Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
lobban kell élni a páriámon! ellenőrzési jogával Apró Antal nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) sünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi es népképviseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuverenitásból eredő valameny- nyi jogot. Biztosította a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az alkotmány előírásainak megfelelően tevékenykedtünk tehát, ami azt is jelenti, hogy nálunk — hasonlóan más szocialista országokhoz — az állami mechanizmus az államhatalom egységének elvére épül, vagyis minden állami szerv alárendeltje a parlamentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki ország- gyűlésünk működésének demokratikus, azaz néphatalmi jellege. A másik fontos elemet — amely egyébként szintén csak a szocialista országokra jellemző —, a választók és a képviselők folyamatos kapcsolata, s a képviselői tevékenység választópolgári ellenőrzése jelenti. Szocialista alkotmá- j nyunk rögzíti a képviselői ‘ felelősség két alapintézményét: a választók előtti be- ; számolási kötelezettséget és a visszahívás lehetőségét, így válik lehetővé, hogy a választók befolyása a nép- képviseleti szervekben a szavazással ne szűnjék meg, hanem állandósuljon, s egyre sokrétűbbé váljék. — Mi jellemezte ebben a ciklusban az országgyűlés törvényalkotó tevékenységét, s hogyan járult hozzá a parlament állami életünk fejlesztéséhez? — Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány előterjesztése alapján 24 törvényt alkotott. Ezzel közelebb jutottunk annak a nagyszabású kodifikációs munkának a befejezéséhez, amély célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapelveit szem előtt tartva — rendeletek helyett döntően törvényekkel ' szabályozzuk az alapvető társadalmi viszonyokat. az állampolgári jogokat. és a kötelességeket, valamint az államszervezet felépítésének és működésének meghatározó elveit. A rer deletekkel történő kormányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kormányzásra. — Hogyan érvényesült az elmúlt öt esztendőben az országgyűlésnek az állami szervek működését ellenőrző tevékenysége? — Elmondhatjuk, hogy ebben a fél évtizedes periódusban —- amelyben országgyűlésünk 19 beszámolót vitatott meg — még jobban érvényesült a parlament ellenőrző jogköre. A Minisztertanács. elnöke rendszeresen beszámolt a kormány munkaprogramjáról, majd e program végrehajtásának időarányos teljesítéséről. Két alkalommal került az országgyűlés elé az Elnöki Tanácsnak, a legfőbb ügyésznek, és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a beszámolója. A kormányzati munka számos fontos kérdéséről, a törvények végrehajtásáról adott számot a parlamentnek az egészségügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és postaügyi, a pénzügyminiszter, a munkaügyi, a nehézipari, az oktatási, valamint a külügyminiszter, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A beszámolókkal az országgyűlés belpolitikai életünk nagy horderejű kér; déseit tárgyalta meg, s jóváhagyta a kormány külpolitikai tevékenységét. Ezek a tanácskozások — lévén az országgyűlés ülésed nyilvánosak — jól szolgálták közvéleményünk tájékoztatását, « ezen keresztül az adott állami feladatok végrehajtásába a lakosság bevonását is. A parlamenti ellenőrzés sajátos eszközével, az interpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők, felhíva a figyelmet a törvények és más jogszabályok végrehajtásában fellelhető fogyatékosságokra. — Hogyan töltötték be az állandó bizottságok az ülésszakokat előkészítő, a törvények végrehajtását ellenőrző alkotmányos szerepüket? — Az állandó bizottságok segítették az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában, és