Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
Ma bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Tartutfe, avagy és Major színháza Képünkön Dégi István, Blaskó Péter és Tímár Éva Mikor születésének 70. évfordulóját ünnepeltük a tavasszal, Major Tamás minden nyilatkozatában elmondta, hogy a miskolci—egri színház Tartuffe-előadásának vendégrendezésére készül. Kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művészünk úgy örült ennek a lehetőségnek — ahogy csak a szívének igazán kedves munkának tud örülni az ember. Művészi pályafutása elválaszthatatlan a Moliére-dara- bok hazai népszerűsítésétől. Évtizedek óta hirdeti nagy francia igazságait. Vagyis hirdette, amikor színpad kínálkozott hozzá ... A háború előtt Moliére ugyanis nem volt népszerű szerző hazánkban. 1943-ban szinte véletlenül a Nemzeti Színház adott lehetőséget egy Tar- tuffe-előadásra. Ez a bemutató hozott olyan sikert, amelynek eredményeként Majort máig a legnagyobb magyar Tartuffe-ként ismeri a közönség. A háború előtt száz előadást ért meg a produkció, és a későbbi, felújított változatában ötszázszar játszotta el a címszerepet. Megőrzött hittel állította színpadra a mostani előadást is. Abban a meggyőződésben, hogy Moliére olyan szenvedélyes színházat csinált, amelyet legkevésbé sem konzervatizmus követ. Sőt! Major szerint Moliére máig a legjobb, a legaktuálisabb szerző, színház és színész nem lehet meg nélküle; az ember természetrajzának egyik legjobb ismerője nélkül. Moliére nagysága abban van, hogy az ő színpadán minden szereplő egyben tragikus figura is. A cirkuszi bohózatot és a költészetet egyesíti. Bátor volt és bátorságát mindig a jobbítás, a gyógyítás szolgálatába állította, ezzel a szándékkal tett nevetségessé. Talán a „Fösvény” kivételével minden figuráját szereti, és nemcsak azt ábrázolja, hogy valaki komikus, hanem azt is, hogy áldozat. A Tartuffe azt mutatja meg, hogy hogyan csinálnak valakiből a körülmények álszentet, s ennek eredményeként hogyan billen ki egyensúlyából, hogyan kerül életveszélyes mélységek szélére a környezete is. Egy Moliére-előadás akkor rossz, ha elviccelik. A színész-rendező Major a Tartuffe mélységeit kívánta felmutatni. Ahogy mondta: „Ezt a darabot Moliére háromszor írta meg, mi sem nyúlhatunk hozzá kisebb gondossággal.” A direkt vígjátéki stílussal szakítva, az egyes szerepek tragikuma, szépsége kap hangsúlyt. Székely László egyszerű színpadán árnyalt színészi játék érvényesülhet. A főszerepeket Blaskó Péter (Tartuffe), Dégi István (Or- gon), Tímár Éva (Elmira), Máthé Éva (Pernelle asz- szony), Körtvélyessy Zsolt (Damis), Páva Ibolya (Dori- na), Szerencsi Éva (Mariane), Galkó Balázs (Valér) és Kulcsér Imre (Cheante) játssza. Az előadáson Vas István szép magyar szövegét halljuk. Makai Márta Az utóbbi években korsze- rűbbé vált a TIT tevékenysége, sokszínűbbé vált formarendszere, jelentősen megnőtt a rendezvények száma, s mind többen vesznek részt az ismeretterjesztésben — állapította meg szerdai ülésén a tánsulat országos elnöksége, értékelve a VII. küldöttgyűlés óta eltelt időszakot. A jövő feladatairól szólva hangsúlyozták: még nagyobb figyelmet kell fordítani a kísérletező, Négy áUf&Tomma) Beethovenhangverseny Martonvásáron Elkészült az idei marton- vásári Beethoven-hangver- senyek programja. Az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetének parkjában ezen a nyáron négy alkalommal csendülnek fel a nagy zeneszerző művei. Az első koncerten. június 28-án a Magyar Állami Hangverseny- zenekar Lukács Ervin vezényletével és Gabos Gábor zongoraművész közreműködésével a, Fidelio-nyitánvt. az Esz-dúr zongoraversenyt, valamint a Hatodik szimfóniát tolmácsolja. Augusztusban három alkalommal — 1-én, 2-án és 16-án — rendeznek koncertet Martonvásáron. 1-én és 2-án Koba- yashi Ken-lchiro vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart, amely a Mushashino japán kórus, valamint a Magyar Állami Operaház művészeinek közreműködésével az Egmont- nyitányt és a Kilencedik szimfóniát adja elő. Az évadzáró koncerten Németh Gyula vezényletével és Kiss Gyula zongoraművész közreműködésével a 3. Leonóra- nyitány, a G-dúr zongora- verseny és a Hetedik szimfónia csendül fel. A koncertekre már megkezdték a jegyek árusítását. újító kezdeményezések ősz tönzésére, az emberek hobbijaira épülő, speciális ismeretterjesztő formák változatosabbá tételére. Ezért a társulat tovább gyarapítja a gyakorlati munkára, a hatékony szemléltetésre, az aktív részvételre lehetőséget adó ismeretátadási formákat : tudományos vetélkedőket, bemutatókat, szakköröket, baráti köröket, kiállításokat, laboratóriumi gya korlatokat szervez. Ülésezik a TIT országos elnöksége Máté György: üincses Attila IX. Egyéb kincsleletek Rovásírásos étkészlet László Gyula számos adattal és megfigyeléssel bizonyította be, hogy a kincs egyes darabjai nem ugyanabból a műhelyből származnak. Díszítőelemei is különféle kultúrákkal muiatnak rokonságot. Nem valószínű, hogy a görög felirat és a rovásírás is egyazon ötvös keze alól került ki. A keresztény jelképek minden bizonnyal utólag kerültek egyes aranytárgyakra. Az egyes darabok ötvözésének aránya sem azonos: 18 és 22 karát között változik. Ha a kincset elrejtő egykori fejedelem kilétére egyszer fény derülne, ez további nyomozást tenne lehetővé: honnan szedte össze a 23 gyönyörű edényt. A kincs egyes darabjai közötti eltérések azonban újra óhatatlanul megmozgatják a képzeletet. Azon a területen előkerült aranyleletről van szó, amely 400 és 450 között bizonyosan a hun vezérkar főhadiszállásának közelében volt. Elképzelhető, hogy a hun fejedelmi és főúri sírok kirablói, hogy tettüket elleplezzék, vagy hogy a koruk divatját kövessék, beolvasztották a ragyogó hun edényeket és anyagukból ezeket ötvöztették. . . Ez a fel - tételezés azonban újra csak a fantázia játéka; hiszen nagyon is valószínű, hogy például a Magyar Nemzeti Bank aranyrúdjai között akad olyan darab, amely valaha régen mesteri ötvösmunka A USníiitSo. KJ ílWtittUfárUMl 1980. május 15., csütörtök volt. Az arany jellege olyan, hogy a forró kemencében felismerhetetlen, olvadt péppé válik., .. Az önálló magyar régészet kezdetein két jelentős aranylelet is táplálta a „hármas koporsó”-val kapcsolatos szóbeszédet. 1857-ben a Békés megyei Kunágota-pusztán, 1859-ben Dunapataj-Bakod- pusztán találtak jelentős aranytárgyat; mindkét tanya hozzátartozhatott a hunok központi szálláshelyéhez. Más lelet nem volt a közelben. Valószínű, hogy a szervezett sírrablások miatt helyezték el a kiemelkedő személyiségek holttestét ilyen „isten háta mögötti” helyre. A sírrablók sajnálhatják, hogy így túljártak az eszükön. A halott fejedelem ujjára nyolc aranygyűrűt húztak, fülébe, nyakára is arany ékszer került. Fegyvere, ruhája csupa aranyveret. Persze, jó darabig hunnak hitték; utóbb derült ki. hogy egy évszázaddal később élt avar vezérről van szó; ékszereit azonban hun sírban is találhatta. A dunapataji germán fejedelemasszony nyakában díszes aranyláncot, karján nagy művészi értékű, sárkányfejet ábrázoló karperecpárt, derekán aranycsatos övét találtak. Másik sírból is egv sűrűn fonott aranylánc, tv'-' áoy aranygyűrű került elő. A kutatók szerint valamennyi lelet a Fekete-tenger vidékén készült és a hunok és szövetségeseik útján jutott el a Dunáig. Kezdetben alig valaki vitatta, hogy hun ékszeredről van szó. Később kerekedett felül az az álláspont, hogy az Attila udvartartásához tartozó ger- mán-szkir leletről van szó. A szkir leletre joggal lehet azt mondani, hun emlék. Az 1923-ban, egy Tápió- szen.tmártonban feltárt kunhalom alatt, 1928-ban Mező- keresztes-Zöldhalompusztán talált elektronlemezből (arany-ezüst ötvözete) készült stilizált állatalakok (futó, illetve megtorpanó szarvas, különféle testtartá- sú oroszlánok) ezer évvel a hunok e területre érkezése előtt itt élt szkiták (szittyák) hagyatékai arra mutatnak, hogy a hunok bejövetelekor itt kialakult ötvöskultúrát találhattak, amelyet fejedelmeik bizonyára fel is használtak gazdagságuk gyarapítására. Erre mutat évszázadunk legjelentősebb hazai arany- kincslelete, a nagyszéksós- pusztai ásatás eredménye is. A szegedi múzeum igazgató- j'a, Móra Ferenc bukkant a nyomára, majd a csaknem 200 aranytárgyat ő hozta a napfényre Bálint Mátyás szőlőjéből. Móra is, az őt követő kutatások is azt tartják, a kincset 430 körül, tehát Attila uralmának idején készítették. Ha a lelet legszebb darabjaiból, a tömör aranyból ötvözött nyákperectől eltekintünk, nem fedi a szemtanú Priszkosz által elmondottakat: kisebb értékű, mint amilyen az ő környezetének igényét kielégíthette volna. Nagy kultúrtörténeti értéke, hogy kétségtelenül hun eredetű. Talán a „második vo- nal"-hoz tartozó előkelők valamelyikéé lehetett így is a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyik egyedülálló kincse. A népvándorlás korát kutatók és a hármas- koporsó-vadászok gyakran zarándokolnak miatta Szegedre és merítenek erőt a látványból. (Vége) Csuvas népműt észét! kiállítás nyílt A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Csuvasia népmü- szetét bemutató kiállítás nyílt — a már Egerben is bemutatott anyagból. A több mint száz nagy értékű népművészeti alkotást bemutató kiállítást dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Képünkön: részlet a kiállításból. (MTI fotó: Fényes Tamás felv. — KS) Tekerőlant-fesztivál — Hangversenyek — Fotó- kiállítás Nyár az egri Megyei Művelődési Központban ^ A nyári hónapokra, a tör- inelmi városba látogató turista fogadására, a hagyományoknak megfelelően, gazdag programkínálattal készült föl az egri Megyei Művelődési Központi Az Agria ’80-hoz kapcsolódó rendezvényei június 8-án kezdődnek, amikor Heves megye legjobb néptánc- együttesei mutatkoznak be a Dobó téren és a művelődési házban is. Szintén tánc, de ezúttal társas, vagyis immár másodszor kerül megrendezésre az Agria táncostárs- verseny, amely nagy sikert aratott az elmúlt esztendőben. Folklórműsorra kerül sor a hagyományoknak megfelelően az egri strandon. Júliustól minden második szombaton a fürdőzők pávakörök, táncosok, hangszer- szólisták műsorát élvezhetik — akár a medencéből is. Fölújítják idén a lakótelepi hangverseny-sorozatot. A színhely Csebokszári, illetve a Lajosváros lesz. A korábbi diákszínpadi találkozót most júliusban az amatőr színpadok bemutatója váltja föl. A Dobó téren 3— 5-ig az Alföld, az Utcaszínház és a Szkéné Színpad tagjai lépnek föl. ínyenc zenekedvelők érdeklődését keltheti föl a 11- én és 12-én megrendezendő országos tekerőlantos találkozó. A közönség e különös népi hangszer csaknem húsz megszólaltatóját hallgathatják meg. Országszerte sikeresek a különböző népművészeti vásárok. Egerben a nyár derekán fafaragók, hangszerkészítők. népviseletárusok állítanak majd ki a Petőfi téren. Az érdekes nyári, programok sorát — amelyből csak ízelítőt adtunk — augusztusban az észak-magyarországi amatőr fotóművészek kiállítása zárja. Népdalénekesek találkozója ötödik alkalommal adnak találkozót egymásnak Vácott — ezúttal július 5-én és 6-án — a hazai népdalénekesek és népi hangszeres együttesek. A Magyar Rádió szervezésében sorra kerülő népzenei fesztiválon olyan neves énekesek szerepelnek, mint Budai Ilona, Dévai Nagy Kamilla, Fábián Éva, Hangverseny Egerben Improvizációk orgonára A zenekedvelő egri közönség minden bizonnyal csemegének tekinti majd a hétfőn a Székesegyházban megrendezendő orgonavef- senyt. Ez alkalommal ugyanis improvizációs műsorra kerül sor, s effajta előadás e nagy múltú hangtérén. 'hazánkban meglehe- .ő-en ritka. Az orgonán Kiss Kálmán játszik. Műsorának . különlegessége, hogy a kötött zenei formákban (prelúdium, fúga stb., elhangzó rögtönzéseken kívül vállalja a közönség által léjegyzett témák azonnali feldolgozását is. Az este 8 órakor kezdődő hangversenyen közreműködik a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola Leánykara, mely Händel-, Aichinger-, Lotti-, Palestrina- és Bárdos-műveket énekel, valamint Pánczél Éra (szoprán) énekművész is. Á kórust Ocskay dgörgy vezényli.
