Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
Hegyei választási nagygyűlés Egerben ^h^yfatás az 1. oldalról) megválasztották jelöltjeiket, megvitatták' a Hazafias Népfront programját, s a választás napján szavazatukkal mondják ki a végső döntést, így van ez szerte az országban. De mielőtt az urnák elé járulnánk, érdemes még egyszer átgondolni, mi a jelentőségé a választásnak? Nem akarok á szavakkal játszani, de az embernek vá? lasztania kell akkor is, amikor nincs szavazás. Mindnyájan napopta választunk a jó és a rossz közt, a becsületesség és a becstelenség közt. Naponta döntenünk kell. hogy elvégezzük-e és hogyan a ránk bízott feladatokat. S ez igazi választás akkor is, ha mindig a becsületes utat választjuk is. így van ez az ország, a nép életében is. Gyakran vannak történelmi pillanatok, amikor válaszolni kell a történelem által feltett kérdésekre. választani kell a különböző lehetőségek közt — s a választól az egész nemzet sorsa függ. Most arról kell döntenünk: milyen politikát kövessünk. hogy meg tudjuk őrizni a feszültebb nemzetközi viszonyok között is népünk számára a békét. Hogyan tudjuk ellensúlyozni jobb munkával a nehezebbé vált külső gazdasági feltételeket? Mit kell tennünk annak érdekében, hogy társadalmunkban, tovább erősödjenek a szocialista vonások? Ezeket a kérdéseket felteszi az élet, s akár akarjuk, akár nem, ezekre a kérdésekre válaszolni kell. Azt is mondhatnám, választani kell. A magyar nép a felszabadulás óta eltelt 35 évben jól válaszolt a történelem által feltett kérdésekre, s ezért tekintélyt szerzett magának barát és ellenség előtt egyaránt. A következőkben a szónok arról beszélt, hogy alkotmányunk előírja, hogy ezek a válaszok most már a szó szűkebb értelmében vett választásokon is ötévenként kifejezésre jussanak. Ily módon népünk ötévenként intézményesen is kifejezésre juttatja akaratát, dönt a politikáról, melyet követni akar. s dönt a személyekről is. akikre rábízza a politika megvalósítását. A választásokon kifejezi azt is, hogy tudatosan vállalja és támogatja azt a politikát, amely már több mint két évtizede biztosítja hazánk töretlen fejlődését és a fejlett szocialista társadalom megteremtésére irányul. A választás a társadalmi felelősségérzet és az öntudat megnyilvánulása. Az egész nép állásfoglalását jelenti a párt és a kormány eddigi politikájáról:, helyes- li-e azt ami eddig történt, s bízik-e abban, hogy ez a politika eredményes lesz a jövőben is. A június 8-i választásokon döntünk a személyekről és döntünk a politikáról is. A jelölteket jórészt természetesen nem ismerhetem, de két dolgot tudok róluk. Az egyik az, hogy sok ezer választó a jelölőgyűléseken kinyilvánította irántuk hizal- mát. A másik az, hogy akit megválasztanak, a bizalmon és a munkával arányos' megbecsülésen túl semmilyen előnyben sem részesült. Minden tanácstag, minden képviselő megbízatásának önzetlenül, társadalmi munkában tesz eleget, s a bizalomért cserébe vállára veszi egy kisebb-nagyobb közösség minden gondját, baját. Politikai programunk lényegét három rövid mondatban is meg lehet fogalmazni — folytatta a Politikai Bizottság tagja —: népünk békéjének, biztonságának védelme: a nép érdekeit szolgáló - alkotó munka; társadalmunk szocialista vonásainak erősítése. Ehhez a programhoz kérjük a választópolgárok támogatását június 8-án és a választásokat követően is. Az idősebb nemzedék átélte a világháború szenvedéseit és pusztítását — folytatta a Politikai Bizottság tagja. Tanúi voltunk a hidegháborús éveknek, átérez- tük a világ különböző térségeiben kirobbant helyi háborúk veszélyeit. Ugyanakkor tanúi voltunk a szocialista világrendszer létrejöttének: és . megerősödésének, a gyarmati rendszer felbomlásának, s egyben cselekvő résztvevői is egy olyan nemzetközi helyzet' létrehozásának, amelyben a világ békeszerető erőivel együtt sikerült megakadályozni egy újabb világháború kirobbantását. sikerült elismertetni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egv- más mellett élésének politikáját. Mindezeknek eredményeként népünk és egész Európa 35 éve békében él. Népünk nagyra értékeli azt is. hogy sikerült megteremteni társadalmunk belső békéjét is. A nagy osztálv- összeütközések kora lezárylt, hazánkban már több mint két évtizede nyugodt a belpolitikai helyzet. Nincsenek váratlan fordulatok, megles petések. nyugodtan lehet tervezni a jövőt. Belpolitikai helyzetünk stabilitása azon alapszik, hogy hazánkban szilárd a néni hatalom és egyre erősödik a nemzeti egység. Bebizonyosodott, hogy a széthúzás nem valamiféle „turáni átok”, hanem egy kizsákmányoló társadalom terméke volt, s a felszabadult nép meg tudta teremteni egységét. Érthető tehát, hogy népünket az elmúlt hónapokban aggodalommal töltötte el a nemzetközi helyzet. éleződése. Hazánk nem függetlenítheti magát a nemzetközi helyzettől és ezért joggal merül fel a kérdés, sikerül-e megőrizni az enyhülés vívmányait, biztosítani tudjuk-e békés alkotó munkánk feltételeit, sikerül-e magunk és gyermekeink számára megőrizni a békét. Ha válaszolni akarunk erre a kérdésre, vissza kell nyúlni a néhány évvel ezelőtti helyzethez. Ismeretes, hogy a szocialista országok kezdeményezésére, a békeszerető erők összefogásával és a realitásokat felismerő, józanul gondolkodó polgári politikusok közreműködésével létrejött a helsinki értekezlet, amely nemcsak Európa, hanem az egész világ számára történelmi jelentőségű ese- mény/ volt. jelezte az enyhülési folyamat előrehaladását. Helsinkiben 33 európai és két észak-amerikai ország ünnepélyes kötelezettséget vállalt a békés egymás mellett élés folytatására és megegyezett sok részkérdésben is. Ugyanakkor azt is tapasztalhattuk, hogy a helsinki értekezlet összehívásának sok ellenzője is volt. Az enyhülés ellenfelei reális politikai erőt jelentettek és jelentős anyagi eszközökkel rendelkeztek. Ezek az erők nem tették le a fegyvert Helsinki után sem és a nemzetközi helyzet befolyásos tényezői maradtak. Óvári Miklós ezután arról szólt, hogy az imperialista köröket aggasztotta a haladó erők megerősödése. Európában megbuktak a fasiszta rendszerek. Győzött a vietnami nép, Afrikában, amiről korábban azt hitték, hogy mozdulatlan földrész, győzött az angolai és az etiópjai forradalom, több Afrikai ország választotta a nem kapitalista fejlődés útját. Ugyanezekben az években megerősödtek a kommunista pártok, befolyásuk növekedett. Néhány országban közel kerültek a kormányzáshoz. A kapitalizmus általános válsága elmélyült, amit nemcsak gazdasági válság elhúzódása jellemez, hanem mély politikai és kormányzati válságok is. Vesztettek befolyásukból a kapitalista társadalmat dicsőítő ideológiák, amelyekről egyre inkább bebizonyosodik, hogy képtelenek a tömegek számára elfogadható válaszokat adni korunk fő kérdéseire. Mindezek a , tényezők mélységesen aggasztották a rekaciós erőket és ellentámadásba kezdtek. Az imperialista erők enyhülésellenes lépéseinek legveszélyesebb eleme — folytatta a szónok — a fegyverkezési verseny fokozása. A mozgalmak együttes ereje sokkal nagyobb mint bármi, kor volt. A hidegháborús erők számára sem kedvezőbb a helyzet, mint Helsinki előtt volt. Az emberi, ség számára nincs más reális, ésszerű alternatíva, mint a béke fenntartása. Mi ezért dolgozunk és harcolunk külpolitikánkkal és az ezt megalapozó itthoni építőmunkával egyaránt. Népünk alapvető érdekeit tartjuk szem előtt, amikor ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a Szovjetunióval. a többi szocialista országgal. amikor szolidárisak vagyunk a világ haladó erőivel, s akkor is, amikor az egyenjogúság alapján kölcsönösen előnyös, kapcsolatokat építünk a tőkés országokkal. Ez a politika ugyanakkor jól szolgálja a társadalmi' haladásért és a békért folyó nemzetközi méretű küzdelem ügyét is. A hallgatóság egy csoportja NATO-őrszágok az Egyesült Államok sürgetésére és nyomására évek óta növelik katonai kiadásaikat, a múlt év decemberében pedig új középhatósugarú nukleáris rakéták telepítését határozták el Nyugat-Európában. Az Egyesült Államok különböző ürügyekkel tudatosan halogatja a már aláírt SALT II. szerződés ratifikálását. Nincs előrehaladás a leszerelésről folyó -bécsi és genfi tárgyalásokon sem. Az imperialisták egyre nyíltabban a világban meglevő katonai erő- egyensúly megbontására törekszenek, s a fegyverkezési verseny fokozásával próbálják meg befolyásukat növelni a világban és elveszett pozícióikat visszaszerezni. Ma ilyen nemzetközi helyzetben élünk és dolgozunk. Népünk a szocialista országok népeivel és a világ bekeszerető erőivel össze- fogva ebben a helyzetben is álhatatosan küzd az enyhülés vívmányainak megőrzéséért, a leszerelésért. Azért, hogy az egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén jöjjön létre, s megvédj ük a világot egy újabb háborútól. Mi a feszültebb nemzetközi helyzetben is azért dolgozunk és küzdünk, hogy a békés egymás mellett élés politikája és az enyhülés tovább folytatódjék. Természetesen felmerül a kérdés, hogy elérhetjük-e ezt a célt. Meggyőződésünk — ahogy a XII. kongresszus i.s hangsúlyozta —. hogy az emberiség képes megakadályozni az új világháború kitörését. Ezt a meggyőződésünket nemcsak az emberiség túlnyomó többségének békevágyára alapozzuk, hanem az erőviszonyok ismeretére is. Korunkban a szocialista világrendszer. a' nemzetközi munkásosztály, a haladó és antiiiiiparialista Óvári Miklós ezután gazdasági helyzetünkről szólt, és mint elmondotta, a gazdasági kérdéseknél is abból szükséges kiindulni,. hogy népünk e téren is történelmi jelentőségű vívmányokat mondhat magáénak. Eredményeink sorában büszkén beszélhetünk hazánk gazdasági felemelkedéséről. Az Ady által megénekelt „bús koldusok Magyar- országa”, ahol „a munkásembert ág is húzza”, örökre a múlté lett, s valóra váltak Ady szavai: „Ez az ország a mi országunk, itt most már a mi kezünk épít”. Nem ci- cázhatnak többé csendövtol- lak, a munkásnak is többre telik, mint levesre, kenyérre és fröccsre, a szövőlánynak sem kell többé 'álmodnia a cukros ételekről, a földesúr számára sem kell sérvig emelni a tönköt, gabonát, mint József Attila idejében. Úrrá lettünk , az ezernyi fajta népbetegségen, á szapora csecsemőhalálon. Nincs még Kánaán Magyar- országon, de nincs már há- rommilió koldus sem. Ha semmi mást néni ’ értünk vólna el, csak azt, hogy minden dolgos ember számára tudunk kenyeret adni, s hogy ebben az országban mindenki egyenes derékkal. megalázkodás nélkül állhat meg bárki elölt — akkor is érdemes volt. dolgozni és harcolni. De ennél lényegesen többről van szó. Beszédének következő részében Óvári Miklós azokról a gondokról és nehézségekről szólt, amelyeket pártunk XII. kongresszusa is megfogalmazott. Elmondotta, hogy az extenzív gazdálkodásról az -intenzívre kell áttérnünk. s ez nem könnyű feladat. A világgazdasági viszonyok is kedvezőtlenül változtak meg számunkra. A külső tényezőkön mi változtatni nem tudunk, ezért saját munkánkat keli a megváltozott viszonyokhoz igazítani. Közelednünk kell a világszínvonalhoz a termelékenységben, a minőségben. Ez természetesen nehéz és fáradságos munka. De bízhatunk népünk tehetségében, szorgalmában, a szocialista országok gazdasági együttműködésében. • Természete, sen azonban barátainktól sem várhatjuk, hogy helyettünk dolgozzanak. A szónok hangsúlyozta, hogy mai nehézségeinket ’ hosszabb távon előnyünkre változtathatjuk. Többek között hamarabb tanulunk meg szocialista módon gazdálkodni, rákényszerülünk, hogy meggyorsítsuk a termelés- és termékszerkezet átalakítását. Szervezettebbé kell tennünk gazdasági életünket, racionálisabbá a munkát az élet minden területén, meg kell tanulnunk jobban megbecsülni a jó munkát. ' Meg kell oldani a káderkérdéseket és takarékosabban szükséges gazdálkodnunk. De ezeket a feladatokat csak együtt tudjpk megoldani. S ha megoldjuk, akkor mai gondjainkból, nehézségeinkből előnyök is származnak. A rosszat, jóra fordíthatjuk, megerősíthetjük népgazdaságunk szocialista jellegét, egész népünk javára jól megalapozhatjuk a további fejlődést. Ez a mi igazi, programunk. Jobb és szervezettebb munkával meg tudjuk védeni vívmányainkat és meg tudjuk teremteni a további fejlődés biztos alapjait. Óvári Miklós ezután arról beszélt, hogy a jelenlegi nehezebb gazdasági feltételek között a gazdaságon kívüli területeket is a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök ésszerűbb felhasználására kell törekednünk. Tudnunk kell azt is, hogy társadalmunk szocialista vonásainak további erősítése gazdasági feladataink eredményes megoldásának is nélkülözhetetlen feltétele. A párt kongresszusán — nem véletlenül — sok szó esett és sokféle összefüggésben az emberi tényezők jelentőségéről. Társadalmunk közösségi társadalom — hangsúlyozta a szónok —. az egyenek esak a közösséggel együtt boldogulhatnak. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a szocialista együttélés, az emberi kapcsolatok elemi normáira, egymás megbecsülésére, a segítőkészségre, a kölcsönös tiszteletre és figyelmességre. Azok az emberek kapjanak megbecsülést társadalmunkban. akik mernek önállóan, felelősen gondolkodni és cselekedni. akiknél a közélet és a magánélet harmonikus egységbe olvad, szocialista módon viszonyulnak társaikhoz, s így élnek családjukban is. Társadalmunkban növekvő számban vannak ilyen felelősen dolgozó, cselekvő, gondolkodó emberek. Segítsük elő. hogy példájuk minél szélesebb körben követésre találjon. Beszédének következő részében a Politikai Bizottság tagja kifejtette, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének programját a Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozta ki, s a párt XII. kongresszusa fogalmazta meg az előttünk álló évek legfontosabb feladatait. Mégis azt kell mondanom, hogy ez a program, amclyel most a választások alkalmából az ország közvéleménye ele tárunk, nemcsak a kommunisták programja. Olyan program ez. amely az egész nemzet felemelkedését, egész dolgozó, népünk érdekeit szolgálja, s ezért bátran vállalhatják azok is, akik nem tagjai a pártnak, kik más világnézetet vallanak, de egyek velünk abban, hogy szeretik hazájukat, népüket, s készek tenni is valamit ezért az országért. Azt akarjuk — mondta Óvári Miklós beszédének végén —, hogy a szocializmus útján erősödjön népünk nemzeti egysége, együtt munkálkodjunk közös boldogabb jövőnkért, a szocialista Magyarországért. Azt akarjuk, hogy találja meg honát e hazában minden becsületes dolgozó ember. Óvári Miklós beszédének elhangzása után Szabó Imre Heves megye képviselőjelöltje kért szót. Felszólalásában beszámolt a megye gazdaságának. ezen belül az ipár és a mezőgazdaság fejlődéséről. Elmondotta, hogy a megye lakosai egyetértenek pártunk politikájával és cselekvőén dolgoznak a XII. pártkongresszus határozatainak valóra váltásán. Megemlítette, hogy a kedvező eredmények ellenére gondok és problémák is nehezítik a további fejlődést. Többek között még nagyobb gondot szükséges a jövőben fordítani a termelékenység növelésére, a hatékonyság fokozására, az éfcszerűbb üzem- és munkaszervezésre. Szabó Imre, országgyűlési kép viselő jelüli (Szántó György felvételei) A megyében lefolyt ország, gyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések tapasztalatai azt bizonyítják — mondta —, hogy a megye dolgozó népe hajlandó még többet tenni közös ügyünkért, elért vívmányaink fejlesztéséért. Szabó Imre felszólalása után Mészáros Albert megköszönte a nagygyűlés szónokának és résztvevőinek munkáját, A nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget, ★ Budapesten a Telefongyár művelődési termében tartott nagygyűlésnek Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első tiltkára, a főváros 44-es országgyűlési választókerületének képviselőjelöltje, valamint Pethö Tibor, a HNF Országos Tanácsának alel- nöke, a VII. kerületi 18-a.s választókerület jelöltje volt. a vendége. Méhes Lajos szólt a jelenlevőkhöz, a zuglói vállalatok, intézmények dolgozóihoz, a párt- és tömegszervezeti aktivistákhoz. 198(1. május 7., ssertla
