Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
Az utcáréE Az év legszebb plakátjai kiállításról Einta József plakátja E kiállítás anyagát még a megnyitó előtt tízmillió ember láthatta az utcán. A tavaly év plakáttermésének javát mutatták be. Az év legszebb plakátjai című, huszonkét éve hagyományos kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában. A díjakat kiosztó zsűri a színvonalat jobbnak ítélte az előző évinél, de ítél a nagyközönség is. Ebben a műfajban nemcsak bevallott cél, de mérce a kő-* zönség, az utca emberének figyelme; a jó reklám nyelvén mindenki ért. A környezetűnket díszítő plakátok esztétikája, ízlésalakító lehetőségei sem elhanyagolhatók, hiszen ekkora közönségre más művészet nemhogy hétköznap az utcán, de a legsikeresebb tárlaton sem számíthat. A tavalyi négyszáznegyven munkából 127 jutott az elő- sssürizés után a kiállítási tablókra. A politikai plakátok Balogh István plakátja Eskulíts Endre plakátja (Flauer Lajos felvételei — KS) Bakos István és Finta Józscj plakátja közt Balogh István 1010 című munkája emelkedett ki a mezőnyből. A kulturális témakörben nyertes Scmall Károly egy kiállításra invitál. Indiát a kultúrák bölcsőiéként, finom jelképrendszerrel, egyszerű eszközökkel állítja elénk sokat sej tel - vet az ajánlott kiállítás különlegességeiből. Nívódíjat kapott Bállá Margitnak az utcákon még látható Hair című filmplákátja. Napjaink divatja a lakásokat .díszítő plakát. E divat ei terjedését gátolja, hogy a választékba nem sorolhatók be a Magyar Hirdető által gyártott plakátok, hiszen ez a cég árusítással, forgalmazással nem foglalkozhat. A példányszámok ugyanakkor gazdaságtalanul alacsonyak, hiszen plakálhelyekből kevés van. A plakátok e sorok megjelenésekor a Galériában már nem láthatók, de az újabbakat — a következő évi kiállítás anyagát — mér kiragasztották az utcákra., K. T. A „pipa t Az egészségügyi felvilágosítás jóvoltából egyre többet tudunk a dohányzásnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásáról. A dohányzás elleni küzdelem hosszú múltra tekint vissza. Hazánkban a XVI. század derekán kezdtek hódolni az embetek a bódító füstnek. A következő században már egymást érték a tiltó rendeletek Erdélyben és Magyar- országon egyaránt. Apafi Mihály erdélyi fejedelem — rövid ideg ugyan maga is rabja volt az ajándékba kapott illatos török dohánynak — 1862—63-ban kiadta első tilalmi vendeletpt. A gyulafehérvári országgyűlés 1670- ben törvényt hozott: ,.A tabs k megtilalmazásáról, s aki behozná, annak büntetéséről”. A törvény 13. szakasza arról intézkedik, hogy „senkinek e hazában efélét behozni szabad nem lésben, sőt. akinek mostan tubákja van, az országgyűlés elbom- lása után csak lő 'napig árulhassa és ne tovább. A tubákkal élő birtokos és ne- 50, egytelkű nemes 12, a jobbágy 6 forinttal büntessék’*. Az 1603-as országgyűlés határozottabb intézkedéseket hozott: a dohányt „senki e hazában se levelenként, se összetekerve be ne hozza. Akik mégis beAz autóbusz nem zsúfolt,, bár szabad ülőhely nincs. De alig egy-két utas áll csak. A megállóban az első ajtón egy idős férfi száll fel.' Ke. zében bot. A legközelebbi ülésen egy jól, tisztán öltözött cigányfiú ül. Azonnal felugrik, s szól udvariasan: — Tessék! üljön le, bácsi! A férfi visszahőköl. Iszonynyal, undorral, mélységes megvetéssel horkan a fiúra, majd bebiceg az: autóbusz közepébe. S óit szinte „kihozták, minden ekkor velük levő ruhájukat, alak termesztik, minden Vagyonukat veszítsék el”. Magyarországon országos törvény1 nem tiltotta a dohányzást, de az egyes vármegyék, városok igen változatás rendeleteket hoztak. Vas megyében megtiltották a dohány termesztését. A sértettek a királyhoz fordultak panaszukkal, előadták többek között, hogy a , dohányt az orvosok gyógyításra is használják, tehát nem lehet ártalmas az ember számára. A király megengedte a vasiaknak a dohánytermesztést. Máshol az utcán és a gyúlékony épületek közelében tiltották a dohányzást. Gömör megyében a dohányzás okozta tűzkárért parasztembernek 24 botütés járt. Ab^új megyében elrendelték a pipázók összeírását. Az.'első tiltó bejegyzést igen korán, 1665. április 2-án találjuk meg a Debrecen városi tanács jegyzőkönyvében: „azt kit dohán szíváson rajta érnek”, 12 forintra megbüntetik. 1670 márciusában már nemcsak a szívást, hanem a dohányárusítást is tilalmazták. Ügy látszik, nem csökkent, sőt talán növekedett a dohányzók száma, mert Debnézi” az ülőhelyet egy középkorú. c okkerekkel megrakott asszony alól. A buszon néhány pillanat alatt vagyon nagy csend támad. Mindenki emészti a látottá, kát. Aztán megindul a Isu-'t- togás... A fní cí; á,a rátelepszik, a tehetetlen düh, a szégyen vörös pírja, A következő íftená! lóban gyorsan leugrik, bár látszik rajta, nem itt a ,art laszá’l.ú. De végül is: — nem neki kellett ~vr'.r.a elpirul .... T. A. récén yárosa 1661 májusában még szigorúbb rendeletet tett: „három nap alatt az városból a dohánt ki vigyék, semmiképpen a Boltokban árulni meg nem engedtetik’', A legdrasz.tikusabb jogszabályt a dohányzó hentesek ellen léptette életbe 1863-ban a tanács: „Valamelyik hentest dohán szívásón érik, afc esztendőre a mesterségtől citálta tik”. A XVIII. század elején még akadt elvétve tiltó bejegyzés, de ezek ereje, határozottsága már megkopott. A debreceniek rászoktak a dohányzásra, sőt 1887-ben már megkezdte működését á debreceni dohánygyár, napjainkban pedig Debrecenben található a magyar dohányipar központja, a Dohányipari Tröszt. A dohányzás elleni küzdelem napjainkban is tovább tart, persze más módszerekkel, mint a XVII. században. „Kedves asszonyom! Mi fontosabb a térj szamara — a feleség vagy-a saját munkája. Esténként, szombaton, vasárnap mindig el van foglalva. A férj bűnös. tiszta sor! Fenyegesse meg azzal, kedves asszonyom, hogy» más férfit keres, aki kevésbé elfoglalt. Az ön szempontjából-a férjnek csupán egyetlen szenvedélye legyen —‘ mégpedig ön. Munkáját csupán eszköznek kell tekintenie törvényes' felesége minden szeszélyének kielégítésére.^ Akár elismeri ön férjének tehetségét. akar nem, níirit például ma- j dame Gauguin, aki soha- j sem bocsátotta meg férjének, hogy nem lett bankár, akár úgy tet:z. mini Haydn, a ze- nev'erzö neje, aki igazi fúria volt. és férje kottáit hajcsavaró pítpfrnik használta — nini 'le-meg kell zárná férje munkáját. Nem kell érdeklődnie férjIncidens A 9 számú ,sieba feljegyzéseiből A bírósági tárgyalótermekből, de az ügyvédi. irodákból is ismerős az a típus, aki nagy hangerővel és ennek mégEelelő felháborodással zúdítja átkait mindenkire. aki nem neki ad igazat a vitás ügyben. Ilyen panaszos rontott be hozzám egy még alig kikázbesített ítélettel, hogy az, felháborító, a ház az övé. az ö nevén áll. azt. még ő építtette még a házasság előtt, most meg a bontóperben az asz- szony kap’aj meg hogy ezt kell fizetnie, rpeg azt kell kiadnia. Ö ezt nem tartja törvényesnek. Csak az ítéletre réhclt'ke- ző részét tolta elém. de megnyugtattam, hogy én az indokolást is elolvasom, mert az is lénveges eleme ennek az ügynek. Az ítélet indokolása sűrű hat oldalból állótt. Amíg vég :g szál adtam rajta, panaszosom fészkelődön, minden áron mondani akarta a magáét. Mire a végére értem, világossá vá't előttem, hogy ez a férfi otthon még szabadabban vagy inkább még elszá b a d u léa b ben értelmezte jogait. Az ítélet sorra kifejti, milyen indokok alapján, milyen bizonyítékok gondos, mérlegelése után döntöttek úgy. hogy az egyébként tágas, a házaspárnak és a két gyerméknék éppen elegendő férőhelyet biztosító portáról á férjet, a ház egyébként! tulajdonosát eltanácsolják. Az ítélet indokolásán mért. már apróra végigmenve el- magyacázgiattam a panaszosnak. hogy a lakás használatát nem feltétlen a tulajdonosnak ítéli a bíróság. A használat jogát a házas- tart; fele arénvban megsae- reesfc ífWtor, amikor a hazastársadalmi érdekből indul' ki. Ha a házasság megromlott, azt feli kell bontani. Ha a felbontott házasság .után nincs remény arra,' hogy a felek békében tudjanak élni — itt az erőszakos és italozó férfi többször is kiirtással fenyegette a családját —. akkor úgy kell elrendezni az ügyet, hogy az anya - a kát gyermekét zavartalanul nevelhesse, gondozhassa. Meg kell szüntetni, annak a lehetőségit, hogv az apav azt tehessen, amit akar. A bírói íté'et indokát igvekezlem többször is megvilágítani a panaszosnak. Megmagyarázni, hogy a bírói eljárás során feltárt, tények és bizonyítékok igen terhelitek rá nézve és a gondos mérlegelés után a garázda apára nézve ugyan hátrányos, de az anya és a gyermekek szempontjából nagyon is szükséges intézkedést hozott az ítéletiben a bíróság. Még fel lobbant a vitatkozás a panaszosban, hangoztatta, hogy apók a tanúk m.it se tudnak igazán az ő életéről, meg arról, mi és hogyan történt az asszony meg közötte, de elmagyaráztam,-hogy a perorvoslati lehetőség nyitva áll előtte. Azt is felsoroltam, hogy a másodfokú bíróság a járás- bíróság által lefolytatott eljárás anyagát vizsgálja felül döntése előtt. Ha 6, az alperes nem tud újabb és olyan bizonyítékokat hozni, amelyek az ő javára szólhatnak, vajmi kevés kilátása van kedvezőbb* eredményre. A nyugodt hangon e'öadott jövőtől panaszosom mintha megcsendesedett volna. .A papírt, mármint a vastagra sikerült Ítéletet KOsii1 ; / 0.57 Népdalok, néotnncok. ».42 Asztal ab;ír. 10.05 MII 10-14. 10.35 Fű vószene. 10.43 Puccini: Gianni Szhicchi | (vígopera). 11.39 Jókai Mór j élete és kora. 12,20 Ki nye: | ma? 12.35 -Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 14.00 kóruspódium, 14.-10 Arcképek a lengyel irodalomból, l"il. Kiilföíci- rul érkezeit. 13,30 Nyitni-, kék. 16.05 József AHiln megzenésített versei. 16.40 Népi .zene. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Filmdalok. 17.45, A Szabó család. 16.15 Hol volt, hol nem volt. 18,30 Esti magazin. 19.15 Operettdalok. 19.35 A hasznosi kincsásás. 20.30 Évszázadok mesterművei. 21.12 A Khyber-hágótótl a Hormuzi- szorosig. 21.42 Egykorú dallamok Csokonai Vitéz Mihály verseire. 22.13 Sporthírek. 22.20, Indokína fél évszázada. 22.30 Fúvósok. 22.50 Meditáció. 23.00 Kamaramuzsika. PETŐFI 6.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.25 Növénykedvelőknek. 13,30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettő. A hatig. 18.00 Tip-top parádé. 18.33, NépdalKörök országszerte. 18.53 „Szállj, régi dallam..19.17 Szabó Ervin történeti írásai.. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Hu- morimpex. 22.03 Örökzöld dallamok. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. sagköté* után oda beköltözött. A bórrtoperi rendelkezés meghozátálánál a bíróság a rwsízeh aj fogatta, a zsebébe gyűrte es remélem, gondolkodva távozott. F. A. Pályázati felhívás a SZOT irodalmi ösztöndíjra A Szakszervcreóelc Omr.á erős Tanács« — * Magyar trók Szövetségével kötött együttműködési mejráJlapodá* alapján — pályázatot hirdet SZOT irodalmi ösztöndíj elnyerésére. A7 ösztöndíj célja, hogy elkötelezett irótiehetségek alkotói körülményeinek javításával ösztönzést adjon é* kedves# feltételeket teremtsen a münkás életérzést tükröző, a dolgozók mai életéi és erkölcsi arculatát szocialista szellemben ábrázoló művek alkotására. Az ösztöndíj havi összejfe !H*>0 forint, időtartama 1 évtől 2 évig terjedhet. * Azök az írók pályázhatnak, akik már eddi? mee.felent műveikkel kifejezték tehetségűket, ép akik az ösztöndíj időtartamán beiül a célkitűzéseknek megfelelő irodalmi mű alkotására kötelezetté éget vállalnak. A pályázat életkorhoz nem kötött. A pályázati kérelmeket 1.180. május 10-ig a SZOT kulturális. agitáció* é«j propágandaos7- tályára (1419 Budapest. VI. Dézsa György út 84 b.) lehet benyúltam. A pályázati kérelemhez csatolni kell: a pályázó önéletrajzát. eddigi írói munkásságának részletes ismertetését és az ösztöndíj időtartamén belül irt eg. alkotandó műre vonatkozó tervét. Az ösztöndíj odaítéléséről — az e célra alakítandó bizottság javaslata figyelembevételével -* a SZÓT titkársága dönt. A döntésről a pályázók 1980. június sóig értesítést kannak. Az ösztöndíj adományozása első alkalommal 1980. július l.től történik. (MTI) Michel Maurois: úri. tevékenysége iránt, eőt ml több: köteles megmagyarázni neki munkájának. fogyatékosságát. Hogy nem keres eleget., munkájára pedig túl sok időt pazarol, hogy kizsákmányolják, nem értékelik kellőképpen, stb. Végül pedig kerékkötő is lehet. mint ezt madame Claude Bemard tette, aki férje kutyakííérleteinek időpontjában leányaival együtt részt vett az élve boncolás ellen rendezett, tüntetésen — a melye’ a kedves leányai szervezek. — Äh. monsieur Diderot.! — kiáltott fel egyszer az enciklopédista neje, amikor az asztalon száz aranyat pillantott meg. amelyet férjének a kiadó hozott. — Hogy tudta becsapni ezt. a tiszteiéire méltó embert azzal, hogy holmi piszfeos pokat nyomott a és ezért ennyi pé*zi ke pott! És az asszony, «tegpróbélta rávenni a férjét, hogy ttis(Gellért György fordítása) MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Az igazságügy fóruma. A szerződés létrejötte. Dr. Timár László jegyzete. 18.00 Észak-magyarorsz,ági krónika (Üvegtárgyak a világ minden tájáról, a Mátrából — Előadássorozat kezdődik Heves megyében) — 18.25 Lap- és műsorelőze-- tes... 16.35 Pedagógusok fóruma. 17.10 A lengyelországi románkori művészet emlékei. 17.25 Dél-alföldi krónika. 16.00 Az óceán. 18.35 Bedobás (ironikus dók.-film). 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Napóleon és a szerelem (angol tévéfilmsorozat). 20.50 Elveszett paradicsom? 21.20 Suli-buli. 21.30 Egy a hétből (dók.-film). 22.00 Tv-hiradó 3. 22.10 Tv-tü- kör. 2. MŰSOR 20.01 Prokofjev: Klasszikus szimfónia. 2Ó.20 Periszkóp. 20.50 Tv-hiradó 2. 21.10 Nemlétezik történetek (tévéfilm). 198*1 április 1., kecM *
