Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

A hordók mértékadója Gönc Egy felújított huszita ház A gönci hordó évszázado­kon át űrmértékül szolgált országszerte, sőt még a ha­tárokon túl is — nem utolsó­sorban lengyel földön. De miért éppen a gönci hordó lett ilyen mértékadó? Annyi bizonyos, hogy a Hegyalja borának fontos szerepe volt ebben! Hegyalja ugyanannak a Zempléni-hegyvidéknek a ke­leti, lépcsős szegélye, amely nek nyugati, a Hernád felé ereszkedő • peremlépcsője a Dűlő. Ez utóbbi részen ta­lálható Gönc, közel a szlo­vák határhoz. A XIX. század közepén keletkezhetett, ami­kor az Abaújvártól délre eső vidékre németeket telepítet­tek. tíz falut alapítva, kö­zöttük azt is. amelyik azután Gunch. Kunch — egy ízben Kunczelsdorf, ami tán a Kunz. azaz Konrád névre utal. — Gwnch, Gwncz stb. (A szerző felvétele) { névalakban tűnt fel az okle­velekben, tizedfizetési lajs- . tromokban. Éspedig először 1219-ben egy per kapcsán, amikor is négy gönci lakost tüzesvas-próbára Váradra idéztek. Kemény legények lehettek ezek a gönciek, mert kiállták a próbát, s ártatlan­nak találtattak! , Vára is volt valaha Gönc­nek. amely fontos helyen feküdt: 4 bortermő Hegval- ját Kassával összekötő ke­reskedelmi úton. Ráadásul épp ott csatlakozott emebbe a Telkibánya felől érkező út. A vár alatt Nagy Lajos király kolostort, s templomot alapított a pálos szerzetesek­nek. bizonyára volt mit a tejbe aprítaniuk a gönci pol­gároknak, hiszen Zsigmond király 1387-ben a minden ingó és ingatlan birtok he­Bélyeg­sarok Sok ország már megkezd­te, vagy most kezdi kiadni bélyegeit a február 13—24. között Lake Piacidban meg­rendezésre* kerülő téli olim­pia tiszteletére. A Magyar Posta már decemberben ki­adta az eseményről megem­lékező sorozatot és blokkot. Sokan nemcsak az esemény bélyegeit gyűjtik, hanem a témához igazodó bélyegzé­seket is. Nagyon keresettek lesznek az olimpia színhe­lyén működő alkalmi posta- hivatalok, ahol nyolcféle gé­pi emlékbélyegzést használ­nak az olimpia napjaiban a Lakó Piacidban feladott pos­tai küldeményekre. A kilen­cedik bélyegző használatára az utolsó napon, február 24- én kerül sor, amely már az 1984-ben Szarajevóban meg­rendezésre kerülő téli .olim­piai játékok előhírnökeként köszönti a majdani ese­ményt. ★ A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata tájékoztatása szerint gondozásában kiadás­ra kerültek az alábbi képes­lapok, melyek carte maxi­mumok készítésére alkalma­sak: a Michelangelo Buonar­roti, (1475—1564) Adám te­remtése c. blokkhoz, J. Ha- inzelmann rézmetszete rész­letéből a Thököly Imrét áb­rázoló képeslap, a Kovács Margit-kerémiákat bemuta­tó három bélyeghez megfe­lelő képeslap, a tájakat, vá­rosokat. bemutató 1 Ft-os bélyeghez a nyírbátori refor­mátus templomot (XV—XIX. sz.) és a fa harangtornyot (XVII. sz.) ábrázoló képes­lap, valamint a Krúdy-bé- lyeghez Gábor Móricz Krúdy, Gvulát ábrázoló portréja. A képeslapok igényelhetők carte maximum formájában a körökön keresztül és meg­vásárolhatók a Filateliai Vállalat üzleteiben, továbbá az arra kijelölt írószerbol­tokban. * ALKALMI BÉLYEGZÉ­SÉK: 25 éves a Balogh Adám Szakközépiskola feb­ruár 23., Vasvár. Magyar Tájékozódási Futó Szövetség országos értekezlete, február 23., Szeged I-es postahivatal. Dobó István kör bélyegbe- mutatóia, február 25., Buda­pest. Honvédelmi Miniszté­rium Karikás Frigyes Posta- forgalmi Szakközépiskola, iskolanap, március 20., Fo­nyód. BÉLYEGÉJDONSAGOK: — Európa: — AUSZTRIA: Az osztrák posta a bécsi Szt. Barbara-templom ikon­ját mutatta be karácsonyi bélyegén. Értéke 4 Sch. — FRANCIAORSZÁG: Újabb hat bélyeg a forgalmi soro­zatban Sabine képmásával. Értekek: 0,70, 1, 1,10, 1,30, 1.60 és 1,80 Fr. — GIBRAL­TAR : Gyermekévi kisívet adtak ki hat darab 12 p névértékű címletben. Vidám gyermekeket ábrázol a kis­ív. — LIECHTENSTEIN: A hercegség hazai havas tájait mutatják be három bélyegen 40. 70 és 150 rp értékben a Lake Piacidban rendezendő téli olimpia alkalmából. — NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Hat bélye­gen babákat mutatnak be kisívre nyomtatva. Az 1780- tól 1960-ig készült babák 10, 15, 20, 35, 50 és 70 pf cím­letű bélyegeken kerülnek be­mutatásra. Példánvszám 2 millió kisív. — PORTUGÁ­LIA: Hat bélyegen örökítet­ték meg a köztársasági moz­galom harcosait. Értékek: 5.50, 6.50. 10. 16, 19.5 és 20 E. — Bélvegpár mutatja be a nemzetközi egészségügyi szolgálat munkáját. Értékek 6 5.0 és 20 E. — SZOVJET­UNIÓ : Az űrutazás 175 na­pos világrekordját két ösz- szefüsgően nyomtatott bé- Ivee hirdeti. A bélvegen a Szaliut—6 űrállomás, vala­mint Liahov és Riumin. az űrutazást végrehajtó űrri'tó- táV látwók, — VATIKÁN: Hétórtókű bélveasnrozat je­lent meg a lateráni szer­ződé« megkötésének 50. év- fnrdnlőiára. me'v létrehozta a Vatikán Államot. — EN^V- Bélvegnnr íclent meg svaiéi frank illetve dollár ériéig Íréi. a nágai nemzetközi rtnn_ tnb'résáe murit-é «sárién el.­ti«zte*rt+é’— NévértékeV; o.nn 1,10 sfr, illetve 15 és 20 cent. Németi V, 1 Á cukor útja Üj, nagy teljesítményű cukorrcpakombájnt dolgoztak ki Csehszlovákiában, az Agrostraj mezőgazdasági gépgyárban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) tedeként kivetett adó fejében ezer- forintot és ötszáz hordó bort rótt ki a településre, de aztán „hű polgárainak, s vendég népeinek” a bort el­engedte. A következő század elején már mezőváros volt Gönc, mégpedig Kassa után a leg­nagyobb Abaúj megyében. Mátyás király vámmentessé­get adományozva „oppidum nostrum”-nak, a „mi váro­sunkénak nevezte. Száz év­vel később, 1570-ben Abaúj megye székhelyét is oda he­lyezték, s ott gyűlésezett a megye nemessége 1640-ig. Amikor 1772-ben Mária Terézia urbáriuma megszab­ta a szolgáltatásokat. Gönc­re évi ezer forintot vetettek Jii. s egyebek között — ami számunkra érdekesebb — kö­telezték szüretkor száz sze­dőt állítani és száz hordót le­fuvarozni a Hegyaljára. A városka számos céhének mesterei a környező hegyek dongára való fájából készí­tették a híres gönci hordókat, amelyeknek űrtartalma or­szágos mértékül is szolgált: a XVI. században 480, a XVIII. században 180, a múlt században pedig' 160 budai icce volt — így fogyott 407,24- ről 135,75 literre. Akit érdekel a híres hor­dók kisöcese. megtekintheti a múltjára sokat adó község­ben. Már sok éve ápolta e múltat egy kis falumúzeum a 1 'ácsháznál. Azóta arról is értesülhettünk, hogy a ha­gyomány szerinti huszita há­zak egyikét felújították. E ré­gi polgár-házak értékes em­lékei Gönc múltjának, noha annak ezeknél jóval régeb­bi tanúi is vannak. Minde­nekelőtt a templom, amely­nek barokk jegyei a renová­láskor elfedett gótikus épü­letet rejtik. Kívüle vár- és kolostormar-adványok is vannak a község területén. Németh Ferenc "Európában az ókorban, a középkor elejéig csak a mézet használták édesítő szernek. Nagy Sándor mace­dóniai király indiai hadjá­rata alatt ismerték meg a cukornádat, „amelyből a mé­zet a méhek segítsége nél­kül is elő lehet állítani”. Indiában először úgy hasz­nálták fel táplálkozásra a cukornádat, hogy megrágták és úgy szívták ki a cukros nedvet. Később kisajtolták a cukrot a nádból. A cukor­nád termesztése a Földközi­tenger vidékén alakult ki, de a spanyolok a Kanári­szigetekre is áttelepítették. Itt igen bő termést adott, úgyhogy ebben az időben Európát elárasztották „ka­nári cukorral”. Kolumbusz második útja alkalmával vitt cukornád-dugványokat Kö- zép-Amerikába. ahol szintén bő termést hozott. Európá­ban az első cukorfinomítót Angliában létesítették, Ma­gyarországon pedig Mária Terézia adott engedélyt Fiú­méban cukorfinomító építé­sére. Bár a cukor a XVI. szá­zadban már széles körben elterjedt, a nép számára sokáig elérhetetlen maradt drágasága miatt. Ez volt a fő oka, hogy más cukorfor­rást kerestek és meg is ta­lálták a répában. Egymás után épültek az első répa­cukorgyárak. és ennek a fej­lődéinek adott nagy lendüle­tet a napóleoni kontinentá­lis zár. Az 1800-as évek kö­zepén már több mint 400 cukorgyár működött Euró­pában. Régebben óriási kézimun­kaigénnyel járt a termesz­tése, ami természetesen a mai körülmények' között el sem képzelhető. Jöttek tehát a vetést, a növényápolást és végül a szedést elvégző gé­pek, amik lehetővé tették a nagyüzemi termesztést. Keresztrejtvény Dési Huber István szeresen dunántúli város. 50 Korj^ző rövidítése. 52. Terü­letmérték. 53. Kitűnő szín- művésznői (Elma). 54. Az . illendőség szabályaival meg­jegyező. 55. Kossuth-díjas költő (Lajos). 57. Ritka női Nyolcvanöt éve — 1895. február 6-án — született Dési Huber István festő­művész, aki autodidakta módon sajátította el a fes­tői ismereteket. Halála után posztumusz Kossuth- dijjal tüntették ki. Alkotá­saival emlékezünk a kiváló festőről. Vízszintes: 1. Vonzó, elbá­joló Vidék, táj jelzője. 5. Ocsúdik. 8. Ritka férfinév, április 25-én van a napja. 12. Éjszakai pihenőjét tölti. 14. Római tartomány volt, ma Puglia néven olasz tarto­mány. 16. A festő linómet­szet sorozata 1927-ből. 19. AAAAA. 21. Prósza; kukorica. 22. 1961—6g között az USA külügyminisztere (Dean). 23. Az egyik pesti kerület, 24. Bútor németül. 26, Rás- kai... ; kódexmásoló apáca volt. 28. Bővít. 30. Ünnepé­lyesen beiktat. 31. Női név. 32, Egyszer sem. 33. Kiváló futóatléta. 35. A szárnyasok nyelvén támadt kóros bőr- keményedés. 36. Vasúti ko­csit más vágányra juttat. 37. Amerikai mesefilm. 38. Ár­verésen az előző árnál töb­bet ígérők. 41. A ring egyik fele! 42. A rokonsághoz tar­toznak. 44. Köhögéssel járó állatbetegség. 45. Aminek az elérésére törekszünk. 46. Vám betűi. 47. Férfinév. 49. Fagylalt németül. 51. Dél- amerikai tevefajta. 53. Borí­tóüveg. 54. Magyarázat. 56. Becézett Rudolf. 58. Az ENSZ angol neve. 59. Visz- szafele ölt! 60. Kacat. 62. Régi súlymérték. 63. Az alku közepe. 64. Labda a háló­ban. 66. Görög szóösszetéte­lekben: új. 68. A rádium vegyjele. 69. A festő egyik szép tusrajza. 74. Pezsgő­gyártásáról híres olasz város Piemontban. 75. Vegytan. 76. Kezdetleges szervezetű élős­ködő pőkféle állat. Függőleges: 1. Dosztojevsz­kij regénye; ...testvérek. 2. Szovjet repülőgépmárka. 3. Spanyol, svéd és norvég autók betűjele. 4. Vét a tisztaság ellen. 5. Ékkel ha­sít. 6. Király franciául (ROI). 7. Gólya alakú, gázló ma­dár. 8. A festő korai képei­nek egyike. 9. Hálás szívvel emleget. 10. Sírdogál. 11. Jótékony latin szóval. 13. „Itt a kehely ........ (Uram L ászló király” (Arany J.). 15. Fővárosunk egyik része. 17. A munkáséletet ábrázoló képeinek egyike. 18. A vasúti talpfákat kővel tömöríti. 20. A festő egy másik híres rajza. 23. Szép festményei­nek egyike. 25. Nagy épít­kezés a Szovjetunióban. 27. Valamiből a legjobb. 29. Mint a vízszintes 64. számú sor. 34. A győzelem görög istennője. 36. Íróeszköz. 39. Fél cent! 40. Folyadék. 43. A francia kártya egyik.szí­ne. 46. Csodálkozik. 48. Két­név. 59. Zöldeskékbe játszó szürke szín. 61. Minőségel­lenőrző-szerv. 64. Lóbiztatás. 65. Becézett Sámuel. 67. In­dítéka. 70. Nagy Tamás. 71. Félig vége! 72. Kínai hossz­mérték. 73. Káté! H. J. A január 25-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: „Nem rázza a szél a fa galy- lyát / Nem fut le a völgybe az ér I Most járja be nagy birodalmát / A zord fagy a téli vezér /,” ★ A helyes megfejtést be­küldők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Bár­sony Sándor Bélapátfalva, Baklarz Péter Gyöngyös, Papp Mariann Eger, Megye­ri Róbert Abasár, Árnyas Lajosné Lőrinici. A könyve­ket postán küldjük el. MAI műsorok; KOSSUTH 8.37 Dvorzsák: II. szimfó­nia. 9.33 Lánc, lánc, e&z- teriánc ... 9.53 Lottósorso- lás. 10.05 Hétszinvirág. 10.35 Az én lakásom. 10.40 Schu- bert-kvartett. 10.59 Lottó­eredmények. 11.00 Gózon Gyula. 12.20 Ki nyer ma? — Balassagyarmaton. 12.35 Hétvégi panoráma. 13.57 Egy ormánsági nótafa: Sta- nics Mihály. 14.11 Operett­felvételek. 14.44 Magyarán szólva ... 15.10 Kórusok. 15.28 Dominó. 16.05 Hu­szas stúdió. 17.09 Népi zene. 17.35 Láttuk, hallottuk. 18.00 Croce-madrigálok. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Féltékenység. 20.28 Bellini-ciklus. PETŐFI 8.33 Sláger múzeum. 9.21 Harminc perc alatt a Föld körül. 9.53 Lottósorsolás, 10.00. Zenedéiéi ötit. 11.45 Tánczenei koktél. 12.33 Édes anyanyelvűnk. 12.38 Népi muzsika. 13.15 Nők­ről nőknek. 14.00 Kettőtől ötig ... 17.00 Mindenki is­kolája. 17.30 ötödik sebes­ség. 18.33 Operettfinálék. 19.12 Pop-műhely. 20.00 Régi nóta, híres nóta. 20.33 Embermesék. 21.32 A teg­nap slágereiből. 22.20 Né- s pi zene. 23.15 Zenés játé- * •kokból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Kulturális körkép. Műve­lődés művelődési ház nél­kül. Szerkesztő: Antal Mag­da — 17.40 Emberek, utak, járműve^ — A gyalogo­sokhoz szólunk ... Látoga­tás az egri baleseti sebé­szeten ... Szerkesztő ripor­ter: Imreh József — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Egyedülálló szénszál­lítása rendszer Lyukóbá- nyán — Szlovák tannyelvű általános iskola épül Sá­toraljaújhelyen) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 8.05 Tévétoma, 8.10 Iskola- tévé. 14.50 Iskoláiévá, (ism.). 16.35 Gyémántok (dók. film). 17.20 Játék a betűkkel. 17.45 Mindenki közlekedik... 18.00 Dél­alföldi krónika. 18.35 öt perc meteorológia. 18.40 Akik bátran kezdeményez­ni... 19.10 Tévétoma. 19.15^ Esti mese. 19.30 Tv-hínadó. 20.00 Delta. 20.20 Pénzt Marijának (tévéjáték). 21.40 Mese és valóság. Szilágyi János riportfilmje. 22.20 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 19.10 -Mindenki közleke­dik ... 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vörös és fekete (szov­jet filmsorozat). 21.00 öt perc meteorológia. 21.05 Tv-hínadó 2. 21.25 „Európa" 12” .MmüsősG) 1980. február 1., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom