Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

Äz eskütételtől az atomenergia-törvényig (4.) Képviselőink a T. Házban Egy egri tanácskozás margójára Fától az ... Az előző ülésszak óta több mint három hónapot pi­hent az elnöki pulpituson a kis rézcsengő. 1978. március 23-át írtak, amikor az or­szággyűlés elnöke, Apró An­tal ismét jelezte vele a kép­viselők tanácskozásának kez­detét. Erre a napra befeje­ződött a' parlamenti állandó bizottságok üléssorozata, s az ott elhangzott viták alap­ján három fontos kérdést tűztek az országgyűlés napi­rendjére: a belkereskedelem­ről szoló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját. Zsúfolt diplomáciai páholy A miniszteri expozék min­dig nagy érdeklődést válta­nak ki az. ülésteremben, il­letve a körben elhelyezkedő páholyokban, amelyek egyi­kéből figyelhetik az ország- gyűlés munkáját a sajtó munkatársai is. A tavaszi ülésszakon először dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter kapott szót: — A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra. hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a mi­nőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsí­tását. s előírja azt is. hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és a for­galmazás egész folyamatá­ban. .. A kereskedelem örökzöld téma: a vendéglátóipari dol­gozók, az üzleti eladók bi­zonyítványát napról napra milliók állítják ki, s ugyan­csak ennyien „írják'’ a hi­ánycikkek listáját is az or­szágban. Éppen ezért vájtott ki nagy vitát az — egyéb­ként rendkívül őszinte és reális — előterjesztés. Kép­viselőink közül ugyan nem szólt hozzá senki, de jelez­ték, hogy az új törvény elé­gedettséget váltott ki vala­mennyiükből. Eperjesi Iván: — A törvény jó. mert el­sősorban a vásárlók, az ál­lampolgárok érdekeit véd­jük vele. .. Szabó Imre: — Ez a törvény nagy ösz­tönzést ad. s további terme- lökedvet a mezőgazdaság­nak. .. Vadkerti Miklósáé n pa­ragrafusok között azt találta a legjobbnak, hogy kiemel­ték a kereskedelmi dolgozók jogainak, illetve érdekeinek védelmét. — Azt hiszem, hogy a szák- szervezet jó munkát végzett a törvény megfogalmazásá­ban — mondta a képviselőnő az ülésszak szünetében. A tanácskozás folytatása­kor külföldi vendégek érkez­tek. Willy Brandt, a nyugat­német Szociáldemokrata Párt küldöttsége élén látogatott el a Parlamentbe. A tanácste­rem előtt köszöntötte Kádár János is, aki a rövid beszél­getés után elnézést kért, mert mennie kell, szólítja a képviselői munka. — Tudom — válaszolta Willy Brandt —. tegnap ép­pen az ön választókerületé­ben jártam, a Tungsram- gyárban. Amikor a küldöttség tag­jai helyet foglaltak, éppen megkezdődött a külügymi­niszter expozéja a zsúfolásig telt diplomáciai páholy előtt... A harmadik felszólalás Ez már a nyári üléssza­kon történt. Lázár György miniszterelnök terjesztette elő a Minisztertanács beszá­molóját a kormány munká­járól. Szabó Imre különös figyelemmel hallgatta a be­szédet, ugyanis felszólalásra készült. Képviselői ténykedé­se során a harmadikra: — Most is izgulok — mondta 1—, mert komolyan veszem, ’amit mondani aka­rok. .. Erre a komoly képviselői munkára utalt egyebek kö­Csengőszó előtt... Komjáthy zött Lázár György is az ex­pozéban : — Megnöveli