Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-19 / 91. szám
0 Szakszervezetek a dolgozókért Amire mindenütt jutott pénz Kukoricát feidolgozó gyár épül Szabadegyházán A Szeszipari Vállalatok Trösztje exportfejlesztési hitelből kukoricát feldolgozó gyárat épít Szabadegyházán. A mezőgazdasági növényből*— 1981 közepétől —■ ipari felhasználásra folyékony cukrot és évente kétszázezer hektoliter szeszt készítenek. Gyártanak majd még. az olajiparnak kukoricacsírát és fehérjetartalmú takarmány féléket is. Képünkön: az épülő gyár makettje. * .(MTI fotó — Branstetter Sándor felv. — KS) A vízügyi hálózat a korai öntözési idényre A MÉM öntözési szolgálatának felhívása Közismert, hogy az utóbbi években az üzemi, a vállalati, és a szövetkezeti háztartásokban is többször meg kellett húzni azt a bizonyos nadrágszijat. A. korábbinál jóval szigsrúbb „háztartásvezetést” egyrészt a termelés költségeinek ugrásszerű növekedése, másrészt ■ az időközben végrehajtott termelői és fogyasztói árváltozások tették elsősorban indokolttá, illetően szükségessé. Akármilyen ügyesen és jóindulattal is osztottak, szoroztak a munkahelyeken, de a végeredmény a legtöbb üzemben mégis arra figyelmeztetett, hogy „ácsi" a pénzzel, még a legfontosabb a legsürgősebb igényeket is sorolni kell. Így is történt, és ahol messzebbre nyújtózkodtak, mint az időközben átszabott takaró ért, ott átdolgozásra kerültek a különböző fejlesztési tervek, és az sem titok, hogy miként tavaly és tavalyelőtt, úgy az idén és minden bizonnyal még vágy két-háíom évig a bérek és a jövedelmek növelésére is szerényebb mértékű összegeket fordíthatnak gazdálkodó egységeink. Nemcsak szavakban A nehezebb feltételek természetesen nem egyformán érintették az üzemeket. A jobbak, az erősebbek köny- nyebben, míg a gyengébbek nehezebben tudtak alkalmazkodni az új követelményekhez Egy területen azonban szinte kivétel nélkül örvendetes a változás. Mint a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége is megerősítette a közelmúltban : a dolgozók élet- és munkakörülményeit szolgáló célkitűzések közül a tervezettnél is több valósult meg az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy az üzemi, a vállalati, a szövetkezeti kollektívák s azok politikai és gazdasági vezetői nemcsak szavakban- értettek egyet ^ felsőbb párt- és állami szervek azon javaslatával, hogy a dolgozók munkakörülményeiben eddig elért eredményeket minden körülmények között stabilizálni, illetve fejleszteni. kell. Minden eddrtjirjél A különböző kisebb s nagyobb beruházások, fejlesztések eredményeként üzemeinkben ma minden eddiginél — ahogyan az üzemi, a városi és a járási pártértekezleteken is többen felhívták rá a figyelmet — kulturáltabb és kényelmesebb körülmények között dolgozhatnak a kétkezi és a szellemi munkások. tme néhány példa a gazdag választékból: a nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében új, korszerű gépeket helyeztek üzembe a Hatvani Konzervgyárban — palettázó berendezések — a közúti építőknél — útépítő géplánc — a Thorez Bányában — teljesen gépesítették á termelést — a Mátravidéld Fémművekben — a termelés egy részét automatizálták — az állami építőknél — aé épületszerelési munkákat gépesítették — a megye sütőiparában — alagútkemencék beépítése — és a tégla- és cserépiparban is. Az Egri Dohánygyárban 850, az Agria Bútorgyárban, 500, a Mátravidéki Fémmű- vekben ezer férőhelyes öltözőt és fürdőt építettek. Védőruhákra és védőfelszerelésekre évente nem kevesebb, mint 110 millió forintot fordítanak üzemeink. 1979-ben már 21-re emelkedett — 1976-ban még csak 12 volt — a főállású üzemorvosok száma. bővítették 'az üzemekben végzett szakrendeléseket. a gyógyító munka mellett szervezettebbé és hatékonyabbá vált az egészség- ügyi ártalmak — zaj. vegyi" anyagok stb. — elleni védekezés is. Kényelmesebbé és egyben kulturáltabbá vált a bejáró dolgozók — megyénk dolgozóinak 38 százalékát teszik ki — utaztatása, a lakásépítést, valamint a családi üdültetést is évről évre nagyobb összegekkel segítik vállalataink, szövetkezeteink. Annak ellenére, hogy . a dolgozók mindössze 34 százaléka étkezik üzemi éttermekben, a jóléti alapjaiknak mintegy 50 százalékát az üzemi étkeztetésre fordítják vállalataink. Dicséretükre legyen mondva: javult az ételek minősége, és az utóbbi évek áremeléseinek is csak töredékét hárították'közvetlenül a dolgozókra. Sajnos, arra is. van ugyanakkor példa, hogy a jogosan kért üzemi étkeztetés megteremtésének még csak a lehetőségeit sem keresik egyes munkahelyeken. Jövőre és azután is Megyénk szakszervezeti szervei nem keveset tettek azért, hogy évről évre és folyamatosan javuljanak a munkahelyi körülmények, hogy a dolgozók élete szebbé, könnyebbé és gazdagabbá váljék. Mindezekről bizonyára sok szó esik majd a rövidesen megkezdődő szakszervezeti választásokon iá. Az azonban aligha lehet vita tárgya, hogy jövőre és azután is csak akkor jutnak majd újabb százezrek, milliók és millió árdok az egészségvédelemre, az üzemétkeztetésre, a munka könnyebbé tételére, a pihenésre és a szórakozásra, ha a dolgozók munkája is még színvonalasabb, még hatékonyabb lesz. A szervezett dolgozók felelőssége nemcsak a pénz elosztásában és felhasználásában nagy tehát, hanem annak előteremtésében is. A Vízügyi Szolgálat országszerte felkészült a mezőgazdaság korai öntözési igényének kielégítésére. A Tisza és a Körösök völgyében, a kiskörei vízlépcső térségében, befejeződött az öntözőművek felvonulása, végeztek a csatornák átöblíté- sével, feltöltöttek a jászsági- és a nagykunsági főcsatornát. valamint az öntözőfürtök csatornáit. Az ország egyes részein, így a tiszai öntözőgazdaságok egyesülésének tagszövetkezeteiben, továbbá a Kisalfölclön az öntözőberendezések egy része már működik. Az őszi búzát és a gyepterületeket látják el mesterséges csapadékkal. A MÉM öntözési szolgálata felmérte a nagyüzemek idei öntözési igényeit. - A víz- szolgáltatási díjak emelkedésének hatására az üzemek országosan 80 ezer hektárral kevesebb területre kértek vízjogi engedélyt, ami száraz időjárás esetén hátrányosan befolyásolhatja az előirányzót? termelési eredmények elérését. Az öntözési szolgálat felhívja az érdekelt tsz- ek és állami gazdaságok figyelmét arra, hogy jó szervezéssel, /a vetőmagfajták körültekintő megválasztásával, egyszerűbb és olcsóbb öntözési módszerekkel ellensúlyozhatják a többletköltséget, Ugyanakkor a takarmánytermelés, a gyepgazdálkodás, ^ másod- és tarlóve- tés — de egyéb növényi kultúrák is — öntözés nélkül a kívántnál lényegesen szerényebb terméseredményeket hozhatnak. A Szolgálat, amelynek szakemberei sokoldalú segítséget, szaktanácsokat adnak az üzemeknek — a jobb vízhasznosítás érdekében — együttműködési szerződést kötött' több termelési rendszerre, igy az IKR-rel, a KIT^E-vel, - az AGRICOOP- pal és a Dánszentmiklósi Gyümölcstermelési Rendszerrel. Közösen dolgozzák ki az egyes növényfélék gazdaságos. célszerű öntözési technológiáját az egyes taggazdaságokban, hogy a mesterséges csapadékpótlás a termelési technológia szerves része legyen. Az ország tizenhat megyéjében, ahol lehetőség van öntözésre, előzetes tanácskozást folytatnak a szakintézmények, a gazdaságok vezetőivel az öntözési feladatokról, a gép- és alkatrészellátásról. Koós József PARTNEREK HÉT MEGYÉBŐL ____ » S zöioteii'melés és Ibcse’ggcazclassäcg ■—mcsfgcasesixft» szinuonalon Tavaszi-nyári ruházat Nagyobb forgalom- kevésbé változatos kínálat Alig három esztendővel ezelőtt. amikor megalakult az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, felvetődött egy új szőlő- és borgazdasági rendszer, létrehozásának gondolata. Hazánk északkeleti táján, a kiváló minőségű borokat terfnő Eger környéki dombokon, a Mátra alján, valamint a .Bükk alján ugyanis több mint száz gazdasággal alakított k’i kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatot a- kombinát. Közös tevékenységgel valósítják meg az alanyvessző-előállí- tástól a szőlőtermelésen, a must- és a . borfeívásárláson, illetve -feldolgozáson át a palackozásig, illetve az értékesítésig mindazt, ami egységes egész ebben az ágazatban. A történelmi borvidékre alapozva A kombinát a nagyüzemektől felvásárolt szőlővel folyamatos termelési biztonságot, saját részükre pedig biztos alapanyagot teremtett. Az együttműködés egyik lényeges eleme a partnergazdaságoknak nyújtott, a szőlő- termelés minden részére kiterjedő és laboratóriumi vizsgálatokkal megalapozott szaktanácsadás. Ez felöleli a metszéstől a szőlőlevél-elem- zésen alapuló tápanyag-gazdálkodáson át a gépi szüret megvalósításáig nyújtott segítséget. A szaktanácsot hazánk legismertebb szőlész és borász szakemberei adják, a Kertészeti Egyetemről, illetve a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetből. A kombinát a piaci igényeknek megfele- gazdaságos 'és jövedelmező szőlőfajták termelésére a partnergazdaságokkal közösen szőlőtelepítéseket hajt végre. Ezek egyike a bika- V£rprf)gram, amely a VI. ötéves terv közepére fejeződik be. Azt követi maid az illa- fos, zamatanyagokban gazdag. különleges ríiinőségű és bőtermő, fehér borszőlőfajták telepítése. Ilyen előzmények és adottságok mellett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyével és a- borkombinát irányításával, létrehozták az Egri Szőlőtermelési és Borgazdasági Rend- „ szert. Hét megyéből: Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nóg- rád. Szabolcs-Szatmár Haj- dú-Bihar, Pest és Szolnok megyéből több mint negyven gazdaság. 5200 hektár szőlővel, valamint borgazdasági berendezésekkel csatlakozott ehhez. Hét tájkörzet Magját azonban az egri, ä mátraalji és a bükkalji borvidék nagy szőlős gazdaságai alkotják. így az Egri Csillagok, az andornaktályai. az ostorosi, a gyöngyösi, a detki, a markazi, a domosz- lói. a pásztói, a sályi. a ti- bolddaróci, és a szentistváni termelőszövetkezet. A rendszer feladata, hogy a kombinát irányításával. a társuló nagyüzemi gazdaságok, szőlő és borgazdaság! ágazatát ösz- szehangolja és egyesítse. Ez zel a borvidékek természeti és közgazdasági adottságait, az ültetvényeket és a borászati üzemeket együttesen még hatékonyabban kihasználják. így a termelés még magasabb színvonalú, ,és várhatóan jövedelmezőbb lesz. ' Mindezt azzal kívánják megvalósítani, hogy a partnergazdaságoknak egységes, de a helyi adottságokhoz megfelelően igazodó szőlőtermelési és borászati technológiát biztosítsanak. Az új szőlőfajták gyors elterjedésével összehangoljál- a termelést a bel- és külpiaci igényekkel Szervesen egymásba foglalják a termelést, a feldolgozást, valamint az értékesítést. A rendszeren belül működő gazdasági társulásokkal biztosítják a fejlesztési eszközök közös felhasználását, a legkorszerűbb gépeket és technológiákat. Ezenkívül gondoskodnak a szőlőtermeléshez szükséges műtrágyák és növényvédő szerek legelőnyösebb beszerzéséről, valamint a gépekhez és a berendezésekhez szükséges alkatrészekről is. A partnergazdaságok szakembereinek pedig szőlészeti, borászati és gépbemutatókkal egybekötött oktatást, valamint folyamatos továbbképzést terveznek. Miután hét megyéből csatlakoztak az üzemek az új termelési rendszerhez, ezért hét körzetet alakítanak ki: Egerben. Gyöngyösön, Ver- peléten, Hevesen, a Bükkal- ján, valamint a Hajdúságban. Egy-egy körzethez a tájegységben gazdálkodó, hasonló talaj- éghajlati és közgazdasági adottságú üzemek kerülnek. A taggazdaságok anyagi érdekeltségét a termelési eredmények és ezen ke resztül a jövedelmezőség növekedése jelenti. Kutatásfejlesztés: társaság Ä kombinát mint vezető gazdaság érdekeltsége viszont a rendszertagok jövedelem- növekedésétől függ. A szerződés alapján a partnerek megtermelt szőlőjüknek 90 százalékát a borkombinátnál értékesítik, ami biztonságot ad. Egyben kötelezik magukat, hogy a VI. ötéves terv végére, 1985-re szőlőtermelésük gépesítését tovább javítják, saját erő, hitel, iilétve állami támogatás felhasználásával, szükség esetén a kombinát által irányított és más taggazdaságokkal való társulás útján. A termelési rendszer létrehozásával az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát tovább növeli irányító szerepét Észák-Magyarorszá- gon az egységes szőlő- és borgazdaság kialakításában. Ezt segíti elő' annak a kutatás- fejlesztési társaságnak a létrehozása is, melyben a Kertészeti Egyetem, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a MÉM Műszaki Intézete vesz részt. A kombinát az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozatának szellemében elsőként hazánkban hozza létre a szőlő- és borgazdaság területén, a termelő üzemek és a kutatóintézetek közvetlen kapcsolatát társaság formájában. Így a legfrissebb t udomá n yos erednie nye két rövid idő alatt hasznosíthat ják a termelésben. Mindez, biztosíték arra, hogy a megváltozott közgazdasági környezetben hosz- szabb távon is, tovább fejlődjön ez a fontos ágazat és vele együtt a termelés még jövedelmezőbbé váljon. Mentusz Károly A meleg idő beköszöntésével egyszeriben keresettek lettek a tavaszi-nyári hol- . mik. A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a tavalyinál nagyobb forgalomra van lehetőség, de — mert az import nem bővül — a kínálat kevésbé változatos A méteráruk közül az olcsóbb. a tömegigényeket ki-, elégítő pamutszövetek kínálata várhatóan megfelel a keresletnek, javul a divat- flanellek választéka. A kínálatot nagyrészt kínai kord- b.ársony színesíti, de kapható .és érkezik még csehszlovák, francia bársony, NDK- beli karton, Romániából pedig 40 ezer méter nyomott szintetikus kelme. Az olcsóbb kötött-hurkolt méteráruból — csaknem 50 százalékkal van több a tavalyinál — a könnyű, olcsóbb kártolt, valamint gyapjú szintetikus fésűsszövet, a tisztagyapjú azonban kevés. Selyemből az ipar vállalta a kereskedelem, megrendeléseit, s csehszlovák, jugoszláv importanyagokat is árusítanak. A felsőkön fékei ó-kínálat a gyárak, a szövetkezetek alapanyag-ellátásától, szállítási lehetőségeitől függ. Férfiöltönyből a tavalyinál 30 százalékkal többre szerződtek. Az összetétel is igazodik1 a kereslethez, az ú j árakhoz, fésűsgyapjú öltönyökből' például a tavalví- nak a kétszeresét rendelték, s a hazai termelést csehszlovák és lengyel import egészíti ki. Hasonlónak ígérkezik a kamaszöltöny-kmá- lat, amelyből a ballagásra lesz elegendő sötét színű, de. kevés a tükörbársonyból készült öltözék. Az árleszállítás nyomén ismét nagyobb kereslet várható' a, kötött-hurkolt alapanyagú női és leánykaruhák iránt, ezekből elegendőt rendeltek, de, ez az ipar szállítási elmaradása miatt meg nem érződik az üzletekben. A nyári strandszezonra az eddiginél gondosabban készült fel a kereskedelem, mivel a fürdőruhák 25 százalékos árcsökkenése miatt a korábbinál jóval nagyobb kereslettel számolnak. kelendőbb kötött-hurkolt fürdőruhák, úszók választékát olasz, valamint jugoszláv importáruval bővítik. A cipőkereskedelem meny- nyiségben a tavalyi forgalmat tervezi. Szandálból • is lesz elegendő, bár a választék a korlátozott impmtle- hetöség -miatt kissé szűkült. A női cipők divatosak, több lesz a korábban hiányolt Középmagas sarkú. A gyermekcipő-ellátás is megfelelőnek) ígérkezik. (MTIj MmsíeMb 1989. április 19., szomha-j
