a város ipartelepével. (MTI fotó Gotlvald Károly telv. — KS) flz Országos Választási Elnökség elfogadta a pótváíasztás képviselőjelöltjeit Ismeretes, hogy az Orszá­gos Választási Elnökség dön­tése alapján két országgyű­lési választókerületben jú­nius 14-én pótválasztást tar­tanak. Az ezt megelőző je­lölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai megszervezték. A jelölőgyűlés: A budapesti 15. számú or­szággyűlési választókerület­ben Kovács Ferencet, a'Geo­fizikai Kutató Intézet osz­tályvezetőjét, A Békés megyei 3. számú- országgyűlési választókerü­letben Puskás Andrásnét, a Mezőgép < mezőberényi gyáregységének lakatosát fogadta el képviselőjelölt­nek. A választási törvény ren­delkezéseinek megfelelően a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége a jelölteket az Országos Vá­lasztási Elnökségnek beje­lentette. Az Országos Vá­lasztási Elnökség megállapí­totta, hogy a jelölések és a jelöltek a törvényes követel­ményeknek megfelelnek és ezért a képviselőjelölteket elfogadta. Zagyva menti remények Pár nap múlva szállítják a zöldborsót Beborul, süt a nap. Az­tán megint szel, eső söpör végig a Zagyva mentén, az apci, lőrinci, zagyvaszántói földeken, hogy minél job­ban megkeserítse a terme­lőszövetkezetiek életét. Az időjárás szélsőségeihez azonban lassan hozzászo­kunk, mint ahogyan Varga Jánosék sem az éggel sír­nak, hanem a rövid távra szabott tervfeladatok tel­jesítésére összpontosítják mihden erejüket. Az előjelek természetesen változatosak, mégpedig annak megfelelő­en, hogy milyen kultúrát, milyen termelési ágazatot nézünk meg nagyitóval. Kezdjük talán szemlénket a kenyérgabonával, amiből 1200 hektárnyi vetése van az egyesült Zagyvavölgye Termelőszövetkezetnek. Amerre széttekintünk, szé­pen szárba szökkent, hara­goszöld búzát ringat a júni­usi szél. Fejlettsége, kötése sokat ígér. Legalább any- nyit, mint 1978-ban, amikor „Zagyva menti rekordként” csaknem 49 mázsa hektá­ronkénti átlagtermést taka­rítottak be itt a közös gaz­daság kombájnjai. Indul a borsó Mármint annak a 200" hek­tárnyi zöldborsónak a szü­rete, amelyet változatlanul •terepeltM ferméeszerke- Setébe* a termelőszövetke­zet. Pár nap választ csak el bennünket az „aratástól”, s az ágazatvezetö véleménye szerint, aminek alakításába persze többen beleszóltak, harminc mázsát megközelí­tő hektárankénti szemter­mésre van kilátás. A borsót ömlesztve, a teljes mennyi­ségben, a Hatvani Konzerv­gyárba szállítják a zagyva- szántóiak. Hosszú évek, szinte évtizedek gyakorlata már ez. a termés átvételei gondosan egyeztetve száj- lítják a szövetkezetiek, hogy elkerüljék a torlódást, az időpazarló sorbanállást. De a pontos ütemterv a feldol­gozó iparnak ugyanígy ked­vez. Raktárban, tárolva nem romlik a nyersanyag minő­sége. javulnak tehát az ex­portlehetőségek. Ami egyéb­ként a nagy nyári betakarí­tást illeti, a kalászosokról sem feledkeztek meg a Zagyvavölgye Termelőszö­vetkezet háza táján. Nincs pénzük a hiányzó kombáj­nok megvásárlására de ott a nemzetközi, kishatármon- ti együttműködés! Adott jelszóra három arató-cséplő indul Rimaszombatból a Zagyva mentére, hogy ké­sőbb a mieink viszonozzák a jószomszédi segítséget.' A gondok ellen A tavaly ots megromlott gazdálkodás! feltételek ige* sok gondot okoznak a zagy­vaszántói szövetkezeti gaz­dáknak. A megnőtt energia­ár például önmagában két­millió forint terven felüli kiadást jelent, amely első­sorban a hőigényes barom­fitartást drágítja, de a jár­művek. erőgépek működte­tésé szempontjából sem el­hanyagolható. Pedig komoly baromfihús-tételről van ám szó! Év végéig 770 tonnányi csirkét kívánnak átadni a Baromfifeldolgozó Vállalat­nak. amely — a ta valyi zök­kenők után — most min­den tételt fogad. Éspedig terven felül kilónkénti 4 fo­rintos felárral. Ha ennek el­lenére túlzottan nem töri magát a Zagyvavölgye Ter­melőszövetkezet szakmai irányító testületé, az válto­zatlanul a termelési felté­telekre vezethető vissza. Minden takarékosság, kü­lönböző felár ellenére leg­feljebb a ráfizetést lehet el­kerülni ebben az ágazatban. S közben mennyi a kocká­zat! Legutóbb Szabolcsban olyan napos csibét vettek át, aminek öt százaléka már szállítás közben elfiullt. Az ilyen jelek a technológia fejlesztésére is figyelmeztet­nek a takarékosság mellett. Új szakosítod telep Ami » twcmelSszÄ» 10Ö0 jószágot számláló szarvasmarha-állományét il­leti, 414 tehén tejhozama a gondozás, a kellő takarmá­nyozás eredményeként so­kat - javult tavaly óta. Az idei esztendő első felében 14 százalékkal ínbb tejet adtak át a feldolgozó, értékesítő partnereknek, s amennyiben sikerül elérni a tervezett 20 százalékos hozamnövelést, 1980 végén 1 370 000 liter tejet adnak népgazdaságunk­nak a Zagyva menti tehe­nek, Ez azonban csupán a szarvasmarha-tartás körüli feladatok egyik részét jelen­ti! Tavaly ugyanis belefog­tak a szövetkezetiek egy 510 férőhelyes szakosított telep építkezésébe, hogy tovább fokozhassák a tejtermelést. A csaknem negyvenmillió forintos beruházás eddig ütemterv szerint halad, s mi­vel részben saját anyagból, saját kivitelezésben készül, az időközi áremelkedések el­lenére tervösszegen belül , maradhat a vállalkozás. A viszonylag kis gazdaság nagy összeget igénylő feladata te­hát jó reménnyel kecsegtet, s tovább erősítheti e táj földművelőinek hírét, hozzá­értését. MoTífray A műanyag dugótól az olajszűrőig Új termékek— megújuló szövetkezet A Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezetnél 1979 márciu­sában választottak új vezető­séget. A szövetkezet gazdál­kodásának javításában a sok­féle bérmunka, szétszórt pro­fil felváltásával korszerű, keresett termékek gyártása lett az új vezetők legfonto­sabb feladata. Ezt jelölte cél- ’ ként a megyei szövetség is. amikor az eredményesség fo­kozására tett javaslatot. Társulás a gyöngyösiekkel A termékváltás a műanyag bocosüvegdugóval kezdődött. Adva volt hozzá műanyag fröccsöntő üzem, 14 fröccs­öntő geppel. betanított dol­gozókkal és körülbelül 300 féle bérmunkában előállított termékkel. A Gyöngyösi Agromecha- nika Szövetkezet társult ve­lünk a műanyag dugó gyártá­sára. A szövetkezet vezetősé­ge észrevette a tömeggyár­tásban rejlő lehetőségeket, mindent, megtett azért, hogy minél előbb indulhasson a sorozatgyártás. Szokatlan fel­adatok adódtak: gyűjteni a megrendeléseket, piacot ku­tatni a terméknek. Tavaly mintegy 13 millió borosüveg- dugót gyártottunk, s ami a sikert mutatja: 1980-ban 40 millióra van rendelés! Közben folyamatosan fej­lesztettük. korszerűsítettük a gyártást és a gyártmányt egyaránt. Megrendelő part­nereink véleménye szerint kiváló minőségben és pon­tos határidőre szállítjuk a terméket. Termék-korszer ű - sítésünket először a felhasz­nálókkal beszéljük meg és a felhasználós helyén pró­báljuk ki az új típusú dugó­kat. A népgazdasági haszon is jelentős, mert a dollárért vá­sárolt parafát helyettesítjük a hazai műanyaggal. A fel­használók is jól járnak, mert a parafadugó 1 forint 20 fil­lér. a műanyag-dugó pedig 30 fillérbe sem kerül. Természetesen ezzel az egy új és bevált termékkel a ko­rábban összegyűlt gondja­inknak csak egy részét si­került megoldani. A lakatos -hegesztő-szerelő részle­günkben is magas volt a bérmunka részaránya. Ide is saját termék kellett, mégpe­dig olyan, amely gazdaságo­san gyártható a szövetkezet korlátozott eszközállományá- val és forgóalapjával. Magyar találmány A NOVEX Találmányi ej- lesztő és Értékesítő Külke­reskedelmi Részvénytársa­ságtól megvásároltunk egy magyar találmányt, az úgy­nevezett B—3 típusú olajszű­rő berendezést. Három ma­gyar mérnök találmánya, szövetkezetünk kizárólagos gyártási jogot vásárolt. Az olajszűrő gyártási jo­gának megvásárlása 1979. október 3-án történt, hét hó­nap eltelte után készen áll a 12 darabos „0” széria. Elkez­dődött a sorozatgyártás, ket­tőt próbaüzemre nagyüze­meknek adtunk. Egyébként máris több ipari üzemünk érdeklődik az olajszűrő be­rendezés után, olyanok mint a Csepel Autógyár, az Ika­rus, az MGM. az Egyesült Iz­zó, a Kontakta. A kérdés jelenleg az, hogy meg tudunk-e birkózni a sorozatgyártás feladataival, forgóalapunk milyen soro­zatnagyságot bír ei, tudjuk- e az igényeknek megfelelő mennyiségben gyártani a berendezést. Ez az olajszű­rő 5—10 mikron nagyságig mindenféle szennyeződést ki­szűr az olajokból. Alkalmas kenő-, hűtő-vágó. kompresz- szor-, hidraulika és más ola­jok szűrésére. Az olajok élet­tartamát így csaknem meg­kétszerezi. Egy berendezés 1976-ban a Csepel Autógyár­ban például 791 ezer forint megtakarítást eredményezett. Ismerve az olajárakat, ab­ban biztosak vagyunk, hogy egy gazdasági egységnek, olaj felhasználónak sem mindegy, mennyit takaríthat , meg. Üzemszerű használat esetén ez a szűrő megkétsze­rezi az olajok felhasználha­tósági idejét, csökken a gé­pek, berendezések alkatré­szeinek kopása, csökken az energiafelvétel is. Szövetkezetünk az idén 120 olajszürökocsi gyártását tervezte. Hogy jövőre és az azt követő években az igé­nyek szerint többet gyárt­hassunk, ahhoz persze köz­ponti segítségre is szüksé­günk van. Nagyobb arány­ban kellene növelni ugyanis a forgóalapot, gépeket, cél­gépeket kell beszereznünk ahhoz, hogy 1981-ben leg­alább 600—800 olajszűrő be­rendezést tudjunk gyártani. A személyi feltételek biztosí­tottak. s azt is látjuk, hogy nagy szükség van termé­künkre. Örömmel vettük tudomá­sul a közelmúltban, hogy számíthatunk megyei szövet­ségünk támogatására. Szö­vetkezetünk kollektívája ígé­retet tett arra, hogy él a lehetőségekkel; kisebb kö­zösségünk és a népgazdaság hasznára. . Berger László a Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet elnöke 1980. junitis li, pealed v/

Next

/
Oldalképek
Tartalom