Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-29 / 75. szám
rrr atäväsz = stkand nélkue Várjuk a megoldást...! Az első, igazón kellemes, napfényes reggelen jelent meg a Népújságban a hirdetés, miszerint két hónapra — május 1-ig — bezárják az egri strandot. Elképzelhető, mily bosszúság ez azoknak, akik a jó időt várták, s vele a napozás, a fürdőzés örömeit, hát még azoknak, akik télen is kitartottak kedvenc — s nem utolsósorban egészséges kikapcsolódásuk mellett. Természetesen mi is a több hetes szünet okait kerestük a Vízmű Vállalatnál, ahol a következőket mondta el Horváth János főmérnök: — Az egri strand úgynevezett kertészháza az egyetlen fűthető öltöző műemlék- épület, amely alapos felújításra szorul. Tavaly már szigeteltük az épületet, most pedig a veszélyessé vált tetőszerkezet cseréjére és a fal megerősítésére, rendbe hozására kerül majd sor. — Annyira sürgős polt ez a felújítás, hogy nem tudták megvárni vele a jó időt? Akkor ugyanis a vendégek már a fűtetlen öltözőket is használhatták volna. — Az öltözők későbbi lezárása ennél sokkal nagyobb gondot okozott volna. A Petőfi téri nyári öltözők ugyanis olyan kicsik, hogy a későbbi, lényegesen nagyobb forgalmat már végképp nem bírták volna. Arról nem beszélve, hogy a fűtött öltözőkben van zuharfyozó, W. C., amit a KÖJÁL előír. Kénytelenek voltunk hát a zárást erre az időre tenni, s még így is örültünk, hogy a munkákhoz kivitelezőt találtunk. Csak most már ők végezzenek időben. — Ezek szerint a „fürdők városa” a tavaszra fürdési lehetőség nélkül marad. — Tulajdonképpen nem. Nyitva a tisztasági fürdő, várja a vendégeket. A meleg vizű medencék, a gőzfürdő, masszázs a strandnál jóval nagyobb kényelmet nyújt. — A többség azonban most már inkább a hidegebb, úszásra alkalmas vizet keresi. Velük mi lesz ... ? — ... Ezt mi sem tudjuk. A fedett uszodát csak a sportolóid használhatják. De azt is be kell zárni.' — És a nyitott uszoda ... ? .— Az nem hozzánk tartozik, de most kihasználatlan. A városi tanácsnál Dér Belőné elnökhelyettest kérdeztük meg: — A városi tanács a fedett uszodába — ismert statikai okok miatt — csak a sportolókat engedi be. Ezen rendeletiinkön nem is kívánunk változtatni. A jó idő beálltával egyébként a fedett uszoda is bezár, addig pedig örülünk, hogy a sportolók megférnek benne. De pontosabb felvilágosításért forduljon talán a sportlétesítmények igazgatóságához. A sportlétesítmények igazgatóságának álláspontját Alakszai Emil ekként foglalta össze: — A nyitott sportuszodát a számtalan tiltó előírás mellett már csak azért sem tudjuk akár egészben, akár részben átengedni a nagyközönségnek, mert még így is kevés a helyünk: A szabadban edzenek a vízilabdázók, az úszók, a könnyűbúvárok, testnevelésórát tartanak az iskolák, s a főiskolás hallgatók is. Szinte percre betáblázott itt a program. — Akkor viszont idő és hely szabadul fel a fedett uszodában. Gondolom, ha a sportolóknak megfelel, akkor megteszi az egészségükért úszóknak is? — Természetesen, de ez már a vízmű és a tanács dolga ... Nem kerestük a megoldást — hisz ez az érintettek lehetősége és kötelessége! —, de reméljük, hogy napokon belül beszámolhatunk arról, hogy nem marad mégsem medence nélkül tavasszal a megyeszékhely. .. (cziráki) MÁTRAHÁZA Mi lesz az üzletfél? Ezt a kérdést Szegedi Barna, a SZOT