Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-04 / 102. szám

ci hazai Beszámolónk ős a megyei ünnepségekről (Folytatás az 1. oldalról.) kolcon, Győrött, Tatabányán és Egerben, ahol a Dobó té­ren adtak randevút egymás­nak a város lakói, üzemei­nek, gyárainak, szövetkeze­teinek dolgozói. A megye­székhely főterére érkező ki­váló . kollektívákat pattogó ütemű indulók, forradalmi dalok, a munkásmozgalom közismert, lelkesítő énekei fogadták. A városháza erké­lyéről hangszórókon át hang­zottak fel a1 köszöntő sza­vak, az ünnep jelmondatai: — Köszöntjük a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozóit, akik gaz­dasági eredményeik alapján egymás után kilencedik al­kalommal nyerték el a Ki­váló vállalat kitüntetést... Üdvözöljük az egri Finom- szerelvénygyár dolgozóit, köztük a Vállalat kiváló bri­gádja kitüntetésben része­sült Dobó Katica és a Pan­nónia brigád tagjait, a Ki­váló üzem címet elnyert 19- es számú üzem dolgozóit... Éljen a béke... Köszöntjük a 212. számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkás- képző Intézet dolgozóit és tanulóit, a Közoktatási díjjal kitüntetett tantestületet, a KISZ-kb Vörös vándorzász­laját elnyert KlSZ-szerveze- tet... Éljen május elseje... ... És folytatódott az ün­neplők áradata, az egész bel­várost betöltötték a felhang­zó üdvözlések, jelmondatok. Már a kora délelőtti órák­ban szűk lett a tér, s mire elérkezett a politikai nagy­gyűlés kezdetének ideje, több mint 8 ezer ember vet­te körül a dísztribünt. Pon­tosan tíz órakor felhangzott a fanfárok ünnepi nyitánya, elfoglalta helyét a nagygyű­lés elnöksége, majd a Him­nusz dallamai csendültek fel. Eközben a Centrum1 Áruház tetejéről galambok százai röppentek a magasba, léggömbök emelkedtek a levegőbe apró táblákat le­begtetve az ünneplő közön­ség fölött. Az ünnepélyes per­cek után Dorkó József, az SZMT vezető titkára kö­szöntötte a megjelenteket, köztük dr. Trethon Ferenc munkaügyi minisztert, a nagygyűlés szónokát, vala­mint a megye, a város és a járás párt- és állami veze­tőit, tömegszervezeteinek képviselőit, az élenjáró kol­lektívák dolgozóit. Ezt követően di\ Trethon Ferenc mondott ünnepi be­szédet. Dr. Trethon Ferenc beszéde Tisztelt ünnepi nagygyű­lés! Kedves elvtársnők! Elvtár­sak! Tíz év híján már egy év­százada az egész világon a munka ünnepe május első napja. 1890-ben gyűltek ösz- sze először a munkások, akik a vörös lobogót választották zászlójuknak, jelezve, hogy — bár már addig is sok vért hullajtott a földkerekség pro- letársága — küzdelmes, ál­dozatokat követelő, hosszú út vezet még a felszabadu­lásig, a tőkés kizsákmányolás világának teljes felszámolá­sáig. Eger dolgozói büszkék lehetnek arra — kezdte ün­nepi beszédét a szónokló munkaügyi miniszter —, hogy elődeik ott ünnepeltek a leg­elsők között. 1890. május_ 1- én ebben a városban már munkásgyűlés volt azzal a fő követeléssel, hogy az embe­reknek legyen munkájuk, tisztességes kenyerük, úgy, hogy naponta ne tizenkettő, ne tíz, hanem nyolc órát kelljen dolgozniuk. Május glseje azóta a munkások, a dolgozó emberek, a fizikai és szellemi tevékenységet végzők, az értéket alkotók ünnepe. Az ember ünnepe, azé az emberé, aki a maga nehéz, de ügyes, okos, ve- rejtékes munkájával létre­hoz mindent, amire a tár­sadalomnak az adott korban szüksége van. A tehetséget, a szorgalmat, ezeket a leg­fontosabb emberi adottságo­kat helyezzük most az ün­nep előtérébe, hogy rámu­tassunk: a dolgozó és az ál­tala végzett termelőmunka érdemli a legnagyobb figyel­met. tiszteletet és megbe­csülést. Ez ma hazánkban és minden szocialista or­szágban a május elsejei ün­neplés lényege, igazi tartal­ma. Dr. Trethon Ferenc, a to­vábbiakban hazánk legjelen­tősebb belpolitikai , esemé­nyeiről szólva felidézté az országgyűlés tavaszi üléssza­kát, amelyen az ország leg­nagyobb és legjelentősebb építkezésére, a Paksi Atom­erőmű létrehozására is te­kintettel az atomenergia bé­kés felhasználására