Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
Képviselőink az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról) hagyásával egészített ki és korszerűsítétt kisebb-na- gyobb mértékben egyes törvényeket. Törvényerejű rendeletét alkotott az államélet fejlesztése, a szocialista, a kulturális' és a köz- művelődési célok jobb megoldása érdekében. A társadalmi viszonyok jogi szabályozását igénylő körében összesen hatvan törvényerejű rendeletet alkottunk — mondotta. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósítása jelentős feladatokat ró az Elnöki Tanácsra. Ebben külpolitikánk alapvető füvei, a a szocializmus, a béke szolgálata vezérel bennünket. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás ifiellett élés, az eny- ülés irányzata.. Az országgyűlés a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész számolt be az utóbbi két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalatokról. Az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett maga! artás volt jellemző 1978— 79-ben is — mondotta, hozzáfűzve: hazánkban változatlanul szilárd a törvényesség. — Világosan kell látni, hogy a ma még tapasztalható hibák csökkentése, illetve megszüntetése minden állami és gazdálkodó , szerv alapvető feladata. Valamennyi területen fokozottabb gondot kell fordítani a jogszabályokban megfogalmazott központi akarat érvényesítésére, az állami és állampolgári fegyelem, biztosítására, a kötelezettségek telj esítés ének számonk érésére. E követelmények ma, a törvényesség továbbfejlesztésének eszközei, a jogszabályok megtartásának kulcsfontosságú kérdései, s egyben államunk, népgazdaságunk erősítését szolgáló jogi feladatok. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának tevé- keiíységéről adott számot. A Magyar Népköztársaság bíróságai — hangsúlyozta — teljesítették az alkotmányban és a bíróságokról - szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait; a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elköVetőit. A testület büntető és katonai kollégiumának legfontosabb feladatta volt. hogy biztosítsa az új Büntető Tör- vényköpy egységes alkalmazását. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta az összes, korábban hozott elvi iránymutatását. Így lényeges egyszerűsítésekre is lehetőség nyílt. A továbbiakban a büntetéskiszabás törvényességének biztosításával kapcsolatos tapasztalatokról .szólva elmondotta az elmúlt években az országos ítélkezés kiegyensúlyozottabbá vált. Indokolatlanul enyhe vagy el- túlzottan súlyos büntetések csak ritkán fordultak elő. A Legfelsőbb Bíróság a vagyon elleni bűncselekmények megítélésével több elvi iránymutatásban hívta fel a bíróságok figyelmét , arra, hogy a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként kell figyelembe venni, ha 1 a bűncselekménnyel a társadalmi tulajdont sértették meg. Dr. Földvári József (Baranya m. 4. vkj a Pécsi Tudományegyetem rektora, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság megbízásából elmondta: a Legfelsőbb Bíróság és a legfőbb ügyészség vezetői, dolgozói eredményesen, lelkiismeretesen, s nagy felelősségtudattal végezték munkájukat. A közlekedési bűncselekményekről szólva hangsúlyozta: megdöbbentő tény, hogy évente 700—800 halálos közúti balesetet okoznak. (Fotó: Perl Márton) Ezután az országgyűlés dr. Szíjártó Károlynak, a népköztársaság legfőbb ügyészének és dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiakban — tekintettel arra, hogy az 1975. június 15-én megválasztott országgyűlés megbízatása idén június 15-én lejár — az országgyűlés felhatalmazta a népköztársaság Elnöki Tanácsát, az országgyűlési képviselők — és a tanácstagok — ugyancsak esedékes általános választását az alkotmány előírásainak megfelelően ez év június 8-ra tűzze ki. Apró Antal végül köszönetét mondott a képviselőknek, a megyei és budapesti képviselőcsoportok vezetőinek, az országgyűlés bizottságainak, tisztségviselőinek öt esztendőn át folytatott hasznos tevékenységükért. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal és Péter János az országgyűlés alelnöke felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (MTI) (Munkatársunk telefonjelentése): A parlamenti tudósító mindig két csengőszó között dolgozik. Nincs kivétel ez alól a tavaszi időszakon sem, amikor az atomenergiáról szóló törvényjavaslat vitáját követően Apró Antal. az országgyűlés elnöke bejelentette: — Az ülést 80 percre fel- függesztem... A képviselők mostani munkáját egynaposra tervezték, nem sok idő jutott a pihentető, frissítő szünetre. Valamivel fél < égy után emelte fel és rázta meg a tanácskozást vezető elnök a ki tudja mióta „szolgáló” Fiala Tivadarné és Eperjesi Iván a Parlament folyosóján, dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Molnár Gábor, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójával, vendégeikkel beszélget. Kongresszustól kongresszusig (4.) A jobblrf Tavaly 83 300 lakás épült fel; négy év alatt 345 ezer új otthon került tető alá. Jelentősen korszerűsödött a lakásállomány, öt százalékkal bővült a két- s három és fél százalékkal a három vagy több szobás otthonok aránya. Napjainkban a lakások hetvenegy százaléka két vagy több szobás, s míg 1975-ben minden százból negyvennégy, tavaly már 54 volt közüzemi vízzel, csatornával ellátva. k Területi. megoszlásban ezekben az években a legtöbb lakást Pest, Borsod, Csongrád megyében hozták tető alá. a legkevesebbet Nógrád. Tolna, Zala megyében építették. A háztartások villamos- energia-felhasználása nagy iramban nőtt. 1975. és 1879. között Pest, Borsod Szolnok, Veszprém megyében s ma az országban a lakások 97.1 százalékában ott van e nélkülözhetetlen, a mindennapi élethez elengedhetetlen vezeték. S ahogy a villany mára természetes szükséglet, úgy válik fokozatosan szintén mindennapos igénnyé a vezetékes víz és gáz, a palackos gázellátás fejlesztése, s minden más, ami az úgynevezett kommunális ellátás korszerű értelmezésének alkotóeleme. maradt.) Az egy lakosra számított kiskereskedelmi forgalom értéke Békés. Hajdú- Bihar, Somogy, Zala megyében emelkedett a leggyorsabban a két kongresszus között. Az egészségügyi .ellátásra 1975-óta is folyamatosan növekvő pénztömeget fordít az állami költségvetés — tavaly ez az összeg 15 milliárd forint volt —. aminek eredménye egyebek mellett a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak 83,2-ről 86,8-ra bővülése, a körzeti orvosok számának növelése, a bölcsődei helyek 12 ezres gya- pítása. A tízezer lakosra jutó orvosok száma egyébként Baranyában és Csongirádban és Somogybán. Ugyancsak tízezer lakosra vetítve, a kórházi • ágyellátottságban Heves és Veszprém vezet — ahogy 1975-ben is —, míg a sor végén Pest és Fejér megye áll. k Nagy erőfeszítések történitek a hetvenes évek második felében az óvodai, az általános iskolai hálózat bővítésére. Az általános iskolában az egy osztályteremre jutó tanul ólét&zám a két kongresszus közötti időben elsősorban Szabolcs-Szatmár- ban Hajdú-Biharban csökkent, míg Somogybán, Zalában nőtt. A legnagyobb lét* számú osztályok oktatására Hajdú-Biharban, Pest és Borsod megyében kényszerülnek. Négy esztendő alatt az újonnan épített általános iskolai tantermek .meny. nyisége országosam mégha- • ladta a négyezret. Mindennapi életünk sok részletéről szót sem ej teltünk — így például a tömegközlekedés járműparkjának korszerűsítéséről, melynek során csak tavaly 258 vasúti személykocsit, 1027 autóbuszt állítottak újonnan szolgálatba —. árh remélhetően a leírtak is érzékeltetik: mennyi mindeben jutottunk előbbre a két kongresszus közötti időben. S mindezt tettük olyan körülmények között, melyek hatására be kellett látnunk: a többért többet, s jobbat szükséges nyújtanunk. Mindennek feltétele az, amit az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelvei így rögzítenek: ..Az életszínvonal meyszilárdításának további emelésének alapvető feltétele, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazdasági építőmunka feladatait. Ezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése: a jövedelmekben jobban fejeződjék ki a végzett munka minősége és mennyisége, társadalmi hasznossága.” Mészáros Ottó k A tavalyi — folyó áron számított — kiskereskedelmi forgalom negyven százalékkal lépte túl az 1975. évit. Ebben a fejenkénti 3,2 kg-os húsfogyasiztáis-növeke- dés éppúgy benne van, mint az, hogy ezer lakosra harminchárommal több személygépkocsi jutott 1979- ben, mint 1975-ben. Örvendetes a háztartások gépesítettségének fokozódása — ezer lakosra 275 hűtőszekrény, 292 mosógép, 226 tv- készülék jut —, ám az kevésbé, hogy az élvezeti cikkek a teljes fogyasztásból most már 16,3 százalékkal részesednek, arányuk a szóban forgód időszakiban tovább nőtt. (Nem úgy, mint például a zöldségfogyasztás; ez négy év alatt változatlan Elegendő Elegendő tejet kínál a mezőgazdaság, az előző évinél mintegy 80—85 millió literrel többre számít a tejipar — mondotta Simka István, a Tejipari Vállalatok Tröszt - vezérigazgatója az MTI munkatársának. — Jó ösztönzést jelent, hogy a gazdaságik a tejtermelés növelésének minden százaléka után 10 filléres többletbevételhez jutnak. Javít a helyzeten, hogy 1980-ban újabb genetikai előrelépés várható; az elmúlt évinél néhány ezerrel több lesz a tejtermelésre specializált állatok száma. A tejipar nem tervez újabb választékbővítést, de arra törekszik, hogy az ellesz a tej múlt évek során következetesen végrehajtott termelési szerkezetváltozást újabb áruféléi jussanak el az üzletekbe. A bolti választék várhatóan kiegészül olyan területeken, ahol a fogyasztók eddig nem juthattak hozzá az új termékekhez. A sajtfogyasztás még mindig viszonylag egyoldalú. Annak ellenére van ez így, hogy nőtt a kínálat. Az ipar az idén új üzemmel nem bővül, ellenben a meglevő épületekben a lehetőség szerint korszerűsítik a technológiát. rézcsengőt, s pontosan egy óra múlva könyörtelenül berregni kezdett a T. Ház valamennyi csengője. A krónikás dolga, hogy beszámoljon arról, mi történt ebben a szűkén mért órában... k Az Országház éli az ülésszakok idején megszokott életét. A dohányosok ak ablakpárkányokba épített hamutartók előtt csoportosulnak, mások a vendégeiket kalauzolják: ki a Gobelin- termet, ki a kupolacsarnokot, ki pedig a több százezer gyufaszálból készített makettet mutatja meg a folyosói séta során. Eperjesi Ivánnak ezúttal nincsenek vendégei, vele találkozom elsőként, s mindjárt arról váltunk szót. hogy az atomenergia hatását szomorú körülmények között *— Hirosima és Nagaszaki példájából — ismerte meg az emberiség. Nem véletlen, hogy sokáig idengenkedeft, félt tőle, a békés felhasználós lehetősége azonban . új korszakot nyitott. így kezdődött meg hazánkban is az atomkutatás, majd a paksi atomerőmű építése. —. A Mátráalji Szénbányák. ahol dolgozom — mondja a képviselő — már évekkel ezelőtt bekapcsolódott az atomerőmű építésébe. Hegesztőink annak idején 500 tonna acélszerkezet gyártására kaptak megbízatást, most csak a pető.'i- bányai részleg - hozzávetőlegesen 2000 tonna, betonfalba építendő cellát szállít Paks- ra. Ez a munka rendkívül nagy figyelmet és pontosságot kíván, tévedni — tilos és lehetetlen. A jó minőségű építési szerkezet, a minden folyamatában precízen végzett munka az egyik szava- tolója az erőmű biztonságos üzemelésének... k Dr. Novák Pálnét először arról faggatom, hogy — mint a ciklus egyik megyei interpellálója — milyen választ kapott egykori felvetésére Pullai Árpád közlekedési,, és postaügyi minisztertől. A beszélgetés azonban más irányba terelődik. A képviselőnő hallva Eperjesi Iván szavait, bekapcsolódik az „atomtémába”: — Az országgyűlés ipari bizottságának egyik ülését Pakson tartották meg,, s abban a lehetőségben volt részem, hogy akkor megtekinthettem azt a majdan 440 megawattos egységekből álló," összesen 1760 megawattos erőmű építését, amely öt esztendő múlva energia- forrásunk egynegyedét biztosítja. .. — Hol tartott akkoriban az építkezés? — Éppen abban az időben készültek az atomreaktor beemelésére, még láthattuk azonban a hatalmas berendezés helyét. Nem tudom más szóval jellemezni az egészet, mint: grandiózus munkálatok folynak ott... Óriási a mérete, lenyűgöző a látványa és mint az ott kapott tájékoztatóból is kiderült. osztályon felüliek lesznek a biztonsági berendezések. Most. ■ megismerkedve a törvényjavaslattal, * visszagondolva az ott látottakra, az a véleményem, a mi törvényünk valóban jó célt szolgál majd az atomenergia felhasználását illetően. k A beszélgetésre Fiala Ti- vadarnéval ugyancsak a szűkre szabott ebédidőben kerül sor. Előbb azonban hadd idézzek Apró Antal zárszavából. „ ... Az 1975. június 15-én több évre megválasztott országgyűlés megbízatása ez év június 15-én lejár. A tanácstagok megbízatása, amelyet az 1976. VI. törvény meghosszabbított, az 1980. évi általános választásokig tart.” Ebből a zárórészletből fakadt a kérdés: véleménye szétint az elmúlt ciklusban milyen munkát végzett a megyei képviselőcsoport? — Az öt év alatt az országgyűlés 24 törvényt alkotott, 13 miniszteri és álr lamtitkári beszámolót vitatott meg, s mintegy 300 bizottsági ülésen foglalkoztak az ország ügyeivel, az állampolgárok képviseletével a törvényhozó testület tagjai. Ebből a munkából a Heves megyei képviselők is kivették a részüket. tizen szóltunk hozzá a különféle témákhoz, egy-,, ipari bizottsági beszámolót tartottunk, s két alkalommal interpelláltunk. Választókörzetében valamennyi képviselőtársam igyekezett megfelelni a bizalomnak, úgy érzem hát, nem adtunk okot panaszra. A mérleg valóban pozitív. Bizonyságul csak annyit hadd jegyezzek meg, a T. Ház folyosóin beszélgető, érdeklődő tudósító, hogy a most záruló időszak és egyben a ciklus végén elhangzott elnöki köszönőszó valamennyiünk nevében szólt. Szilvás István , Mpnuicnrt(E% flg 1980. március 7., péntek i t Ülést tartott az országgyűlés
