Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

fogainkat csak úgy érvényesíthetjük, ha kötelezettségeinket is teljesítjük

Interjú Dorkó Józseffel, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának

vezető titkárával

Jelen»* esemény előtt áll a magyar szakszervezeti mozgalom. Pártunk XII. kongresszusa után szervezett dolgozóink is számot adnak majd munkájuk ötéves eredményeiről, a gondokról, a nehézségekről, és természetesen véleményt cserélnek a legfontosabb tennivalókról is.

Heves megye szervezett dolgozói, a megyében működő szakszervezeti szervek munkasikereiről. legfontosabb célkitűzéseiről. tennivalóiról Dorkó Józseffel, az SZMT vezető titkárával készítettünk interjút.

— A szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozatait megyénkben milyen eredményekkel sikerült megvalósítani és milyen tartalmi vonások jellemzik elsősorban a

S.jlődést?

— Közitudott, hogy a magyar, így megyénk szakszervezeti mozgalma is választásokra készül. Ennek megfelelően a különböző szintű szakszervezeti szerveknek számot kell adniuk a tagság és küldöttek előtt a végzett munkáról, a határozatok végrehajtásáról. Mi is elkezdtük az előkészületeket, hogy felmérjük munkánk eddigi eredményeit és hiányosságait. Nem akarok a dolgok elébe vágni —, hiszen erről a végleges értékelést küldöttértekezletünk mondja majd ki —, de bennem és közvetlen munkatársaimban is az a vélemény alakult ki. hogy kongresszusunk határozatait összességükben eredményesen valósítottuk meg. Pártunk szakszervezeti politikájával összhangban, megyénk szakszervezeti szerveinek munkájában érzékelhető fejlődés mutatkozik. Eltérő színvonalon és hatékonysággal ugyan, de szakszervezeteink eredményesen segítették a szocialista építésből adódó feladatok végrehajrtását, és határozottabban védték, képviselték a dolgozók érdekeit. Ennek, valamint a több mint 16 ezer tisztségviselő javuló munkájának eredményeként — amelyet egy héttel ezelőtt a megyei pártértekezletünk is megállapított — nálunk is növekedett a szakszervezetek tekintélye, befolyása, erősödött a tagságban a szak- szervezetekhez való tartozás érzése, több mint tízezerrel emelkedett a taglétszám. Megyénkben ma töljb mint 126 ezer szakszervezeti tag tömörül a 17 szakmai szakszervezetben. A hagyományos szervezeti feladatok végzésén túl megyénk szakszervezeteinek munkája az elmúlt években sokszínűbbé vált, tartalmilag tovább gazdagodott és számos új vonást mutat a termelést, a gazdálkodást segítő területeken és az érdekvédelmi munkában egyaránt.

Gondjainkkal és nehézségeinkkel együtt is úgy látjuk. hogy megyénk szakszervezetei mind jobban megfelelnek rendeltetésüknek, azoknak az . elvárásoknak, amelyeket velük szemben a társadalom és a tagság támaszt.

— Mennyivel könnyebb, vagy nehezebb ma a szervezett dolgozók jogait érvényesíteni, mint mondjuk öt évvel ezelőtt?

— Nem könnyű kérdés, érdemes volna behatóbb elemzés alá venni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a dolgozók jogainak érvényesítése körül még mindig van félreértés, és meg nem értés. Megnyilvánul ez abban, hogy egyesek leszűkítik a jogok érvényesítését a panaszok. a sérelmek intézésére, a képviselet ellátására. Erre is szükség, sőt nagy szükség van, hiszen különböző szerveink évente több ezer egyéni panaszt vizsgálnak ki és intéznek el, de ez még nem elég. A dolgozók jogainak érvényesítése ennél sokkal összetettebb, szerteágazóbb feladatot jelent. Átfogja és át kell, hogy hassa a szakszervezetek összes tevékenységét, és ez közvetett, valamint közvetlen módon valósul meg.

Ügy kellene még jobban dolgoznunk, hogy megelőzzük a sérelmek keletkezését, és ez csak úgy lehetséges, ha minden szerv és tisztség- viselő jól végzi el feladatát Még konkrétabban fogalmazva: úgy látom, hogy vannak olyan tényezők, amelyek könnyebbé és vannak olyanok, amelyek nehezebbé teszik az érdekvédelmet. Köny- nyebbé teszi például a jogok érvényesítését az, hogy hatékonyabb, szakszerűbb az illetékes pártszervek és -szervezetek segítése, partnereinknek jobb a megértése, a szakszervezeti szervek és tisztségviselők pedig nagyobb felkészültséggel és hozzáértéssel rendelkeznek stb. Nehezebbé teszi viszont a jogok gyakorlati érvényesülését az. hogy a nehezebbé vált gazdasági körülmények lassúbb fejlődést, árnyaltabb és bonyolultabb gazdaság- szervező tevékenységet, mérsékeltebb életszínvonalnövekedést tesznek lehetővé. Ismertek az anyag- és alkatrészellátási, az értékesítési nehézségek. Nem könnyű előre megmondani a dolgozóknak, hogy milyen lesz az eredmény, mennyi lesz a bérfejlesztés. A tervezéstől a végtermék értékesítéséig elég sok a bizonytalansági tényező. Mindezeken túlmenően a jogok érvényesítését nehezítik még a szubjektív tényezők is.

A dolgozók jogai azonban annál jobban fognak érvényesülni a gyakorlatban, minél inkább megértik a bérből és fizetésből élők és minden szakszervezeti tag és tisztségviselő, hogy a jogokat csak a kötelezettségek maradéktalan teljesítésével együtt lehet elképzelni, képviselni és érvényesíteni. Ahhoz viszont, hogy ezt minden szakszervezeti tag jobban megértse és mindennapi gyakorlatában is érvényesítse, még jobb szervező, meggyőző és nevelő tevékenységre, igényesebb és fegyelmezettebb munkára van szükség minden szakszervezeti szerv és tisztségviselő részéről.

— A megváltozott gazdasági körülmények között a szakszervezetek hogyan és milyen eszközökkel védhetik leginkább a dolgozók érdekeit?

— Fejlődő szocialista viszonyaink között a dolgozók érdekeit nemcsak a szak- szervezetek védik. Védik azt a párt- és állami szervek, a különböző tömegszervezetek és mozgalmak is. Minden szervnek és * mozgalomnak megfelelő joga van ahhoz, hogy saját tagjai, azaz a dolgozók érdekeit védje és képviselje. A munkásosztály, a bérből és fizetésből élő dolgozók egyik legfontosabb érdekvédelmi eszköze maga a szakszervezet, amely felépítésénél fogva ott van minden olyan helyen, ahol tagjai élnek és dolgoznak. Ez a szervezeti felépítettség biztosítja a szakszervezet számára azt az előnyt, hogy köz- vetlenül/érzékelheti, ha tagjai érdekein csorba esik, és intézkedéseket tehet az okok megszüntetése érdekében. A szakszervezetek érdekvédelmi eszközei sokfélék, sajnos azonban ezeket az eszközöket nem mindenütt és nem minden szinten egyforma ha. tékonysággal tudjuk még érvényesíteni, ilietve alkalmaz-j ni.

• Szocialista viszonyaink között a szakszervezetek érdek- védelmi és érdekképviseleti szervek is. ők kapták meg azokat a jogokat, mint eszközöket. amelyeket érvényesítve biztosított a dolgozók munkavállalói érdekeinek védelme és képviselete. Igen jelentős eszköznek bizonyulnak a szakszervezetek kezében a kollektív szerződések és más, az üzemekben a helyi viszonyokat figyelembe vevő szabályozások. Nem könnyű és nem egyszerű dolog a dolgozók érdekvédelmével összefüggő feladatok ellátása. Tudni kell felismerni és megkülönböztetni a valóst a valótlantól, a reálist az irreálistól, az egyéni, a csoport, a társadalom érdekeit kell minden esetben egyeztetni és érvényesíteni. Nagyon fontos a társadalom érdekeinek felismerése és annak biztosítása, hogy annak- rovására semmilyen érdek ne érvényesülhessen.

Az a véleményem, hogy ha minden szakszervezeti szerv és tisztségviselő maradéktalanul, bátran és hozzáértéssel tudja érvényesíteni és gyakorolni a törvényeink által biztosított jogokat, kizárt dolog, hogy a dolgozók reális érdekeit — legalábbis hosszabb távon — sérelem érje. A másik dolog, amit az érdekvédelmi munkánál mindig és mindenütt figyelembe kell venni: bért emelni, jutalmat, prémiumot osztani, szociális juttatásokat növelni csakis a termelés, a gazdálkodás eredményeiből tudunk. Szakszervezeti szerveink és tisztségviselőink tehát a legmegfelelőbben akkor védik a dolgozók érdekeit, ha közreműködnek a termelési, a gazdálkodási célok kialakításában, és szervezik, mozgósítják tagjaikat a feladatok végrehajtására.

Mosit különösen fontos, hogy a felszabadulásunk 35. évfordulója és a pártunk XII.

kongresszusa tiszteletére széles körben beindult szocialista munkaverseny-vállalá- sok minél magasabb szinten teljesüljenek. Ezáltal jelentősen hozzájárulhatunk ötödik ötéves tervünk minél eredményesebb teljesítéséhez, a hatodik ötéves terv jó indításához, a tagság, a dolgozók reális igényeinek lehetőségeink határain belüli minél jobb kielégítéséhez.

— Véleménye szerint az üzemi demokrácia területén milyen fejlődés következett be az elmúlt években, és jelenleg melyek a gondok és feladatok?

— Közismert, hogy pártunk XI. kongresszusának határozata még úgy fogalmazott: „Az üzemi demokrácia hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszerében tovább kell fejleszteni..A kongresszus óta mind a párt-, mind az állami és szakszervezeti szervek részéről több irányú és jelentős intézkedések történtek ^az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében. Az egyik legjelentősebb változást a Minisztertanács és a SZOT 1018/1977-es együttes határozatának a megjelenése hozta. Ennek a határozatnak a gyakorlati megvalósítása jelentős feladat elé állította a helyi párt-, KISZ-, gazdasági és szakszervezeti szerveket. A feladat lényege abban állt, hogy a párt-, a KISZ-, a gazdasági és a szakszervezeti vezetés minden szintjén értessük meg a határozat célját, értelmét, és tegyünk konkrét intézkedéseket a határozat gyakorlati bevezetésére.

Mint minden új feladat jelentkezése során, úgy e feladat végrehajtásánál is jelentkeztek félreértések, viták és téves nézetek. A határozat végrehajtásának folyamatában azonban ezek a félreértések nagyrészt tisztázódtak. És ha még ma is, itt-ott találkozni lehet téves nézetekkel az üzemi demokrácia továbbfejlesztését illetően, úgy ez már nem annyira az említett határozat meg nem értéséből, mint inkább jelenlegi gazdasági nehézségeinkből táplálkozik. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy pártunk XI. kongresz- szusa óta megyénkben is jelentős és kézzelfogható eredmények születtek az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében. Ezek az eredmények kifejezésre jutnak abban, hogy:

— érdemibbé vált az érintett dolgozók bevonása a vezetésbe. a döntések meghozatalába és végrehajtásába;

i — a jogok és kötelességek

egységének harmóniája a gyakorlatban jobban érvényesül. Egyre többen értik meg azt, hogy a jogok csak úgy érvényesülhetnek még jobban a gyakorlatban, ha maradéktalanul teljesítjük kötelezettségeinket;

— a legtöbb helyen átdolgozták és korszerűsítették a vállalatok és üzemek ügyrendjét és a szakszervezeti szervek szervezeti működési szabályzatát. Ez nem volt kis munka;

— a meglevő üzemi demokratikus - fórumok mellé kiépítésre kerültek az űj fórumok, de úgy, hogy azok most egységes rendszert képeznek ;

— az üzemi demokrácia minden fórumának jelentősen növekedtek hatás- és jogkörei;

— lényegesen csökkentek a párhuzamosságok és elértük — bár itt még tovább kell dolgozni —, hogy az üzemi demokrácia minden fórumán csak azzal a kérdéssel foglalkozzanak és csak az arra illetékesek, ami az adott fórum hatáskörébe van utalva. Egyértelművé vált a fórumok közötti munkamegosztás ;

— jelentősnek tartjuk azt

a fejlődést is, amelyet a dolgozók, a szakszervezeti bizalmiak tájékoztatásának javulásában, felelősségük növekedésében, a demokrácia „játékszabályainak” gyakorlásában elértünk.

Az elmondottakból valószínűleg kitűnik, hogy az elmúlt években érzékelhető eredmények születtek az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében. Várható, hogy az ez évben sorra kerülő szakszervezeti választások során a szakszervezeti bizalmiak szerepének további növekedésével ez a fejlődés tovább fokozódik mind szervezetileg, mind tartalmilag.

1----'

— Az új szervezeti rend- S7,erben mennyiben változik, módosul majd a bizalmi szerepe?

— Azt hiszem, túlzás nélkül mondhatom, hogy az élet is igazolta a bizalmi hatáskör bővítésének szükségességét. Nőtt tekintélyük a dolgozók között, nagyobb a felelősségük, az állami, a gazdasági, a politikai vezetők is egyre jobban elismerik s igénylik mozgósító. segítő munkájukat az irányításban és az ellenőrzésben egyaránt. A mostani választások után szerepük, munkájuk annyiban módosul maid, hogy tevékenységük még elmélyültebbé, még gazdagabbá válik. Mint a bizalmi testület tagjai minden esetben véleményt mondanak majd a tervezett vállalati döntésekkel kapcsolatosan, egyetértésükkel lehet csak kialakítani a termelési, a gazdálkodási célkitűzéseket, a kollektív szerződéseket és ugyancsak velük együtt lehet majd a különböző bér- és szociális intézkedésekben is dönteni. Ezzel együtt tovább erősödik tömegkapcsolatuk, amely minden bizonnyal eredményesen hat majd a napi munkára és a közgondolkodásra is. Ezen kívül a bizalmi rendszer igen hatékonyan szolgálja a szocialista demokrácia erősödését, személyükben összekapcsolódik majd a döntéshozatal funkciója a végrehajtás funkciójával. Az eddiginél hatékonyabb bizalmi munka egyben a szakszervezeti vezetőknek is jelentős segítséget ad majd, mert a tagság véleménye a bizalmi személyén keresztül fejeződik ki.

— A Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata alapján 1980. április 1-től 1980. december I5-ig kell újjáválasztani a szakszervezeti szerveket és a tisztség- viselőket Megyénkben mikor kezdődnek meg a választások, és milyen új szervezeti változásokra kerül majd sor? ,

— A magyar szakszervezetek alapszabálya szerint ötévenként kell újjáválasztani a szakszervezeti vezető testületeket számvizsgáló bizottságaikat és a tisztségviselőket. A választások időtartamán belül— 1980. április

1. és május 31-e között a bizalmiak, az alapszervezeti testületek, 1980. június 1.— július 15. között az iparágiágazati középszervek és számvizsgáló bizottságaik, 1980. szeptember 1. és 30-a között pedig a szakszervezetek megyei tanácsainak a megválasztására kerül sor. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának újjává- lasztására várhatóan 1980. szeptember 6-án kerül sor, és 1980. decemberében ül össze a szakszervezetek XXIV. kongresszusa.

A választások során a fő figyelem az alapszervezetek felé irányul. A gyakorlati munka igazolta, hogy a szervezeti felépítésben túl sok az áttétel, tehát célszerű azon változtatni. A változás lényege, hogy megszűnnek a vállalati szakszervezeti tanácsok és az alapszerveéetek többségében a munkahelyi bizottságok. Az új szervezeti rendszer egyszerűbb és rugalmasabb lesz a réginél. Mindez azt jelenti, hogy magasabb szinten bontakozik ki a jövőben a szakszervezeti demokrácia. Az új szervezeti felépítésben döntő szerep jut a bizalmiaknak, valamint az alsóbb szinteken megválasztott szakszervezeti szerveknek. a munkahelyi bizalmi, az üzemi, a vállalati, az intézményi, a hivatali, az ipari nagyvállalati és a tröszti, a városi, a kerületi és a járási bizalmi testületeknek. További változás, hogy a taggyűlésnek két típusa lesz: az egyik az össze; vont, ahol a tagság egyszerre, egyidőben összehívható, másik a szakszervezeti csoportban tartott taggyűlés. Űj vonása a szervezeti felépítésnek a főbizalmi rendszer kialakítása. A vállalati, intézményi szb és bizalmi testületek titkárait a főbizalmiak, illetve a bizalmiak sorából kell választani.

— A választásokkal kapcsolatban mit ajánl elsősorban a dolgozók figyelmébe, g miben látja az új tisztségviselők legfontosabb feladatait és tennivalóit?

— Mindenekelőtt a rá; lasztások politikai célkitűzéseit, az ott meghatározott feladatokat Most nemcsak választunk, célunk egy nagy beszélgetés, egy nagy eszmecsere kialakítása is. A vá-. lasztás számadás is legyen» mégpedig nyílt és őszinte eszmecsere. Jövőbeni munkánk alapjait az MSZMP XII. kongresszusának határozatai képezik majd. A feladatok elvégzésében az egységes értelmezésnek, a fegyelemnek, az ésszerű érveknek és a meggyőző munkának kell dominálnia. Azt várjuk tagságunktól, hogy a választási munkából aktívan vegyék ki a részüket, nincs helye a közömbösségnek, a törvényekben biztosított jogaikat minden esetben gyakorolják a tisztségviselők. Válasszák a jók közül a legjobbakat, akik képesek érzékelni, kifejezni és intézni a dolgozók problémáit és kellő politikai bátorsággal kiállni- a jogos érdekek mellett. Olyanokat, akik képesek a magasabb szintű munkára, a mozgalom előtt álló feladatok végrehajtására.

A megválasztott tisztségviselőkre nem v£r könnyű feladat. A munkavégzés során fegyelmezetten és bátran kell szembenézni a gondokkal és a feladatokkal. Tudjanak alkalmazkodni a követelményekhez, legyenek az új iránt fogékonyak. Egyéni ■ munkájukban és maga/tartá- • sukban legyenek példamuta- • tők, mindig tudjanak áldozatot vállalni a közösségért. ; Tevékenységük során mindig , számíthassanak a dolgozók, ■ választóik, bizalmára, szere- tetére és megbecsülésére,

— Eredményes munkát kívánva, köszönjük az interjút!

' 1

Knós József t.

1980. március 16., vasárnap J