Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

I i ! : : : : I : : : : : SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Gandhi asszony vendége VÁJTFÜLÜEK SZAMARA a diplomácia nyelve­zete korántsem érthetetlen talány. Ellenkezőleg, a politikusok megnyilatkozásaiban, fontosnak szánt be­szédeiben minden szónak, jelzőnek, megállapításnak jelentős a szerepe. Érdemes ebből a szempontból vizsgálni Indira Gandhi indiai és Pham Van Dong vietnami kormány­fő kölcsönös üdvözlőbeszédét. A Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke viszonylag rövid időn belül másodszor jár Indiában, s ennek a körülmény­nek különös jelentőséget kell tulajdonítani a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Gandhi asszony repülőtéri üdvözlő szavaiban a kát ország barátságának mély történelmi gyökereit méltatta. Vendége a két nép or- szágépítő együttműködésén kívül a térség, az egész világ békéjéért kifejtett közös tevékenységüknek adott hangsúlyt. MINDENT EGYBEVETVE nem nehéz következ­tetni az indiai—vietnami tárgyalások témájára. Nyil­vánvaló, hogy a kétoldalú kapcsolatok, az ázsiai ese­mények és az el nem kötelezettek mozgalmának idő­szerű kérdései foglalkoztatják a két kormányfőt és szakértőiket. Amikor Vietnamban véget ért az ameiúkai beto­lakodók ellen folytatott háború, az indiai kormány az elsők között sietett Hanoi gazdasági megsegítésére. Új-Delhi akkor is élesen reagált, amikor a kínaiak megtámadták Vietnamot. A két ország aggodalma azonos: a térség békéjét és biztonságát fenyegető ve. szélyforrásnak minősítik a pekingi vezetés terjeszke­dő, hegemonista politikáját, amely mind Indiát, mind pedig Vietnamot sújtotta már. Nem csupán a kötelező udvariasság csengett ki a vietnami kormányfő szavaiból, amikor megérkezése után Indiát az ázsiai és a világbéke, a stabilitás bás­tyájának nevezte. Közismert, milyen fontos szerepet tölt be India az el nem kötelezettek mozgalmában. Az államok e tekintélyes csoportosulására a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzetben különösen fontos teendők hárulnak, mindenekelőtt a feszültséggócok megszün­tetésében, A két országot sok közös teendő fűzi össze. India társadalmi és gazdasági fölemelkedése éppúgy meg­feszített munkát igényel, mint a több évtizedes hábo­rú nyomainak eltüntetése, a talpraállás feltételeinek megteremtése Vietnam népétől. Alapvető érdekeik is egybeesnek: csakis békében számíthatnak nagyszabá. sú programjaik megvalósítására. ŰJ-DELHI JÓ KAPCSOLATOKRA TÖREKSZIK szomszédaival éppúgy, mint Vietnam. Nem közömbös az ázsiai kontinens biztonsága számára India Afga­nisztánnal és Kambodzsával kapcsolatos álláspontja sem. Pham Van Dong megbeszélésein bizonyára eze­ket a problémákat is áttekintik, s aligha kétséges hogy sok közös teendőt találnak. Gyapay Dénes fráni diákok ultimátuma Kivégzik túszaikat, ha Amerika katonai lépéseket tesz Á Szojuz 35, két űrhajóssal útban az űrállomásra (Folytatás az 1. oldalról) űrállomásra viszi va két űr­hajóst. A kiadott, közle­mény szerint feladatuk az, hogy az űrállomást megfe­lelően előkészítsék a továb­bi tartós űrrepülésre, elvé­gezzék a szükséges javítá­sokat előkészítsék, a beren­dezéseket a kísérletek, meg­figyelések elvégzésére. Az űrhajó a sikeres rajt után föld körüli pályára állt, és innen jut majd a szük­séges pályamódosításokkal az űrállomáshoz. Az első jelentések szerint Popov és Rjumin közérzete kitűnő, az űrhajó berendezései meg. felelően működnek. A rajtról a moszkvai te­levízió röviddel este há­romnegyed 7 után adott közvetítésit helyszíni felvé­telről. (MTI) TEHERÁN, ALGÍR, BERN Irán érdekeit az Egyesült Államokban a továbbiakban Teherán kérésére Algéria képviseli — közölte szerdán az algériai hírügynökség hi­vatalos forrásokra hivatkoz­va. Az Egyesült Államok viszont Svájcot kérte fel ar- ra, hogy képviselje Ameri­kát Iránban. Bernben ezzel kapcsolatosan közölték: a svájci diplomatákra ezzel igen kényes feladat hárul, de a kormány fontolóra veszi az Egyesült Államok kéré­sét, teljesítéséhez azonban feltétlenül szükség van Irán hozzájárulására. Az amerikai túszokat fog­va tartó iráni diákok szerdán ultimátumot intéztek az amerikai kormányhoz: amennyiben az Egyesült Ál­mok Iránnal szemben kato­nai lépéseket tesz, a túszo­kat kivégzik. Sradegh Ghotbzadeh irá­ni külügyminiszter szerdán kijelentette: az Egyesült Ál­lamok aligha tudja hatékony tengeri blokád alá helyezni Iránt. Baniszadr államfő rádió­beszédben jelentette be: parancsot adott a fegyveres erők egyesített operatív pa- rancsnokságának felállításá­ra, valamint arra. hogy a parancsnokság helyezze ál­landó készültségbe az iráni fegyveres testületeket. NEW YORK Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az Egye­sült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal. A jelenleg - Ausztri­ában tartózkodó főtitkár nyilatkozatát a világszerve­zet egyik szóvivője ismertet­te. Waldheim sajnálatosnak nevezte, hogy ez ideig ered­ménytelenek maradtak az ENSZ-nek a két kormánnyal együttműködve kezdeménye­zett közvetítési kísérletei, és a szembenálló felek az „erő- feszí'ések ellenére” sem ta­láltak megoldást a válság­ra. Waldheim közvetve bírálta Khomeini! is, mivel az ame- í-ikai túszok helyzetében nem történt érdemi változás. ügy negatív következmé­nyeiről, de tovább nem lé­pett. London részvevőén figyeli Carter elnök fokozódó politi­kai problémáit a túszügy miatt, de nem hajlik az Irán elleni demonstratív lépések­re, úgy Véli, hogy a diplo­máciai kapcsolat megszakí­tása nem szolgálná a Nyu­gat érdekeit a Közel-Kele­ten, az iráni betétek záro­lását az amerikai bankok londoni leányvállalatainál a brit bíróságok ellenzik. Gaz­dasági fronton Anglia az. olajfegyvertől már nem tart, mert van elegendő saját olaja, és a két nagy brit olajvállalat, a Shell és a Bp már csak harmadannyi olaja* kap Irántól, mint a sah ide­jén. De Londonban minden bojkottintézkedést hasztalan­nak, sőt inkább károsnak vélnek. A kormány vonako­dásához nyilván hozzájárul, hogy kínos kudarcot vallott saját sportolóival szemben olimpiai bojkottfelhívásával és nem akar hasonló bak­lövést elkövetni. Sportvezetők ,,agymosása" Súlyos tekintélyveszteség érheti a Fehér Házat Haltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Az amerikai kormány pél­dátlan erőfeszítéseket tesz, hogy a moszkvai olimpia bojkottjára bíi'ja a vonako­dó sportolókat, sportvezető­ket. A súlyos tekintélyveszte­ség elkerülésére legfelső szinten folyik az érdekelték ..megdolgozása”. Vance kül­ügyminiszter és sajátos mó­don Jones tábornok, a ve­zérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke beszélt a külügyminisztériumba meghívott sportvezetőknek arról, mennyire fontosnak tartják az ország politikai, katonai érdekeit — szembén a sporlérdekekkel. Hasonló „agymosásokra" már a múlt héten sor került a Fehér Házban, majd Carter elnök a húsvéti hét végén távira­tokkal árasztotta el az olim­piai bizottság tagjait. A rendkívüli aktivitás cél­ja, hogy befolyásolja a bi­zottságnak a hét végen Co­lorado Springsben tartandó teljes ülését. A háromszáz­hatvan tagú testület meg­szavazhatja a bojkottot, de a Fehér Ház (az előjelek sze­rint nem alaptalanul), attól fél, hogy a döntés nemleges, vagy legalább is halasztó lesz. A Carter-kormány tekin­télye máris súlyos csorbái szenvedett azzal, hogy több­hónapos sürgetés ellenére a döntés késik. LONDON A brit kormány semmi­féle lelkesedést vagy készsé­get nem mutatott arra, hogy csatlakozzék az Egyesült Ál­lamok Irán elleni gazdasági és politikai bojkottjához. Margaret Thatcher minisz­terelnök korábban levelet írt Baniszadr elnöknek a túsz­BRÜSSZEL „A kilencek az elkövetke­ző napokban egyeztetik ál­láspontjukat azzal a lehető­séggel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokhoz ha­sonlóan intézkedéseket te­gyenek -e Irin ellen” •— je­lentették brüsszeli diplo­máciai forrásból. Szádot hajlandó további é kompromisszumokra is Carter amerikai és Szadat egyiptomi elnök két ízben is tárgyalt a közel-keleti rendezésről. de a Fehér Ház .semmi haladásról gern tudott számot adni. Az egyiptomi rendszer vezetője szerdán befejező megbeszé­léseket folytatott Carterrel, majd a jövő héten Begin izraeli kormányfő érkezik egyezkedésre az amerikai fővárosba. Kiszivárgott ér­tesülések szerint Szadat. hajlandó további kompro­misszumokra Izraellel, a megszáUt területek palesz­tinjainak úgynevezett önkor­mányzata fejében. Erősödik a salvadori fegyveres ellenállás Az enyhülés esélyei A MINAP JELENT MEG a magyar, de természetesen egyidejűleg az egész európai sajtóban a lengyel és a fran­cia kommunisták együttes felhívása a kontinens kom­munista és munkáspártjai­nak e hó végén Párizsban megtartandó értekezletére, amelyen a napirend a béke és a leszerelés ügye lesz. A cél egy olyan közös félhívás Kibocsátása, amely Európa népeihez és a világ békesze- rctő erőihez fordulna a kö­zös cselekvés előmozdítása éi-dekében. Talán nem is kellene kü­lön leírni, s csak a helyzet­kép rögzítése végett említ­jük mégis, hogy a kezdemé- nvezés oka az a nyilvánvaló légkörromlás, ami ma a vi­lágpolitikái jellemzi. A het­venes évek nagyobbrészt po­zitív fejleményeit követően a nyugati világ, elsősorban az Egyesült Államok legkonzer­vatívabb kövei úgy döntöt­tek. hogy erőfeszítéseiket a közeljövőben nem a nemzet­közi erőegyensúly fenntar­tására és a kölcsönösen el­fogadható kompromisszumok rendszerének kialakítására összpontosítják, hanem kí­sérleteket tesznek egyoldalú fölény szerzésére a stratégiai fegyverkezésben. ennek alapján pedig nyomást gya­korolnak a szocialista orszá­gokra. illetve . ellentámadás­ba mennek át a harmadik világ politikai és gazdasági QjfjwQkM ilk&U. április 10., csütörtök felszabadulásért küzdő népei, országai ellen. Ebben a megváltozott lég­körben az embereket, ter­mészetesen Nyugaton nem kevésbé, mint nálunk, nap mint nap foglalkoztatja a kérdés: nem fenyegct-e köz­vetlen háborús veszély ben­nünket? De még, aki nem ilyen pesszimista szemlélet­tel kérdez, abban is felme­rül: vajon meg tudjuk-e őrizni a nemzetközi kapcso­latok rendszerében azokat a fontos vívmányokat, ame­lyeknek itt a kontinensen átfogó kódexe is van, a hel­sinki záróokmány. Ugyanezt a kérdést manapság. íélelős politikusok és az őket segítő szakértők is felteszik önma­guknak — és válaszolnak rá. Az MSZMP XII. kongresszu­sán hangzott el Kádár Já­nosnak az a megállapítása, hogy véleménye szerint nem lesz világháború, mert en­nek megakadályozására az emberiség ma képes. Ha­sonló szellemben nyilatkoz­tak más szocialista országok vezető személyiségei is, és tudjuk: véleményük nem szubjektív óhajnyilvánitás. KOMOLY VIZSGÁLÓDÁS, kollektív értékelő munka, az erők összevetése és az ered­mény mérlegelése előz meg minden ilyen állásfoglalást. S ami a Véleménynyilvánítás mögött van, az annak az erőegyensúlynak a részletek­be menő ismerete, ami ma még mindig a legfőbb biz­tosítéka a békének, mert a leghatékonyabban képes visszafogni a nyugati világ szocializmusellenes köreit. A mai viszonyok közepet­te mégis mindannyi untnak világosan látni kell: már az is a nemzetközi helyzet rosz- szabbodásának a jele, hogy a stratégiai fegyverzetrend­szerek szintjét leszállítani hívatott SALT-megállapo­dások útja helyett e fegy­verzetrendszereik fejleszté­sének a kényszerpályáján vagyunk. Pedig a kölcsönös elrettentés nem a mi filozó­fiánk! De ha a másik fe­nyeget. az bennünket is el­lenintézkedésre kényszerít. Aki józanul gondolkodik, világosan látja, hogy az eny­hülés. a békés egymás mel­lett élés gyakorlata a het­venes években az európai kontinensen hozta legértéke­sebb gyümölcseit, Természe­tesen nem véletlenül. Hanem azért, mert az erőegyensúlyt Európában lehetett a legke­vésbé kétségbevonni. A leg­konzervatívabb amerikai kö­rök a tavalyi év végén pon­tosan azért hajszolták ke­resztül a NATO-ban nyugat­európai rakétatelepítési programjukat, mert ezt a legbiztosabb tartópillért is ki akarják húzni a kelet— nyugati kapcsolatok építmé­nye alól. Tény, hogy a prog­ram elfogadtatásával rész­leges sikert könyvelhetnek el. Viszont azóta is tanúi va­gyunk, hogy a nyugat-euró­pai kormányok egy része, s a közvélemény növekvő há­nyada erőfeszítéseket tesz az enyhülés védelmére. A RAKÉTAFEGYV^KE- ZFSI PROGRAM önmagában is veszélyes, ám elfogadása nem végzetszerűen jelenti a megvalósítását. A kommu­nista és munkáspártok ép- ; pen —ezért kezdeményeznek most újból European. E keadményezés sikerét, vagy kudarcát — történelmi ta­pasztalataink vannak ere — nem utolsósorban a szocia­lista országok fejlődési dina­mikája dönti el. A hatvanas évek végén, amikor az eu­rópai kommunista és mun­káspártok Karlovy Varyból keltezett felhívásukkal vol- (aképj) elindították azt a fo­lyamatot, amely azután az NSZK és szocialista szorrt- szédai között a kapcsolatok minőségi változását hozta, s Európa háború utáni fejlő­désében teljesen új szakaszt nyitott, a szocialista orszá­gok dinamikus gazdasági fejlődése volt az az anyagi alap. mire a politikai kezde­ményezés épült. A XII. KONGRESSZUS NAK a nemzetközi helyzetre vonatkozó megállapításait, az ott körvonalazott béke­munkát csak akkor tudjuk eredményes gyakorlattá ten­ni. ha a gazdasági erőt is biztosítjuk a szándékaink­hoz. A külpolitikára igazság szerint soha sem volt szabad gazdasági elemzés, helyzet- felmérés nélkül tekinteni. De nem minden korban és nem minden helyzetben volt olyan nyilvánvaló, mint napjainkban, hogy gazdasági építőmunkánk sikerei képez­hetik a leglényegesebb elő­feltételt az enyhülés újabb térhódításához. A feladat — a nehezebb feltételek elle­nére — tehát mit sem vál­tozott: a békés egymás mel­lett élést előmozdító folya­matokat visszafordíthatat­lanná kell tenni. f -*B£j«hi János— harc sikerének egyik legfon - tosabb feltételét. Á forradal­mi koordinációs bizottság helyzetelemzése szerint az Egyesült -Államok egyre nyíltabb beavatkozása miatt a népfelkelés kirobbantar j most meg elsietett lenne. A baloldalnak meg kell te­remtenie azt a hadsereget, amely képes katonai veresé­get mérni a juntára. Amíg ezt a hadsereget nem hoz­ták létre, a baloldal fegyve­res csoportjai egyrészt önvé­delmi harcot folytatnak, másrészt kisebb akciókkal igyekeznek fegyvert szerez­ni. Ennek a taktikának meg­felelően idén februárban és márciusban az FPL 23 kato­nai akciót hajtott végre. Az összecsapásokban 200 kato­nát; öltek^ijjeg ésnagy meny- nvjséeéí fpr“*®1*1 Julin Flores a baloldali erők koordinációs bizottságának szóvivője (középen) egy nemzetközi sajtókonferencián. (Népújság telefotó — MTI—KS) A salva dóri juntával szem­beni ellenállás új szakaszá­ba lepett: a baloldali fegy- , veres mozgalmak megkezd­ték a népi hadsereg szerve­zését — jelentette ki Mexikóvárosban a salvadori Farabundo Marti népi fel- szabadítási erők (FPL) egyik vezetője. Áz FPL Mexikóban tar­tózkodó küldöttsége sajtó- értekezleten ismértette a salvadori fegyveres ellenál­lás nemrégiben kidol­gozott taktikáját. A szerve­zet képviselői elmondották, hogy a baloldalt tömörítő forradalmi koordinációs bi­zottság és a polgári ellenzék egységét biztosító demokra­tikus front létrehozásával megteremtették a riemokrö-J lCtikus átalakításért — vívott*g

Next

/
Oldalképek
Tartalom