Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
Illetékes a gazdaság Perdöntő a minőség Lenin összes művei sorozat befejező kötete a Kossuth Nyomdában A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSNEK az az üteme — öt év alatt 20 százalék körüli —, amelyet ebben a tervidőszakban teljesíteni tudunk, jócskán kevesebb a megszokottnál, például annál, amelyet a hatvanas évtized első telében elértünk. Nem véletlen, hogy a növekedési ütem mérséklődését mindennapi életében is érzékelő társadalmunkat, annak minden rétegét, szó szoros értelemben egészét, esztendők óta foglalkoztatja a hogyan tovább? kérdése, a közel- és a távolabbi jövő perspektívája. Nos. az új évtized első felére az MSZMP XII. kongresszusa. a tényekkel, a reális lehetőségekkel számolva mintegy 15—17 százalékban jelölte meg a további út fejlődésmértékét. Nincs értelme, haszna szépíteni, megmagyarázni a helyzetet, avagy abban keresni megnyugvást, hogy világjelenségről van szó, mindenütt, más szocialista országokban is a korábbinál jóval szerényebb gazdasági növekedést tartanak reálisnak, megvalósíthatónak. Fontosabb azt felismerni s aszerint dolgozni, cselekedni, ami segíti, teljesíthetővé teszi a soron következendő esztendők feladatait. A közgondolkodás és a gazdaság kapcsolatában időnként fáziskülönbség léphet fel. Ügy tűnik, hogy napjainkban sem a teljes harmónia jellemzi viszonyukat. Alig vitatható, hogy a magyar gazdaság idestova már egy évtizede maga mögött hagyta az extenzív fejlődés időszakát, rá kellett lépnie az intenzív fejlesztés útjára. Ennek időszerűségét és következményeit a világgazdaságban bekövetkezett korszakváltás még fokozta. Mindez a gazdaságban nemcsak a követelményeket, egyszersmind a cselekvések és folyamatok értékrendjét is módosította. Sommásan ezt úgy lehet meghatározni hogy a kvantitatív — mennyiségi — mutatók jelentőségét és szerepét megelőzték a kvalitatív — a gazdasági folyamatok minőségi változásait, javulását kifejező — mutatók. Példaszerűen: a termeié-: kenység, a gazdaságosság, a hatékonyság, a termelés és a termékek műszaki-technikai színvonala, az export versenyképessége és gazdaságossága, a munka és az üzem szervezettsége. A gazdaságban tőlünk függetlenül kialakultak a kívánatos és egyedül lehetséges cselekvés, gazdálkodás kritériumai, de vajon követte ezt a közgondolkodás is, amely azután ily módon megújulva visszahat a gazdaságra, előreviszi annak folyamatait, fejlődését? Erre nem mi vagyunk hivatottak válaszolni, az illetékes a gazdaság. Illetékesek az említett mutatók, amelyek részben konkrétan, részben a végeredményben jelzik, érzékeltetik hozzájárultak-e és milyen mértékben a gazdálkodás minőségi változásai a fejlődéshez. Nagy elfogultság kellene ahhoz, hogy a tényekből, gazdaságunk elmúlt esztendők- beni fejlődéséből kiolvasható választ pozitívnak, avagy legalább kielégítőnek minősíthetjük. AZÉRT ALAPVETŐ ÉS SZÜKSÉGES a közgondolkodás és a gazdasági valóság, a szűkebb és tágabb értelemben vett gazdasági munka értékrendjének és a követelményeknek az egysége, összhangja, mert enélkül egyének és kollektívák, beosztottak és vezetők téves, sőt irreális következtetésekre juthatnak. A gazdaságfejlesztés korábbi időszakaiban olyan meghatározások születtek, mint a feszített terv, ütem- gyorsítás s ezekhez nagyobb, a fokozott erőfeszítés társult. Ilyesfajta gondolatmenettel, szemlélettel a ma és a közeljövő nem értelmezhető és nem érthető meg, mert olyasmi sülhet ki belőle: az alacsonyabb növekedési ütem kevesebb erőfeszítéssel, könnyebben teljesíthető. Az ellenkezője az igaz; nehezebb lesz, többet és eredményesebben kell dolgoznunk. A gazdasági növekedés klasszikus erőforrásai — többletberuházás és munkaerő — tekintetében adottságaink, lehetőségeink determináltak és korlátozottak; nem a több. hanem csak a gazdaságos befektetés és a termelésnél nagyobb mértékben javuló termelékenység lehet egy-egy szerény összetevője a haladásnak. Szerény és nem elegendő, mert néhány tucat új beruházás bizonyíthatóan jobb hatásfoka és működése még nem boldogít, érdemben nem változtatja meg az egész magyar gazdaság hatékonyságát. Ebben a tervidőszakban példának okáért az iparban és a mezőgazdaságban — az exportfejlesztési hitel igény- bevételével — kisebb-na- gyobb beruházósók egész sora valósult meg, amelyek ebben az évben majd 1 milliárd dollár értékű gazdaságosan értékesíthető áruval gyarapítják kivitelünket. Elismerésre méltó beruházási, termelési, kiviteli teljesítmény ez, mindemellett gazdaságunk egészének hatásfoka, külgazdasági vetületben exportképessége, kivitelének gazdaságossága, változatlanul alacsony. Épp abban rejlik a ma és a holnap gazdaságfejlesztésének nehézségi foka, s egyben kulcsfeladata, hogy a már meglévő magyar gazdaság valamennyi anyagi termelő ágazatában folyamatosan és minél nagyobb mértékben javítani kell a ráfordítás-hozam viszonyt, a gazdasági hatékonyságot. Jelképesen szólva: a vállalatok többségét kapun belül kell az előbbi tekintetben újjáépíteni, átalakítani s elsődlegesen nem is beruházásokkal. Ennek hangsúlyozására ide kívánkozik az előbbi példa: az exportfejlesztő beruházásokkal létrehozott s gazdaságosan exportáló árualap forintértéke kb. 30—31 milliárd, ez az anyagi termelő ágazatok összproduktumának 4—5 százaléka. Kizárólag ezen az úton haladva aligha lehet a termelés egész, de legalább széles spektrumában rövid idő alatt javítani a hatékonyságot. KELL-E MÉG BIZONYÍTANI a tágabb értelemben vett minőségi mutatók perdöntő szerepét, valamint azt, hogy az általuk mért. jelzett teljesítmények — példgul a termékenységre jutó energia- és anyagköltség csökkentése, azonos ráfordítással a minőség javítása, a javuló gazdaságosságot tanúsító termék- szerkezet és export, a munka nagyobb termelékenysége — a haladás, a gazdasági növekedés legfőbb mozgatói, összetevői. Mindez nemcsak a népgazdaság egészére, minden vállalatra érvényes. A társadalom csak azokat a vállalatokat ismerheti el fejlődőnek. a gazdasági növekedés segítőinek, amelyek javítják tevékenységük hatékonyságát. Garamvölgyi István A Kossuth Könyvkiadó és a Kossuth Nyomda között kötött szocialista együttműködési szerződés értelmében Lenin születésének 110. évfordulójára a boltokba kerül Lenin ösz- szes műveinek befejező kötete is. Az évforduló alkalmából a Kossuth Nyomda hatvannapos átfutási idő alatt elkészítette a kiadvány prospektusát. A prospektus az ötvenöt kötet rövid ismertetését tartalmazza. (MTI fotó — fel. — KS) Kilencmilliárd rubeles áruforgalom Bővülő termelési együttműködés a szocialista országokkal Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Hazánk áruforgalma a többi szocialista, országgal 1979-ben kiegyensúlyozottan fejlődött. Az export és az import a KGST-államok- •kal 10—11 százalékkal nőtt, az egyenleg a tervnek megfelelően alakult — mondotta szerdád sajtótájékoztatóján Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes. A szállítások tervszerűsége is javult, bár ezúttal is előfordultak késések mind az exportban, mind az importban. Sikerrel folytatódott a mintegy 90 sokoldalú és több mint 160 kétoldalú szakosítási és kooperációs termelési egyezmény végrehajtása. A KGST-országokba irányuló 4 milliárd rubeles magyar exportnak 35 százaléka, az onnan származó csaknem 4.5 milliárd rubeles importnak pedig 23 százaléka bonyolódott le szakosítási szerződés alapján. A fejlődés különösen az importcikkek kooperációs gyártásában figyelemre méltó, mert a megelőző két évben a kooperációból származó behozatal értéke stagnált. Mind az export-, mind az importárak a tervezettnél valamivel magasabbak voltak 1979-ben, a cserearány azonban összességében a tervezettnek megfelelően változott. 1980-ra csaknem 9 milliárd rubeles áruforgalmat irányoztak elő a szocialista, országokkal, vagyis a növekedés valamivel mérsékeltebb, mint a korábbi esztendőkben. Ennek az az oka, hogy valamennyi szocialista ország a hazánkéhoz hasonló gazdasági gondokkal kénytelen szembenézni. A világpiaci árváltozások az egyre nehezülő piaci helyzet a többi szocialista ország számára is hátrányokkal járt. Mivel ezeket a hátrányokat a termelés hatékonyságának növekedése nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni, a belső és a külső gazdasági egyensúlyban feA hiány: másfél millió forint Bérlők ingyenlakásban Több száz hiábavaló első, majd másodszori felszólítás, letiltásról, felmondásról szóló határozatok, új kartotékok. számjegyekkel, adatokkal megtöltött jegyzékek tömkelegé, idegeskedés. felesleges pluszmunka. S ami a lényeg: mindent egybevetve másfél millió forintnál is nagyobb összegű hátralék. — Talán így fogalmazhattak volna a legtömörebben a lakásbérletekkel kapcsolatos elmúlt év végi összesítő jelentésükben az Egri Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat illetékesei. Arról van ugyanis szó, hogy az utóbbi időben bizony meglehetősen nagy lett azoknak a lakásbérlőknek a száma, akik legelemibb kötelességüknek sem tesznek eleget: rendszertelenül, késlekedve adják postára a lakbért. vagy egyáltalán nem fizetnek, elmaradoznak a távfűtési díj fizetésével, de jelentős az az összeg is, amelyet le kellett tiltani a fizetésükből. Mindezekből a tartozásokból adódik a másfél millió forintos hiány. Mint az egri IKLV-nál elmondották: az esetek túlnyomó többségében az emberi nemtörődömség, hanyagság a mulasztás előidézője. Az okok, az előzmények természetesen a legkülönfélébbek. A bérlők között volt olyan, aki két éven át egyszerűen „megfeledkezett” a havi lakbér fizetéséről. Általános tapasztalat, hogy sokan beköltözésük előtt nem mérték fel megfelelően: jövedelmükből rendszeresen ki tudják-e egyenlíteni a lakás fenntartásával együtt járó számláikat. Nem egy esetben az történt, hogy a havonta fizetendő díjak, költségek között az utolsó helyre „rangsorolták” a lakbért, mondván: mulasztás esetén a villanyáramot, a fűtést kikapcsolhatják, az utcára azonban senkit sem lehet kitenni. így aztán az ekként gondolkozóknál a legtöbbször a lakásbérleti díjra már nem maradt a keresetből. Gyakori volt az a védekezés is, hogy: más vállalta magára a költségek térítését, ez a másvalaki — albérlő, lakáshasználó — azonban nem mutatott hajlandóságot a fizetésre. (Igaz, a lakás eredeti bérlője ezt nem is ellenőrizte, és csak a felszólításokból értesült a hátralékról ...). Mindezek után a vállalatnál következett a felesleges pluszmunka: új kartoték a tartozásról, az első és második felszólítás (amelyeket sokszor figyelembe sem vettek, illetve áit sem vettek az érintettek!), s ha ez sem jáH eredménnyel, jött a határozat a lakásbérlet felmondásáról. Ennek azután már volt hatása, a legtöbben gyorsan előteremtették a kért összeget. Húsznál is több esetben viszont bíróság elé került az ügy — a felmondás érvényességének megállapítása érdekében. Az igazság- szolgáltató szervek természetesen messzemenőén figyelembe vették az immár alperesek anyagi és szociális körülményeit, s akik vállalták egy meghatározott időn belül a teljesítést, vagy méltányolható okok miatt mulasztottak, azokkal szemben jelenleg szüneteltetik a pert. A többi esetben viszont a bíróság ítéletében megállapította a felmondás érvényességét. A következmények? Az ítélet szerint a nemtörődöm bérlő 15 napon belül köteles kiüríteni a lakását, s maga gondoskodni újabb szerzéséről. Amennyiben ez nem lehetséges, az IKLV még mindig segít: alacsonyabb bérű csere-, vagy szükséglakást biztosít, iletve albérletet, ágybérletet, esetleg munkás- szállást .., ★ A jelenség mindenképpen érthetetlen! Államunk jelentős erőfeszítéseket tesz a lakásproblémák megoldására, elegendő, ha csak arra gondolunk, hogy 1960 és 1975 között egymilió. az elmúlt négy évben pedig 375 ezer új lakás épült az országban. A tanácsi bérlakásokhoz pedig — amelyek az IKLV kezelésében vannak — tulajdonképpen ingyen lehet, hozzájutni, lévén a lakáshasz- nálatbavételi díjat később visszatérítik. A bérlőnek mindössze az a kötelessége, hogy a lakás fenntartásával kapcsolatos díjakat, költségeket megtérítse, ami egyáltalán nem megfizethetetlen. Egy kétszoba-összkomfor- tos átlaglakásért — mindent egybeszámolva — havonta 830 forintot kell fizetni. Érthetetlen tehát egyesek hanyagsága, nemtörődömsége, hiszen saját, maguk ellen is cselekszenek: a felmondásról szóló határozat kézhezvétele után rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóvá válnak, s ennek következtében a lakbérükön felüli összegű adót is kötelesek fizetni, továbbá a megrongálódott lakberendezések cseréjére vonatkozó 50 százalékos kezdvezményt is elvesztik. Nem is szólva arról, hogy ha a bíróság elé kerül az ügy, a lakbérhátralékon túl elég nagy perköltség is terheli őket. Ami pedig a hasonló esetek további szaporodásának megelőzését illeti: nem ártana, ha a lakások kiutalásánál a jövőben az illetékesek még alaposabban mérlegelnék az igénylők anyagi és szociális körülményeit. Segítené elkerülésüket, ha a városi tanács igazgatási osztályának lakáselosztó bizottsága jobban kiszélesítené a lakáscserékkel kapcsolatos együttműködését az IKLV- val. A vállalat egyébként a közeljövőben új módszert vezet be — kéthavi lakbér befizetésének elmaradása után automatikusan kiküldik a lakásbérlet felmondásáról szóló határozatot. Mindezeken túl természetesen az elsődleges, az, hogy maguk a bérlők teljesítsék minimális kötelezettségeiket — saját érdekükben is! Szalay Zoltán szültségek léptek fel, s ezek feloldására mérséklődött a felhalmozás üteme, s az importtal is mindenütt fokozottan takarékoskodnak. A nagyarányú változa sok miatt az 1975-ben megkötött ötéves egyezményeink 1980-ra szóló egyes előírásait is pontosítani, módosítani kellett az új követelményeknek megfelelően. Rubelelszámolású forgalmunk változatlan áron számolva az idén valamivel több mint 3 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, ezen belül - az export 4, az import 2,5 százalékkal emelkedik. A Szovjetunióval azonban az átlagosnál nagyobb mértékben, több mint 6 százalékkal nő hazánk árucsere-forgalma, u többi európai rubelelszámolású viszonylagban pedig 2 százalékos emelkedés válható. Erre az évre is biztosítottuk a legfontosabb nyersanyogo-k és energia- hordozók importját, a tervezett beruházásokhoz szükséges gépeket, és egyben exportcikkeink elhelyezését is biztosítják a megállapodások. Most a legfontosabb, hogy a vállalatok is minél előbb megkössék a magánjogi export-import szerződéseiket, — mondotta a külkereskedelmi miniszterhelyettes. (MTI) Csökkent a villanyfogyasztás A Magyar Villamos Művek Tröszttől kapott tájékoztatás szerint az első negyedévben az ország háztartásai az előzetes . számítások szerint négy százalékkal — csaknem ötvenmillió kilowattórával — kevesebb villamos energiát fogyasztottak, mint tavaly ilyenkor. Más a helyzet a hőenergia-fogyasztásban, mert a hosszabb tél és a tartósabb hidegek miatt a fűtőműveknek és az, erőműveknek az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 2,2 százalékkal kellett növelniük hőszolgáltatásaikat, a számítottnál nagyobb arányban.