mátraházi üdülőinek vezetője tette fel. — Ügy tudom, hogy a mátraházi zöldség- és gyümölcsüzletet a fenntartó ZÖLDÉRT bezárja. Arra hivatkoznak, hogy ráfizetéses. Erre az üzletre nemcsak/az üdülők dolgo d nak van nagy szükségük, ha em az üdülők vendégeinek is. Az üzlet sorsa legalább kétezer embert érint. A gyöngyösi városi tanács szakigazgatási osztályának vezetőjétől. Csernyák Lászlótól érdeklődtünk: — Bezárják a ZÖLDÉRT mátraházi boltját? — A vállalat megkereste az illetékes hatóságot és kérte. hogy járuljunk hozzá a bolt bezárásához. A rendelkezés szerint ezt a kérelmet az esedékes időpont előtt hat hónappal előbb kell beterjeszteni. Berecz Andrásné, a városi tanács elnökhelyettese a következőket mondta: — A ZÖLDÉRT arra hivatkozott, hogy a mátraházi boltja kezdettől ráfizetéses, összesen hét üzletet tart fenn a város területén, ami nagy feladatot ró rá. Kérték, hogy vegyük figyelembe az elbírálásnál a körülményeket. — Mi a 'megoldás? — Az év második felétől a mátraházi boltot másnak az üzemeltetésébe adjuk. Az áfész, a tsz jöhet számításba és marad 'még1, lehetőségként a magánszektor. Mátraháza tehát nem lesz üzlet nélkül. A zöldség- és gyümölcsfélék árusításáról a városi tanács gondoskodik majd a megfelelő formában. Mindezek után azonban eszünkbe jut: nem lőtt öngólt a ZÖLDÉRT Mátraháza ügyében? Ha ez a nagy vállalat, amelynek a legtágabb lehetőségek állnak a rendelkezésére a zöldség- és gyümölcsfélék kínálatára, ha m a nagy vállalat „nem győzi*, ha ez a vállalat „ráfizet” — miért tudna jobban gazdálkodni helyette bárki más? Igaz, kereskedni „nagyban” nem ugyanaz, mint kereskedni „kicsiben”. De az is igaz, hogy nemcsak öttonnás teherautók futkároznak a mi országútjainkon, tehát a szállítást is lehet gazdaságosan megoldani. Mert mi a kereskedelem lényege"? Mitől függ alapvetően, hogy hozza-e a pénzt az üzlet vagy viszi? Attól, hogy aki a boltba bemegy, felpakolva jön-e ki vagy üres kézzel? Mert, ha nincs választék ... hát, akkor bizony ... ! Igaz, a választékról gondoskodni — nem könnyű. (gmf) Mlesteraágem címere; fazék fakanállal Juliska néni, a finom ízek tudora Juliska néni úgy kell az iskolának, a gyerekeknek, akár egy falat kenyér, mint mondani szokás. A mondásokból egyelőre elég is eny- nyi talán, Juliska néni ugyanis nem az az asszony, aki beérné ahnvival, hogy csupán csak k- -veret adjon a kosztosainaK ás viszont: a gyerekcsapat sem igen lenne elégedett — legyen bár mégoly finom és híres a he- ve.íi kenyér. Juliska nem tehát — a szakácsok és kosztosaik közt kialakult ősi kapcsolat jegyében — főz. Naponta általában — nem tévedés, nem túlzás — kilencszáz adagot! A körzeti általános iskola és diákotthon korszerű konyhájának parancsnoka immár IS éve gondoskodik nap mint nap az evésre mindig kész sok száz nebuló és nevelőik, tanáraik étkeztetéséről. Jelentős többségük nagv-nagy megelégedésére. .ties’erségéhez híven kedves. mosolygós, és més csak nem is túlzottan molett asz- szony Juliska néni, akitől most azt kérdezzük, nebéz-e a mestersége, lehet-e. lehetséges-e annyiféle igénynek, annyiféle szájíznek eleget tenni? — Azt hiszem, igen. Csak idő kérdése, és ha valaki rendszeresen ugyanarról a konyháról étkezik, és az ott készülő ételek ízben és meny- nyiségben elérik a jó átlagot, akkor azt nemcsak megszokják, de meg is szeretik a kosztosok. Mennyire igaz ez! Milyen sokan tudjuk a magunk példájából, hogy a szülői háztól elkerülve mennyi ideig — vannak, akik hosszú éveken, néha évtizedeken át — keressük az édesanya főztjé- nek ízeit, azokat az ízeket, amelyek mindig, mindenkor az otthont jelentették és jelentik. Juliska néni ennek helyettesítéséré,‘ pótlására vállalkozott — minden szempontból sikerrel. Innen, hogy bizonyára az első helyek egyikén szerepelne, ha lenne népszerűségi lista a kisdiákok körében és 'a nevelők körében is! Mert egy bizonyos: nemcsak az általa főzött éte’eket szeretik, hanem őt, a fehér köpenyes, mindig mosolygós, mindig kedves asszonyt is, akiben any- nyi adottság van, hogy soksok édesanyához hasonlítson, s adott helyzetben jól és szeretettel helyettesítsen. — Sohasem gondoltam — mosolyog újra. ahogv az emlékeket felidézi —, hogy szakácsnő leszek. Szegény gyerek voltam, tízéves koromban kerültem PélyrŐl Hevesre. és mindig nagvon-na- svon keménvén megdolgoztam a pénzért, a megélhetésemért. Jártam sok „Úri" helyre, mosni, vasalni, mo- sonatni. mikor mi jött. Jó időbe tellett! amíg a konvha közelébe engedtek, de lassanként ellestem a főzést a szakácsnőktől, egyre többször segítettem nekik, míg el nem jött az idő, hogy azon vettem magamat: engem hívnak, én főzzek. És ment szívesen, mert megszerette a lábasok, fazekak, fakanalak világát, és persze, a dicsérő, az elismerő szavakat. Éveken át dolgozott különböző helyekén, akkor pedig már jó ideje Homonnai Gábornénak hívták Juliska nénit, amikor hívta őket az áfész: menjenek, dolgozzanak náluk. Először csak egyszerű kocsmá- rosokként, de a jelentősebb rendezvényeken már akkor is Juliska néni főzött, később pedig, amikor az állami gazdaság dolgozói lettek — főfoglalkozása lett a szakácsmesterség. ■ — Akkor nagyon fejlődött a gazdaság — meséli, és a kedves mosoly újra ott virul a szemében —, vendégség ért vendégséget, és hát, ugye: mindig a jó kaja kellett. Egyszer aztán nagy vendég érkezett: Dobi István. És Juliska néni .— akkorban nem is néni, „csak” Juliska — úgy kitett magáért, hogy Dobi élvtárs majdnem táncra kérte. Nos, a tánc elmaradt, de a korábban megkapott első Kiváló Dolgozó cím után másodszor is kitüntették ezzel a jelvény- .nyel,.. Szőnyegek Sopronból (MTI Fotó: Hadas János felvétele — KS) KWEKWN IGAZA? Valami közbejött A panaszos azzal kezdte, hogy a Népújságra hivatkozott. — Örömmel olvastam a gyöngyösi ingatlankezelő vállalatról írt cikkét, mert mi is érdekeltek vagyunk a vezetékes gáz kiépítésében — hallottam Végh Máténétól. — Azt mondta a vállalat igazgatója, hogy a lakások szerelését két hét alatt elvégzik. Mondja, január 5-től mostanáig mennyi idő telt el? — Több mint két hét. — Ugye! Még azt is mondták nekünk, hogyha kiássák a vezeték helyét, az árkot, akkor két nap alatt lesz gáz. Az árok már jó ideje kész. Gáz pedig nincs. Mindezt elmondtam Tóth Jánosnak, az ingatlankezelő igazgatójának is. — Tudok az ügyről, a Szövetkezet utcai lakásokról van szó, és a panaszosnak mindenben igaza van. — És a megoldás? — Remélem, hogy a TIGÁZ az érintett kilenc lépcsőház lakásaihoz a gáz bekötését március utolsó napjaiban el- kezdni és két-három hét alatt befejezi. A lakásokban a belső szerelés időben befejeződött, az árok kiásásában a vállalatunk is segédkezett, de ott történt a hiba, hogy a korábbi tervekből a bekötéshez szükséges néhány méteres csőszakaszok kiépítése valahogy kimaradt. Nemrég folytattunk egyeztető tárgyalásokat a TIGÁZ-zal. Ott azt közölték, hogy minden szerelvény a rendelkezésükre áll. Anyaghiány tehát nem késleltetheti a munka elvégzését. Tegyük hozzá az eddigiekhez, hogy a szóban forgó lakások bekötését későbbre tervezték, a körülmények azonban lehetővé tették, hogy a feladatot előbbre hozzák. Csak a bekötéshez szükséges vezetékszakaszokra „nem gondoltak” és ... A többit már ismerjük. — Más híres személyiségek kóstolták-e a kosztját, Juliska néni? — A megyei vezetők közül kevés van, ak,i nem evett volna még a főztömből, és főztem már Romány Pálnak és még Kádár elvtársnak is. Olyan izgatott voltam! De megmondták, hogy .mit kérnek — egészen egyszerű kajákat, például „régimódi” krumplis pogácsát —, és nagyon boldog voltam, hogy köszönték és dicsértek, mert nagyon ízlett nekik. Ideje legjelentősebb részét azonban a gyerekekre való sütés-főzés tölti ki Juliska néninek — jóllehet, lagzik idején húsz helyre is hívják A Soproni Szőnyeggyár a hagyományos, un. szőtt ve’ lúrszőnyeg (gépi perzsa) mellett tűzött szőnyegeket is gyárt. A termékük felét szőnyegpadlóként, elsősorban az építőiparnak készítik. 198Ö-ban három és félmillió négyzetméter szőnyeg gyártását tervezik. A gyár negyvennégy brigádja az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy hárommillió forint értékű anyagot és energiát takarít meg. gazdaasszonynak —, és bár már nyugdíjba mehetne, egyelőre nem teszi le a fakanalat. — Tavaly -úgy gondoltam, hogy majd most, de most meg már inkább úgy, hogy jövőre. Szerencsére az egészségemre nincsen különösebb panasz, jól vagyok, jól bírom magamat, és úgy érzem, szeretnek is itt gyerekek, tanárok, mindenki... És nincs is annál jobb érzés, mint látni: jó étvágy- gyal eszik a főztömet. Hát még. ha azt mondják az asztaltól felállva, hogy de jó volt, de jóllaktunk, köszönjük, Juliska néni...! B Kun Tibor Az idegenforgalom első idei erőpróbája: búsvét Az idegenforgalom első idei erőpróbája: húsvét. Az utazási irodákhoz, szállodák- hoz befutó rendelések szerint 10 000-nél több vendég érkezik Európa legkülönbözőbb orsizágaiból Budapestre és más városokba. A fővárosi szállodák többségében telt ház lesz, s az első balatoni szállodák is megnyitják kapuikat. A siófoki Európa április 3-án fogad először vendéget, s május 30-ig 60 százalékos kedvezményes üdülést kínál. Az utazási irodák közül az IBUSZ bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Hú»' vétkor csak Görögországból több mint négyezren érkeznek Budapestre. Az NSZK- ból és Ausztriából is több százan jönnek csoportosan. Húsvéthétfőn az NSZK- beli vendégeknek La.iosmi- zsén ökönsütést szervednek,' s megismerkedhetnek a lo- csolkodás népszokásával. Megélénkül a forgalom a Budapest Tourístnál is, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából. Olaszországból és Svájcból várnak elsősorban vendégeket. A Cooptourwt «tervezésében több mint 100 szovjet turista érkezik húsvét előtti napokban Budapestre. Megkezdődi k a lovasturizmus szezonja is: a Pegazus Tours és a Cooptou- rist szervezésében NSZK-beli és osztrák vendégek 2—3 napos, illetve egyhetes lovastúrán vesznek részt hús4 vétkor a Kiskunsági Nemze-Á ti Parkban. (MTI) (gmf) k
