Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

Gazdaságosságot megalapozó döntéseket Bútor -.•'köbén Szövetkezeti feladatok a kongresszus után fiz ipar, a kereskedelem, a fogyasztó Nagykanizsán, a Kanizsa Bútorgyárban az idén 1,2 milliárd forint értékű bútor gyártását tervezik. Mintegy negyvenféle szekrénysort, kárpitozott fekvő- és ülőgarnitúrát, komplett lakószobát készítenek. A teljes termelés mintegy tizenkét százaléka kerül külföldre. Képünk a gyártósoron készülő szekrényeket mutatja. (MTI fotó: Fehér József felv. — KS) Középtávra szóló iránytűt adott társadalmi, gazdasági életünk továbbfejlesztéséhez az MSZMP XII. kongresszu­sa. A mezőgazdaság kiemelt feladatot kap a következő öt esztendőben. Ennek meg­felelően Heves megye élel­miszer-termelése is a ter­mészeti adottságokkal össz­hangban gyorsabb ütemben fejlődik majd. így lehetővé válik, hogy még nagyobb arányban járuljon hozzá a népgazdasági szükségletek biztosításához, ezen keresz­tül a kiegyensúlyozottabb belföldi ellátáshoz, valamint a gazdaságos export fokozá­sához. Ezt állapította meg legutóbbi ülésén a Heves megyei TESZÖV elnöksége. Előnyben a szőlő- és zöldségtermelés A kongresszusi határoza­tok szellemében a gazdasá­gok megyeszerte a növényi hozamokat, a föld ésszerű hasznosításával, a meliorá­ciós tevékenység fokozásával, az öntözés fejlesztésével és a korszerű termelési eljárá­sok bővítésével növelhetik tovább. A nagyüzemek arra törekednek, hogy az eddigi­eknél eredményesebben hasznosítsák a melléktermé­keket. A hegyvidéki gazdasá­gokban a következő években szorgalmazzák az intenzív gyeptelepítést. A hatodik öt- •éves tervben kiemelt feladat marad a megye adottságai­nak megfelelő szőlő- és zöld­ségtermelés fokozása, borvi­dékeinken a telepítési kedv fenntartása, illetve a fólia alatti primőrzöldség-termelés bővítése. A következő öt esztendő­ben megépül a tarnabodi víztároló, és az öntözés ki- terjesztésével megvalósítják a hevesi homokháton a zöld­ségtermelés nagyobb arányú fejlesztéséi. ,Ez a körzet hű-, tőház^t is igényel, ahol lehe­tőség nyílik majd a megter­melt zöldség és gyümölcs válogatására, osztályozására és tárolására. Miután a Ga­garin ' Hőerőmű mellett a múlt esztendőben létesített kísérleti zöldséghajtatóház­ban 'máris kedvező eredmé­nyek születtek. így az úgy­nevezett hulladék hőenergia Takarékos­kodunk?! Jómagam előnyős helyzet­ben vagyok. Olajkályhám van, nem távfűtésem, tehát már most elhárítom a rossz­májú megjegyzéseket, hogy saját érdekemben Írom az alábbi glosszát. Nos, arról van szó, hogy a takarékosság helytelen értelmezésének oly kitűnő példájával ismertetett meg Szerváé, Pongrác és Bonifác, hogy nem tarthatom tovább titokban az ügyet. A fent említett urak ugyanis — megbízhatóságu­kat immár a Gergely-napíár fennállása óta igazolandó — meghozták a májusi hideget. Hogy ez mit jelent a mező­gazdaságban. arról már sokat olvastam. Hogy Kovácsoknál mit jelentett, azt magam lát­tam. Három pici gyerek lé-, vén, mind a három gázláng teljes erővel égett három tel­jes napig, mert a távfűtéses lakásban hideg volt. Két la­kással odébb, egy elektromos hőkandalló ontotta a meleget és falta a villanyáramot, a negyedik emeleten ugyanezt tette a szerényebb külsejű villanyrezsó. Hogy melyik■ lett volna ol­csóbb? A nagy májusi télben esténként meglangyosítani a távfűtéses lakásokat, vagy rá­kényszeríteni a lakókat, hogy mindenki melegedjék kimó­dolt ötlete tüzénél a saját zse­be és a népgazdaság (!) ká­rára — erre nem végeztem számításokat. Az a gyanúm, hogy nem is az én feladatom lett volna! — szyA — hasznosítására várhatóan to­vább bővítik majd a nö­vényházat. Ezt a szövetség társulásban szervezi meg a gazdaságokkal. Több gabonát és kukoricát A szőlőtermelés fejleszté­sében legfontosabb teendő, hogy az Eger\~Mátra vidéki Borgazdasági kombinát irá­nyításával mielőbb megvaló­sítsák. a gazdaságok a bika­vérprogramot, majd pedig a minőségi fehér borokat adó új fajták telepítését. Fontos a hazai ellátást és'az expor­tot' elősegítő gabona-, vala­mint kukoricatermelés fej­lesztése is. Heves megyében mindkét növény vetésterüle­tét az árrá legalkalmasabb részeken növelik a ■ gazdasá­gok. A megye déli részén a meliorációs munkák után még több kukoricát vethet­nek majd. Az északi részen pedig az adottságoknak jobb, tavaszi árpa termelését he­lyezik előtérbe! A hozamok további növelésének legna­gyobb tartaléka az agro­technikai követelmények maradéktalan betartása. A gazdaságoknak ezentúl nagyobb hangsúlyt kell he­lyezniük az ésszerű talaj- munkára, a kémiai vizsgála­tokon alapuló műtrágyázás­ra, a minőségi vetőmagvak használatára. A kukorica­termelésben a költségeket úgy csökkenthetik, ha a szá­rítást a tárolásnak és a fel- használásnak megfelelően folytatják. Szakszerű agro­technika alkalmazásával a gazdaságok elérhetik, hogy a nyolcvanas évek első felében a búza és ^a kukorica a nö­vénytermelés bármely ága­zatával szemben versenyké­pes legyen! Az állattenyésztésben a ljús- és ^ a tejtermelés to- vá’bbí növelését'" a Tartási és a tenyésztési körülmények javításával biztosíthatják. A hozamok emelésében és a takarmányozási , költségek csökkentésében vannak a jö­vedelmezőség legnagyobb tartalékai! Az állattenyész­tés ezentúl ott válik igazán eredményessé, ahol a gazda­ságok maguk termelik meg a takarmányt. Az új árak ugyanis ösztönzik a saját keveréktakarmánnyal való állattartást Támogatják a háztájit A termelési szerkezet ered­ményes megváltoztatása csak úgy valósítható meg. ha a gazdaságok még inkább elő­Körülötte az erdő. a he­gyek. Nyugalmat, békét su­gárzó vidéken áll a katona. A zöldellő fák csöndjét azonban hirtelen aknavetők, harckocsik, gépfegyverek ro­pogása töri meg, s az emlé­kezés foszlányain keresztül megjelenik a kis házikó is. Egerbakta mellett, a csöpp­nyi, eldugottnak hitt épület­ben rendezte be rádiókészü­lékéi. A lövöldözés közepette egy szilánk letörhette az an­térbe helyezik az adottságok­nak megfelelő ipari növé­nyek termelését. Az állatte­nyésztés eredményeinek ja­vítására pedig a rét- és le­gelőterületek intenzívebb hasznosítására alapozott hús- marhahízlalást és juhtenyész­tést részesítik előnyben. A nagyüzemekben a következő években tovább növelik a jövedelmező kiegészítő tevé­kenységet is, amely az árbe-: vétel egyik forrása lehet! A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálko­dó üzemek az eddigieknél nagyobb segítséget kívánnak. Ennek érdekében az adott­ságaiknak legjobban megfe­lelő termelési szerkezet ki­alakításával, az ipari mel­léktevékenységek helyes megválasztásával segíthetik elő mégerősödésüket. To­vábbra is kellő támogatást kapnak a háztáji és kisegítő gazdaságok. A piaci viszo­nyokhoz alkalmazkodva, a fólia alatti és kézimunka­igényes szántóföldi zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés, továbbá a sertés-, a nyúl-, a galambtenyésztés és a méhé­szet továbbfejlesztésére, va­lamint a tehénállomány csökkentésére törekednek. A termelőszövetkezetek tovább bővítik kapcsolataikat a kis­termelők munkáját elősegítő feldolgozó és forgalmazó vállalatokkal. Az új iránti fogékonyság A nagyüzemek költséggaz­dálkodásának jelenleg egyik gyenge pontja az ipari ere-, detű anyagok és energiahor­dozók nem elég hatékony felhasználása! A ráfordítá­sok javítása, a költségek csökkentése szükségessé tet­te a folyamatos elemzésen alapuló közgazdasági mun­kát. Indokolt, hogy a közös gazdaságok felülvizsgálják a költségek eddigi rendjét és változtassanak ezen. A cél az, hogy a jövőben vala­mennyi döntés a gazdasá­gosságot megalapozva szüles­sék! Ennek egyik feltétele az információs rendszer kor-, szerűsítése. az adatfeldolgo­zás gépesítése. Nagyon sok tartalék rej­lik még az üzem- és munka- szervezés további javításá­ban, a folyamatos szakmai képzésben, és az új iránti fo­gékonyságban. Ezeket figye­lembe véve várható, hogy Heves megye közös gazdasá­gai fokozatosan megvalósít­ják az MSZMP XII, kong­resszusának a mezőgazdaság .fejlesztésére hozott határo­zatát. termát, mert a visszajelző lámpa kigyulladt, a gép nem ad. Ezt meg kell nézni, talán ki lehet javítani. A németek azonban kezdték belőni a te­repet. a gránátok egyre kö­zelebb csapódtak be. Mind­egy, meg kell kockáztatni, hiszen a rádiónak működnie kell. Kilépett az ajtón, hogy kicserélje a tetőre szerelt an­tennát, de már látta is, hal­lotta is a lövedéket. .. Késő volt. A robbanás után el­vesztette az eszméletét, s már csak a távoli kórházban tért magához. Első gondolata az volt, hogy jobb lett volna ott maradni. Iszonyú fájdal­mak gyötörték, s amikor megtudta, hogy fél karja és fél lába menthetetlen, elsírta magát. De katona volt, és élni akart . . . ★ Régi harcokról mesél neki itt minden völgy, dombhaj­lat, bokor. D. K. Gyejnyekin a Vörös Hadsereg rádiósa­ként harcolt hazánk felsza­badulásáért, Eger konyákén, a második Ukrán Front 228. zászlóaljában küzdött társai­val azért, hogy a németek ne Öröm vagy bosszúság? Minden komolyabb „beszer­zés” föladja ezt a kérdést, de kivált a bútorvásárlás. Hogy miért? Nem is szüksé­ges fölsorolni. Vizsgáljuk in­kább a tényeket. 1968 óta országosan jó három-négy­szeresére nőtt az a pénzösz- szeg, amit lakberendezésre fordítunk. Akkor nem érte el a hárommilliárd forintot, 1918-ban viszont megközelí­tette a kilencmilliárdos ez idén pedig jóval tizenegy- milliárd fölött lesz, minden bizonnyal. Ebben a kereske­delem átlagát meghaladó, de az egyes vevőnek nem sokat mondó növekedésben — hi­szen folyó árakról van szó — szerepe volt a bútorárak többszöri emelkedésének is. De túlnyomórészt mégis az egyre fokozódó érdeklődésből növekedett föl ez az igen te­kintélyes mennyiség. DOMUS-hálózat Ám ha a számításoknak és következtetéseknek hinni le­het, a következő években nemigen növekszik tovább az értékesítés mennyisége. Ami persze megint csak va­lami nehezen megfogható „átlag”-megállapítás, hiszen ■lehet, hogy Kalmárék és Fe- ketéék jó néhány évig nem cserélik ki bútoraikat, de az ifjú Kovács házaspár és az új lakásba költöző Szabóék csak mostanában szándékoz­nak berendezkedni. Őket pe­dig nagyon is érdekli: mire számíthatnak a bútoráruház­ban? Nem véletlenül beszélünk áruházról. A kicsiny, válasz­tékot bemutatni képtelen boltok ugyanis sorra meg­szűnnek, és a már kiterjedt DOMUS-hálózat tovább bő­vül: Szeged a tavasszal nyi­tott, és év végéig remélhe­tőleg Kaposvár, Debrecen és Kazincbarcika, majd hama­rosan Pécs is egy-egy nagy­szabású új DOMUS-áruház- nak örvendhet. Áruháziaknak, ahol az elég sokrétű hazai bútorgyártás és a viszonylag szerényebb bútorimport egé­szében válogathat az érdek­lődő. Ilyen körülmények kö­zött ki lehet terjeszteni az előleges előjegyzés rendsze­rét és a minta utáni értéke­sítést. Persze ez utóbbi iránt ak­kor lesz igazán bizalmunk, ha végre kevesebb lesz a hi­bás, sérült bútor. Azt mond­ják. sokkal megbízhatóbb a közúti, netán konténeres szállítás, mint a vasúti, külö­nösen „dobozolt” áru eseté­ben —. de mindez igen költ­séges. És az üzletben, vagy dúlják föl a barokk várost. És győzelemmel, és sikerrel. Ű azonban megsebesült, s 1944 . őszétől majd egy évig hátországi kórházakban ápolták. Egerbaktára azonban Visz- sza-visszalátogat. A járási pártbizottság legelőször 5 évvel ezelőtt hívta meg fele­ségével együtt, s most ismét a községbe utaztak. A volt tanácselnöknő már ismerős­ként fogadta őket, de a köz­ségháza előtt volt a falu ap- raja-nagyja. amikor megje­lent a katona még ma is szálas alakja. ★ Sztálingrád tói Egerbaktáig — gyalog, A volt vöröska­tona így emlékezik: — A háború előtt Szibéri­ában laktam, mintegy 50 kilométerre az Amurtól, ott, ahol- most a BAM-ot építik. A községben Komszomol- titkár voltam, de amikor a németek megtámadták ha­zánkat, úgy mint a Távol- Kateí többi komszomolistája, jelentke ztfcm ö n kén tes n ek. Tizenkét es fél évesen. Ka­a lakásban fölfedezett hiba, amit ki kell javítani — ha ugyan lehet! —, vajon nem jóval költségesebb? És ha minden jól megy, megjelenik á nagy képes, bútorkatalógus is, ami még inkább elősegíti a helyes vá­lasztást. De ehhez is tevéke­nyebb vevőszolgálat szüksé­ges, jobb és hozzáférhetőbb szaktanácsadással, amit ugyancsak tervbe vett a bú­torkereskedelem. Mi kell a vevőnek? Mindez együttesen már valamelyest piackutatás is, amit módszeresen tovább kell , fejleszteni. Nem úgy persze, hogy a gyárból ilyen célra az üzletekbe küldött egy-egy újfajta bútordarab a raktárban ■ hever, és sohasem derül ki, kell-e a vevőnek. Mert az értékesítés bizonyos mértékig még mindig a sö­tétben tapogatózik. Amikor a közönség a szó szoros értel­mében megrohamozza a bú­toráruházakat — mint ta­valy is —, és elég meggon­dolatlanul bármit megvesz, akkor képtelenség fölmérni a tényleges szükségletet, még kevésbé a differenciáltabb igényeket. Most, hogy vár­hatóan megállapodik a ke­reslet, lehetséges, mi több. a gazdaságos termelés és érté. tona voltam ugyan, de tanul­tam is a hadseregben, s így lettem rádiós. Első beveté­sem Sztálingrádnál volt — egy. életre szóló élmény. Az itteni .sikerekért, győzelme­kért kaptuk a gárdalövész, illetve a gárdahadsereg nevet a parancsnokságtól. 1942. vé­gén megsebesültem, s fel­épülésem után kerültem a 228-as zászlóaljba. Itt har­coltam egészen Egerbaktáig. A háború után visszatért Távol-Keletre. A pártszervek javaslatára elvégezte a jogi egyetemet, bíró lett. 1948- ban költözött mai lakhelyére, Kirovográdba, ebbe az uk­rajnai városba. ★ A hősies harcokra emlékez­ve azonban mindig ellátogat Magyarországra, Eger kör­nyékére. Tapasztalatait, tu­dását, a csaták emlékeit to­vábbadja; gyerekeknek, út­törőknek tart beszámolókat. Nem is lehetne méltóképpen emlékezni a Varsói Szerződés fennállásának 25. évforduló­jára, mint odafigyelni a volt vöröskatona szavára. 1 P. ízesítés közös érdekében nél­külözhetetlen lesz az alapo­sabb tájékozódás. Nagy anya­gi áldozattal felújított bú­toriparunknak úgy is az a fő hibája, hogy sem a kivitel mai és várható reális lehe­tőségeit, de még a haiai igényeket sem mérte föl kel­lő pontossággal. Ezt nyögi az ipar, ezt a kereskedelem — á fogyasztó szintúgy. Igaz, bizonyos tendenciák jól érzékelhetők, ezekre a jövőben nagyobb figyelem összpontosul majd. Az elemes bútorok mind nagyobb ked­vességére gondolünk. a konyha, előszoba, gyerekszo­ba korszer'ű berendezésének egyre általánosabb óhajára, és így tovább. De ennél sok­kal tovább kell menni az ér­deklődés pontosabb, mennyi­ségileg is értékelhető megis­merése érdekében. A kiszolgálás minősége Elválaszthatatlan ez a bú­toráruházakban, üzletekben uralkodó légkörtől. Magya­rul: a kiszolgálás minőségé­től. Azt mindenesetre remél­ni lehet, hogy ahogy csilla­podik a kereslet, és a vevő válogatni, gondolkodni fog mielőtt vásárolna, máris va­lamelyest készségesebb ki­szolgálásra számíthat. Az udvariasságra, előzékeny­ségre azonban, főleg a fiata­labb eladókat nevelni és ösz­tönözni is kell. Ne feledjük: egy szobára való bútor, vagy akár egyet­len szekrény, néhány szék nem azonos egy kiló cukor­ral a közértből. Az effajta vásárlást rendes körülmé­nyek között alaposan meg kell fontolni anyagi vonat­kozásban is, a célszerűség és a jóízlés, a valóban kellemes otthon követelményei szem­pontjából nem kevésbé. Eh­hez mindenekelőtt bizonyos tájékozottság szükséges. Hogy tudjuk, mire számíthatunk ma vagy netán néhány hét múlva. Továbbá az is kell, hogy a kereskedelem, az el­adó is jól tájékozott legyen. És adja tudtunkra, amit tud. Akkor minden bizonnyal jobb érzéssel sürgünk-foi- gunk majd a bútoráruházak­ban, otthonosabban a DO- MUS-ban, amelynek a je­lentése is az otthonra utal. Balog János lílfffl, május 15,, csütörtök ..........' TT'- 1 R égi harcok színterén Á katona visszatért

Next

/
Oldalképek
Tartalom