előmozdították a parlament tárgyalásainak eredményességét. A bizottságok munkája tehát egyrészt közvetlenül kapcsolódott az országgyűlés plenáris üléseihez, másrészt az ülésszakok közötti időben, ellenőrző funkciójukat gyakorolva biztosították az országgyűlés működésének folyamatosságát. E tevékenységük során öt év alatt 310 ülést tartottak, több mint 400 napirendi témát vitatva meg. A bizottságok legfontosabb feladatukként készítették elő a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalását. Ezeken az üléseken számos képviselő fejtette ki a törvényjavaslatokhoz fűződő véleményét, s módosításaik a bizottság írásos előterjesztésében, illetve a megválasztott előadók révén kerültek az országgyűlés plénuma elé. Az ülésszakokon tárgyalt törvényjavaslatokhoz ebben a ciklusban a bizottságok több mint 100 módosító javaslatot nyújtottak be. A legfelsőbb népképviseleti testület bizottságainak alkotmányos kötelessége, hogy a törvényalkotás mellett ellenőrizzék is a törvények végrehajtását, s az így szerzett tapasztalatokkal segítsék a kormányzati munkát. A fontosabbak közül megemlíthető a bírósági, az élelmiszer-, a közművelődési és külkereskedelmi törvény végrehajtásának bizottsági ellenőrzése. E testületek nagy gonddal vizsgálták energiahelyzetünket, a mezőgazdaság fejlesztését, a beruházási tevékenység javítását, a szelektív iparfejlesztést, a szállítás, a hírközlés fejlesztését, a lakosság szociális, egészségügyi, kereskedelmi ellátását, az oktatás tárgyi és személyi feltételeit, valamint kulturális, tudományos életünk aktuális kérdéseit. Javaslataikat és ajánlásaikat rendszeresen eljuttatták az illetékes kormányzati szervekhez. Ez a szerteágazó tevékenység igazolja, hogy a bizottságok érdemben gyakorolták törvényelőkészítő, ellenőrző és javaslattevő jogkörüket. — Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehet beszélni a választókkal való közvetlen kapcsolat erősítésében, a választókerületi munkában? — A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érdekében, a néptől kapott felhatalmazás felelősségét átérezve teljesítették megbízatásukat. A képviselők és a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az egyik legfontosabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták választóikat az országos és a helyi politikai életben végzett munkájukról, ismertették az országgyűlés tevékenységét, az időszerű állami feladatokat. E kötelességüknek a képviselők önálló beszámolón, falugyűlésen, tsz-közgyűlé- sen, pártnapon, előadóként vagy felszólalóként tettek eleget. A képviselők és a választók a hagyományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen is találkoztak. Az előre meghirdetett fogadóórák mellett mind több képviselő rétegtalálkozón, falugyűlésen vagy üzemlátogatáson tart fogadónapot, de gyakran munkahelyükön vagy otthonukban is felkeresik őket a választópolgárok. A formák tehát változatosak, ám a hangsúly ^változatlanul a közvetlen kapcsolat kialakításán van. A képviselők választókerületi munkáját jól segítették a helyi politikai, állami és társadalmi szervezetek. — A politikánkból eredő alapvető követelmények teljesítése mellett -r- az elmúlt öt esztendő tapasztalatai alapján —, mely területeken fejlesztheti munkáját az országgyűlés? — Pártunk most lezajlott XII. kongresszusa meghatározta feladatainkat a gazdaság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet területén. Ezek a célkitűzések irányt mutatnak az ország- gyűlésnek is. A kongresszus külön is elemezte és meghatározta a parlament működésének irányát. Kádár János elvtárs előadói beszédében megállapította, hogy az országgyűlés az alkotmány előírásai szerint végezte munkáját, „széles körű nyílt vitákra támaszkodva a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt alkotott, folyamatosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kormány tevékenységét”. A kongresszus határozata szerint „az országgyűlés a jövőben is számoltassa be a kormányzati szervek vezetőit, fejlődjék tovább az országgyűlési bizottságok munkája, fokozódjék a képviselők aktivitása választókerületükben és az országos kérdések megoldásában, váljék szorosabbá kapcsolatuk választóikkal...” A határozatnak ez a megfogalmazása a parlament tevékenységének kétirányú, úgy is mondhatnánk, tartalmi és módszerbeli fejlesztését jelenti. Az elmúlt több, mint egy évtizedes kiterjedt törvényalkotó tevékenységre támaszkodva az országgyűlésnek egyrészt még jobban kell élnie a meghozott törvények és más fontos döntések ellenőrzésének jogával. Másrészt — még jobban egybekapcsolva — fejleszteni kell a képviselői munka három területét: az ország- gyűlés plénumain, a bizottságokban és a választókerületekben végzett munkát. A választópolgárok véleményének szélesebb körű kikérése hozzájárul ahhoz, hogy a parlament és a képviselők tevékenysége még demokratikusabb legyen, még jobban tükrözze a választók állásfoglalását. Mindez egybekapcsolva a törvénytervezetek előzetes társadalmi vitájával, végeredményben a közvetlen és a közvetett demokrácia együttes erősödését jelenti országgyűlésünk tevékenységében. — Ügy gondolom, hogy a megválasztandó új ország- gyűlés az eddigi tapasztalatokra építve, s azokat tovább fejlesztve -4ól és eredményesen fogja szolgálni pártunk XII. kongresszusa határozatainak valóra váltását, állami és társadalmi életünk demokratikus vonásainak további erősítését — mondotta befejezésül Apró Antal. (MTI) Az első űrrepülés évfordulóján Megkoszorúzták Gagarin szobrát Visontán A visontai Gagarin Hőerőmű előtt a délutáni műszakváltáskor a dolgozók nagy tömege gyűlt össze, hogy rövid ünnepségen megemlékezzék a világ első űrhajósáról, az erőmű névadójáról. Jurij Alekszejevics Gagarinról. Pick Wolfgangné, a vállalati MSZBT-tagcsoport elnökségi tagja mondott ünnepi köszöntőt az űrhajós szobra előtt, emlékezve az első űrrepülés hősére, s méltatva az utódokat, akik közül ketten éppen a mostani évforduló idején is a világűrben tartózkodnak. A köszöntő után a vállalat párt- és gazdasági vezetői, a KISZ-bizottság és a Gagarin szocialista brigád képviselői megkoszorúztak Gagarin szobrát. QFotó: Perl Márton) • Hét év munkájától tárgyalt a megyei tanács technológiák, technikái eszközök alkalmazása következtében nőttek a terméshozamok. Az építés, a közlekedés, a vízügy területén is sok a javulás. Sikerült túlteljesíteni a IV. ötéves terv lakásépítési programját s reményünk van arra, hogy a mostani időszakot is lényeges többlettel zárjuk. Megfelelőbbé Vált a kommunális kiszolgálás, az első- és másodrendű főutak jelentős része és számos alsóbbrendű köztit kapott korszerű aszfaltburkolatot, a megyeszékhelyen új. modern vasúti teherpályaudvar érkezett átadásához. Tökéletesebb lett a hírközlés. Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen bővült a távbeszélőközpont, Eger újat kapott. Kedvezően változott a lakosság foglalkoztatottsága. Megyénkből ma már 20 százalékkal kevesebben járnak Szalóki Lászlónc felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Egerhez, Gyöngyöshöz és Hatvanhoz, A ciklus hét évében megvalósult tanácsi beruházások, 7, a tanácsi fejlesztési alap együttes kiadásai pedig 18 százalékkal haladták meg a tervezettet. A tanácsi beruházások több mint fele a legalapvetőbb társadalmi szükséglet, a lakásellátás javítását szolgálta. Az anyagi felhasználások 80 százalékban a magasabb szerepkörű települések helyzetét javították. Ismét sokat segített az előbbre lépésben a társadalmi munka is, amelynek egy személyre jutó éves értéke az 1975-ös 195-röl tavaly már 400 forint fölé emelkedett! Részleteiben is elemezve a fejlődést, kiderült a beszámolóból, hogy kedvezőbbé vált az egészségügyi és szociális ellátottság. Megyénkben, például a tízezer, lakosra jutó általános kórházi ágyak száma már jelenleg is az országos átlag fölött van s további javulásra számíthatunk. A tervezettnél korábban valósul meg a megyei kórház fejlesztésének első üteme s már a másodiknak a megvalósítása is elkezdődött. Folyamatban van a gyöngyösi, városi kórház rekonstrukciójának előkészítése s az eddigi gazdagodás mellett számos más létesítménnyel gyarapszik még a megye. Gond azonban ma is a betegellátás még nem kielégítő minősége, a gyógyítás, gondozás munkájának jelenlegi szervezése, s többi között a bölcsődei férőhelyek hiánya, a szociális otthonok szűkös befogadóképessége, hogy cáupán néhányat említsünk. A kulturális ágazat területén meggyorsult és dinamikusan folytatódik az óvodafejlesztés: a ciklusban 28- cal nőtt az ilyen gyermek- intézmények száma s csaknem négyezerrel több kisgyermek osztozhat már társai örömén. Ám, sajnos, még a túlzott kihasználás ellenére is csak a korosztály 70 százaléka előtt lehetett kaput nyitni. Ötvenhárommal több lett az általános iskolai osztályterem s a tanulók 99,5 százaléka részesül már szakrendszerű oktatásban. Javult a diákotthoni, napközi otthoni ellátás, pozitív változások történtek a középfokú. intézeteknél — de a diákélelmezés még ma is hagy maga után kívánnivalót. Erősödött az intézmény- hálózati tevékenység, a munkásművelődésben előtérbe került a felnőttoktatás. Adottságainkkal és terveinkkel összhangban fejlődött a megye ipara. Jelentős a koncentráció, a termékszelekció eredménye, a szolgáltatások egyre jobban kielégítik a lakosság igényeit. Megyénk kereskedelme ma már az országos átlagnak megfelelő szinten szolgálja a fogyasztókat. Mezőgazdaságunkban' az üzem- és munkaszervezés koraaerűsítése, a fejlettebb Iványi János hozzászól az elhangzottakhoz (Fotó: Szántó György) el dolgozni, mint 1972-ben. Számottevően módosult a népesség elhelyezkedése: a 347 ezer embernek jóval több mint egy harmada él már városainkban, A napirendre tűzött téma t tárgyalásában felszólalt Szalóki Lászióné, Iványi János, Tóth Mihály, dr. Fábián Erik Istvánná, Bányai Lajos, dr. Szabó Ferenc, Molnár Mik- lósné, Pálinkás József, majd Fekete Győr Endre mondott összefoglalót. Szünet után Kántor Imre pénzügyi osztályvezető * előterjesztésében a megye tanácsainak tavalyi költségvetési és fejlesztési alapjaival való gazdálkodásáról esett szó, több más mellett megemlítvén, hogy a bevételek összege első alkalommal emelkedett a kétmilliárd fölé. Dr. Szalmás Lajos hozzászólásával tette teljesebbé a számvetést. Ezután dr. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke a népi ülnökök tevékenységéről adott tájékoztatást, majd indítványokra, előterjesztésekre került sor. A tanácstagok elfogadták a napirendre ker®.t témákról adott beszámolókat, kiegészítéseket s velük kapcsolatban határozatokat hoztak. Egyetértettek a választások előkészítéséről szóló bejelentéssel, a megyei tanács közoktatási, közművelődési és művészeti dijainak idei odaítélésére, illetve a „Társadalmi munkáért" kitüntető jelvények, oklevelek adományozására valamint a Heves megyei Finommechanikai Vállalat telephelybővítésére tett javaslattal. Hegedűs Ernőné Boldog község ivóvízellátásának javításával kapcsolatban interpellált. Fekete Győr Endre az ilyen összetételben utoljára ülésező megyei tanács elnökeként. zárszavában köszönetét mondott a testület eddigi munkájáért, majd társaitól a tanácsi és más területen folytatandó munkához további lelkes igyekezetei kért búcsúzásul. äsmm® 1980. április 12., szombat