vonatkozó törvényt fogadták el a kép­viselők. Kiemelte, hogy fel- szabadulásunk 35. évfordu­lója alkalmából azok kaptak mogas kormánykitüntetést. Akarni Díjat, Kossuth-díjat. akik a munka élenjárói. — Emlékezetünkbe idéz­hetjük pártunk XII. kong­resszusát, vitáját, határoza­tát. melyben világosan áll előttünk napjaink feladatai­nak lényege: az eddigieknél is magasabbra kell emelni h a zá n k ban, tá rsa da 1 m u nk ­ban a jó munka tiszteletét és becsületét. Lehet, hogy most arra gondolnak, hogy én, a munkaügyi miniszter hivatali kötelességből beszélek erről. Vitathatatlan, hogy ez a leg­fontosabb témám, de sokkal többről van szó, mint egy minisztérium ügyéről. Mint miniszter, büszke vagyok ar­ra, hogy volt egy nagyszerű elődöm, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom halhatatlan alakja, Frankel Leó, Engedjék meg nekem, hogy az ő áldozatos harcá­nak emléke jogán is, méltó­an a május elsejéket meg­alapozó elődök küzdelméhez, a munkáról szóljak elsősor­ban, hiszen a ma valósága is erre kötelez. Beszéde további részében .kitért a szónok arra, hogy gazdaságpolitikai céljaink el­éréséhez. versenyképessé­günk fokozásának, fejlődé­sünknek lényeges feltétele a teljesítmények növelése. Ez fegyelmezett, okos munkát, a képzettség, képesség és kész­ség szoros összhangját igény­li. Ennek megvalósítása reá­lisan csak akkor várható, ha ezt valós anyagi érdekeltség, az ösztönzés is segíti, szoros kapcsolatot teremtve a tel­jesítmények és a keresetek színvonala között. A jövőben ezért az eddigieknél követ­kezetesebben és fokozottab­ban kell elismerni a jó szín­vonalon végzett munkát, s érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy aki a többi­nél jobban dolgozik, az át­lagosnál magasabb teljesít­ményt ér el, társadalmilag hasznosabb tevékenységet vé­gez, az társainál jobban is éljen. Nekünk ma már nem akárhogyan elvégzett, becsü­letesen ugyan, de vakon tel­jesített munkára van szük­ségünk, hanem értelmes, okos. ésszerű tevékenységre, korszerű minőségű gyártmány, jó minőségű mezőgazdasági, élelmiszeripari termék for­májában megjelenő teljesít­ményre, gondolkodó, a rosz- szal. az ostobával vitába szálló munkásra, dolgozó emberre. — Egész társadalmunk alapvető érdeke, hogy még jobban felkaroljuk a tehet­ségeseket, sehol se tűrjük meg a sablonos, a fél szívvel végzett rutinmunkát.- A ko­rábbi években azt mondot­tuk: úgy kell dolgozni, mint eddig, csak égy kicsit jobban. Ez a felfogás ma már elfo­gadhatatlan. Máskéo-an kell dolgozni, mint eddig. Mire van szükség ehhez? Alkotó- készségre, hogy új. a koráb­binál jobb megoldásokat ke­ressünk és találjunk. Tudás­ra, hogy az elgondolások alapján az eddigieknél kor­szerűbb és gazdaságosabb módszereket dolgozzunk ki. Végül vállalkozásra, bátor­ságra, hogy az új eljárásokat alkalmazzuk is a gyakorlat­ban. Ezek a feltételei annak, hogy általánossá tegyük a ma legjobbak teljesítményeit: a mátraalji szénbányászokét, akik az elmúlt évi tervüket 141 ezer tonnával túlteljesí­tették. A gagarinosokét. akik 1979-ben 13 ezer tonna fűtő­olajat takarítottak meg és határidő előtt állítottak ter­melésbe egy nagy jelentőségű üzemrészt. A hevesi Rákóczi, a nagyrédei Szőlőskert ter­melőszövetkezetek tagjainak eredményeit a világszínvona­Pillanatkép a Dobó térről lú oltványtermesztésben, tej­termelésben, szőlőtermelés­ben. Tisztelt elvtársnök! Elvtár­sak! — Hazánkban ma minde­nütt a közérdeklődés közép­pontjában társadalmunk fej­lődése, vagyis az a kérdés áll, hogy mikor, hogyan, meddig jutunk előre. Ez a mi társadalmunkban termé­szetes és jó dolog, egészsé­ges vitaszellemre utal. Fej­lődésünk igénye azonban nem választható el attól, hogy milyen mértékben tel­jesítjük vállalt kötelezettsé­geinket. Ne mondjunk hát le az emberi méltóságról, a szo­cialista öntudat fejlesztésé­ről, az alkotó bírálat gyakor­latáról, a mindig jobbat aka­ró szándékról. De egy régi közmondást is komolyan kell vennünk: seperjen mindenki a maga háza előtt is. Arra a kritikai önértékelésre van szükség tehát, amely saját, magunkat is alkalmasabbá, felkészültebbé teszi a jobb és tehetségesebb munkára. Dr. Trethon Ferenc ünne­pi beszéde befejező részében arról beszélt, hogy népünk ma független hazában, sza­badon és békében él, annak a szocialista világrendszernek tagja, amely a társadalmi ha­ladás döntő és legyőzhetet­len erejévé vált. Világtörté­nelmi jelentőségű esemény, hogy míg korábban pusztán az igazság és az erkölcs volt a mi oldalunkon, most már erőnk is van. Történelmünk viharos évszázadai kemény küzdelemre, helytállásra ne­veltek bennünket, nincsenek agresszív céljaink, tiszteljük a világ népeit és a segítség­re szorulók pártján vagyunk. Békét és nyugalmat akarunk, s a békével az eddigi ered­ményeinket védjük. — Ma májusköszöntőktől hangos a világ, s az ünnep­lők a feladatokra tekintenek, mert bőségesen van tenniva­ló, de a tenniakarókban sincs hiány. Épülő nagy otthonunk­ban becsületes. szorgalmas, hozzáértő munkával valósít­juk meg terveinket, hogy a munkáshatalom, a szocializ­mus erősebb, gazdagabb le­gyen, hogy mindaz, ami 91 évvel ezelőtt elkezdődött, váljék mind teljesebbé ná­lunk és a testvéri országok­ban egyaránt — mondotta befejezésül az ünnepi nagy­gyűlés szónoka. Dr. Trethon Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után Dorkq József zárszavával, illetve az Inter nacionálé hangjaival fejeződött be az egri politikai, nagygyűlés. Ezt. követően kezdődött meg a megyeszékhely dolgozóinak színpompás majálisa. Három fő színhely között válogathattak a megyeszék­helyen az ünneplők: az első igazán meleg napon sokan keresték fel a strandot. En­nek szomszédságában, a Nép­kertben, kora délután még csak sétálgatókkal lehetett találkozni, későb azonban benépesült a terület. A leg­kisebbeknek nagyszerű szó­rakozást nyújtott a nemrég felújított játszótér, valamint a görkorcsolyaverseny, a sportkedvelők pedig a kör­csarnok ban- .végre vérbeli, tü­zes magyar focit láthattak — a női ..kispályás csapatok jó­voltából. Aki megszomjazott szurkolás közben, annak csak pár métert kellett tovább- mennie, a népkerti sörözőbe. A harmadik helyszín Eger­ben nem lehetett más, mint a Szépasszony-völgy, ahol már hagyománya van a ma­jálisnak. Az idei május else-l jén is jó programról gondos­kodtak a szervezők: a sza­badtéri színpadon délután két órától került sor az ünnepi műsorra. Az egri néptánc­együttes, az Egri Csillagok Tsz pávaköre, a felnémeti ci- terazenekar rögtönzött „folk- lórfesztiválja” nagy sikert aratott, míg a könnyűzenét kedvelőknek a Pótkerék együttes adott kis koncertet. Ezután pedig nem is követ­kezhetett más, mint a finom egri borok kóstolója a völgy pincéiben. Vidám, ünnepi hangulat megyeszerte A következő kép fogadta május 1-én délelőtt az érdek­lődőt a Mátrába menet: Gyöngyöstől Mátrafüredig egyetlen, összefüggő kocsisor vonult csendes tempóban. Az út másik oldalán pedig a gyalogosok szaporázták lép­teiket, szorosan egymás mö­gött. A kisvasút tömött ko­csikkal igyekezett felfelé. Az autóbuszokban talpalatnyi hely sem maradt szabadon. Az első kirándulóhelyen, Mátrafüreden, mintha nem­csak a gyöngyösiek, hanem a környező községek lakói is találkát adtak volna egy­másnak. Több mint tízezer ember. mindenekelőtt az Egyesült Izzó dolgozói és azok hozzátartozói élvezték 4a jó időt, hallgatták a mű­sort, vásároltak a GYÖNGY- SZÖV sátraiban, a mézeska- lácsosoknál, a cserepeseknél, és a kékfestő kisiparosnál. A színpadon neves színészek váltották egymást. Cigány­muzsika és disco szórakoztat­ta a résztvevőket. A modern körhinták hullámvonalai pe­dig nemcsak a kicsikbe foj­tották bele a lélegzetet, ha­nem a mellettük ülő apukák­ba is. A gyöngyösi városi tanács dolgozói szintén kivonultak családostól Mátrafüredre, az Az egri népláncegyiittes a szép asszony-völgyi majálison ottani üdülőjükbe és színes programmal köszöntötték az ünnepet.. Megtelt az egész Mátra ezen a napon. Nem­csak az üzemek hétvégi házai fogadták a szocialista brigádokat, hanem az autós­pihenők is, a sok-sok kirán­dulót. Igazi, vidám, napsütéses, szép majális hangulata tette kedvessé a Mátra déli vidé­keit. Szorgos kezek munkája nyomán, május elsejére új ruhát öltött Hatvanban a népkerti szabadtéri színpad, amelynek nézőterén délelőtt 10 órakor legalább másfél ez­ren zsúfolódtak össze, hogy részt vegyenek a munkásság, a munka nemzetközi ünnepe alkalmából rendezett megem­lékezésen. Angeli József ta­nácselnök mondott köszöntőt, • méltatva az évforduló jelen­tőségét, majd a helyi és vá­ros környéki községek mű­vészeti csoportjai adtak színpompás műsort. Sokan tapsolták meg a boldogi nép­táncosokat, a Pusker Imre által dirigált hatvani kama­razenekart, de bőven kijutott a7f elismerésből a helyi nép­dalkörnek is, amelyet Nagy­fejed Ede dirigált. Természetesen az egész népkert díszbe öltözött ezen a napon. Szólt a zene, for­gott a sergő, szálltak a luft­ballonok. Nagyon sokan néz­ték meg a dokumentumkiál- lítással bővült hadiparkot. S fogyott a virsli, a sör, az üdí­tő ital, az ízes eledel az áfész büféméit valamint a Nagy­gombosi Állami Gazdaság konyhasátránál, amely szin­tén a zöldbe települt. A járási székhelyen, Fü­zesabonyban, a gimnázium előtti téren került s,or a ha­gyományos felvonulásra, Elö'1 az általános iskolások' halad­tak, őket követték a gimná­zium és a Postaforgalmi Szakközépiskola tanulói, majd a járási hivatal, a nagyközségi tanács és több mint húsz gazdasági egység dolgozói következtek a me­netben. tlnncp Máírafiimlen (Fotó: Szabó Sándor és Nagy taps köszöntötte töb­bek között a járás legna­gyobb ipari bázisának, a Mátravidéki Fémművek fü­zesabonyi gyárának kollektí­váját, akik a' hatékonyság javításával 1979-ben tízmillió forinttal túlteljesítették üze­mi tervüket. Múlt évi ered­ményeire büszke lehet a Pe­tőfi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet és az állami gaz­daság is. Ez utóbbiak mun- ka verseny-felajánlásaik tel­jesítésével az elmúlt évben kétmillió forint költségmeg­takarítást értek el. A Füzes­abony és Vidéke ÁFÉSZ 29 szocialista brigádja nagyban hozzájárult az 520 millió fo­rintos forgalom eléréséhez, a 17 milliós nyereséghez. A többszörösen kitüntetett I-Ier- bária Gypgynöy,ényüzem dol­gozói belföldi és exportköte­lezettségeiknek kiváló minő­ségben, határidőre tettek ele­get. A járási postahivatal dolgozóinak is kijutott az el­ismerésből, akik a napokban kapták meg a ,.Kiváló hi­vatal” kitüntető címet. Amikor a menet véget ért, már több mint négyezren voltak a téren. Ekkor Blahő Istváy, a járási párt-vb tag­ja. a nagyközségi pártbizott­ság titkára mondott ünnepi köszöntőt. Ezt követően egész napos gazdag kulturá­lis és sporteseményekre ke­rült sor. A helyi tűzoltózenekar pat­togó ritmusú indulói kö­szöntötték Hevesen május el­sején az ünnepség színhelyé­re, a vásártérre vonuló em­bereket. Ott, a Himnusz el­hangzása után, Varga István, a Hazafias Népfront nagy­községi bizottságának titkára köszöntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit, a díszelnökség tagjait, köztük Gulyás Sán­dort, az MSZMP KB tagját, Lévai Ferencet, a szakszerve­zetek megyei tanácsának tit­kárát, aki megtartotta ün­nepi beszédét. A szónoklatot követően a dísztribünön he­lyet foglalókat népviseletbe öltözött lányok köszöntötték. A nagygyűléssel nem ért vé­get az ünnepi program, né­pi zenekar és néptáncegyüt­tes szórakoztatta az ünnep­lőket, míg a sportpályán kis­pályás labdarúgócsapatok mérkőzésein lehetett izgulni, vagy éppen derülni. Május elsején megyénk va­lamennyi városában, közsé­gében megemlékeztek a nem­zetközi munkásmozgalom nagy ünnepéről. A kellemes időjárási ki­használva, mindenütt vál­tozatos szabadtéri sport- és kulturális műsorral tették gazdaggá a nap, valamint a következő napok esemény- sorozatát. J 1980. május i„ vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom