Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

NÉGY ORSZÁGON ÁT Lipcsétől fel Stralsundig Stralsund hét évszázados belvárosának egy részlete Felyok', amiele, védekezés Áz első számú közellenség A Lipcséből, Berlin kike­rülésével tel a tengerig, Stralsundig vezető autópá­lyán óriási a forgalom. Nem­csak azért, és most, mert Lipcse a tavaszi vásárra ké­szül, (ottjártamkor még ké­szült). bár kétségkívül ez is belejátszhat e kocsi kocsit érő országúti zsúfoltságba, hanem egyszerűen azért, mert — itt már mindig óriá­si a forgalom. Itt és az NDK más, még csak nem is fő közlekedési útjain is. Télen és nyáron is, ha vásár van Lipcsében, ha nincs, akkor is. A világért sem akarok közlekedési cikket írni, de kikerülhetetlen annak in­doklása: miért ez az óriási, véget nem érő gépkocsikara­ván a négysávos autópályán? Halié körzetében a közel­múltban avatták az NDK új vegyi gyárát, Stralsundban, újabb egységét adták át a többek között hazánknak is, a Szovjetuniónak is dolgozó hajógyárnak. Berlin volt kül­városai most belvárosnak számítanak, az újonnan épült külvárosok jóvoltából. A gazdaság rendkívül gyors ütemű fejlődése magával hozza a személy- és a teher­szállítás szinte robbanássze­rű növekedését. Néhány év­vel ezelőtt még kissé irigy­kedve nézegettem az egy­mást keresztező autópályá­kat itt, most nincs okom az irigységre. Mint az M3-as, Gyöngyös után, olyan a zsú­foltság néha. Hozzájárul ehhez termé­szetesen a maga módján a turizmus, a belső idegenfor­galom fellendülése is. Nyu­gat-európai rendszámú gép­kocsik, magyar, lengyel, csehszlovák „felségjelek” és nemcsak Lipcsében, de az ősi Hanza-városban, a meg­kapó szépségű, vöröstégla- barokk Stralsundban is, amely azelőtt meglehetősen kiesett a nemzetközi idegen- forgalomból. Annak idején, 1917-ben innen, illetőleg a szomszédos Saszniszból in­dult Oroszországba Lenin, Az Iszkra-nyomdát 1965-ben rekonstruáltuk — magyaráz­za Willi Kranzbérg igazgató- helyettes minthogy ez a vidék kiesett a torgalomból, így a figye­lemből is. A hatvan évvel ezelőtti út emlékeit Saszniszban egy ko­rabeli személyvagonban be­rendezett múzeum, itt. Stral- sundban pedig emléktábla őrzi. Az igazi „kegyelet” per­sze: az eszme gyakorlata. A nyolcezer fővel dolgozó már említett hajógyár, a 74 ezer lakosú város számos más, többek között halfeldolgozó iparának részesedése az NDK egész ipari termeléséből és a „csúcsidőben” a napi 80 ezer főt is elérő turistaáradat olyan pezsgő életet teremtett ismét a század elejére csend­be és tespedésbe süllyedt egy­kori Hanza-városban, — hogy főhet a városatyák feje ugyancsak. Az igazi „kegyelet”: az eszme gyakorlata, — írtam fentebb. Ennek a valós és reális tiszteletnek, a kegye­letnek gyakorlatban történő kifejezése maga Lipcse is. Az egykori város végi kis mú­zeumban. ahol Willi Kranz­berg múzeumigazgató­helyettes mutatta meg az egykori Iszkra tenyérnyi nyomdáját, s azokat a rek- vizítumokat, amelyek a ko­rabeli német munkásmozga­lom és Lenin, valamint kö­rének kapcsolatait tablózza a sok tízezernyi idelátogató­nak, nem lehet nem gondol­ni a tegnap és a ma eleven kapcsolataira. Lipcse, amely egykor ott­hont adott a forradalmárok­nak. nyomdát az eszme ter­jesztéséhez, ma a világ egyik kereskedelmi központja lett. Kapocs a népek között, ösz- szekötő híd, vagy ha úgy tetszik, olyan rév, ahol min­den jó szándékú ember „ki­köthet” és üzletet köthet egymással. Az a kis múzeum Lipcse külvárosában, nem túl mesz- sze a népek csatája emlék­művétől, annak építészi mo­numentalitását, a gondolat monumentalitásával múlja felül. Azzal, ahogyan e je­lenbe hat és a jövőt formal­Fél esztendei kemény munka, s ennek eredménye­ként egy újabb elismerés a Hatvan és Vidéke Takarék­szövetkezetnek. — Tavaly, a népgazdaság helyzetéből eredően, ország­szerte csökkent a pénzinté­zetek betétgyűjtése, amiben mii sem voltunk kivételek. A Pénzügyminisztérium ek­kor hirdetett munkaversenyt, elsősorban szocialista bri­gádjaink vállalására alapoz­va — mondja Herczegh Ala­jos, igazgatósági elnök. — A felhívást a SZÖVOSZ is tá­mogatta. s 1979 végén meg­történt a fölmérés, majd a döntés, amely bennünket juttatott első helyhez. A mozgalomnak köszönhetően taglétszámunk 756 fővel sza­porodott, a központ és a nyolc községi iroda betét­gyűjtő eredménye 24 millió forint növekedést mutat, s immár összességében meg­haladja a 250 milliót. A si­ker, az elismerés ellenére sem lehetünk azonban elé­gedettek! Mert a hitelpoliti­kai irányelveknek megfele­ja. Lipcsében fejlett volt a nyomdaipar, azért került ide az Iszkra is. Lipcsében, az NDK e nagy múltú, sokat szenvedett, de a békéért min­dig is áhítozó kulturális és kereskedelmi centrumába meg éppen e történelmi múlt okán és jogán került a nem­zetközi vásár. Ahol a Kelet és a Nyugat, az Észak és a Dél találkozhat. Terméket és gondolatot cserélhet. Lipcse sokat köszönhet a vásárnak. A vásár nagyon sokat Lipcsének. És mindkettő annak a gondolatnak, amely a város végi kis nyomdában fogal­maztatott meg újra és rend­re. Meg annak a nagy gon­dolkodónak. aki fenn észa­kon, egy akkor már és még jellegtelen kis tengerparti városban keresett és talált stációt Oroszország felé. A győzelem felé! lően 15 százalékkal nőtt ugyan a háztáji gazdaságok fejlesztéséi-e nyújtott hitel, a termelők nem használják ki igazán e kölcsönfajta lehe­tőségeit. Van aztán hátralé­kos állományunk, ami az 51 millió forint hitelnek csupán a 0,14 százaléka, az átlag fölött van azonban Apc, Bol­dog. Hatvan, Csány, s ez fi­gyelmeztető az itt dolgozó pénzintézet alkalmazotta­inknak. Herczegh Alajos ugyanek­kor hasznosnak tartja, hogy a Cooptourist egri irodájával kötött megállapodás alapján tavaly bekapcsolódtak a bél­és külföldi utazások szer­vezésébe. Ugyanilyen fontos szolgáltatásnak tekinti a megbízásból teljesített kifi­zetőhelyek számának bővülé­sét,! aminek eredményeként már Apcon is a takarékszö­vetkezeti iroda folyósítja á fölvásárolt sertések árát, együttesen 26 millió forint összeg erejéig. Ez ötmillióval több, mint az előző évben volt! Megtudtuk továbbá az igazgatóság elnökétől, hogy a különböző ■ hitelpolitikai Az utóbbi esztendők leg­nagyobb árhulláma tavaly télen zúdult le a Tiszán. Em­lékezetes napokat éltek át akkoriban a vízügyi szak­emberek, s velük mindazok, akik éjjel-nappal ott álltak a gátakon. Az emberek szin­te percenként , kérdezgették egymástól: birja-e még, med­dig állhat ellen a hömpölygő áradat roppant nyomásának a gát? A töltés rendszer — amelyet a kiskörei vízlépcső tározó terének kialakításával egyi dobén erősítettek meg, illetve építettek ki — erős­nek. megbízhatónak bizo­nyult. A minden eddiginél nagyobb árhullám ezúttal nem okozott a megyében épületkárokat, s a máskor oly gyakran veszélyeztetett települések lakosságát sem kellett már kitelepíteni a folyó mentéről. A vízügyi szakembereknek mindössze arra kellett öszpontositaniuk a figyelmüket, hogy kijavít­sák a kisebb vízfolyások, buzgárok okozta rongálódá­sokat a gátrendszeren. S hogy továbbra is tervszerű­en végezzék az árvízkárok megelőzését. Az egykor oly szeszélyes Tisza végleg megadta ma­gát. .. Most a Tárnán a sor A megyét teljes hosszában átszelő Tárná folyó — úgy tűnik — még tartogat meg­lepetéseket. Hat esztendővel ezelőtt mutatta ki igazán a méregfogát, amikor a lezú­duló vize tetemes károkat okozott a megyében. Áz ak­kori tapasztalatok alapján megkezdődött fokozott véde­kezési munkálatok eredmé­nyeként csökkent a folyó ve­szélyessége, ám az elmúlt esztendei árhullám újabb fi­gyelmeztető jelzés volt. A Tárná — főként a megye dé­li részében — még nem ad­ta meg magát. A folyó szabályozása, a meder rendezése i a tiszai torkolatnál kezdődött meg, s folyamatosan haladnak a szakemberek a Heves me­gyei szakasz felé. Az elmúlt években az ÉVIZIG még a Szolnok megyei oldalon dol­gozott, a VI. ötéves tervben a hevesi folyamszakasz ren­dezésére kerül sor. A Tama mentén helyi erőforrásokból — a megyei tanács által biz­tosított összegből — eddig is jelentős árvízvédelmi mun­kálatokat végeztek. A jobb porti mellékfolyók, így pél­dául a Nagy-, illetve a Bene- patak rendezese 1977-ben akciók tisztes nyereséghez juttatták a Hatvan és Vidé­ke Takarékszövetkezetet, amiből fejlesztést terveznek. '— Korszerűsítünk, építke­zünk, hálózatot bővítünk eb­ben az esztendőben is — idézzük Hercegh Alajost. — Hatvani, központi üzlethá­zunkat például kinőttük, 1980 végéig át kell alakít­tatnunk, ami csaknem négy­millió forintba kerül. Csány- ban kirendeltségünk köz­ponti fűtését, Heréden az épület tatarozását oldjuk meg. Lőrinci nagyközség te­rületi adottsága pedig azt parancsolja, hogy tagjaink üzleti ügyeinek kényelme­sebb elvégzése céljából Zagy­vaszántón is kirendeltséget létesítsünk. Erre az idén szintén sor kerül, mint aho­gyan éppen eredményeink­ből adódóan arra törekszünk, hogy hitelpolitikánk, pénz­ügyi tevékenységünk az 1980- as esztendőben ugyancsak jó legyen, s tovább növelje Hatvan város hírét az or­szágban. ., (m. gp.) a Tama megkezdődött. A Tárná a Budapest—Miskolc vasútvo­naltól északra fekvő víz­gyűjtőjén is rendszeres 'az árvízvédelmi munka. Ugyan­csak jól halad az úgyneve­zett recski ág rendezése, a munkálatok jövőre már. Pá­rád belterületén folytatód­nak. A Pelső-Tarna rendezése előfeltétele annak, hogy a délebbre fekvő települések védelmét biztosíthassák. Ezért ebben az évben átépí­tik a tarnaszentmáriái hidat, illetve bizonyos mederrende­zési végeznek a térségben. Ezzel összefüggésben Aldeb- rő, Feldebrö és Tófalu kör­nyékén töltéserősítésre és magasításra kerül sor. Meg­épült a tarnaörsi és a nagy- fügedi védmű, ezzel biztosí­tott a Tárná árvízi területén fekvő települések védelme. A Laskó és az Eger Megduzzadósakor sok gond volt a Laskó-patakkal is, a közeljövőben azonban szabá- lyozhatóvá válik a vízfolyás: két évvel ezelőtt megkezdő­dött az egerszalóki víztározó megépítése. Ez — mint arról már lapunkban többször is beszámoltunk — a termőföl­dek öntözésén túl árvízcsök­kentő szerepet is betölt majd, így jelentős mértékben nö­veli a patak menti térség védelmét. Szükségessé válik azonban bizonyos belterületi vízrendezés: az 1979. évi rendkívüli árvízi helyzet ta­pasztalatai alapján Demjén- ben el kell végezni a közsé­gi vízelvezető rendszer tisz­títását. Jelentős munkálatokat vé­geznek a megyeszékhelyen az Éger-patak érintett szaka­szán: az északi városrészt érintő és az ahhoz kapcsoló­nyegesen jobban kell dol­goznia, ehhez azonban alap­vető feltétel n körültekin­tő, megalapozott vezetés, amelynek része a munka feltételeinek biztosítása. A megyei pártértekezle­ten, de pártunk kongresz- szusán is szó esett a veze­tők munkájának fontossá­gáról. Elhangzott, hogy a vezetők többsége jól és színvonalasan végzi mun­káját, de az elmúlt évek­ben akadtak olyanok is, akik nem vették eléggé ko­molyan munkájukat, vagy visszaéltek a rájuk bízott hatalommal. Gáspár Sán­dor. a SZOT főtitkára pél­dául a következőképpen fo­galmazott: „Hazánkban is nagyon sok, kitűnő vezető működik a különböző terü­leteken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak és sze­mélyes felelősséggel hall­ják végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintet­tel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kívánatos vezető típusához." Az elhangzottak egyér­telműén fogalmazzák meg, hogy a szocializmusban szo­cialista típusú vezetőkre van szükség. És ez nem frá­zis, hanem. azt jelenti, hogy egy vezetőnek nem csupán kitűnően képzett szakem­bernek kell lennie, nemcsak vezetési készséggel kell bir­dó övárokrendszer valamint az úgynevezett záportározó kiépítésén dolgoznak a víz­ügyi szakemberek. A patak mentén mindenütt helyreál­lították mór az 1978—79-es árvíz okozta gátsérüléseket. Az elmúlt évben elkészültek azok a tervek, amelyek az andornaktályai övárok vona­lát határozzák meg, s ame­lyek a község meredek domb­oldalakkal határolt részének árvízvédelmét célozzák majd. Szerepel a jövő tervei között az Eger mellékágához tarto­zó Nagy szoros-patak rende­zése, emiatt ugyanis több la­kossági panasz, bejelentés érkezett már. Nagy árhullám nem várható Az időjárásjelző szolgálat­hoz hasonló szervezet figye­li, értékeli hazánkban is a folyók vízállását. Sőt, táv­prognózist is összeállítanak a vízügyi szakemberek. Meg­ítélésük szerint ezen a tava­szon jelentős áradás — leg­alábbis az 1974-eshéz. illetve a tavalyihoz hasonló méretű —i nem várható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ár­vízvédelemmel foglalkozó szakemberek, illetve a figye­lőszolgálat tagjai ölbe tett kézzel üldögélhetnek. A ké­szültségnek, illetve a védel­mi készenlétnek mindig olyannak kell lennie, hogy a legváratlanabb esetben sem mondjon csődöt. Másrészt: a nyugodt, átlagos vízállásű időszakot a lehető legjobban ki kell használni a gátak el­lenőrzésére, karbantartása ra, erősítésére, s a tervekben, szereplő új vízügyi védelmi rendszerek kialakítására, mint ahogy erre kerül sor ebben az évben is a megye az adott döntést meghoz­nia. És nem bürokratikus utasitgatásokra van szük­ség, hanem olyan döntésret amelyet a kollektíva támo­gat és alkotó módon dol­gozik annak végrehajtásán. Napjainkban a vezetők­nek egyre többet és egyre gyorsabban szükséges dön­teni. Éppen ezért vetik fel néhányon, hogy a „túlzott demokratizmus” gátolja a vezetői döntések gyorsasa gát. és minden apró ügyet a demokratikus fórumok „özönén” kell keresztül viv ■ ni. Éppen ezért hajlanak arra is, hogy kiküszöböljék a fórumok egy részét, és inkább utasitgassanak. És ez semmi más, mint a ha­talommal való visszaélés. Mert a kollektíva vélemé­nyének kikerülése legalább annyira visszaélés. mint mondjuk egy személyi ügy­ben hozott igazságtalan dön­tés. A hatalommal pedig egy szocialista vezetőnek nem. szabad visszaélni. Mert a hatalom, nem öröle­ség. hanem megbízatás. Amit vissza is lehet vonni. Kaposi Levente 1980. április 2., szerda Gyurkó Géza tFolytatjuk) Hatvan jó híre Országos első a takarékszövetkezet folyói mentén. (szilvás) Szocialista vezetők Napjainkban igen gyak­ran esik szó a vezetők sze­repéről, a vezetői munka fontosságáról, felelősségtel­jes voltáról. Egyáltalán nem véletlenül, hiszen nép­gazdaságunk jelenlegi hely­zetében igen sok és fontos feladatot kell megoldani most is, a jövőben is. Min­nia, hanem az adott kollek­tíva politikai . vezetőjének is lennie kell. Ebből pe­dig egyértelműen követke­zik, hogy egy politikai ve­zető nem dönthet a széles kollektíva véleményének figyelmen kívül hagyásá­val, hanem igenis, a kollek­tíva véleményének figye­lembe vételével szükséges *

Next

/
Oldalképek
Tartalom