Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás a 2 oldalról) egyetlen olyan kulturális in­tézmény sincs, amelynek he­lyisége a jelenlegi • funkció­nak megfelelően épült vol­na. Ennek ellenére például az elmúlt öt év alatt több mint hatszáz fővel növeke­dett a rendszeres könyvtár- látogatók száma. Növekszik az ismeretterjesztő előadá­sokon való részvétel. Meg­szokássá vált kiállításokra, hangversenyekre, irodalmi estekre járni. Mindez önma­gában véve örvendetes, de azt is jól tudjuk — folytat­ta —, hogy o művelődés eredményeit nem mennyiségi tényezőkkel kell mérni, ha­nem a tudat, a magatartás változásaiban. Nemcsak az a fontos, hogy az intézmények milyen kultúrát közvetíte­nek, hanem az is, hogy az emberek miként dolgozzák azt fel magukban, a kultú­ra a befogadás után miként válik alkotó, formáló erővé. Az elmúlt időszakban — mondotta — jelentősen nőtt a pártszervek és szervezetek felelősségérzete a közműve­lődés irányításában, segíté­sében és ellenőrzésében. Te­vékenységükben egyre egy­értelműbb a közművelődési, az ideológiai munka, illető­leg ezek hatásának elemzése, értékelése és a feladatok meghatározása. Szokodi Ferenc hozzászó­lása végén hangsúlyozta, hogy a jövőben még követ­kezetesebben és tervszerűb­ben, valamint tudatosabban kell törekedni arra, hogy a művelődési igények állandó fejlesztése és a kielégítése megtörténjék. Az általános műveltség gyarapítására, a szocialista világnézet, a szo­cialista életmód kialakításá­ra van szükség, valamint a közéleti tevékenység fejlesz­tésére. Pásztor Sándorné, a Párád nagyközségi pártbi­zottság titkára felszólalásá­nak középpontjába a párt-, a társadalmi és a tömegszerve­zetek , ifjúságnevelő tevé­kenységét állította. Elmon­dotta, hogy Párád nagyköz­ségben kilenc KlSZ-alapszer- vezet fogja össze és szervezi a fiatalok sokirányú mun­káját, és évről évre jobb körülmények között dolgoz­hatnak a területen a fiata­lok. A politikái nevelés eredményeként említette, hogy tovább erősödött az if­júságban a párthoz való/ kö­tődés, y)79-ben a párttagok­nak felvett fiatalok hetven százalékának a KISZ volt az ajánlója. Ezután arról szólt, hogy fokozódott az ifjúság aktivi­tása a termelő és a politikai munkában egyaránt. Minden fórumon véleményt monda­nak a KISZ-tagok küldöttei társadalmi, politikai életünk aktuális tennivalóiról, ötlete, két. javaslatokat adnak a kö­zös feladatok megoldásához, igen jól közvetítenek az if­júság és az idősebb korosz­tály között. Aktívan vállal­nak részt a különböző tár­sadalmi munkaakciókból, a területen élő és dolgozó fia­talság többsége példamuta­tóan áll helyt munkahelyén, rendszeresen részt vesznek a különböző szakmai és politi­kai továbbképzésekben és az elsők között csatlakoztak ah­hoz a munkaversenyhez is, amely pártunk XII. kong­resszusa. valamint hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére bontako­zott ki az országban, me­gyénkben. Ezután a társadalmi, a tömegszervezetekben dolgo­zó kommunisták munkájáról szólt, majd azokat az ered­ményeket elemezte, amelye­ket Párád nagyközség kol­lektívája ért el az elmúlt öt évben. A feladatok között pedig arról szólt, hogy a jö­vőben a fiatalokat még na­gyobb számban kell bevon­ni a politikai munkába, ugyanakkor a kommunisták­nak is még ' hatékonyabban kell majd részt venniük az ifjúság nevelésében. Győry Sándor — Vállalati kollektívánk­nak, és ezen belül is első­sorban a kommunisták pél­damutató munkájának, helytállásának köszönhet­jük — kezdte felszólalását a Mátraaljai Szénbányák igaz­gatója —, hogy a nehezebb körülmények között is ered­ményesen tudtunk eleget tenni a vállalatunk iránt tá­masztott gazdasági és politi­kai feladatoknak. Ezután arról szólt, hogy a központi, valamint a me­gyei pártbizottság határoza­tai alapján milyen intézke­déseket tettek az üzem. és munkaszervezés korszerűsí­tése, a hatékonyabb ter­melés, az ésszerűbb gazdál­kodás, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítása érdekében. Részletesen elemezte a Ga­garin Hőerőmű és a szénbá­nyák egymást segítő, támo­gató munkáját. Hangsúlyoz­ta. hogy a Thorez Külfejté- ses Bánya dolgozói mindent elkövetnek annak érdeké­ben, hogy a Gagarin Hőerő­mű szénellátása folyamatos legyen. Ugyanakkor az or­szágos széntermelés biztosí­tása érdekében az elmúlt öt évben gyakran nyújtottak segítséget a mátraalji bá­nyászok az oroszlányiaknak, a tatabányaiáknak és a nóg­rádiaknak is. — Az elmúlt öt. évben — fejezte be felszólalását — egy olyan új típusú bá- ny'ászkollektíva alakult ki a Mátraalján, amely érti és elfogadja pártunk politiká­ját, amely tudja, hogy ha­zánk villamosenergia-terme- lésében meghatározó felada­tot bízott rájuk társadal­munk, amely fejlett techni­kával és nagy szorgalom­mal termeli ki a szenet, közben szakmái, politikai is­mereteit is állandóan frissí­ti és gyarapítja. E kollektí­va politikai érettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy vállalatunk dolgozói­nak több mint 75 százaléka ma már szocialista brigád­ban dolgozik. Blahó István hozzászólásában elmondot­ta, hogy a párt cselekvési egységének erősítésében meghatározó jelentőségű a párttagok . fegyel;" ^zettsége, szilárd erkölcsi magatartása. A füzesabonyi nagyközségi pártbizottság titkára a to­vábbiakban kifejtette: rend­szeresen figyelemmel kísé­rik a párton belüli fegyelem alakulását. Az alapszerveze­tek az éves beszámoló tag­gyűlések előkészítésekor részletesen felmérték, hogy ki milyen fegyelmezettség­gel dolgozott, mennyiben felelt meg a kommunistáktól megkövetelt magatartási normáknak. — Pártunk XII. kongresz- szusára készülve, több párt­rendezvényen vitattuk meg a pártfegyelem helyzetét, az előforduló pártbüntetések okait, a fegyelmi büntetése­ket és az ezekkel kapcsola­tos tennivalókat — emelte ki a felszólaló, majd hozzá­tette: lényeges körülmény, hogy a pártbüntetések okai között pártellenes tevékeny­ség egyszer. sem fordult elő. Gyakoribb viszont az egyhá­zi rendezvényeken való ak­tív részvételből, az italozás­ból, a társadalmi tulajdon elleni vétségből és a pártha­tározatok végre nem hajtá-, sából eredő fegyelmi vétség. — A fegyelmi munka ta- - pasztalatai — folytatta a felszólaló — csakis a párt­munka más területein elért eredményekkel együtt érté­kelhetők. Ezek figyelembe­vételével elmondható, hogy a nagyközség párttagsága megfelel a növekvő követel­ményeknek, fegyelmi helyze­te jó és szüntelenül erősö­dik. Néhány pártalapszerve- zetben azonban még most sem lépnek fel kellő határo­zottsággal a hibákkal szem­ben, sőt: a felsőbb pártszer­vektől várják a következe­tesebb fegyelmi intézkedést, a kritikusabb szemléletet. Konkrétan meg kell jelölni — mondta hozzászólása be­fejezéseként Blahó István —, hogy ki miért felelős, minek az elmulasztásáért vonható felelősségre, illetve miért'di- csérhető meg. Csak így ke­rülhetjük el az esetenként előforduló elnéző magatar­tást, amely a későbbi fe­gyelmezetlenségek, vétségek melegágya lehet. Ebben kell nagyobb segítséget, támoga­tást adnunk a pártalapszer- vezeteknek. Ha ugyanis töb­bet törődünk a párttagok egyéni gondjaival, az lehető­séget teremt a magasabb kö­vetelmények érvényesítésé­re is. Ezzel kapcsolatban konkrét feladatokat jelöl meg a pártértekezlet határozattervezete is, ■ amely- lyel egyetértek. Zsutai Sándor, a tiszanánai Petőfi Ter­melőszövetkezet szerelője bevezetőjében arról szólt, hogy pártunk XII. kongresz- szusának irányelveit nagy érdeklődéssel tanulmányoz­ták a szövetkezet kommu­nistái, és azokkal maradék­talanul egyetértenek. Ezután annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az elkövetkező években az ed­diginél is fokozottabban keill támogatni a saját erőből tör­ténő lakás- és családiház­építést. Véleménye szerint ezt a támogatást ki kell terjesz­teni a falun letelepedni szán­dékozó fiatalokra is. Ha er­re sor kerülne, egészen biz­tos, hogy a fiatal szakembe­rek számára is vonzóbbá válna a falu. Ezt követően a munkafe­gyelem erősítését sürgette, majd az anyagellátással, va­lamint a mezőgazdasági üze­mek gépesítésével foglalko­zott. Véleménye szerint, még mindig kevés azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol a napi munkaidőt teljes intenzitással dolgozzák le. Gyakran találkozik olyan esettel is — hangsúlyozta —, amikor éppen a vezetők sér­tik meg a munkafegyelmet, kezdik későbben és fejezik be korábban a műszakokat. Javasolta, hogy a termelés hatékonyságának növelése, a folyamatos termelés tárgyi és technikai feltételeinek biztosítása, valamint a belső tartalékok feltárása és ki­használása érdekében a munkahelyek gazdasági és politikai vezetői az eddiginél is jobban támaszkodjanak a kommunistákra, a szocialista brigádokra. Meglevő problé­máinkon és gondjainkon csak akkor tudunk gyorsan és hatékonyan változtatni, ha a követelményeket min­den szinten magasabbra tesz- szük. és rendszeresen szá­mon kérjük a feladatok tel­jesítését — mondotta. Rakusz József — Mi, építők, gyakran és előszeretettel fogalmazunk úgy, hogy olyan ' népgazda­sági ágazatban dolgozunk, amelyet az egész társadalom figyelemmel kísér. És ez így is van, hiszen társadalmi életünkben, fejlődésünknek gyakorlatilag nincs is olyan területe, amely ne kapcso­lódna a munkánkhoz, illetve ami ne kötődne az építők újat teremtő tevékenységé­hez. Ez egyben elismerés, de rendkívüli nagy felelősség is, hiszen korántsem mindegy — hangsúlyozta beszédében a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója —, hogy az új létesítményeink milyen minőségben, mekko­ra költségekkel és a terve­zett határidőre valósulnak-e meg. Ezt követően arról a sok­irányú gazdasági és politikai munkáról szólt, amelyet an­nak érdekében Végeztek . a vállalatnál, 1 hogy végre a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat is megerősöd­jék és véglegesen felszámol­ják a sok éves veszteséges gazdálkodás okait — Mindez korántsem volt könnyű, egyszerű munka — mondotta a továbbiakban —, de a megyei pártbizottság, az egri városi pártbizottság, valamint a tárca önzetlen segítségével végül is sikerűit a vezetői gárdát megerősíte­ni, a munkáskollektívát sta­bilizálni. Olyan vállalkozási politikát dolgoztunk ki és vezettünk be, amelynek ér­telmében csak azokra a fel­adatokra vállalkozunk, ame­lyeket jó minőségben és ha­táridőre tudunk teljesíteni. Kiemelt feladatot jelent szá­munkra a megye lakásprog­ramjának maradéktalan tel­jesítése, valamint az egri megyei kórház rekonstruk­ciója. A továbbiakban az eddigi­nél is hatékonyabb munka fontosságáról, a munkafe­gyelem javításáról, valamint a munkához, a teljesítmé­nyekhez kötött differenciált anyagi megbecsülés fontossá­gáról szólt. Külön kiemelte a vezetés felelősségét, ahogyan mondotta: — Meggyőződésem, hogy jó vezetőkre, fegyelmezettebb, intenzív munkára nemcsak az építőiparnak, hanem az egész népgazdaságnak nagy szüksége van. Zajáné Nagy Judit, a gyöngyösi járási, úttörő­elnök felszólalásában egye­bek mellett azt hangsúlyoz­ta, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszak alatt igen számottevően fejlődött. úttö­rőcsapataink mozgalmi te­vékenysége. erősödött a gyermekszervezetek politi­kai jellege. Ottörővezetőink feladataikat nagy felelősség­gel és megfelelő színvonalon látják el, szélesedtek a de­mokratikus vonások is a csa­patok életében. — Pártunk gyermekszer­vezetének életében — hang­súlyozta a továbbiakban — igen jelentős tényező, hogy az ifjúság nevelése ma már társadalmi üggyé vált. Ki­nyíltak az üzemek, a válla­latok kapui a pajtások előtt, egyre több szocialista bri-* gád, KISZ-alapszervezet épí­tett ki tartalmas kapcsola­tot úttörőközösségeinkkel.' A szocialista brigádokkal való találkozások során pajtá­sainkat számos pozitív ha­tás éri, követendő példát, szocialista magatartást lát­nak a felnőtt nemzedék munkájában. Ezután arról szólt, hogy a jövő érdekében jól felké­szült, szakmailag rátermett és politikai ismeretekkel is rendelkező gyerekek jelent­kezzenek a szakmunkáskép­ző intézetekbe. Vagyis olyan fiatalok, akik a látott és a tapasztalt példák alapján tudják, hogy milyen feladat vár majd rájuk, Beszédét a következő szavakkal zárta: — Társadalmunk egyetlen tagja számára sem lehet kö­zömbös, hogy milyenné ne­veljük a gyermekeket, a jö­vő felnőttéit. Ebben a mun­kában valamennyi mai fel­nőttnek, fiatalnak és idős­nek egyaránt részt kell ven­nie. Fülöp László, a MEZŐGÉP gyöngyösi gyá­rának művezetője felszóla­lásában először arról szá­molt be, hogy kollektívájuk a közös eredményeink el­éréséhez jelentős vállalások­kal járult hozzá. Egyben eredményesnek ítélik meg a gyáregység dolgozói a XI. kongresszus óta eltelt idő­szakot, a város fejlődését. — Gyáregységünk az el­múlt évek folyamán jelentős változásokon ment át — hangsúlyozta —, a népgaz­dasági érdekeket szolgálva, sikerült megoldanunk a ter­mékszerkezet teljes rekonst­rukcióját. A kompresszor­felújító üzemünkben orszá­gosan is nagy feladatot ol­dottunk meg. vevőháló, tunk pedig kiterjed hazánk egész területére. ’ Mindezen tül: fetkészüHünk # termék- szerkezet további korszerűsí­tésére, s egyre jelentősebb mértékben vesszük ki ré­szünket az exportkötelezett- ségek teljesítéséből. Az idei exporttervünk az 1975. évi­nek mintegy háromszorosa, s ez annak köszönhető, hogy rendkívül ügyelünk a ha­táridőre történő, selejtmeri­tes szállításra. A továbbiakban azt fejtet­te ki a gyöngyösi MEZŐ­GÉP kollektívájának kül­dötte, hogy a szervezeti fel­építésük előnye a gyors al­kalmazkodóképesség. Meg­van a lehetőség arra, hogy rövid idő alatt átálljanak a legkeresettebb termékek gyártására. Ezt a rugalmas­ságot jelzi az is, hogy. a gyáregység a két kongresszus között négy alkalommal nyerte el a Kiváló Gyáregy­ség címet. A fiatalok élet- és mun­kakörülményeiről szólva el­mondotta Fülöp László, hogy a gyáregységben dol­gozók hatvan százaléka 30 éven aluli: a politikai és a gazdasági vezetés biztosítja számukra a tanulási lehető­séget közép, és főiskolán egyaránt. A fiatalokról való gondoskodás bizonyítéka az is, hogy a vállalati támoga­tással épült lakások 90 szá­zalékát az ifjú, pályakezdő dolgozók kapták meg. Ter­mészetesen mindehhez az is hozzátartozik, hogy a gyön­gyösi gyáregységnél szak­munkás-bizonyítványt szer­zett fiatalok 70 százaléka hű maradt az oktatóihoz, mun­katársaihoz, első munkahe­lyéhez. Mindez annak kö­szönhető —, állapította meg hozzászólása befejezéseként a gyöngyösi munkások kül­dötte —, hogy a gyáregység­ben közös feladat a fiatalok munkahelyi beilleszkedésé­nek segítése. Dr. Szabó Gábor — Az ifjú korosztállyal foglalkozó idősebb nemze­dék felelőssége rendkívül nagy — kezdte felszólalását a hatvani városi kórház KISZ-titkára, aki a • további­akban az 1971-ben született ifjúsági törvény végrehajtá­sát tette górcső alá. Tíz év elteltével —, hangsúlyozta —, megállapítható,- hogy a fiatalok többsége élt a tör­vény adta lehetőségekkel, s jó politikai, erkölcsi ráter­mettségről tett tanúbizony­ságot. A KISZ jól felkészí­(Folytatás : -l. oldalon) 1980. március II.. kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom