Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Heves megye országgyűlési képviselűfelölt/ei 1. Választókerület, Eger 2. Választókerület, Eger 3. Választókerület, Eger 4. Választókerület, Pétervá- sára T FIALA TIVADARNÉ munkás, az Egri Dohánygyár csoportvezetője VASKŐ MIHÄLY az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára FÁBRYNÉ DOBAI ILONA a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat technológusa SAS KÁLMÁN a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára igazgatója 5. Választókerület, Reesk - 6. Választókerület, Gyöngyös 7. Választókerület, Gyöngyös S. Választókerület, Lőrinci ZSIDEI JSTVÁNNÉ a Mátravidéki Fémművek diszpécsere DOBOS JÓZSEFNE a Mátra Ruhaipari Szövetkezet minőségi ellenőre EPERJESI IVÁN a Mátraalji ' Szénbányák Thorez Üzemének marósa KOMJÁTHY ALADÁR a Budapesti Déli Református Egyházmegye es perese II. Választókerület, Heves 12. Választókerület, Füzesabony ... A 9. Választókerület, györk Vámos- 10. Választókerület Hatvan SZABÓ IMRE a detki Magyar—Bolgár Barátság Mgtsz elnöke DR. NOVÁK FALKE nyugdíjas városi főorvos ÚSZTA GYULA a Magyar Partizánszövetség főtitkára VADKERTI MIKLÓSNE fl feldebröi Rákóczi Mgtsz párttitkára BÉKE- ÉS BARÁTSÁGI HŰNAP Táviratok, levelek, a szolidaritás üzenetei Megható, fölemelő és elgondolkoztató olvasmány az a levél- és távira tköteg, amelyet az utóbbi hetekben juttattak el üzemi, intézményi, lakóhelyi közösségek, munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek az Országos Béketanács titkárságához. Amihez a sorok kötődnek: a béke és barátság hónapja, közéletünk immár hagyományos, nagy tavaszi akciósorozata, amely május 9-én, a győzelem napján kezdődött. A levelek, táviratok jól érzékeltetik, tükrözik, hogy hazánk lakossága, a társadalom szinte minden rétege rokomzenvvel és eszmei közösségvállalással kísérte figyelemmel a Béke-világta- nács elnökségének a hónap elején megtartott ülését, a népek világparlamentjének Szófiában megrendezendő szeptemberi eseményét előkészítő bizottság munkáját, az európai biztonság helyzetét áttekintő értekezletet, mely fórumoknak Parlamentünk adott otthont. Nagy visszhangot váltott ki a „budapesti felhívás” népeket, kormányokat a béke megoltalmazására fölszólító dekrétuma. Azt hirdeti a kötegnyi távirat: az emberekben él a remény, hogy mielőbb oldódik a nemzetközi feszültség, mihamarabb politikai enyhülés töri meg a hidegfrontot. Helsinki szellemében folytatódik a párbeszéd, s majdan az együttműködés újabb távlatait nyitja meg a madridi konferencia. Befejezéséhez közeledik a békehónap eseményeinek sorozata. Június első harmadával véget érnek a békegyűlések, konferenciák, fesztiválok, szemináriumok, mindama fórumok, amelyeken társadalmunk különböző rétegeiből — munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, alkalmazottak, egyházi személyiségek, kisiparosok, az ifjabb és az idősebb .korosztálybeliek köréből — ezernyien tettek, tesznek hitet országunk szilárd békepolitikája mellett, nyilvánítják szolidaritásukat a szabadságukért, függetlenségükért, az emberi jogokért küzdő népekkel, amelyeket az imperializmus új offen- zívája fenyeget, veszélyeztet. S teszik ezt majd akkor is, ha a békehónap hivatalosan véget ér. (MTU Szakszervezeti vezetőségválasztás ~ ' a gabona forgalminál öt év munkáját értékelte a Heves megyei Gabonafor- galmi és Malomipari Vállalat szakszervezeti bizottsága. Az ülés beszámolóját Gyurics Ferencné, a szak- szervezeti bizottság titkára tartotta. Rámutatott arra, hogy az elmúlt fél évtizedben a bizottság aktívan közreműködött a szociális tervek kidolgozásában, a segélyek, a kulturális és sporttámogatás felosztásában. A bizottság támogatásával jelentősen növekedett az egy főre jutó jóléti alap, a korábbi ötszázról kiláncszázótven forintra, dolgozónként. Az elmúlt öt evben 30,7 százalékkal emelkedett a vállalat dolgozóinak bérszínvonala, A továbbiakban szólt a vállalat felvásárló tevékenységéről, a keveréktakar- máfty gyártásáról, a raktár- hálózat bővítéséről és az épülő gyöngyösi húszezer tonnás vasbeton silóról. Ezután Szabó Béla, az ÉDOSZ Heves megyei Bizottságának titkára értékelte a vállalat szakszervezeti bizottságának ötéves munkáját, és elismeréssel szólt tevékenységéről. Végül megválasztották az új szakszervezeti vezetőséget, melynek titkára ismét Gyurics Ferencné lett. , BESZÉLGETÉS MÁZÁN SÁNDORRAMegyénk export- és importgazdálkodásárél Megyénk gazdálkodó szervei milyen intézkedéseket tettek a tőkés és a szocialista export növelése és az import csökkentése érdekében? A terveknek megfelelően valósultak-e meg az exportnövelő beruházások? A nehezebb világgazdasági körülmények között hogyan alakult a külföldi piacokon értékesített termékek jövedelmezősége? Csökkent-e az importanyagok felhasználása? A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megbízásából harmincegy népi ellenőr — valamennyi felelős beosztásban dolgozó pénzügyi, számviteli és közgazdász szakember — egyebek mellett a fenti kérdésekre keresett választ megyénk tizenöt vállalatánál, gyáránál és szövetkezeténél. A vizsgálat az 1975—1980 közötti időszakra terjedt ki. A reprezentatív felmérés pozitív és negatív tapasztalatairól Mázán Sándorral beszélgettünk, aki ezúttal nem mint bankigazgató, hanem a vizsgálat vezetőjeként válaszolt kérdéseinkre. — Kezdjük talán előbb az általánosítható tapasztalatokkal. Mi jellemzi elsősorban üzemeink exporttevékenységét? —- A dinamikus növekedés. Gondok, problémák, nehézségek bőven akadnak ugyan, de mindezek ellenére is például 1979-ben a dollárelszámolású export nyolcvan, a rubelelszámolású pedig harminc százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1977. októberi határozata, valamint a megyei párt-végrehajtóbizottság 1977. és 1978-as állásfoglalásai hosszú távra adtak ösztönzést, és egyben útmutatást a külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez üzemeinknek. Az eredmények egyértelműén azt bizonyítják, hogy a felsőbb szintű párt- és állami döntések valóban ösztönző hatással voltak vállalataink, szövetkezeteink mun" kajára. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a középtávú célkitűzések lényegében időarányosan valósulnak meg. Gyorsan hozzá kívánom azonban tenni, hogy az elért eredményekkel csak részben lehetünk elégedettek. Mert adottságainkat, lehetőségeinket jóval eredményesebben is kihasználhattuk volna. — A gazdasági növekedés ütemének alakulásában meghatározó szerepe van az exportnak. A Heves megyében gyártott termékek közül melyekkel lehet és érdemes ma külföldön kereskedni? — Az Izzó Gyöngyösi Gyára integrált — ezen belül is elsősorhan a sziliéi umeszkö- zökked — áramköreivel, az egri Finomszerelvénygyár háztartási kompresszoraival, és pneumatikus elemeivel, a Parádi Üveggyár csiszolt termékeivel, az Agria Bútorgyár stílbútoraival, a KAEV Gyöngyösi Gyárának textiles cipőipari gépeivel, a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet aprómagvaival, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat gyógyászati berendezéseivel, a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet oltványaival, és mélyhűtött termékeivel, az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát boraival, a Mátraalji Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kérgezögépeivel. a Mátravidéki Fémművek tubusaival. Az említett és még néhány fel nem sorolt termékeknek évek óta stabil tőkés és szocialista piacai vannak. Természetesen a külföldön értékesített áruk jövedelmezőségében rendkívül nagy különbségek vannak. — Például? — A nagyrédei szövetkezet 1979-ben huszonhárom, a .Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pedig huszonöt forint kilencven fillérért termelt ki egy dollárt, ugyanakkor a Hatvani Konzervgyár negyvennyolc forint ötven fillérért, a VILATI Egri Gyára pedig hatvankét forintért. A nem dollárelszámolásban az izzósoknak huszonegy forint tíz fillérbe, a finomszerelvénygyári- aknak pedig húsz forint kilencven fillérjükbe került egy rubel kigazdáikodása. — Hogyan, mivel lehet elsősorban javítani a kivitel gazdaságosságát? — Csak néhányat említek a valóban gazdag választékból : kiváló termékminőség, okos, rugalmas árpolitika, korszerű termékszerkezet, magas színvonalú technológia, a termelőeszközök és az élőmunka hatékony kihasználása, a gazdaságos termelés anyagi és személyi feltételeinek biztosítása, minél kevesebb importanyag, a megbízhatóság, a fegyelmezett szállítás, a piaci viszonyok és a konkurrenciá pontos ismerete. Bármelyik is hiányzik, azonnal baj van, vagy csökken az üzlet haszna. — Bizonyára ez utóbbira is tud konkrét eseteket mondani — A Hatvani Konzervgyár paradicsompüré-szállítmányaiból a nem megfelelő csomagolás miatt tavaly nem kevesebb, mint kétmil- Mó forint értékű árut kifogásoltak meg. a Mátravidéki Fémművek hatszázti zenkétezer forint értékű dezodoros palackjai pedig azért kerültek visszáruzásra, mert hibás volt a szöveg a dobozokon. Tízszázalékos árengedményébe került a külkereskedelmi vállalatnak és. a Mátrai Egyesült Szövetkezetnek is, az az ezerötven hektoliteres vörösbor-szállítmánya is. amelynek cukor- és alkoholtartalma nem felelt meg a szerződésben rögzített követelményeknek, — Határidőre s a tervezett költségekkel valósultak-« meg az exportnövelő és az im- portkiváltó beruházások? — Sajnos nem! Az egri Finomszerei venv gyárban a szocialista relációból érkező gépiek késedelme okozott átmeneti lemaradást, a Mátravidéki Fémművek az eredeti határidőkhöz képest tíz hónappal később tudta csak a tőkés importgépeket beszerezni. Az Egri Cipői pari Szövetkezet beruházásának már a múlt év végére el kellett volna készülnie és még ma sincs kész, egy ideig gondot okozott az importból származó anyagellátás az Izzó Gyöngyösi Gyárában is. Ténv. hogy nem könnyű ma eladni, es bizonyos kockázatokat is vallatni kell a fejlesztéssel. beruházással, de eppen ezért szükséges még nagyobb alapossággal es körültekintéssel a döntéseket előkészítem és utána valóban szervezett s gyors kivitelezéssel megvalósítani. — a*«t tapasztaltak az import eredetű atapanvagok fslh&gaaé- lásával kapcsolatosan? — Őszintén meg twffl mondani, hogy évről nirvf-e- nek pontos megyei adataink. A megye vállalatainak és szövetkezeteinek döntő többsége ugyanis közvetett beszerzés útján jut hozz; ezekhez az alapanyagokhoz, így tulajdonképpen azt sem tudják, hogy honnan kapják, s nincs megbízható kimutatás — kivétel az egri finomszerelvénygyár, a Mátravidéki Fémművek és az Izzó Gyöngyösi Gyára — az anyagok felhasználásáról sem. A különböző adatainkból es az egyéb információnkból azonban úgy tűnik, hogy ezen a területen pozitív változás eddig sajnos nem történt. Pedig mindenki tudja, hogy az importanyagok évről évre többe kerülnek, ezért valamennyi. üzemben, vállalatnál, szövetkezetnél, indo- költ lenne az importgazdálkodás felülvizsgálata, s keresni annak a lehetőségét, hogy a külföldi alapanyagokat hazaival helyettesítsék. — A vizsgálatban részt vett szakemberek tanácsaiból, javaslataiból mit ajánlana elsősorban az exportáló üzemeink dolgozóinak figyelmébe? — Amit a Magyar Szocialista Munkáspárt XII, kongresszusán is többen megfogalmaztak, Vagyis, hogy a tdlággazdaságtol valóban nem tudjuk magunkat függetleníteni. de saját munkánk javításával lényegesen csökkenthetjük a külföldi piacok számunkra kedvezőtlen hatásait. És azt hiszem, hogy ebben a gondolatban valamennyi tennivaló benne van. A munkán, a munkánkon tehát a sor. — Köszönjük a beszélgetést. Koós József 1980. június 1„ vasárnap