munkánk biztonságát, ha a képviselő elvtársak ellenőrzik, saját és választóik tapasztalataival szembesítik, teljesebbé te­szik a helyzetről adott érté­kelést, és javaslataikkal hoz­zájárulnak az előttünk álló feladatok megvalósításához. Szabó Imre. a detki vá­lasztókerület képviselője, a szünet előtt kapott szót. — A megye sajátosságai­nak megfelelően, az átlagos­nál nagyobb területet érintő szőlő-, gyümölcs- és zöldség- kultúrák átlagtermésében ér­tünk el kimagasló eredmé­nyeket. Az élelmiszeriparban csaknem 20 százalékkal nö­vekedett a termelés... — mondta, majd arról szólt, hogy a megye parasztsága kedvezően fogadta a Köz­ponti Bizottság határozatát, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fej­lesztésének feladataival fog­lalkozott. — A végrehajtás új szem­léletet, tudatosabb és haté­konyabb munkát kíván mind- annyiunk részéről, akik a mezőgazdaságban, a forgal­mazásban és a feldolgozás­ban tevékenykedünk, .. Képviselőnk felszólalása osztatlan sikert aratott. Nem idéztük ugyan, de érdemes megemlíteni, hogy a szöve­gében szerepelt a szőlő- és a bortermelés fejlesztése kap­csán az úgynevezett „bika­vérprogram". Amikor ez így, váratlanul elhangzott, az ülésterem egyszerre meg­élénküli. Lám, ez is egyik elismerése az egri boroknál:., — Sok minden kimaradt a f elszóló lásom bél, mindenről nem lehet egy szuszra be­szélni — mondta később a képviselő. — Pedig említés­re érdemes például a gépal­katrész-ellátás. vagy a mező­gazdasági nyugdíjak, netán a felvásárlási árak kérdése. — Nem baj. Imre bácsi — vélekedtek a többiek —, leg­alább jut nekünk is téma a mezőgazdaságról... Aki korán kel — szűzbeszédet mond Az országgyűlés egy-egv ülésszakára általában a me­gyei képviselőcsoportok veze­tői érkeznek elsőként. így történt ez az 1978-as eszten­dő utolsó ülésszakán is: kép­viselőink közül Fiala Tiva- darné volt a legfrissebb. Készt vett a csoportvezetők eligazításán, elintézte a ven­dégekkel kapcsolatos admi­nisztrációs dolgokat, majd újra a képviselői munkájá­hoz fogott. De nemcsak .ezért kelt olyan korán az egri kép­viselőnő : — Bevallom, egy kissé lámpalázas vagyok, mert mégiscsak ez lesz a szűzbe­szédem a Parlamentben... Nemcsak ő izgult, szorí­tottak érte a képviselőtár­sak. akik azzal bátorították, hogy az új igazságügy-mi­niszternek, dr. Markója Im­rének, vagy dr. Trethon Fe­Aladár és Eperjesi Iván (Fotó: Perl Márton) reve munkaügyi miniszter­nek is ezúttal volt a bemu­tatkozó beszéde az ország- gyűlésen. Egyébként képvi­selőnőnknek kár volt izgul­nia, jól sikerült a beszéd, amelyet az új Btk-val kap­csolatos törvényjavaslathoz fűzött: — A Büntető Törvény- könyv és annak alkalmazá­sa mindig érdekelte a köz­véleményt — emelte ki. — Társadalmunk alapvető ér­deke a bűncselekmények megelőzése. A mi gyárunk­ban. az Egri Dohánygyárban a szocialista brigádok válla­lásai között szerepel a köz­vagyon védelme. Heves me­gye rendőri, ügyészi és bírói szervei nagymértékben hoz­zájárulnák ahhoz, hogy szi­lárd a közrend és a közbiz­tonság. Szükség van azonban az állampolgárok jogi isme­reteinek további bővítésére, ez megtisztelő feladata és kö­telessége az állami szervek dolgozóinak, legfőképp a jo­gászoknak. .. Ezen az ülésszakon még egy Heves megyei vonatko­zású dolog történt: dr. No- vák Pálné interpellált Pullai Árpád közlekedési és posta- ügyi miniszterhez. — A hatvani vasúti híd­ról, illetve á Hatvan—Kerek- haraszt közötti útvonalról mikor tiltják ki a lassú jár­műveket, s miként alakul az M3-as autópálya jövője? Pullai Árpád válaszában elmondta, hogy a vasúti híd­ról a csúcsidőkre kitiltják a forgalmat lassító közlekedési eszközöket, a Hatvan—Ke- rekharaszt közötti szakaszon pedig nem engedélyezik a jövőben ilyen járművek for­galmát. Ami az M3-ást ille­ti: 198ü-ban Hatvanig átad­ják, s akkor a forgalom elke­rüli a város egy részét. A zsúfoltság azonban csak 1981- ben szűnik meg. amikor az autópálya hozzákapcsolódik majd a régi 3-ashoz. A miniszter válaszát a kép­viselő és az országgyűlés tu­domásul vette, s ezzel a téli ülésszak befejezte munkáját. A képviselők jókívánságok­kal köszöntek el egymástól: — Viszontlátásra 1919-ben. Ünnepi küldöttközgyűlést tartottak Visontán, a Borhy- tanyán. a Reménység Ter­melőszövetkezet tagjai. A kö­zös gazdaság múlt évi ered­ményeit Hacsavecz Béla el­nök értékelte és rámutatott, hogy eredményes gazdálko­dásuk alapján elnyerték a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elismerő ok­levelét. Ezt dr. Varga József. Heves megye Tanácsának el­Nem Ialja a fától az er­dőt...! Ismert, régi magyar közmondás ez a szűklátókö­rűség, a maradiság, a hely­zetek rossz felismerése, a szellemi begyepesedés tömör jellemzésére, sommás érzé­keltetésére. Mindez oly távol állt, mint Makó Jeruzsálem­től, annak a tanácskozásnak a szellemétől, amelynek kél napon át az egri erdőgazda­ság adott otthont, a Techni­ka Házában. Erdészeti és fa­ipari gazdaságok vezető köz­gazdászai, gazdasági igazga­tóhelyettesei folytattak itt élő-eleven, pezsgő eszmecse­rét az ágazat legfontosabb kérdéseiről. Arról adtak szá­mot a szakemberek: hogyan érvényesültek . vállalati gaz­dálkodásukban az 1980. ja­nuár elsején életbe léptete­tett ár-, jövedelem- és kere­setszabályozás új módszerei? Részt vett a tanácskozáson dr. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettes. és dr. Váradi Géza. a MÉM köz- gazdasági főosztályvezetője, az Erdészeti és Faipari Hi­vatal helyettes vezetője is. Velük beszélgetett munka­társunk a közös eszmecsere tanulságairól, a további még fontosabb közgazdasági ten­nivalókról. Új törekvések, példák másoknak — Megszűnt az a szép, ro­mantikus időszak, amikor az erdészek, az erdőgazdaságok familiáris keretek között, családi alapon dolgoztak, termeltek — kezdte a be­szélgetést dr. Villányi Miklós. pénzügyminiszter-helyettes. — Az erdőgazdaságok be­kapcsolódtak népgazdaságunk országunkat éltető vérrend­szerébe. Olyan üzemekké szerveződtek, amelyekre szá­mítunk, tervezünk, építünk. S természetes, hogy jelen gazdasági viszonyaink köze­pette itt is érződik — mert érződnie kell! — a haté­konyság szorító présének. A fa értékes nyersanyag, s ez most az új szabályozók élet­be léptetésével helyes érté­kelést kapott. Legfontosabb dolog, hogy a kitermelhető famennyiséget időben kiter­meljék és azt a lehető leg­jobban hasznosítsák, feldol­gozzák. — Milyen fejlesztésekre számíthatnak az erdőgazda­ságok? — A látványos, nagy fej­lesztések koi'szaka is el­múlt, Csak