Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-29 / 75. szám
Kutatók, gyűjtők a Sarhegysn három ivarosban A múzeum segítői Érdekes és közérdeklődésre számot tartó témát tárgyalt legutóbbi ülésén a cigányügyi koordinációs bizottság. A résztvevők azt 'itatták meg, hogy megyénk három városában miként élnek a cigányok. Ott voltak a tanácselnökök, illetve azok képviselői, s számot adtak arról, hogy milyen eszközökkel segítik e réteg beilleszkedését, olykor még aggasztó gondjainak megoldását. 1976-ban foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel, így arra is mód'ádódott, hogy mérlegeljék az azóta született intézkedéseket. Fokozott törődés Kifejező adatok sora igazolja, hogy gyors fejlődés bontakozott ki. Ez azért is lényeges, mert a lakosság száma egyre növekszik, ugyanis az emberek itt remélnek biztos munkalehetőséget, s természetesen lakást is. Ösztönösen is sejtik, hogy a falvakban nem lenne ilyen kedvező számukra a helyzet. A gyors beáramlás számos nehézséget okozott a tanácsoknak. A megyeszékhelyen is jól halad a telepek felszámolása. Elképzelhető, hogy a hatodik ötéves tervben ez az egészséges folyamat be is fejeződik. Az ói otthonokba kerülők egy része persze nem könnyen illeszkedik be. Kísért a régi. a beidegződött életmód, s ennek hatása csak kitartó, nagy türelmet igénylő neve- Jömunkával csökkenthető. Ez nem kárba veszett idő, hiszen e téren már szép sikerekkel is büszkélkedhet, nek például Gyöngyösön. A Szép és a Malom utcákban kertes, egyszobás, hálófülkés, komfortos lakások sorakoznak, s ezeket megbecsülik gazdáik, akik nem szívesen emlékeznek vissza a putrik világára. Igaz, a Durandán meg áll a tizenhárom viskó, am az elképzelések szerint 1981 december végére ezeket is lebontják. Legelőbbre talán a hatvaniak jutottak, ez annak köszönhető, Hogy már a harmadik ötéves tervben hozzáfogtak ehhez a nagy figyelmet igénylő és felel ősségiéi - I jes munkához. Sok munkavállaló Rendkívül örvendetes jelenség az, hogy a férfiak ■ készségesen mennek dolgozni. Tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt egyáltalán nem ez volt a helyzet. A megyeszékhelyen élőknek például nyolcvanöt százaléka vállalt miunkát. Az is megnyugtató, hogy a vas- építőiparban egyre többen szereznek szakmunkás-bizonyítványt. ök ragaszkodnak vállalataikhoz, annál is inkább, mert igyekezetüket, szorgalmukat mind anyagilag, mind erkölcsileg méltatják. Ez arra utal. hogy az üzemek szemlélete megváltozott, azaz szerencsére a múlté már az. előítéletből fakadó megkülönböztetés. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a segédmunkások körében igen sok a vándormadár, A lányok és az asszonyok elsősorban otthon maradnak, nehezen vehetők rá arra, hogy kicsinyeiket bölcsődébe vagy óvodába adják, Ugyanakkor — s ez gyöngyösi vonás —, ha akarnának sem tudnának hová elhelyezkedni. Óvoda, napközi Senki sem vitatja azt, hogy a mostoha, az inger- szegény- környezetben felnövekvő apróságok hátrányos helyzetűek, akik sokkal nehezebben igazodnak el a tudás birodalmában, mint kedvezőbb körülmények között rajtoló társaik. A . segítség épp azért kell, hogy a nagyfokú lemaradást behozzák. Erre nagyszerű lehetőség nyílik az óvodákban. Korábban a cigány származásúak közül meglehetősen kevesen jutottak be ide. 1977- ben a három városban még csak hatvanhárman voltak ilyenek. Ma viszont keltő- százán! Egerben a tanács úgy rendelkezett, hogy minden jelentkezőt — bármekkora is a zsúfoltság — fel keli venni. Itt beváltak az iskolaelőkészítő tanfolyamok is. A tanulókat szívesen várják a napközibe is. Sajnos még mindenütt erős a szülők ellenállása, egy részük képtelen megérteni, hogy a pedagógusok fiaik- lányaik egészséges fejlődése érdekében javasolják ezt a megoldást, hiszen délutánonként jól képzett nevelők foglalkoznak velük, s felkészítik őket másnapi tennivalóik mind maradéktalanabb ellátására. Az iskolábajárással még mindig baj van mindenütt. Ez akkor is igaz, ha a korábbi időszakhoz képest fejlődés mutatkozik. A megye- székhelyen csökkent a bukottak száma, s kevesebb tanulót kellett felmenteni mint régebben. A múlt tanévben hét lány mondott búcsút az iskolának azért, mert élettársi kapcsolatot létesített, s terhes lett. Visz- szaesett az igazolatlan hiányzások száma. Az általános iskolák közül csak a 3-asban — igaz tizenhat esetben — kellett emiatt szabálysértést •kezdeményezni. Ez egyébként meglehetősen kénye« dolog, hiszen a pénzbüntetés az egész családot sújtja. Ilyenkor — s ez szintén fura — segélyért jelentkeznek, s megélhetésük biztosítása érdekében kapnak is. Így aztán, amit az egyik kéz elvesz, azt visz- szaadja a másik. Sokkal célravezetőbb, bár olykor sziszifuszi türelmet, kitartást igényel a felvilágosítás, a meggyőzés. A művelődés fehér foltjai Javult az egészségügyi helyzet is. A telepeken nagyobb járványos megbetegedés nem fordult elő. A családok zöme szívesen fogadja a javukra váló tanácsokat. Általában betartják a Uj köntöst kap az egri szociális otthon Az egri Hajdúhegy Szép- asszony-völgy felé eső oldalán szép környezetben, százados fenyőktől, szőlőtábláktól övezetien található a városi tanács szociális otthona. Kisebb kastély, régi íajta nemesi udvarház képét mutatja az épület, amelyet még Csanády kanonok emeltetett, majd végrendeletében az Orsolva-rendi zárdára hagyományozott. Harminc éve. 1950-ben szociális otthont rendeltek be az. épület helyiségeiben. Nyolcvanöt d.Mmmío J9S0. március 29.. szombat idős hajlott korú, elhagyatott ember kap itt teljes ellátást, egészségügyi gondozást. A szociális otthon épülete már eléggé elhasználódott állapotban volt az . utóbbi időben, nem volt megoldott a szobák rendes szellőztetése sem. Ezért született döntés a városi tanácson arra, hogy a felújítást nem szabad tovább halasztani, a munkálatokat mielőbb el kell kezdeni. * A műszaki tervek elkészülte után, a munkák elvégzését az Egercsehi Építő és Karbantartó Ipari Szövetkezet vállalta Belső átalakításokra kerül majd sor. és új köntöst kap a külső homlokzat is. kötelező védőoltások előirt szabályait, s a csecsemőket — ha idézésre is — rendszeresen viszik orvosi ellenőrzésre. Természetesen a telepeken még szükség van esetenkénti fürdetésre, tetvességi vizsgálatra, fertőtlenítésre, rovar- és rágcsálóirtásra. Érthető is, hiszen a múlt kóros örökségét képtelenség máról holnapra felszámolni. Sokoldalú a szociális gondoskodás. A tanácsok sehol sem feledkeznek meg az időskoruakról. Számuk — ennek elsősorban a kedvezőtlen életkörülmények az okai — sokkal kevesebb, mint a nem cigány lakosság körében. Segélyben részesítik őket, s szociális otthoni elhelyezést is biztosítanak számukra, de ettől az esetek többségében húzódoznak. Sajnos közművelődés terén — s erről a szót kérő bizottsági tagok is beszéltek — bőven akad tennivaló. Pontosabban szólva: a korábbi meglehetősen alacsony szintről nem sikerült előbbre lépni. A művelődési házak és klubkönyvtárak vezetői sokadrangúként kezelik vagy teljesen mellőzik ezt a témát. Hatvanban cigányegyüttes működött valaha, de megszűnt, s felújítását nem tervezi senki. Ez a réteg hiányzik a TIT-előadá- sokról, nincs ott a különböző kiscsoportok foglalkozásain. Ez azért aggasztó, mert a népművelők így lemondanak a felvilágosítás, a szellem és a jellem pallérozásának nagyszerű alkalmairól, kiaknázandó lehetőségeiről. A különböző tanfolyamokon elsajátíthatnák az állampolgári ismereteket, megtanulhatnák a barkácsolás, a főzés, a szabás-varrás megannyi fortélyát. Jó lenne minél hamarabb törleszteni ezt a tetemes adósságot. Az elmúlt három esztendő mérlege ettől függetlenül igen jó. A rendszere« segítségnyújtás meghozta eredményét. A jövő nem ígér látványos sikereket, mégis szívós munka kell ahhoz, hogy enure többen találják meg a kiutat a putrik világából. Pécsi István l. Nincs még eg'’ testi „hiányosság”, amellyel olyan nehezen békélnének meg az emberek, mint a kövérséggel. Az az ember, aki elvesz-' tette a lábát, gyorsan hozzászokik a térde alá erősített tuskóhoz, és ha egy szép napon váratlanul kinőne a lába, akkor valószínűleg nemcsak csodálkozna, hanem neheztelést is érezne. — No, nézd csuk . . . mászik elő... Ez is a legjobbkor — mondaná szemrehányással. — Most persze odavagy magadtól... Az ember egyszerűen elfelejti leszakított fülét és eléggé hűvösen fogadja (Tudósítónktól) A Mátra Múzeum baráti köre a múzeum céljainak megvalósításához tervszerűen meghatározott feladatok végrehajtásával ad segítséget. A „Cserhát—Mátra— Bükk—Sárhegy természeti képe” című kutatási programban például a múzeum belső munkatársain kívül húsz külső munkatárs is i'észt vesz. A feladatok és a terület növekedése szükségessé teszi, hogy tovább gyarapítsák a résztvevők számát. Ennek érdekében szeretnék bevonni a kutatómunkába a Berze Nagy János Gimnázium természet- tudományos érdeklődésű diákjait — tájékoztatott Béré- nyi József, a múzeum igazgatója. A tanulók az iskolai szünetben, de a tanítási idő alatt is kijárnak a Sárhesy- re gyűjtőutakra, megfigyelésekre. Az így összegyűjtött anyagokat — muzeuológus irányítása mellett — dolgoznák fel az ifjú múzeumbarátok körének foglalkozásain. A múzeum közművelődési tevékenysége is szép programot ígér. Májusban kezdődik a nyár folyamán öt estére kiterjedő zenei sorozat „Múzeumi zenés hétfők” címmel, a barokk zene kedvelőinek örömére. A múzeumi és műemléki hónap megnyitását október 6-ra tervezik. „Lepkék, rovarok” címmel rendeznek ebből az alkalomból kiállítást. Októberben a városban és a gyöngyösi járás községeiben a múzeum munkatársai előadásokat tartanak. Az előadások szemléltető anyagainak elkészítésében, azok helyszínre szállításában a vállalatok segítenek, amelyek Parkírozó, múzeum, étterem Idegenforgalmi tervek Feldebrőn (Tudósítónktól) Feldeb ró leglátványosabb és egyben legjelentősebb idegenforgalmi vonzástényezője az Európában szinte egyedülálló műemléki templom. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei már régóta munkálkodnak az altemplomnál a rekonstrukción. Éppen e műemlék kapcsán tárgyalta a községi tanács nemrégiben a település idegenforgalmi helyzetét, hiszen a helyreállítási munkák befejezése után fel kell készülni a látogatók fogadására, a turistákra. A terv az, hogy a templom körül körsétányt és pihenőparkot alakítanak ki. Gondot jelent viszont a járművek elhelyezése. ezért még ebben az esztendőben a Szabadság tér és a Kossuth út talál-* kozásánál öt autóbusz és húsz személygépkocsi elhelyezésére alkalmas aszfaltos parkírozót építenek. A tanácsülésen elsődleges feladatnak tekintették, hogy az idelátogatók szakszerű idegenvezetést kaphassanak, s ezért felveszik a kapcsolatot az utazási irodákkal. Az ásatások során előkerült történeti értékek bemutatására helytörténeti múzeum építését tervezik. Indokolt lenne továbbá a műemléki terület szomszédságában egy étkeztetést is nyújtó tájjellegű vendéglátó üzlet létesítése is, mely az idegenforgalom igényein túl a helyi lakosság sz.órako- zási lehetőségét is bővítené. A községi tanácsnál a település idegenforgalmi szerepkörének érvényre juttatásában továbbra is számítanak a helyi lakosok társadalmi munkájára, a termelőszövetkezetek vagy az áfész segítségére. Farkas Csaba környezete együttérző nyilatkozatait. — Amíg én élek, elég ez az egy. A halaknak egyáltalán nincs, és mégis, nézd csak meg! Például a tokhal — fontja három rubel: pedig ennyiért még ránézni sem érdemes — csupa zsír meg bőr. A kövérek ellenben örökös mártírok. Amikor egy mord reggelen a hízásnak indult észreveszi, hogy öltözékének elengedhetetlen darabja immár végképp fölmondja az egyezségeit hogy magába fogadja múlandó leste nagyobbik felét, és a továbbiakban csupán merengő gondolatokat ebreszt tulajdonosában ama idők teljességét illetően, amikor lepkét kergetett meg gombozott. akkor elsötétült arccal puhatolózni kezd benső barátainál: — Azt hiszem, hogy egy kicsit ... ööö . . . meghíztam. A benső barát a benső barát farkasa. Megörülvén az alkalomnak, hogy végre valami kellemetlent mondhat, alaposan sz.emügyre veszi a kérdező termetét és arcát, majd leplezetlen örömmel osztja meg vele „benyomásait”: — Szó a-mi szó, baráfocs- kám. már egészen szétfolysz. — Tényleg egészen? — kérdez vissza csüggedten a szerencsétlen. — Hát hogyne, tipp ideje, hogy te magad is tudj róla. A harmadik tokádat ereszted. — És ha a negyediket is — őrről meg a hízásnak indult ember —, azt hiszem, nem a tied. En nem keserítem meg senki eletet a tokámmal, nem úgy, mint egyesek az örökös köhécselé- sükkel... — Az egyik kóh évsei, a másiknak meg nö a hasa — sértődik meg a közeli barát és sziszegve hozzáteszi: — csak disznóölés idején ne menj falura, mert leszúrnak! A hízásnak indult ember élete immár megmérgeztetett. És még ugyanaznap este, amikor elszéledtek a vendégek. a házbeliek meg már ágyba bújtak, odaáll a tükör elé és elsötétült arccal szemléli a hűvös üveget, amely szomorúan és alázatosan mutatja a sanyarú valóságot: a tokákat, a gutaütést sejtető bíborvörös reriőket a nva- kán; az egész termetet, amelvnek láttán illuzórikussá válik még csak gondolni is az elegáns szabású ruhákra. — Eseti változtatni kell! — hengeredik lelkére a malomkőnehéz. horgas hegyű gondolat, amely rögtön kérdéssé is alakul: — de hogyan* — Kevesebbet kell enni; ebéd ideiére lefeküdni, reggeli után kelni. Igen ám. de akkor meg az alvástól hízik. I-ehet éppen ellenkezőleg is: kevesebbet aludni. Sétálni kell, sőt néha futni. Ilyenkor viszont állandóan éhes. Akkor meg az evéstől hízik. Rendszerint a harmadik lehetőséget A’álasztja: a gimnasztikát. És mivel a korlátnak meg a rúdugró-felszerelésnek az ebédlőben vagy a hálószobában való fölállítása erős tiltakozóak- ciót váltana ki a háznép körében, a legkevésbé szembeszökő vállalkozásba kezd: súlyzókat vásárol. egyben patronáló! a múze* umnak. Gyöngyös város ajandekbn * kapta Hermann Lípót festőművész hagyatékának eg”' részét, száz festményt és | száz grafikát. A festő özvegyének ajándéka a Mátra Múzeumba kerül, amiből ál-1 landó kiállítást terveznek. Nagyra becsülendő nemest cselekedet az, ha múltunkat, t régiségeinket, hagyománya-* inkát, kincseinket ápoljuk,1 gondozzuk. Ezt teazik azok a vállalatok, szövetkezetek,*, amelyek a múzeum munka-/ jét segítik. A gyűjtőmunka kimeríthetetlen, s ehhez a társadalmi segítség nélkülözhetetlen. Gyenes István Kiosztották a „szakma kiválé tanulója” verseny dijait A „szakma kiváló tanulója” verseny ered mén yhirde tésére került sor pénteken Kőbányán, a Pataky István művelődési Központban. Idén a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, a Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közös rendezésében lebonyolított országos döntőkön 31 szakmában 831 szakmunkástanuló mérte össze tudását, ügyességét. A győztesek és helyezettek külföldi és hazai jutalomüdülésben, illetve pénzjutalomban részesültek. De a nyertesek közé sorolható az a 170 ifjú résztvevő is. akik a versenyen elért teljesítményükkel kiérdemelték, hogy — tanuló- társaikat megelőzve — szakmunkás-oklevelet szerezzenek. A díjakat Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes ad*a át a győzteseknek. (MTI) Vesz a kövér négy nagy súlyt és elkezdi őket reggel emelgetni, mégpedig oly bőszen, hogy alig teszi le őket. Alulról rögvest fölrohan a szomszéd és elpanaszoljs. hogy nem alhatik a beteg gyerek, ha döngetik a plafont. — Még csak hathónapos, még nem szokta meg — mondja. A kövér elnézést kér. — Gimnasztikázik — hallatszik vissza a folyosóról —, dagadtra zabálta magái, és most meg nézze meg az ember, fölforgatja a világot ... Ezek szerint a súlyzógyakorlatokat vagy jobb időre kellene halasztani, vagy a súlyokat az ágyról kellene fölemelni, amely persze két- három • óra múlva zajosan kezd összedőlni. Néhány nap múlva, lemé- retkezve egy megbomlott mérleeen a kövér ember beront az ebédlőbe es örömtől repesve kihirdeti a családnak : — Három fontot leadtam-... Ez már döfi! A család mindig mindent hűvösen fogad. — E három font leadása valószínűleg a fej rovásara történt — találgatja hűvösen az egyik hallgató. — Nem viccelek — három font ... — Hát te zsokénak készülsz, vagy mi? — Ti persze csak nevettek ... Pedig tavaszra tényleg leadok’ tizenegy fontot..i (Folyta tjtitLj Bratka Láeetó fordítás*
