Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
Minden kilngramm számít Fázós földek, elkekült palánták Harcban a májusi téllel A kellemetlen időjárás késlelteti a „dohányosok" munkáját az átányi gazdaságban is, várva a napsütéses, meleg napokra tovább „dédelgetik" hát a palántáikat. (Fotó: Perl Márton) Mi sem egyszerűbb. Akarja. hogy a búza átlaga növekedjék? Vegye igénybe szolgálatainkat. Ügy hangzik, mint egy figyelmet felkeltő hirdetési szöveg. Pedig nem az. És — ami nagyon fontos — igaz a tartalma. Azt kérdezik: hogyan lehet ezt a gyakorlatba áttenni? Lássuk! ★ A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság összefog tizenegy mezőgazdasági üzemet abba a társulatba, amelynek a célja a növény- termesztés legkedvezőbb hozamainak az elérése. Ehhez a társulat életre hívott egy szakszolgálati állomást, ami ott található az állami gazdaság központjában. Ennek az intézménynek a nevében van egy fogalom, amely a kulcsát adja mindennek: szolgálat. Tehát szolgáltatás. Miután esetünkben mező- gazdasági munkáról van szó, ez a szolgáltatás nem lehet más, mint a hasznosítható eljárások, tanácsok sora. Ennyi a lényeg. Aprópénzre váltva: a talajerő utánpótlását, a trágyázás mértékét közli a szolgálat az egyes táblákra vonatkozóan. hogy a megfelelő mennyiségű terméshez a talaj tartalmazza is azokat az anyagokat, amikből a növény építkezik. Ez is nagy dolog? — kérdezhetik. Minek ebből ekkora céqót csinálni? Melyik agronómus nem tudja egyetlen pillanat alatt felsorolni, hogy — mondjuk — a búzának miféle trágyára van szüksége? A válasz magától értetődő: persze, hogy tudja. Csak...! A fő kérdés: annak a bizonyos darab földnek pontosan akkora és olyan összetételű tápanyagra van-e szüksége, mint amit „általában” minden szakember a kisujjából kiráz? Erről van szó. ót ★ A szántóföldi szaktanács- adási csoport vezetője Harangi Sándor. Tőle tudjuk meg.- hogy talajmintát vesznek, azt Miskolcon, az erre a célra kijelölt laboratóriumban elemeztetik. amelynek alapján ők itt, Gyöngyösön kiszámítják, hogy annak a földnek mire van szüksége ahhoz, hogy a legkedvezőbb mennyiségű átlagot nyújthassa búzából. Mert most a búzáról beszélünk. Nemhiába emlegetjük ezt a legkedvezőbb átlagot. Ugyanis az sem kétséges, hogy a hozamot az „egekbe tornászni” nem érdemes, mert akkor valóban többe kerül a leves, mint a hús. Ráfizetésből pedig...! Az is természetes, hogy maga a tábla, a föld a meghatározója az optimális mennyiségnek. Ennek egyik előfeltétele a tápanyagok jelenléte a talajban.- Ezt az előfeltételt „állítja be” a szaktanácsadás. — Összesen mintegy tízezer hektárnyi terület tartozik most hozzánk — halljuk a csoportvezetőtől. — Ebből idáig hatezer hektárt jártunk végig. A növényelemzés azt mutatja, hogy a hatezerből ötezer hektáron kevesebb a nitrogénmennyiség. mint amennyinek lennie kellene. — Az alaptrágyázásra vonatkozó megállapításaikat már az elmúlt évben közölték a gazdaságokkal. Hogyan hiányozhat akkor ilyen területen ennyi nitrogén? — Ennek az okát így. innen nem tudom megállapítani. Ebbén a válaszban mintha benne foglaltatna az a tényező, hogy a tanács'adást nem elég csak igényelni, hanem azt meg is kell fogadni. És nem elég ehhez csak az elnök, vagy a főagronó- mus, hanem a végrehajtó gépkezelő is kulcsfigura. Ha nem egészen úgy csinálja, ahogyan kellene...! Mintha ismerős lenne az ebből származó következtetés: az egyes ember lelkiismeretén -múlik a legtöbb. Hiába a jó utasítás, ha a megvalósításban mindig ott a „bibi”. ★ Talajminta, aztán trágyá- zási előterv május végéig, hogy a szükséges műtrágyákat a következő évi talajmunkákhoz időben meg tudják rendelni. — És ha éppen a javasolt műtrágya; nem kapható? — Mi előzőleg mindig megérdeklődjük a kereskedelemtől. hogy milyen műtrágyát tud adni. Ha az egyik gazdaság mégsem tudná ezt a tápanyagot beszerezni, annak helyi oka lehet. Tavasszal összegyűjtik a novénymintákat, külön a le- vélzetet, külön a gyökeres példányokat, és ezeket már itt. Gyöngyösön laborálják. A határidő tíz nap. Az eredmény: kell-e fejtrágyázni és ha kell, milyen összetételben? A kérdést a tervezett optimális átlagtermés dönti el most is. Ha a tápanyagok mértéke és aránya nem elégséges, mázsák hiányozhatnak a betakarításkor. Tehát nem kilogrammok, hanem mázsák. Ismertek olyan tapaszíala- tok, hogy a tavaszi időszakban kijuttatott műtrágya két-három mázsás átlagnö- vekedést „hozott”. Figyelem! Ez az adott körülményekhez mérendő. Nem az „optimumhoz”. És még valamit. A műtrágya nem mindent eldöntő tényező. A végeredményt sok más is befolyásolja. A gyöngyösi szaktanácsadás azt akarja elérni, hogy ez, tehát a műtrágya — ne okozzon kétségeket a termelő gazdaságokban. Mert ahogy a kevés sem jó a tápanyagból, a sokra sincs szükség. Az már pazarlás. A forint fölösleges kidobása. Ezt pedig még akkor sem szabad megengedni, ha bárki meg is tehetné, mert győzi pénzzel. Mivel „az a pénz” is a „mi” pénzünk. ★ Tessék! Az ésszerű, hatékony gazdálkodás nem ördöngösség. Egyes részletei karnyújtásnyi távolságra esnek. Csak élni kell vele. A , gyöngyösi szakszolgálat ezért van. A társulás pedig nem „bezárt kör” — sugara egyre növelhető. Csal a látszat: amerre csak járunk, amerre csak a szem ellát, mindenütt pagyon szépek a földek. A szépen áttelelt ősziek zöldje az uralkodó szín, s az ember a zöldről a reményre asszociál. .. Reméljük, hogy lesz jobb, mert csalfának bizonyult a május, az első két szép napon igazi tavasszal kecsegtetett, majd telet hozott — igazi havazással —, hogy fázni kezdtek a földek. Fáznak az emberek is, s ha mégis melegük támad ebben a hidegben, akkor az ip- kább attól az izgalomtól, hogy mi lesz, meddig játszik még telet, meg hideg őszt a tavasz. .. ? Ügy tűnik, újra küzdelemre késztette a természet az embert, a termelőszövetkezeteket. — Küzdelem? — talán nem ez a leghelyesebb kife- zés — mondja Kurunczi István, a megye legnagyobb közös gazdaságának elnöke a tarnamérai Lenin Mgtsz székhazában. — Sajnos, nemigen küzdelem ez, inkább csak az idegek harca, amolyan — kívülről pasz- szívnak látszó, tétlen várakozás. Azokon a helyeken ugyanis, ahol dolgozni lehetett, ott végeztünk. Az állandó eső miatt azonban csak a homokon tudtunk dolgozni, ott az idő még kedvez is az ültetésre, de a palánták fáznák. így igaz: kékülnek, fonnya- doznak a frissen kiültetett paradicsompalánták, azt mégsem mondhatja senki, hogy tétlenül töltötték volna napjaikat a tízezer hektáros termelőszövetkezet tagjai. — Csak azért azonban, hogy földbe kerüljön a mag, nem fogunk vetni — mondja határozottan az elnök. — Mert annyit már megtanultunk, hogy ha rossz a vetés,' rossz a betakarítás is. Elég baj az, hogy tovább nőtt a belvíz, az Állami Biztosító eddig 300 hektár kárt mért fel az őszi vetésben, és most újra várjuk őket... Hogy ne csak halljuk, de lássuk ,isv Antal Ferenc elnökhelyettessel gyors határszemlére indulunk. A Kis- herceg-tagon hatvan asz- szony színes hada hajladozik a hidegben: a 33 hektáros területen ültetés után kimaradt vagy elfonnyadt paprikapalántákat pótolják Dobóczi László brigád-; , vezető irányításával. — Sok elszáradt, sokat kell pótolni — mondja sajgó derekát tapogatva, de mégis jókedvre, bizakodásra készen az egyik hajladozó asszony, Urbán Sándorné, s a kérdésre, hogy vajon fáz- nak-e? — nevetve mond nemet: aki itt tíz órán keresztül hajladozik, az bizony nem fázhat, inkább nagyon is melege van. És ez a helyzet a Kockatagnak nevezett ötven hektáron is. ahol két gép és vagy húsz asszony ülteti ki a palántákat. Sok gondot okozott a szomszédos Erdőtelken is ez a rossz tréfát űző tavasz. — Nagyon rosszul jött ez á hideg — erősíti meg a már korábban hallottakat Lőcsei Fe renc, a közös gazdaság elnöke. — Tavaly ilyenkor 25—26 fokot is mértünk, most talán 16—17 lehet. Legjobban a gyümölcsösért fáj a fejünk. Egri maszek méhészeket kértünk meg, hozzanak méheket a megtermékenyítéshez, jött is 150 család, de szegények ki se mozdulnak a kaptárból ebben a hidegben. Márpedig 132 hektár meggyről van szó, s ha ez nem jön be, odavan 4 millió... Egj'ébként, amit lehetett megtettek. A száz hektáron vetett cukorrépa -szépen sorol. 673 hektáron szintén elvetették a kukoricát, csak a lapos területek maradtak ki. összesen 50 hektárnyi terület. Szép. virulens a közös 100 hektáros tavaszi árpája is, de a korai szántóföldi paradicsom fázik, valósággal elkékültek a palánták — és ez is húsz hektár. — Állandó készenlétben — mondják itt, ugrásra készen — hallottuk amott. — És itt, Átányban? — Sajnos, nálunk is csal a fóliák alatt van meleg — halljuk Tóth Kálmántól, .a fiatal növénytermesztési fő- ágazatvezetőtől. — Igaz — teszi hozzá —, a tervezett 565 hektár kukoricából 455- öt már elvetettünk, a 381 hektár napraforgóból pedig 149-et, de a palántázás éppen csak, hogy beindult, és várnak a dinnyések is, a hideg nagyon megkínozta a palántákat. A tervezett 40 hektár paradicsomból 12 van kint, ami viszont legsürgősebb lenne, a dohány- palántázás, azt két hektárnál abba kellett hagyni, pedig tízet terveztek. Azután; cirokból 60 hektár a terv, elvétve ' 15. Őszi búzából és árpából 1100 hektáron vetettek az átányiak, az árpa jól is mutat, de a búzából sok mag megromlott. ráadásul, ami eddig nem volt, most a gabonafutrinka is jelentkezett, sok kárt okozott, úgyhogy 200 hektárt tavaszi árpával felül kellett vetni. Minderről gyors határszemlén szintén meggyőződünk, majd gyors melegedésre a 750 négyzetméteres fóliasátrakba kukkantunk be, melyek alatt szép paprika- és dohánypalánták várnak melegebb májusra, ki ültetésre. Kőrútunk ezúttal utolsó állomásán, a. komlói Május 1. Mgtsz-ben az elvetettek jelentik a gondot. Mint Antal József párttitkár magyarázza, gyökérfekélytöl lehet tartani, ha csak az idő jobbra nem fordul. Mert ugye, a napraforgó, a szója, a cukorrépa... Aztán a tervezett 850 hektár kukoricából 130 még vetetlen. a 179 hektár cukorrépa viszont már sorol, de hogy a helyzet nem könnyű, azt a cukorgyári szakemberek gyakori látogatása is mutatja: ők is találgatnak, nekik is fő a fejük, hogy ugyan mi lesz, miié számíthatunk. .. ? És ez a kérdés most szerte a vidéken, miközben gondban, küzdelemben áll az ember a zprd májusi napokkal. Nem is tudunk másként búcsút venni, csak hogy egy-két nap múlva, miié ez a nem jókedvünkben készült beszámoló megjelenik. a másik arcát fordítsa végre felénk a nap. Még az sem baj, ha remélt melegtől kissé megkopik a sorok aktualitása. Mert fontos, igaz, a betűvetés is. de a búza, a kukorica. a cukorrépa, a paradicsom — sokkal , fontosabb. \ B. Kun Tibor Jlémísön€% 1980. május 8., csütörtök G. Molnár Ferenc Harmincasok klubja Avagy: mi van egy hatvani bronzjelvény mögött Piros Lada, szőke taxis, valamivel harminc fölött. — Majdnem az1-egész brigád egyívású. Nagy Pista, a váltótársam, még ott is lakik. ahol én, a Hegyalján! — mondja Tóth Ferenc, miközben mögénk tessékel egy fiatalasszonyt. — Aszód, rendelőintézet. — Máris. Miközben nekilódulunk a vizes aszfaltnak, hátraszólck. — Nincs olcsóbb közlekedési eszköz? — Galgahévízről jövök. Se busz. se vonat tovább. Nekem viszont délutánra visz- sza kell érnem. — Tudja, hogy harminc százalékkal emel téli a tarifát? — Nem érdekel. Halaszthatatlan ügyben utazom... Hasznos átszervezés Ahogy Tóth Ferenc megjegyzi. sokan másként gondolkoznak. Ezért utóbb érezhetően csökkent a tízfőnyi brigád. az öt kocsi forgalmi bevétele. Pedig a Volán megemelte a tervet. Korábban naponta legalább 800 forintot kellett minden járműnek hoznia, most ez az összeg ezer forint. Viszont néhány hasznos dolgot bevezettek a forgalomban! Egy kocsival például két taxis közlekedik, akik reggel hattól este tízig úgy osztják meg a munkát, ahogy akarják. Fontos, hogy ünnepkor és vasárnap is guruljanak a kerekek. A három legidősebb „vezér” így vezethetett 500 ezer kilométert balesetmentesen. — Ugyanekkor önelszámolók vagyunk. Kapok fizetéskor borítékban 1750 forintot, amihez pluszként egy forint hatvan fillér kilométerpénz jön, s ebből kell fedeznünk a kiadásokat. Benzint, olajat, gumit, javítást. Rákényszerülünk az energiatakarékosságra. és hogy lehetőleg magunk tartsuk karban a járgányt. Hát így ösz- szejön havi három és fél ezer. Több nem, mert a borravaló szinte teljesen kiment a divatból. Átjáróház v A Volán-taxik 160 ezer kilométert futnak, majd kivonják őket a forgalomból. Ez alatt persze sok minden történik. Jó is, rossz is. A jók közé tartozik, hogy a Csanádi György szocialista brigád, amelynek ifjú Tóbi János a vezetője, tavalyi eredményei alapján bronzjelvényes lett. Mit kellett ezért produkálni? Az öt kocsi másfél millió forintos évi bevételi tervét 8 százalékkal túlteljesítették. Azután iskolát, napközit patronáltak. S folyamatosan képezték magukat. Ennek köszönhető, hogy a brigád vezetője immár évek óta bent van a tröszti verseny legjobbjai között. KRESZ-ből, gyakorlatiból nehezen lehet megfogni. Hogy mi a rossz? Amikor befürdik a taxis. Fölvisz Hatvanból a pesti Rákóczi útra egy elegáns urat, akit később hiába vár a kapu előtt. A háznak ugyanis van hátsó kijárata. Rengeteg bajt okoztak a részegek is. ‘ Most már tilos, őket fuvarozni. Három éven belül Mit eredményezett még a kocsikihasználás érdekében végrehajtott belső átszervezés? Az önelszámolás meghonosodása? A három éven belül lehajtott 160 ezer kilométer? Ne csak forintban, ne csak energiatakarékosságban gondolkozzunk. Kovács László. Tözsér József, Bérezés Béla. a Kádár testvérek, vagy az idősebb Tóbi és Varga János nevét említve. ifjú taxisom is többre utal: emberi kapcsolatuk minőségi változására. A közös cél, az alattuk guruló egyazon kocsi például igen meleg, baráti kapcsolatba hozta váltótársával, Nagy Istvánnal. S hasonlóképpen van ez a többieknél. Összejárnak feleségestől, gyerekestől. Felruccanva pesti színházi előadásokra, cirkuszba. A meccskedvelők egy-egy rangadóra. Elmennének valami rendes szórakozóhelyre is, ahol nem röpködnek sörös- poharak, trágárságok, csak ilyen nincs már Hatvanban. • Ezért az olykori eszmecserékre. szilveszterezésfe marad valamelyik családi otthon. A bronzjelvény kötelez minderre. Az ezüsthöz viszont, még többet kell ten ni! De azért megcélozzák. I Moldva,y Győző ' Pótolják a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet szántóföldi paradicsomültet vény cin a kedvezőtlen időjárás következtében kipusztult palántákat Ifj. Tóbi János, a szocialista brigád vezetője eligazítást tart kollégáinak (Fotó: Szabó Sándor)