az az ágazat fej­leszthető. ami megéri, ami hasznot hoz. A korszerűsítés fogalmát újra kell értékel­nünk, sőt átértékelnünk. Nem a csillogó-villogó masi­nák kellenek, amiket csak mutogatni tudunk. A korsze­rűsítésnek a hatékonyságot, az olcsóságot kell szolgálnia. Nincs tere a régi főkönyve­lői szemléletnek. Pontos in­formációrendszer kiépítése, elemzések sorozata, s a dön­tések gondos és alapos elő­készítése szükséges. A szabá­lyozók is erre ösztönöznek! — Hogyan ítéli meg az eg­ri tanácskozást? — Nagyon hasznosnak tar­tom. Jó alkalom volt ez az ország erdészeti és faipari szakembereinek találkozásá­ra, a gondok, tapasztalatok őszinte és nyílt felmérésére. Ez a mostani közös eszme­nökhelyettese adta át. A leg­jobban dolgozó tagokat ki­tüntetésben és pénzjutalom­ban részesítették. Kiváló munkáért miniszteri elisme­rést kapott Kobzi Ferenc kő­műves. TOT-kitünitetéSben részesült Dér Dezső főköny­velő. A Heves megyei TE- SZÖV oklevelét kapta meg a közös gazdaság Haman Kató szocialista, brigádja. csere fontos fórumot pótol. Meggyőződhettünk például arról, hogy az erdő- és fa­ipari gazdaságok — az or­szág rendkívül magas faim­portigénye mellett — gazda­ságos exportot valósítanak meg. Ez egész népgazdasá­gunk fontos érdeke! — Mi a véleménye az egri erdőgazdaság tevékenységé­ről? — Az ország erdőkben bő vidékén gazdálkodnak. Sok­sok új törekvés indult mai útra innét, amelyek jó pél­dák másoknak. Gondolok itt jó költséggazdálkodásukra,' a költségelszámolás korszerűsí­tésére, de a termelői munká­tól ya m a tok modern i zál ásáf a is. A termelés emberi oldalával törődni Dr. Váradi Géza, a MÉM közgazdasági főosztályvezető­je, az Erdészeti és Faipari Hivatal helyettes vezetője a tanácskozásról a következő­ket mondotta: Három nagy témát vontunk „terítékre”, úgy­mint az ár-, a jövedelem- és a keresetszabályozást. Köz- gazdasági szakembereink na­gyobb arányban inkább az árak kérdésével foglalkoztak. Ez érthető, hiszen korábban az árak alkalmazása sablo­nos munka volt. A kereske­delem és az ár szoros össze­függéseit sajnos még nem érzékelik. Ez azzal magya­rázható, hogy nemcsak ága­zaton belül, de országosan is kevés az árszakemberünk. Ezért is határozta el a Pénz­ügyminisztérium egy három­éves időtartamú felsőfokú ártanfolyam megszervezését árszakértői gárda kiképzésé­re. A MÉM Erdészeti és Fa­ipari Hivatala ugyancsak ilyen tanfolyam indítását tervezi, rövldebb idő alatt. A szabad ég alatt reggeltől estig — A közgazdász szakem­berek tájékoztatóiban gyak­ran elhangzott: csökkent az erdőgazdaságokban a terme­lői, fizikai munkások állo­mánya. Panaszolták is. hogy emiatt gond a többletterme­lés. Erről mi a véleménye? tata gyorsabban változik, szépül mintsem azt a költ­ségvetésből településfejlesz­tésre jutó pénzek lehetővé tennék. A gyarapodás alig fölmérhető tartaléka a lakos­ság önzetlen segítőkészsége, a társadalmi munka, a lokál­patriotizmus megannyi pél­dájával találkozhatni szerte az o rszágban: szombatjai­kat. vasárnapjaikat, délután­jaikat áldozzák a köz javára, kiknek munkája nyomán bölcsődék, óvodák, új tanter­mek falai magasodnak, ren­dezett park terem az épít­kezések nyomán visszamara­dó grundok helyén, fű zöl­dül. facsemete levelesedik. új járdák aszfaltcsíkjai kanya­rognak, sportpályán piroslik a salak. A mostani tervidőszak sta­tisztikája még nem készülhe­tett el,, ám annyi máris bi­zonyos. hogy a lakosság tár­sadalmi munkájának értéke a fővárosban nem lesz keve­sebb, mint az utóbbi terv­ciklusban. amikor is megha­ladta a 7 milliárd forintot. Mini. már hírül aditiuk. me­gyénkben is jelentősen m«­— Ez valóban lényeges kérdés. Az okok igen sokré­tűek. Az erdőgazdálkodás­ban 1U ezerre tehető a nem telepített munkahelyek szá­ma. Az emberek . szabad ég alatt a legelemibb szociális feltételek nélkül, igen mos­toha körülmények között dol­goznak. Keresetük, átlagbé­rük is KJ—15 százalékkal alacsonyabb, mint a mező- gazdaság más. elviselhetőbb körülményü ágazataiban. Se­gítséget elsősorban a korsze­rű technikától várunk, más­részt olyan szociális körül­mények megteremtésétől, amelyek nem késztetik az embereket arra hogy hátat fordítsanak az erdőgazdasá­goknak. Évente most is 40(1 —430 millió forintot költünk szociális célokra, gondoskod­va az emberek szállításáról, étkeztetéséről, lakások Jjizto- sításáról. — Az új szabályozók ha­lasának tapasztalatait hogyan összegezhetjük? — Racionális gondolkodás­ra ösztönöz. Jobban töreked­nek a gazdaságok vezetői a hatékonyságra, a technikai és termékszerkezet-váltásra. Igyekeznek közvetlenebb kapcsolatokat kiépíteni a ki­termelt faanyagok, termékek felhasználóival. És amit igen lényegesnek, fontosnak tar­tok: többet foglalkoznak gaz­daságaink vezetői a terme­lés emberi oldalával, vi­szonylataival. — Öntől is azt kérdezem végül: hogyan ítéli meg az egri, még pontosabban a mátrai és bükki erdőgazda­ság eddigi tevékenységet, az új szabályozók tükrében? — Az új iránt nagyon fo­gékonyak, kezdeményezők. Igyekszenek a lehetőségek­kel egyezően fejleszteni fel­dolgozó faiparukat. Gondolok itt legelőbb is a felnémeti fűrészüzem • rekonstrukciójá­ra, a kérgező- és aprítógépek kialakítására. A gazdaság fontos szerepet tölt be a pa­píripar ellátásában és papír- faexportunk teljesítésében, a bányászat kiszolgálásában. Feladataiknak — különösen az utóbbi években — mara­déktalanul eleget tesznek. Erős gazdaság. Termelési vo­lumenében az országban má­sodiknak említhetjük az eg­nőtt a társadalmi munka ér­téke az utóbbi években. Míg 1975-ben 68 millió forint, ad­dig 1978-ban már 117 millió, s tavaly elérte a 140 millió forintot. Bár városonként és községenként különböző a végzett munka aránya, az m miien eset re megáll api t h a 16, hogy a fejlődés ütemével elégedettek lehetünk. Négy év adatai alapján Hatvanban törődtek legtöbbet a közös­ségi munkával, a nagyközsé­gek közül pedig kiemelkedik Heves és Verpelét■ A szép eredmények ellenére vannak, még tennivalók: növelni kel­lene a legfontosabb társada­lompolitikai célok érdekében' végzett munka arányát, a mozgósítást mindig a legfon­tosabb feladatokra kell el­végeznünk. Szükséges még fokozni a köztisztaság és környezetvédelmi feladatok megoldása érdekében végzett társadalmi munkát is. litsn. június 6., pentek (Folytatjuk) Szilvás István Elismerő oklevél a visontaiaknak Jó eredmények megyénkben is Társadalmi közreműködés a településfejlesztésben Városaink, falvatok arcú-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom