Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

Gyári oktatási központ. Jól hangzik? Senki sem ne­vezi így azt a cseppet sem mutatós épületet, amely ott húzódik meg az útmenti völgyben, a gyöngyösi Izzó főbejáratához vezető aszfalt- szalag mellett. Valamikor munkásszállásként szolgált, manapság pedig a munkás­művelődés ügyében. Mert a hajdani szobákból kialakított két tanteremben folyik az általános iskolai, a gimnáziumi oktatás és a szakmunkásképzés. Vigyázat, nem az „igazi”, a „nagy”, az állami szakmunkásképzés, hanem az. amit __ M enjünk csak sorjában, az lesz a legjobb. ★ — Mi nagyon nagy jelen­tőséget tulajdonítunk annak politikailag is,- hogy sikerült a gyárunkban dolgozó se­gédmunkásnők szakmunkássá való képzését megvalósíta­nunk — mondta Krasznai Jánosné, a gyári pártbizott­ság titkára. Majd hozzátette még: — Már az 1970-'es KB-ha- tározat is szóvá tette, hogy a gyárban dolgozó nők kö­zött" kevés a szakmunkás. Ez a tény a nők helyzetét je­lentősen befolyásolja és a fejlődésüknek is kerékkötő­je. Nálunk, a félvezetőgyár­tásban mintegy ezer nő dol­gozik és alig akad közöttük szakmunkás. Igaz. az ottani munka zöme sem szakmun­ka. A lényeg tehát az, hogy a nőhatározat végrehajtása ér­dekében nagyon fontos lé­pést tettek előre a gyöngyö­si gyárban. Ezer személy to­vábbi sorsának emelkedésé­re nyitottak ki egy kis ka- . put. Ezen most évente húsz­huszonöt nő mehet át és jut­hat minőségileg is értéke­sebb helyzetbe. ★ A gyár oktatási előadója Sorfa Imre. Őrá tartozik ez e tanfolyam is, amit most kezdtek el, de az előkészítése már évekre nyúlik vissza. A szándéktól eljutni a megva­lósításig, nem ment köny- nven. — A legkülönbözőbb gyá­ri fórumon tétték szóvá éve­ken át a nők szakmunkássá való képzését. Mindenki egyetértett ezzel, támogatta a maga módján de hát abból még nem lehetett oktatást szervezni. Magát ezt a for­mát. hogy a gyár saját ke­retében folytasson szakmun- káskéozést, szintén el kellett fogadtatni. Aztán-jött a ta- nítási anyag összeállítása. Milyen tantárgyak szerepel­jenek, milyen tematikával, hány órában, hiszen itt fél­vezetőgyártó szakmunkáso­kat képezünk? Igen. tessék figyelni! Ha valaki otthon megkérdezi a nyolcadikos kislányától: mi akarsz lenni, drága gyerme­kem. ne lepődjék meg, ha azt hallja, hogy: félvezető­gyártó szakmunkás. Ennek azonban előfeltéte- é az is. hoay néhány évet nár eltöltsön a gyöngyösi jyárban. ★ A kiválasztás sem volt könnyű feladat. Javasolhat­tak a brigádok. lehetett egvénileg is jelentkezni, a véleményezést a munkahelyi „kis négyszög” végezte, >de A gyöngyösi TzzoEnri Ismét történt valami jé Érettségi után sem könnyű a szakmun­kás-bizonyít­vány elnyeré­se: mondta Leboniczki Katalin (balra) Anyu tanul­mányi ered­ményét a két gyerek el­lenőrzi nagyon szigorúan. Most a siker öröme látszik Fülöp Istvánná arcán jjjjfr (jobbra) NÉGY PLUSZ EGY Űttörük, kisdobosok április 4-re ők is csak az „előasürizést” látták el. Válogatni kellett és volt'is miből válogatni. Amiből az is következik, hogy aki be­került a „kezdő csapatba”, az magát a tényt is a sze­mélyét illető minősítésnek fogja fel. Tulajdonképpen mire is vállalkoztak? Arra, hogy minden héten, szerdán és pénteken beülnek a padba, ott órákon át figyelnek a magyarázatra, aztán otthon tanulnak, elvégzik a felada­tokat, majd egy érdektelen bizottság előtt számot adnak szakmai ismereteikből. Mind­ezt a munka mellett, a csa­lád mellett, a napi gondo­kon túl. ★ — Előfordult már, hogy elkeseredésemben elpityered- terrt, de ezt otthon senki sem látta — hallottuk Fülöp Ist- vánnétó l. Ö azok közé tartozik, akik 1982-ben Budapesten tanul­ták meg a félvezetőgyártást. Nekik az volt a feladatuk, hogy hazatérve átadják is­mereteiket az új dolgozók­nak. Most technológiai ellen­őr. az Eötvös brigád tagja, amelynek viszont Pusnik Fe- rencné a vezetője. — Nálunk, otthon, az élet este nyolc után x kezdődik. Hogy miért? Mert hama­rabb nem tudok időt szakí­tani a -tanulásra. A férjem szoktam kérni, hogy segít­sen. Mert a matek...! Mikor tanultam én azt az általá-» nos ban? És hol van már a matek attól a régitől? A két gyerek ugyancsak szigorú anyuhoz. — Ha egyest kapsz, haza se gyere! — jelentette ki az ötéves Renata olyan komo­lyan, hogy molyogni sem le­hetett rajta. — Csak hármasra sike­rült? — kérdezte elképedve a 8. osztályos fstván, aki a 2-es iskola tanulója. Meg kellett magyarázni neki, hogy az a 3-as miért lett „csak” 3-as. És hogy va­lójában -mennyit ér azok kö­zött a körülmények között, ahogy anyu ta-milni tud. — De már az ő matekpél­dáit közösen oldjuk meg — jegyezte meg nem kis büsz­keség nélkül Fülöp Istvánná. — Pedig még egy évvel eze­lőtt is... fogalmam sem volt róla. ★ Látszólag könnyű Lebo­niczki Katalinnak, aki a Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett és csak magára van gondja. — Nem ilyen egyszerű ez mégsem — magyarázta —. mert az érettségi óta eltelt néhány év. Aztán annak ide­jén sem lelkesedtünk mi sem minden tantárgyért. Most is a legnagyobb gondom példá­ul a politikai gazdaságtan. Kevés hozzá az alapom, pe­dig érdeklődöm a körülvevő világról. Igaz, a legfőbb for­rásom a Tv-híradó. Neki aztán lehet ideje a tanuláshoz, hiszen csak a szórakozásból kell lecsípnie. — Nem egészen így igaz. Mi, vidékiek, én Gyöngyös­halászról járok be. több időt veszítünk, mint azok, akik a városban laknak. Szórako­zás? A mozi. a könyv és a kertészkedés otthon. Nagyon szeretem a szegfűt, és az Őszirózsát is, telepíteni aka­rok még. de hát a tanulást nem is ezek befolyásolják. Hanem az a tény, hogy az idő rohanásával együtt az ismeretek is nagyon gyorsan elévülnek és bővülnek. Ez­zel lépést tartani.. . 1 Leboniczki Katalin Is büszkén hivatkozik arra, hogy 1968-tól izzós. Most anyagelszámoló az integrált áramkör gyártásnál. A Jose Marti brigád tagja, amely­nek élén Kéri Jánosné áll. ★ — Minden segítséget meg- adun^. de szigorúan megkö­veteljük az ismereteket — mondta Barta Imre. — Az előadók a gyárból vállalkoz­tak erre a munkára. Senkit nem kellett agitálni. Nem is azért az óránkénti negyven forintért végzik a tennivalói­kat. Nincs gondunk arra sem, hogy az órákat meg­tartsák. Ha valami nem kal­kulálható esefnény közbe­szól. időben jelzik és ilyen­kor más lép be a helyükbe. Valóságos iskola ez, bár az épület nem annak készült. De amennyire tudták, kor­A XII. kongresszus máso­dik napjának délutáni ülé­sén jelentette be az ülésszak elnöke: szólásra következik Vass Ervin őrvezető, a Ma­gyar Néphadsereg küldötte. Abban a pillanatban, akkor még a mi megyénk húsz küldötte és e sorok írója sem tudta, hogy... Nagy taps fogadta az őr­vezetőt és felszólalása köz­ben is többször nyilvánítot­ta tetszését a kongresszus. Vass Ervin a katonává vá­lás útjáról, a hadsereg ne­velő, embert formáló tevé­kenységéről szólt. Nem tit­kolta azt a szorongást sem, amellyel a bevonulásra ké­szült és most, felszólalása­kor éppen 392. napját töl­tötte „mundérban’’, egyenru­hában. Meggyőződésem — a sorkatonai szolgálat előtt ál­lókhoz bátorítóan — szólt a beilleszkedésről, szenvedé­lyesen a haza szolgálatának, a haza védelmének felelős­ségéről, a hadseregben levő mozgalmi, sport- és kulturá­lis élei jó lehetőségeiről, (Fotó: Szabó Sándor) szerűen berendezték és fel­szerelték. Mondhatná valaki, hogy mindez nagyon szép, azon­ban a lelkesedésből nem le­het megélni. Anyagilag mi érdekük fűződik ahhoz az ittenieknek, hogy matemati­kával. fizikával, anyagisme- retekkel és még annyi más egyébbel kínózzák magukat? — A betanított munkás legmagasabb órabére tizen­két forint. Ez a plafon. Ha valaki megszakad, az sem kaphat ennél többet. A szak­munkás órabére pedig... Érthető? Mert — ne legyünk ál­szentek — igaz a törekvés a több tudásra, a felemelkedés­re, de igaz, mert emberi az a törekvés is, amely az anyagi javak bővítését is megcélozza. A több forintért többet kell tenni. Olykor úgy. mint az izzósok: tanulni kell azo­kért, mert a több ismeret a mindennapok gyakorlatában is kamatozik. Ez is emberi vonásunk. Mint mondotta: „...A had­seregben eltöltött idő leg­főbb tapasztalata az, hogy a katonai szolgálat nagymér­tékben hozzájárul emberi ér­tékeink kialakításához.” A kongresszus őrvezetője, Vass Ervin szűkebb hazánk­ban, Heves megyében, a Bél­kő alján, Bélapátfalván szü­letett. Hogyan jutott- el ez a fiatalember a kongresszusra, ahol szót kapott és ahol a küldöttek egyik kedvenc alakja, őrvezetője lett? Ká­dár elvtárs zárszavában így említette: ,,Néphadseregünk őrvezetője is így szólt..és többen is idézték az őrveze­tő szavait. Vass Ervin sfcülei munkás­emberek, apja kőműves, am-- ja a helyi iskola takarítónő­je, bátyja az Észak-magyar­országi Építőipari Vállalat gépcsoportvezetője. A köz­vetlen rokonság, a barátok mind-mind munkásembe­rek, munkáskörnyezetben élnek. Talán ez volt az in­dítéka, hogy már gyermek­korában* az általános iskolá­A piros és kék nyakken­dőé pajtások 1 millió 200 ezres tábora hónapok óta készült hazánk felszabadu­lása 35. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Ehhez gazdag programkínálatot adott a Magyar Úttörők Szövetségének „Négy plusz egy” elnevezésű akciója, amely arra ösztönözte a pajtásokat, hogy a hagyo­mányos ünnepi megemlé­kezések, rendezvények mel­lett induljanak felfedező körútra, hasznos munkával, sportolással, játékkal gazda­gítsák ünnepi visszaemlé­kezéseiket. Az elmúlt napokban szer- 'te az országban expedíció­kat, akadályversenyeket tar­tottak a kisdobosok és az úttörők. Az őrsök, rajok, csapatok leleményességét bi­zonyítja, hogy sok helyütt ritka dokumentumok felku­tatásával sikerült részletei­ben összeállítani a lakó­hely felszabadításának tör­ténetét. A hajdúböszörményi kis­diákok — akik egyébként úgy határoztak, hogy a „Négy plüsz egy” akciót' meghosszabbítják május 9­Eger Csebökszári-lakótéle- pén a hiánypótlások befe­jeztével csütörtökre elvo­nultak ,az építők az eddig E—37‘e.s jelet, viselő épület­tömbről. A következő na­pokban 180 lakásba költöz­hetnek itt be a leendő tu­lajdonosok. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat határ­időre fejezte be a munkát ban, a középiskolában és a miskolci nehézipari egyete- temen is ott volt a közélet­ben, segített, vitázott, a jót, az igazat kereste mindig. Olyan gyerek volt — az édesanyja és az édesapja szavaival élve •—, hogy „job­bat ne adjon tőle az isten”, „kimondottan jó gyerek volt”, „mindig segíteni akart mindenkinek”, „ez a fiú mindig nagy öröm volt szá­munkra”. (Pedig annak ide­jén kislányt vártak helyet­te!) Vass Ervin valójában ed­dig mindig örömet szerzett szüleinek. Magatartásával, tanulásával — az 'általános iskolában végig kitűnő volt — az egri műszeripari szak- középiskolában végzett ta­nulmányi eredményeivel, a nehézipari egyetem elvégzé­sével, a gépészmérnöki dip­lomával egyaránt. 1978. már­cius 21-én ifjúsági munká­jáért Aranykoszorús KISZ- jelvényt kapott, s ez a fia­talember 1976. október 19- én, 21 eves karában kiérde­iig, a győzelem napjáig, — felszabadulási albumot ké­szítettek, térképeket, s szem­tanúk visszaemlékezéseit rögzítették a 35 esztendővel ezelőtti eseményekről. Sok'sok ezer óra társa­dalmi munkát áldoztak a gyerekek városuk, iskolájuk szépítéséért, az akció máso­dik feladatának teljesítésé­vel. A Zala megyei Ga­lambokon például a gyere­kek és a felnőttek közös munkájával hozták létre az április 1-én .átadott pihenő­parkot. A harmadik „pró­batétel” mindenütt a sport napjának megrendezése volt. A VII. országos úttörő­parlamenten született meg -— a párt megbízatása alapján — a „Négy plusz egy”-es ak­ció három nemzedék kapcso­latát erősítő ötödik feladat. A XII. pártkongresszus és a felszabadulásunk 35. év­fordulója közötti időszak­ban valamennyi úttörőcsa­patban — építve a jó ha­gyományokra — megszer­vezték a három nemzedék napját. Munkásmozgalmi ve­teránok találkoztak szülők­kel úttörőkkel, a csapatokat patronáló KISZ-esekkel. • és adta át a lakásokat as értékesítést végző OTP-nek. A PEVA alagútzsaluval épült tízszintes tömbben kor­szerű elrendezésű, modem otthonok várják lakóikat. A lakótelepen a követke­ző átadást egyébként május­ra tervezik az állami épí­tők; az E'—39-es jelű épü­lettömbben hatvan lakás ké­szül el addigra. megmutassam — nem jó ri­portalany. Magáról jófor. mán semmit nem mond. Mindig máshová fordul, ha róla beszélnek: a szülői, a baráti, az egyetemi, a gyári és a honvédségi közösség­hez. Mintha túlságosan is szerény lenne, de hát ez nem is olyan nagy hiba, eléggé hiánycikk ez napjainkban. Szülei tudták azt, hogy küldött lesz a. kongresszu­son, a felszólalásában azon­ban nem reménykedtek, de várták, hátha! Az örömet, a büszkeséget, a sok-sok gra­tulációt, amit a kongresszu­si „szereplése” után átéltek és kaptak, most hagyjuk. A .kongresszüs egyik szü­netében sikerült „kivonni” a tábornoki karból az őrveze­tőt. Gondolom — mondtam — ezért a jó felszólalásáért még akkor is, ha volt ben­ne némi kritika is, néhány hét szabadság csak kijár. A válasz ez volt: „Ha addig sem jutok haza. amíg a szol­gálatom letelik, akkor is megérte, pótolja ezt az a csodálatos, nagy élmény, amit a kongresszus nyúj­tott.” Az elmúlt hét szombatján eltávozást kapott Vass Er­vin, hétfőn este utazott visz- sza. Mielőtt hazaindult vol­na bátyjával, aki gépkocsi­val ment érte a fővárosba, megnézték a Népstadionban a kettős rangadót. Kikapcso­lódásként a kongresszus fá­rasztó munkája után. Mellékesen: Vass Ervin őrvezető Vasas-szurkoló! Papp János 1989. április 4., péntek G. Molnár Ferenc melte, hogy tagja lehetett a Magyar Szocialista Munkás­pártnak. Az egyetem elvég­zése után Bélapátfalván a cementgyárban dolgozott — a gyár ösztöndíjasaként ta- nuit — és szívesen, önzetle­nül segített azoknak a mun­kásembereknek, akik szak- mai vagy politikai tovább­képzésen vettek részt. Egyébként Vass Ervin —, hogy valami „gyengéjét” is A Magyar Néphadsereg küldöttei a kongresszuson. A honvédelmi miniszter mellett Vass Ervin őrvezető il kongresszus örvezetoje A következő májusban OjcsBsb lakótömböt cadtalc üt Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom