Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

Az utolsó tanú lUlezcifcBriciiiii^Isciri mindig wain É’es ténnyel, hidegen süt a nap. Feketén csillog (a tengernyi, nehéz sár, az ol­vadásból maradt sokféle tó­csa: megannyi tükör. Ha szél söpör végig a pusztán, meg­borzongnak a tócsák, fé­nyük kialszik. Szürke lesz minden, majd újra a ragyo­gás. és egy falka fekete pu­li tavasztáncot ugrál. Február utolsó napjait ír­juk, nem tavasz ez még. Tél. télutó a tanyán. Hatrongy os-pusztán. Tizenhárom iakása és har­minchét lakosa van a leg­frissebb népszámlálás sze­rint. A múltról krónika nem szól, de égy avitt, ám be­cses térkép — 1884-ben ké­szült — árulkodik. Ez az egykoron lápos, nádas-mo­csaras vidék valóban nagyon rongyos lehetett. Volt Kis- hat rongyos, Hatrongyos, Nagyhal rongyos. szóval; mint a mesében: háromszor is rongyos. Hol van az már! Nincs láp, nincs nád s oda az egykori névadó rongyo­sok is. Mind odavan. Mind . .. ? A szilaj pusztai szél [ne­kiszalad a házaknak, jqKak- loknak, megcibálja a szalma­kazlakat. S közben' fütyül, élesen, szabadon. Bíró György hunyt szemmel fek­szik a meleg konyhában az ágyán, nem hallja a kinti visítást, nem hátija, hogy kopogtatnak aCz*aj.tón. iJó ide­je sántít már, nem is na- gvon kicsit a füle. de nem törődik vele, nemigen törő­dik semmivel: törődött ő mar eleget, februárban, má­sodikén hagyta el a 92. éve. A sártenger közepén .. 1 Itt született a régi cseléd,, de az apja is. a nagyapja is, meg a többiek, az előttük válók,. Az. 'hogy „cseléd'’, az ide nem jó szó. —- Béres vótam. azután meg gazda. De a gazda, az nem intéző, az "csak gazda: Közte van még az ispán, meg a gyakornok. Azok ' az urak, azok nem dolgoznak. A gazda, az már isen. akár a többi béres, mindent, ha­tári munkát. Szánt. vet. arat. meg a jószág gondja: mar­ha, ló. csikó. négy fallen birka, minden falkában néryszáz. lgy-e? Ezt a feleségétől kérdezi. Sza.bc Anná'ól. aki második asszonynak v/égődölt hozzá, es evek óta jól megvannak, noha 33 esztendő köztük a korkülönbség. — Sok béres, tizenkét ko­csis, akkor gépész, kovács, kerékgyártó, kerülő . .. Egy időben én vótam a gazda, az összes család az enyém vót. de én nem háborgat­tam senkit. Huszárékhoz hívtak be. oda rukkoltam. Karintia Kla­genfurtba, kilencszázkilenc­ben, majd tizenkettő őszén szabadultam. Aztán a front, mint káplárt, négy embe­remmel el i.s fogtak, vittek kifelé, irány Szibéria., Ügy jöttem haza, 19-ben. Jól mondom-e? — Jól. , — Mer’ elhagynak némely­kor a képek, de amúgy nem pánáiszkodhatok' 'Bírofíi'-'-ma­gam, ha nehezen is. — Tavaly még nem en­gedte, hagy a kertet kapál­jam — mondja Anna asz- szony. — Tehát lehet, hogy meg tudom adni a választ . .. Ügy mondták’ nekem nagy- apámék. meg más öregek: hogy nádas vót erre, vizes, lápos. sásos, vízjárta rész vót, olyan elcsapott. Csak halász­ni jártak a „láp" vizére, meg nyárfa, fűzfa, ilyenek .. . Az öreg vaságyával szem­közt, asztalkán Silver Star tévé. Az. ósdi. fehérre fes­tett. zöldfiókos kredencen modern ébresztőóra, a spal- helt hátánál virágmintás pa­pír falvédő. A tv alatt ká­véfőző. a padot, amely az ablak alatt áll. 24-ben vet­te az öreg. — Úgy 13—14 pengőért. Kiskörén vót vásár, " onnan jöttek hazafelé, a jászkísé- riek, az egyik szekéren meg ez a pad, jóformájú, masz­szív. Megállítottam őket a keresztnél, megalkudtunk. — De azt tudja-e, hogy lett ,.Halrongyos" ez a pusz­ta? — Vélem, rongyosak ro­tate a népek. Valamikor, még a mocsa­ras. lápos világban állt itt egy uradalom, volt egy is­pánja, annak egy szép lánya, meg hat rongyos cselédje» A szép lányba beleszeretett egy környékbeli legény, de azt rossz szemmel nézte az. ispán és. hogy egyszer el­jött a tilalom ellenére, meg- fogatta a zsandárokkal, azok meg szegényt agyonverték. Volt azonban a legénynek sok jó cimborája, ezek az-, tán körülvétták. az -ispán- házát, hogy onnan menekül­ni nem lehetett. De a cse­lédséget néni "bántották; azo­kat kihozták — éppen hat „rongyos” volt. —csak az­után gyújtották fel a há­zat . . . — Nem gondolnám, de meglehet azért. És Bíró György — töré­keny vállain 92 esztendejé­vel — kicsoszog velünk a háza elé. Lépteit vénséges botja segíti. A fény erősen szikráztat mindent. Míg ki­csit még nem •• szók ja, - válá­si nr, hunyorog. Akkor fel­emeli gyenge kezével a rég fényesre kopott görbebotot, mintha így is meg akarná mutatni azt a régi világot, melynek ő ma már az egyet­len, az utolsó tanúja. Miután Heves megye ter­melőszövetkezeteiben is be­fejeződtek a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések, a területi szövetség, valamint a MEDOSZ Heves megyei Bi­zottsága javaslatot tett a kö­zös gazdaságokban kiborUa- kozott’ munkaverseny­mozgalom idei folytatására. A szocialista munkaverseny és a brigádok múlt évi ered­ményei ugyanis szemléltető­en példázzák azt az erőt, ami a termelőszövetkezetek öntevékenységében, kezde­ményezőkészségében rejlik. A brigádok a tavalyi ered­ményekre alapozva az MSZMP XII. kongresszusá­nak irányé) Vei ben me {fogal­mazott gazdasági és társada­lompolitikai. célkitűzések ha­tározzák meg az idei legfon­tosabb feladatokat. Így eb­ben az évben megveszerte igyekeznek a (emlékek mi­nőségének javítására, vala­mint 1 »z exportáruk- fokozá-: sára. A szokványos kérdést: mi újság errefelé? — Me- éőtárkányban mindig jól­esik föltennie az embernek. Ki tudja miért, a füzesabo­nyi járás e majd középütt elterülő kis községében, ahol voltaképpen nem túl sok érdekesség akad. az itt lakók szinte mindig tudnak valami „remek újsággal’’ szolgálni. Ez aztán hol ap­róbb. hol nagyobb, de mint mondják, okvetlenül emlí­tésre méltó dolog. ★ Ahogy Siska Jánosáéval, a helyi tanács vb-íitkárával le­ülünk beszélgetni, talán csak másodpercekre tehető most is a csend, s már. kezdi ki­csit panaszosan, de inkább dicsekedve: — Jaj, amiatt fő mosta­nában a fejünk, hogy egyre több a gyerek. Az utóbbi évekbe?! rendszeresen 30 kö­rül mozgott az újszülöttek száma, ez pedig mára már azt jelenti, hogy egyszerűen nem férnek a gyerekek az óvodában. Az 50 helyen most is 70-en vannak, s még így is jókora a ki maradottak száma. Ilyen gond a gyara­podás miatt nem volt a fel- szabadulás óta ... Hát. ahogy az előkeresgélt adatokból, tényekből kide­rült, nem is nagyon le­hetett. A valamikor három­ezres lélekszámú község az elmúlt éveli alatt elég gyors ütemben csökkent kétezresre. Az okok közt keresendő első­sorban a helyi munkalehető­ség hiánya. Az itteni — fő­leg növénytermesztéssel fog­lalkozó — nem túl jó adott­ságú ’ termelőszövetkezet,, nemigen vonzotta az embe­reket. Aki pedig Füzesabony­ban, Egerben, netán Tiszafü­reden talált munkát, az rövi­desen el is költözött. A hetvenes évek elejétől azonba-iríváltozott-m helyzet. — ■ Hetvenháromtől' meg­kezdte a termelést az egri- ruhaipari szövetkezet helyi részlege — magyarázza a vb- titkárnő. — Ez azt jelentet­te. hogy a községben szinte valamennyi asszony kapott munkát. Sokat javultak az utazási lehetőségek és egy­általán az életkörülmények is. Hogy ez utóbbi mit jelent, azt — kis település lévén —, nem nehéz számba venni. Siskáné már kalauzol is az éppen egy esztendeje átadott modern orvosi rendelőhöz, ahol dr. Ficzere Károly fo­gadja a betegeket,, s most az alkalmi vendégeket. A rendelkezésre álló föld­terület teljes kihasználásá­val, a termelést a tavalyihoz képest 12—13 százalékkal nö­velik. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a múlt évi lema­radásokat is pótolják, főleg búzából és árpából. Az állat- tenyésztésben nagyobb gon­dot fordítanak az abrakta-, karmányok csökkentésére, a melléktermékek, valamint a rétek és legelők hozamának hasznosítására. A vállalások fontos része a hatékonyság javítására, a meglevő anyagokkal, ener­giával, növényvédő szerekkel való szakszerű takarékosság, a technológiai, valamint a munkafegyelem betartása. Ezek mellett kiemelt hang­súlyt kap az általános és a szakmai műveltség növelése a brigádok körében. A szövetkezeti versenybi­zottságok a vállalásokat . év közben rendszeresen ellen­őrzik, értékelik és elősegítik, azok megvalósítását — Tessék csak körülnézni kényelmesen — mondja len­dülettel. — Tudunk egy kis időt szakítani, mert szeren­csére. bár hurutos időszak­ban vagyunk, most sem túl sok a beteg. Talán azért, mert egészségügyileg megle­hetősen- kulturáltak az itte­niek, mindenütt van fürdő­szoba, vízvezeték, s megfo­gadják az orvosi, védőnői 'ta­nácsokat is. Körülvezet a korszerű vá­róban. mutatja a rendelő va­donatúj orvosi eszközeit, a nemrég vett berendezést. — Öröm ilyen körülmények közt dolgozni —- magyaráz­za. — Már csak azért is, mert az én meggyőződésem szerint a betegnek mindig a lelke is beteg. Ez a szép kör­nyezet viszont megnyugtatja, felderíti az ingerlékeny, rosszkedvű embereket. Na, a leglényegesebbről már nem is szólva — egészíti ki — végre el tudtuk különíteni a felnőtteket a csecsemőtanács- adótól. ★ Mint megtudom, ez az in­tézmény még mindig a ta­nács épületében van. Siskáné derűsen nyugtat meg, jó n§t*y hely az. minden elfér benne. Meg is győződöm er­ről, amikor bekukkantunk a szintén a tanácson .elhelve- ' zett öregek napközijébe, amely megint csak másfél esztendős, újdonság Tárkány- ban. — E.sv csoporttal dolgo­zunk. Reggel 8-tól 3-ig va­gyunk nyitva: .Tizenhárom nénink van. öt bácsink, njtölc öreget házaknál gondozunk. Férőhelyünk még mindig akad, hiszen a napközi há­rom, tágas-,bely gyéből áj!,.. A leglényegesebb tudniva­lókat gyorsan sorolja Németh Béláné gondozónő, hogy az­tán keresztülhaladva az ét­termen, a tálalón, a társal­góba érve, Németh Béláné pártfogásába ajánljon. Meg­lepődésemen a nevek halla­tán jót kuncog a benti tár­saság, aztán fölvilágosítanak: A keresztneveikkel egyszerű a két kedves asszonyka meg­különböztetése. Az egyiket hagy, Zsuzsinak, a másikat kis Zsuzsinak hívják.. Most -. már persze végképp kitör a kacagás, alig hallani ahogy özv. Bollók Jánosné elmeséli, mennyi mindent szoktak itt csinálni, milyen nagy barát­ságban élnek, s ami a fő ebben a korban, jócskán ki- gömbölyödött mindenki, aki ide került. , ★ A látogatások soréból per­sze nem hagyhatjuk ki a zú­gó, kattogó gépekkel teli ru­haipari szövetkezetei sem, amely a falusiak második számú fő megélhetési for­rása. Oda- s visszaútban el­mellőzzük a kis ABC-t, ami­ről jó tudni, hogy egész na­pos nyitva tartásával, gaz­dag árukínálatával néhány esztendeje remekül kiegészí- , ti a két régi vegyesboltot. Na és itt a kisvendéglő is, amely nemrégiben azzal a kellemes meglepetéssel szol­gált a tárkánviaknak. hogy csökkentette az ételárakat. Ennél többet, az áfésztől az itteniek nemigen kívánnak, hiszen végül is nincs messze Abony, ahol az iparcikkeket, ruhaneműket, bútorokat könnyű beszerezni. Azaz mégis. .. — Az egyetlen, amiben tavaly visszafejlődtünk — sóhajt Siskáné —, hogy megszűnt a Patyolat. Hál igaz, ami igaz, nem volt ak­kora, hogy költeni érdemes legyen a felújítására, de ne­künk bizony nagyon hiány­zik azóta. ★ Es bizony még egy komoly kellemetlenségbe ütközünk a rövid séta során. Abba ugyanis, hogy eppen a fálu ufscag kellős, közepén ’a legnagyobb a sár. Az idei községfejlesz­tési alapnak ugyan mind a kétszázezer forintját az . utakra. járdákra szánják, nemkülönben a mindig lel­kesen felajánlott társadalmi munkát, na meg segít. a KPM, amely ígéretet tett a legfontosabb útvonal, s a Laskó-patak hídjának fel­újítására, ez a sok ..majd” azonban nagyon kevéssé vi­gasztalja. a „most” morgoló- dókat. Többek közt Varadi Táv mást, aki egyike azoknak, akik Mezőtárkányba költöz­tek az utóbbi időkben. Mert ma már bizony új lakók, új házak is vannak a faluban: — Elég olcsó a telek, vagy a még felújítható épület. -- • indokolja letelepedését a Be­senyőtelekről érkezett fiatal­ember. — Nekem külsőre is tetszik a község kanyargói! utcáival, változatosságával,- • Aki a közelben munkát lel, az mindenkeppen megtalálja itt a helyét. A föntebb már sorolt elő­nyökhöz még egyet csap hozzá a fiatalember. A mun­kalehetőségeket, a jó közle­kedést, a megfelelő ellátást kiegészíti a színvonalas ok­tatás és a sok szóí'akozási le­hetőség. Ezt már csak azért is említi, mert ő maga a művelődési ház gondnoka. S az utóbbi kettőt ezért együtt, mert Tárkányban új utakra indultak a népművelők és pedagógusok. Két, szintén modern épületből álló „komplex"’ művelődési in­tézményben dolgoznak. Sajtos Dezső, a művelődé­si ház igazgatóhelyettese, ré­gi ismerős. Nem véletlenül,, hiszen a mezőtárkányí mű­velődési házba bármikor ér­kezhet az ember, ott mindig történik, valami. Most is az­zal .kezdi a „híreket”, hogy tegnap ismét idelátogatott Pr.ibojszky Mátyás, az Euro- pa-hínű citerarBúvész. a helv­ibéii. együttest ..(hasznost'taná­csokkal ellátni. Régóta- élő, gazdag e kapcsolat, ennek köszönhető, hogy a lassan- névre kapó együttes mellett már gyermekcsoport is mű­ködik, a zenészeket pedig néhány éve pávakör egészíti ki. Emellett persze bőven vannak műsorok felnőttek­nek, gyermekeknek, fiatalok­nak. A diszkókra még a szomszéd községből is ellá­togatnak. De legtöbbet mé­giscsak a szülőknek ígérik a programok,, — Tartunk előadássoroza- • tot kismamáknak, 6—10 és 14 éves diákok ■.szüléinek, tartunk úgynevezett vegyes orosz szakköröket, egész­ségügyi vetítéseket — so­rolja az igazgató. — Vala­mit segítenek ezek az isko­lának azon a nagy. gondján, hogy csak. egy napközis cso­portot indíthattunk az idén,- pedig kettőre lenne szükség. Délutánonként a nevelők így • - csak a kicsikre ügyelhet^, ; nék.. ’ ★-És íme, ismét: visszaka- : ■nyaro'diunk a >pillanatnyi­Tag legtöbb ; ..gondot adó , ii tár' kányi újsághoz.:. ' [ — Soha nem volt ennél kellemesebb orvoslásra vá­ró gondunk — mondja mo­solyogva a vb-titkárnő, S szavának nyomatékot ad a tanácsnál eltöltött 22 esz­tendő. — Aztán hozzáteszi. — Mindenesetre úgy igyekszünk, ők is, szüleik is mielőbb érezzék, egyre kellemesebb. érdemesebb itt maradni ebben a falu­ban. Németi Zsuzsa 1980. március 9., Fotó: Perl Márton) A televízió a világot hozza a tanyára B. Kun Tibor MINŐSÉG ÉS A HOZAMOK Újabb feladatok előtt a szövetkezeti brigádok % i

Next

/
Oldalképek
Tartalom