Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

(Fotó: Perl MárUpn) Uj szezonban az idegenforgalom Megyei eredmények, gondok és lehetőségek Ha az időjárás olykor még meg-megtráfái is bennünket, tagadhatatlan, hogy ez már a tavasz, a népesebb ven­dégjárás szezonja Heves me­gyében. Nemcsak a hosszabb munkaszünetben. hanem hét közben is egyre több látoga­tónk érkezik vonaton, gépko­csin. Ismét megkezdődött az Országjáró diákók kirándu- lássórozata, s egymást vált­ják a szőkébb hazánkra kí­váncsi külföldi turisták is. Az új idény forgalmáról egyelőre legfeljebb sejtése­ink lehetnek. Ám. ha csupán tavalyi tapasztalatainkból következtetünk is — csak a kereskedelmi szálláshelyeken 270 ezer vendég összesen 931 ezér éjszakát töltött — való­színű. hogy megint nem kis fel­adatnak nézünk elébe. Vál­tozatlan érdeklődés mellett sem lesz könnyű állni az idegenek rohamát, nagyobb élénkség esetén pedig ki­mondottan komoly erőfeszítések szükségesek s jelentkező igények kielégí­tésére, a csalódás elkerülé­sére. Vajon számoltak-e az ér­dekeltek, mindezekkel jó elő­re. felkészült ek-e mindan y- nyian vendégeink kellő fo- godására. vagy csupán egy­szerűen kaput nyitottak , a kopogtatásra.. .? Nem véletlenül érdekeitea kérdés már hetekkel ezelőtt a megyei tanács kereske­delmi osztályát is, cseppet sem különös, hogy széles kö­rű szakmai tanácskozást hí­vott össze a válaszadásra. Egvben pedig olyan céllal, hogy — ha még lehet — né­hány Gondolattal mindjárt segítsen is a helyzeten. Mert az idegenforgalom nvilván- vaíóán nem egy-egy vállalat dolga, hanem sokak közös ügye. Hiszen a jó. vagy ép­penséggel rossz vélemények végső soron valamennyiün­ket érintenek. Nos. ami a készülődést il­leti: tagadhatatlanul látszik valami megint. Például újabb autóparkolók épültek, további színes, utcai tera­szokkal bővítették a vendég­látó egvségeket. nőtt a ke­reskedelmi szálláshelyek száma. Néhány üzletet fel- úiítottak, valamelyest sza­porodtak az árusító pavilo­nok. Egerben naayobbítiák a kempinget, s talán már a Gyöngyös közelében levő Farkasmály is többet mutat­hat magából az idén. Látni­valóink közül csinosabbá tették a parádi kocsimúzeu­mot. Szilvásváradon nedig fedett lovardával sikerült ki­egészíteni nemrég a sport- komplexumot. Ha jelentő­sebb fejlődésről nem is. sze­rény előbbre lépésről feltét­lenül beszélhetünk. föMmsw, 1980. május 11., vasárnap Ám sajnos: gondjaink — gondok maradtak az idei szezonra is. Változatlanul bosszankodhatnak vendége­ink a gyakran szűkös bolti választék, a kevés zöldség, gyümölcs, a felső Mátra ét­termi ellátatlansága, a nagy alapterületű egri meleg­konyhás üzletek, általában pedig a sajátos arculatú, minden tekintetben vonzó Heves megyei presszók, ven­déglők gyér száma miatt. Továbbra is hiány van a táj­jellegű, nívós emléktárgyak­ból, kívánnivalókat hagy ma­ga után a kereskedelmi szál­láshelyek színvonala, rend­kívül vérszegény a szórakoz­tató műsor, az utazási iro­dák programajánlata. A már közkézen forgó prospektusok többnyire csak egyszerű disznótoros falatozást, szok­ványos városnézést, erdei sé­tát. hegyi utazást kínálnak. Mindössze néhány múzeu­munkat ejtetik útba — mű­emlékeink közül talán csak a megyeszékhelyi Ráctemp­lomot és a bélapátfalvi apát­sági templomot emlegetik gyakrabban az ismertebbek mellett. — egy-két egri or­gonakoncerttel. romkerti énekkari hangversennyel csábítanak az Agria ’80. Já­tékszín immár hagyományos előadásain és a néptáncfesz­tiválon kívül, illetve területi majd nagyobb szabású lo­vasbajnokságra invitálnak Szilvásváradra. Az országos eseménynaptárt böngészve olybá tűnik, mintha Heves megyében csupán május kö­zepétől augusztus elejéig tartana a szezon, s a Mátra éppenséggel más területen lenne... Lehet, hogy az mindössze a már évek óta tapasztalható késlekedés kö­vetkezménye, kicsit megint elaludtak amikor az összeállítás ké­szült, s valójában többre, sokkal többre is futotta a derék szervezők, rendezők fantáziájából. S végül is kel­lemes meglepetést szereznek azoknak, akik vidékünket, szép és nevezetes tájainkat ebben az évben felkeresik. Szeretnénk reménykedni! Idegenforgalmi vonzereink egyike, a gyógyerejű egri strand az idén is szép — de sajnos, kincset érő vizeink közül mindmáig az egyetlen, amely igazán szembenézhet vendégeivel! — míg a többi, a legendás vár. az ékszerdo­bozhoz hasonlítgatott törté­nelmi belváros a helyreállí­tás hovatovább kínosan las­sú üteme, a sok romhalmaz miatt eléggé lehangoló, jó­val kevesebb élményt, eszté­tikai élvezetet nyújt, mint amiért annyian idetódulnak. S a Szépasszony-völgynek is sokkal nagyobb a híre, a kultusza, mint amennyit je­lenleg ér. A kertvendéglő kerthelyisége még májusban is téli áimátwK aaéndereg, az egyetlen szál tulipántól sem díszes Tulipánkert rozsdás vaskapuja inkább riogat, mint hívogat. A hangulatos Ködmön Csárdának — amely fura módon az étterem ne­vet is viseli — elbontották jellegzetes nádtetejét, s ke­vésbé érdekes homlokzattal simították a domboldalba, a szabadtéri színpad közelében lévő, hajdan oly kedvelt szö­vetkezeti panoráma-kisven­déglő elhagyott bagolyvárrá vált. Egyedül a tsz fejlesz­tett itt szembetűnően, felújít­ván egy régebbi pincét és düledező épületet, kulturált bormérésre, s talán csak egynémely engedélyt váltott jobb érzésű gazdán látni, hogy_ ad magára, iparkodik megfelelni az igényesebb vendégek ízlésének is. Néhány nappal ezelőtt je­lent meg a hír: a Posta Helyközi Távbeszélő Igaz­gatóságán új rádióközpontot helyeztek üzembe. Mányoki Zsolttól, a rádióközpont cso­portvezetőjétől érdeklődtünk, mi a jelentősége a rádiózás és a tévéadások szempont­jából ennek a 36 millió fo­rintos beruházásnak? — Mint ismeretes — mon­dotta —. hazánkban a 20-as években indult meg a rádió­zás. és akkoriban a posta építette ki a stúdiótól az adóig a műsorok sugárzásá­hoz szükséges vezetéket. A rádiózás fejlődésével egyre több úgynevezett „külső helyszínt” kapcsoltak, fut- ballpályát, színháztermet, és ezzel új korszak nyílt: a helyszíni közvetítések kor­szaka. A külső helyszíneket akkoriban egyszerű telefon- ♦ vonal kötötte össze a stúdió­val, ugyanígy a vidéki köz­vetítések helyszíneit is. 1966- ban választották külön a rá­dió- és tévéközvetítések ká­beleit, az interurbán tele­fonösszeköttetések kábeleitől, és kiépítették a speciális ze­nei áramköröket, amelyek teljesen torzítás- és zajmen­tesen alkalmasak a sztereó­adások közvetítésére és ma­gas fokú zenei élvezetet tesznek lehetővé a hallgató számára. A posta régi kézi- kapcsolásos-elektroncsöves erősítői már nem feleltek meg a kor követelményeinek és 1970-ben megkezdődött az országos és nemzetközi köz­vetítésekre alkalmas zenei kábelhálózat rekonstrukciója. A munkát a kábelhálózat kiépítésével kezdték, és ez­után került sor a napokban átadott Siemens gyártmányú rádióközpont üzembe helye­zésére. Kapcsolás a világ minden részével A mostani rádióközpont a réginél sokkal nagyobb ka­S *orö!íutnók még szinte vég nélkül megyénk jobb sorsra érdemes helyeit — amelyek néha különösen szívszoritóak. Meglepő eze­ket újra meg újra észreven­ni a maguk változatlanságá­ban, vagy tyúklépésében. Érthetetlen velük kapcsolat­ban az érdekeltek részéről tapasztalható közönyösség. amikor már szinte a gverek is tudja, hogy az idegenfor­galom jelentős bevételi for­rás, Heves megyének pedig — ritka adettságai folytán — különösen sokat hozhatna. Az említett tanácskozáson és azóta is számos esetben szóba került, hogy a fejlesz­tésekhez szűkültek az anya­gi lehí'óíégek. Ez így igaz, de aligha lehet teljesen el­fogadható mentség bárki ré­széről is, aki a szakmában dolgozik. Mert a színvonalas kiszolgálás bizony nem min­dig pénzkérdés. főleg pedig nem tetemes befektetésektől függ. Sokkal inkább a pusz­ta hozzáértéstől, a kedvvel, lelkiismeretesen végzett munkától, egy sor — gyakran egyszerű — ötlettől, kezdeményezéstől. Viszony­lag kis áldozatok árán is le­het jelentősei produkálni! Talán magyarázni sem kel­lene, ‘hogy például már a rendszeres takarítással, az évenkénti festésekkel meny­nyivel másabbak lehetnének a vendéglátó egységek! Aligha jelentene kényelmet­lenséget a szakácsoknak, ha — a drága árak ellenében — időnként belelapoznának a receptgyűjteményekbe, új nevekkel, ízekkel színesíte­nék a sajnos unalomig is­mert mostani étlapokat. S egy- egy üzletet nemcsak azzal lehetne I. osztályúvá tenni, hogy oda sorolják, hanem a másutt meg nem kapható sok-sok plusszal. Olyan ter­mészetességek mellett, mint, hogy például a kávét for­rón, vagy legalábbis mele­gen, a sört, hűsítőt, nyáron hidegen hozza a felszolgáló. S mondjuk: egy-egy véletle­nül leejtett süteményt ne te­gyenek ismét tálcára a ven­dég szeme előtt... Pacitúsú, 480 zenei áramkör köti össze ezt a központot, nemcsak az ország bármel' ik pontjával, hanem az egész világgal. Egyetlen gombnyo­mással jelentkezik New York vagy Algír, Belgrád és Ha­vanna. Madrid és Moszkva. Egyidejűleg 80 helyszíni köz­vetítést lehet a berendezés segítségével lebonyolítani. Mindehhez több száz szolgá­lati áramkör is kapcsolódik, ezek a helyszínen dolgozó riporterek fülhallgatójához és a közreműködő műszaki személyzethez vezetnek. A vonalak kapcsolása a ve­zérlőpultról egyetlen gomb­nyomással történik. Az au­tomatikus kapcsolóberende­zés és a vezérlőpult Siemens gyártmányú, a kiegészítő sze­relvényeket, a szolgálati áramkörök berendezéseit a posta saját tervezői és kivi­telezői készítették. Innen továbbítják a nagy távolság­ról érkezett műsorokat a fő­városi Bródy Sándor utcai rádióstúdióba, és az ott ösz- szeállított napi adásműsort ugyancsak ez a berendezés közvetíti a solti nagyadóhoz és az ország valamennyi adó­állomásához. A tévéműso­roknak csak a hanganyaga érkezik a helyszínről ide, a képsorokat ugyanis mikro­hullámú összeköttetéssel jut­tatják egyenesen a Széche- nyi-hegyi adóba, majd on­nan a tévé stúdiójába, ahol a képanyagokat rögzítik, szerkesztik feldolgozzák. Jelentkeznek a tudósítók Jelenleg naponta 3(1—60 tévé- és rádióközvetitésben működnek közre a Posta Helyközi Távbeszélő Igazga­tóság dolgozói. Kora hajnal­ban elsőként érkezik meg a rádió New York-i tudósító­jának. Kulcsár Istvánnak hír­anyaga: amelyet a rádió a reggeli összeállításában su­gároz. Ezután folyamatosan Nyilvánvaló, hogy a ven­déglők, presszók bővítése még az utóbbi időkben ieg- piaktikusabb megoldásnak számító szirtes kis teraszok létesítésével sem kerül éppen kevésbe. Ám az is igaz, hogy nem minden kiránduló akar asztalhoz ülni szűkre szabott idejében, s beéri például az­zal is, ha szendvicsét, süte­ményét, kóláját, fagyiját az ablakon, vagy éppenséggel az utcán felállított pavilon pult­ja mögül kiadják. Különösen a hegyvidéken, a még min­dig meglehetősen ellátatlan Mátrában — legalább a hét­végeken — nagy szolgálatot tehetnének akár a mozgó árusok táborának gyarapítá­sával is. Ha az érdekeltség növelé­sével szélesedik is a fizető­vendég-szolgálat. az idén új motel vizsgázik is a Sástónál s Egerben történetesen ezer férőhelyes fejlesztést végez­nek a kempingben, még mindig reménytelen, hogy mindenki szálláshoz jut. Ám. ha például az utazási irodák és a kollégiumokat fenntar­tó intézmények között erő­södnének a kapcsolatok, vagy a hétvégeken jobban igénybe vennék az arra érdemes üres munkásszállókat, újabb nagy beruházások nélkül is feltétlenül több vendég tölt­hetné fedél alatt az éjszakát. Nem beszélve arról, hogy ezeknek a diákotthonoknak, szállóknak a konyháit, ét­kezdéit is a turizmus szol­gálatába állíthatnák! Aligha kell különöseb­ben bizonygatni, hogy saj­nos még mindig nem élünk eléggé a lehetőségeinkkel, nem vesszük észre az emlí­tett és hasonló megoldások­ban rejlő fantáziát. Feltétle­nül jobban oda kellene fi­gyelni ezekre, még inkább pedig foglalkozni a sokkal határozottabb cselekvés gon­dolatával. Még akkor is, ha talán úgy néz ki. hogy már megkéstek vele. Mert késni is jobb — mint lemaradni! A rádióközpont vezérlőpultja késő estig rendre jelentkez­nek a rádió és-a tévé hazai és' külföldi tudósítói. Ide kapcsolják a Magyar Rádió megyei tudósítóit Salgótar­jánból, Szegedről, Zalaeger­szegről. Debrecenből, Pécsről, Győrből, Szolnokról, Veszp­rémből. Miskolcról és Békés­csabáról. akik napi anyagai­kat a déli és esti krónika számára e központon át jut­tatják a stúdióba. Ide ér­keznek naponta az Euroví­ziós és Intervíziós hírcserék anyagai: a sportközvetítések, vetélkedők riportereinek és természetesen a tévé most folyó karmesterversenyének műsorait is e központon ke­resztül juttatják a hallgatók­hoz. Ide futnak be az Erkel Színházból, a Zeneakadémiá­ról. a Vigadóból, a fővárosi színházakból és a Népsta­dionból kiépített kábelek. Olimpiai közvetítések A pasta szakemberei már egy éve készülnek az idei nyári moszkvai olimpiai já­tékok közvetítésére. Műszaki lebonyolítása szántén ennek a most üzembe helyezett új központnak a feladata. A szovjet társszerv. kkel nem­sokára felállítják Moszkvá­ban a magyar tévéstúdiót, Minden tizedik kilométer ingyen Csökkenti a fogyasztást, javítja i a teljesítményt a pécsi szakemberek találmánya A gépkocsi k ben2inf ó­gyasztásának csökkentésere szolgáló speciális szerkezetet építenek be az ÉPFU Vál­lalat csaknem ezer ZIL te­herautójába. A porlasztó es a szívócső közé szerelt be­tétet Barka Lajos és Berta Gyula technikus, illetve Kol- ta Péter villamosmérnök, va­lamint Koncz István mérnök, az ötlet szerzője fejlesztétte ki, s valamennyit a vállalat: saját műhelyében készítik el. A találmányról a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakértői tüzetes vizsgálódás nyomán állították ki a kiváló „bizo­nyítványt”. Eszerint tízszá­zalékos üzemanyag-megtaka­rítást lehet elérni az alkal­mazásával. A méréssorozat: alapján készített úgynevezett „kagylódiagram” tanúsítja hogy a betéttel közlekedő gépjármű motorja a legkéd vezőbbnek számító kétezer- négyszázas fordulatszám mel­lett az eddiginél nagyobb teljesítményt nyújt, s fajla­gos benzinfogyasztása bár­milyen fordulatszámon ki­sebb mint eredetileg. Az ÉPFU egyetlen ZIL-je' évente átlagosan negyven­ezer kilométert fut. Az egyenlítő hosszúságú távon felül most további négyezer kilométert tehet meg ugyan­annyi benzinnel, ha motor­jába beépítik a fogyasztás­csökkentőt. Ezer teheraútót számítva ez négymillió „ajándék”-kilométert jelent. A találmány személygépko­csikon is sikerrel alkalmaz­ható. (Fotó: Hauer Lajos felv. — KS) amely a versenyek idején kapcsolja a tévé és a rádió riportereit a legkülönbözőbb helyszínekről. A híranyago­kat, a helyszíni közvetítések hanganyagát káébelen, mik­rohullámú adón és műhol­don át juttatják Budapestre. A képanyagokat egyenesen a Széchenvi-hegyi országos mikrohullámú központba küldik. Messze, határainkon túl. . . Kevesen tudják, hogy a nyugati és a dél-európai or­szágok rádióhallgatóihoz, tévénézőihez is ezen az új magyar rádióközponton at jutnak el az olimpiai tudó­sítások, hírek a Szovjetunió­ból. A Magyar Posta új léte­sítményének igen nagy nem­zetközi jelentősége is van mert a délkelet-európai or­szágok. Románia. Bulgária, részben Jugoszlávia és Gö­rögország is ezen a közpon­ton keresztül bonyolítja le az Észak- és Nyugat-Európából érkező rádió- és tévéközve­títéseinek többségét. Magyar- ország ezzel az új létesít­ménnyel az európai rádiózás és tévéközvetítések egyilf fontos központja lett.' (B. 1.) Gyóni Gyula KAPCSOLJUK AZ OLIMPIAI VERSENYEKET Uj rádióközpont a postán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom