Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Heves megye országgyűlési képviselűfelölt/ei 1. Választókerület, Eger 2. Választókerület, Eger 3. Választókerület, Eger 4. Választókerület, Pétervá- sára T FIALA TIVADARNÉ munkás, az Egri Dohánygyár cso­portvezetője VASKŐ MIHÄLY az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára FÁBRYNÉ DOBAI ILONA a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tech­nológusa SAS KÁLMÁN a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára igaz­gatója 5. Választókerület, Reesk - 6. Választókerület, Gyöngyös 7. Választókerület, Gyöngyös S. Választókerület, Lőrinci ZSIDEI JSTVÁNNÉ a Mátravidéki Fémművek diszpécsere DOBOS JÓZSEFNE a Mátra Ruhaipari Szö­vetkezet minőségi ellen­őre EPERJESI IVÁN a Mátraalji ' Szénbányák Thorez Üzemének marósa KOMJÁTHY ALADÁR a Budapesti Déli Refor­mátus Egyházmegye es perese II. Választókerület, Heves 12. Választókerület, Füzes­abony ... A 9. Választókerület, györk Vámos- 10. Választókerület Hatvan SZABÓ IMRE a detki Magyar—Bolgár Barátság Mgtsz elnöke DR. NOVÁK FALKE nyugdíjas városi főorvos ÚSZTA GYULA a Magyar Partizánszövet­ség főtitkára VADKERTI MIKLÓSNE fl feldebröi Rákóczi Mgtsz párttitkára BÉKE- ÉS BARÁTSÁGI HŰNAP Táviratok, levelek, a szolidaritás üzenetei Megható, fölemelő és el­gondolkoztató olvasmány az a levél- és távira tköteg, amelyet az utóbbi hetekben juttattak el üzemi, intézmé­nyi, lakóhelyi közösségek, munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek az Országos Béketanács titkár­ságához. Amihez a sorok kötődnek: a béke és barát­ság hónapja, közéletünk im­már hagyományos, nagy ta­vaszi akciósorozata, amely május 9-én, a győzelem napján kezdődött. A levelek, táviratok jól érzékeltetik, tükrözik, hogy hazánk lakossága, a társada­lom szinte minden rétege rokomzenvvel és eszmei kö­zösségvállalással kísérte fi­gyelemmel a Béke-világta- nács elnökségének a hónap elején megtartott ülését, a népek világparlamentjé­nek Szófiában megrendezen­dő szeptemberi eseményét előkészítő bizottság munká­ját, az európai biztonság helyzetét áttekintő értekez­letet, mely fórumoknak Par­lamentünk adott otthont. Nagy visszhangot váltott ki a „budapesti felhívás” népeket, kormányokat a bé­ke megoltalmazására fölszó­lító dekrétuma. Azt hirdeti a kötegnyi távirat: az em­berekben él a remény, hogy mielőbb oldódik a nem­zetközi feszültség, mihama­rabb politikai enyhülés töri meg a hidegfrontot. Helsin­ki szellemében folytatódik a párbeszéd, s majdan az együttműködés újabb távla­tait nyitja meg a madridi konferencia. Befejezéséhez közeledik a békehónap eseményeinek sorozata. Június első har­madával véget érnek a bé­kegyűlések, konferenciák, fesztiválok, szemináriumok, mindama fórumok, amelye­ken társadalmunk különböző rétegeiből — munkások, me­zőgazdasági dolgozók, értelmi­ségiek, alkalmazottak, egyházi személyiségek, kisiparosok, az ifjabb és az idősebb .kor­osztálybeliek köréből — ezernyien tettek, tesznek hi­tet országunk szilárd béke­politikája mellett, nyilvánít­ják szolidaritásukat a sza­badságukért, függetlenségü­kért, az emberi jogokért küzdő népekkel, amelyeket az imperializmus új offen- zívája fenyeget, veszélyeztet. S teszik ezt majd akkor is, ha a békehónap hivatalosan véget ér. (MTU Szakszervezeti vezetőségválasztás ~ ' a gabona forgalminál öt év munkáját értékelte a Heves megyei Gabonafor- galmi és Malomipari Vál­lalat szakszervezeti bizott­sága. Az ülés beszámolóját Gyurics Ferencné, a szak- szervezeti bizottság titkára tartotta. Rámutatott arra, hogy az elmúlt fél évtizedben a bizottság aktívan közremű­ködött a szociális tervek ki­dolgozásában, a segélyek, a kulturális és sporttámogatás felosztásában. A bizottság támogatásával jelentősen növekedett az egy főre jutó jóléti alap, a korábbi öt­százról kiláncszázótven fo­rintra, dolgozónként. Az el­múlt öt evben 30,7 száza­lékkal emelkedett a vállalat dolgozóinak bérszínvonala, A továbbiakban szólt a vállalat felvásárló tevékeny­ségéről, a keveréktakar- máfty gyártásáról, a raktár- hálózat bővítéséről és az épülő gyöngyösi húszezer tonnás vasbeton silóról. Ez­után Szabó Béla, az ÉDOSZ Heves megyei Bizottságá­nak titkára értékelte a vál­lalat szakszervezeti bizott­ságának ötéves munkáját, és elismeréssel szólt tevékeny­ségéről. Végül megválasztották az új szakszervezeti vezetősé­get, melynek titkára ismét Gyurics Ferencné lett. , BESZÉLGETÉS MÁZÁN SÁNDORRA­Megyénk export- és importgazdálkodásárél Megyénk gazdálkodó szer­vei milyen intézkedéseket tet­tek a tőkés és a szocialista export növelése és az import csökkentése érdekében? A terveknek megfelelően való­sultak-e meg az exportnö­velő beruházások? A nehe­zebb világgazdasági körülmé­nyek között hogyan alakult a külföldi piacokon értékesí­tett termékek jövedelmező­sége? Csökkent-e az import­anyagok felhasználása? A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság megbízá­sából harmincegy népi ellen­őr — valamennyi felelős be­osztásban dolgozó pénzügyi, számviteli és közgazdász szakember — egyebek mel­lett a fenti kérdésekre ke­resett választ megyénk ti­zenöt vállalatánál, gyáránál és szövetkezeténél. A vizsgá­lat az 1975—1980 közötti időszakra terjedt ki. A rep­rezentatív felmérés pozitív és negatív tapasztalatairól Mázán Sándorral beszélget­tünk, aki ezúttal nem mint bankigazgató, hanem a vizs­gálat vezetőjeként válaszolt kérdéseinkre. — Kezdjük talán előbb az ál­talánosítható tapasztalatokkal. Mi jellemzi elsősorban üze­meink exporttevékenységét? —- A dinamikus növekedés. Gondok, problémák, nehéz­ségek bőven akadnak ugyan, de mindezek ellenére is például 1979-ben a dollárel­számolású export nyolcvan, a rubelelszámolású pedig harminc százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1977. októberi határozata, valamint a me­gyei párt-végrehajtóbizottság 1977. és 1978-as állásfoglalá­sai hosszú távra adtak ösz­tönzést, és egyben útmutatást a külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez üzemeinknek. Az eredmények egyértelmű­én azt bizonyítják, hogy a felsőbb szintű párt- és ál­lami döntések valóban ösz­tönző hatással voltak válla­lataink, szövetkezeteink mun" kajára. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a középtávú célkitűzések lényegében idő­arányosan valósulnak meg. Gyorsan hozzá kívánom azonban tenni, hogy az el­ért eredményekkel csak rész­ben lehetünk elégedettek. Mert adottságainkat, lehető­ségeinket jóval eredménye­sebben is kihasználhattuk volna. — A gazdasági növekedés üte­mének alakulásában meghatá­rozó szerepe van az exportnak. A Heves megyében gyártott termékek közül melyekkel le­het és érdemes ma külföldön kereskedni? — Az Izzó Gyöngyösi Gyára integrált — ezen belül is elsősorhan a sziliéi umeszkö- zökked — áramköreivel, az egri Finomszerelvénygyár háztartási kompresszoraival, és pneumatikus elemeivel, a Parádi Üveggyár csiszolt termékeivel, az Agria Bútor­gyár stílbútoraival, a KAEV Gyöngyösi Gyárának textil­es cipőipari gépeivel, a pélyi Tiszamente Termelőszövet­kezet aprómagvaival, a Heves megyei Finommecha­nikai Vállalat gyógyászati berendezéseivel, a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetke­zet oltványaival, és mélyhű­tött termékeivel, az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát boraival, a Mátra­alji Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kérgezögépeivel. a Mátravidéki Fémművek tubusaival. Az említett és még néhány fel nem sorolt termékeknek évek óta stabil tőkés és szocialista piacai vannak. Természetesen a külföldön értékesített áruk jövedelmezőségében rend­kívül nagy különbségek van­nak. — Például? — A nagyrédei szövetkezet 1979-ben huszonhárom, a .Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság pedig huszonöt forint kilencven fillérért ter­melt ki egy dollárt, ugyan­akkor a Hatvani Konzerv­gyár negyvennyolc forint öt­ven fillérért, a VILATI Eg­ri Gyára pedig hatvankét forintért. A nem dollárel­számolásban az izzósoknak huszonegy forint tíz fillér­be, a finomszerelvénygyári- aknak pedig húsz forint ki­lencven fillérjükbe került egy rubel kigazdáikodása. — Hogyan, mivel lehet első­sorban javítani a kivitel gaz­daságosságát? — Csak néhányat említek a valóban gazdag választék­ból : kiváló termékminőség, okos, rugalmas árpolitika, korszerű termékszerkezet, magas színvonalú technoló­gia, a termelőeszközök és az élőmunka hatékony kihasz­nálása, a gazdaságos terme­lés anyagi és személyi felté­teleinek biztosítása, minél kevesebb importanyag, a megbízhatóság, a fegyelme­zett szállítás, a piaci viszo­nyok és a konkurrenciá pon­tos ismerete. Bármelyik is hiányzik, azonnal baj van, vagy csökken az üzlet hasz­na. — Bizonyára ez utóbbira is tud konkrét eseteket mondani — A Hatvani Konzervgyár paradicsompüré-szállítmá­nyaiból a nem megfelelő csomagolás miatt tavaly nem kevesebb, mint kétmil- Mó forint értékű árut kifo­gásoltak meg. a Mátravidéki Fémművek hatszázti zenkét­ezer forint értékű dezodoros palackjai pedig azért ke­rültek visszáruzásra, mert hibás volt a szöveg a dobo­zokon. Tízszázalékos áren­gedményébe került a külke­reskedelmi vállalatnak és. a Mátrai Egyesült Szövetkezet­nek is, az az ezerötven hek­toliteres vörösbor-szállít­mánya is. amelynek cukor- és alkoholtartalma nem fe­lelt meg a szerződésben rög­zített követelményeknek, — Határidőre s a tervezett költségekkel valósultak-« meg az exportnövelő és az im- portkiváltó beruházások? — Sajnos nem! Az egri Finomszerei venv gyárban a szocialista relációból érkező gépiek késedelme okozott át­meneti lemaradást, a Mát­ravidéki Fémművek az ere­deti határidőkhöz képest tíz hónappal később tudta csak a tőkés importgépeket besze­rezni. Az Egri Cipői pari Szövetkezet beruházásának már a múlt év végére el kellett volna készülnie és még ma sincs kész, egy ideig gondot okozott az importból származó anyagellátás az Iz­zó Gyöngyösi Gyárában is. Ténv. hogy nem könnyű ma eladni, es bizonyos kockáza­tokat is vallatni kell a fej­lesztéssel. beruházással, de eppen ezért szükséges még nagyobb alapossággal es kö­rültekintéssel a döntéseket előkészítem és utána való­ban szervezett s gyors kivi­telezéssel megvalósítani. — a*«t tapasztaltak az import eredetű atapanvagok fslh&gaaé- lásával kapcsolatosan? — Őszintén meg twffl mondani, hogy évről nirvf-e- nek pontos megyei adataink. A megye vállalatainak és szövetkezeteinek döntő több­sége ugyanis közvetett be­szerzés útján jut hozz; ezekhez az alapanyagokhoz, így tulajdonképpen azt sem tudják, hogy honnan kap­ják, s nincs megbízható ki­mutatás — kivétel az egri finomszerelvénygyár, a Mát­ravidéki Fémművek és az Izzó Gyöngyösi Gyára — az anyagok felhasználásáról sem. A különböző adatainkból es az egyéb információnkból azonban úgy tűnik, hogy ezen a területen pozitív vál­tozás eddig sajnos nem tör­tént. Pedig mindenki tudja, hogy az importanyagok évről évre többe kerülnek, ezért valamennyi. üzemben, válla­latnál, szövetkezetnél, indo- költ lenne az importgazdál­kodás felülvizsgálata, s ke­resni annak a lehetőségét, hogy a külföldi alapanyago­kat hazaival helyettesítsék. — A vizsgálatban részt vett szakemberek tanácsaiból, ja­vaslataiból mit ajánlana első­sorban az exportáló üzemeink dolgozóinak figyelmébe? — Amit a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII, kongresszusán is többen megfogalmaztak, Vagyis, hogy a tdlággazdaságtol va­lóban nem tudjuk magunkat függetleníteni. de saját munkánk javításával lénye­gesen csökkenthetjük a kül­földi piacok számunkra ked­vezőtlen hatásait. És azt hiszem, hogy ebben a gon­dolatban valamennyi tenni­való benne van. A munkán, a munkánkon tehát a sor. — Köszönjük a beszélgetést. Koós József 1980. június 1„ vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom