Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

Á verseny ereje RENDSZERESEN FIGYE LEMMEL kisérem a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny híreit, esemé­nyeit. A felajánlások, a plussz tonnák, a minőség ja­vítására, a határidők lerövi­dítésére tett vállalások mö­götti erőfeszítéseket latolga­tom. Jön a hír: az egyik bá­nyánkban néhány ezer ton­nával több szenet küldtek a felszínre a bányászok. Sok-e ez? Mennyi erőfeszítésébe, veritékcseppjébe, törődésébe' került ez az ott dolgozó em­bereknek? És vajon mennyi fejtörést okozhattak kitalá­lóiknak az újítások? Hány kilométerrel .többet szalad­gálnak a szövőnők a gépek között, hogy néhány száza­lékkal csökkentsék a selej- tet? A munkaversennyel egy­idejű az a tapasztalat, hogy az eredményeket nagyon ne­héz mérni, még nehezebb összehasonlítani. De hát a verseny mégiscsak verseny, ezért szükséges valamiféle sorrendet kialakítani, vállal­va a megítélés szubjektivitá­sát, azt, hogy az egyes erő­feszítések még ugyanazon a munkahelyeken is csak na­gyon nehezen vethetők össze egymással: mennyivel ér többet az aranykoszorú az ezüstnél? Milyen anyagi vagy erkölcsi mértékegység­ben lehet kifejezni a kettő közötti különbséget? Ezzel egyáltalán nem a verseny mai értékelésének gondjait kívántam felidézni. Inkább azon töprengek, hogy vajon jó-e az a gyakorta előforduló sztereotip megfo­galmazás: szocialista címért, borz-, ezüst-, vagy aranyko­szorúért versenyző brigádok. Persze a vállalások között a brigádnaplókban mindig meghatározzák azt is, hogy milyen helyezést szeretne el­érni a versenyben a kollek­tíva, de a fő célja mégis az, hogy lelkesedésétől, tehetsé­gétől és szorgalmától füg­gően minél hatékonyabban járuljon hozzá munkahelyi feladatai megoldásához. A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny érté­keléseiben mindig ott szere­pel az a tény, hogy a mosta­ni vállalások minden koráb­binál jobban követik aktuá­lis gazdaságpolitikai céljain­kat. A felajánlások elsősor­ban a termelés gazdaságos­ságának és minőségének ja­vítására irányulnak. Űj kez­deményezések segítik az ex­porttervek megvalósítását; a beruházások befejezésének meggyorsítását, a műszaki,' technikai haladást. Mindezek a tények adatokkal, tények­kel kifejezhetők, bizonyítha­tók. De viszonylag kevés szó esik manapság arról, hogy mi van ezek mögött a szá­mok mögött? A MUNKAFELAJÄNLA SOK egyértelműen azt tanú­sítják, hogy a dolgozók ál­talános egyetértésével talál­kozott az MSZMP Központi Bizottságának felhívása a munka termelékenységének javítására, a termelés jöve­delmezőbbé tételére, a nép­gazdaság exportképességének fokozására. A dolgozók nagy többsége nemcsak azt értet­te meg, hogy eddig elért eredményeinek megszilárdí­tásához, haladásunkhoz a korábbinál jobb munkára van szükség, hanem azt is, hogy mindez változó szemlé­letet, munkastílust is köve­tel. A vállalások nem csu­pán a verseny részvevőinek szocialista elkötelezettségét, cselekvőkészségét, lendüle­tét bizonyítják, hanem 1 azt is, hogy megértették; saját eszközeiket, lehetőségeiket fi­gyelembe véve hogyan segít­hetik a legjobban központi céljaink megvalósítását. Persze az ilyesfajta megfo­galmazás túlságosan is som­más. Ha az ember tovább lapoz az újságokban, nem csupán jó híreket talál. Baj van a kooperációval, a mun- ■ kafegyelemmel, a minőség­gel, sok tervcélunkat nem sikerült teljesítenünk és so­rolhatnánk még hosszan to­vább azokat a bajokat, ame­lyek évek óta napirenden vannak, s amelyektől csak nagyon nehezen tudunk ki­lábalni. Hogy is van ez? Az egyik oldalon elkötelezettségről, cselekvőkészségről beszélünk és soroljuk a verseny ered­ményeit, a másikon pedig Perzsák az NSZK-ba Eredményes esztendő a háziipar mögött Sikeres évet zárt az egri háziipari szövetkezet. Az el­múlt esztendőben lényegesen túlteljesítették tervüket', sőt — mint megtudtuk — az V. ötéves terv végére tervezték csak azt a 14 millió forintos exportot, amit még egymil­lióval megtoldva már 79-re teljesítettek. A különböző műhelyekben, illetve otthon dolgozó tagok munkáiból mintegy 4 millió forint érté­kűt szállítottak a nyugati piacokra. Ezek közül is leg­keresettebbek a perzsasző­nyegek, melyek javarészt a gyöngyösi részlegben készül­nek, s melyeknek legnagyobb vásárlója a Német Szövetsé­gi Köztársaság, Svájc. és Franciaország. Nyugatnémet kereskedők viszik a külön­böző konfekcióruhák zömét is. A kötöttáruk vásárlója Csehszlovákia, és a Szovjet­unió, de ezekből a termékek­ből, csakúgy mint a fali szőnyegekből, dísztárgyakból, bútorokból számottevő meny- nviség jut a belföldi vásár­lóknak is. Annak ellenére, hogy a jó minőségű termé­kek ára alacsony — hisz pél­dául az ország legolcsóbb gyermekheverői itt készül­nek — a 75 és fél millió ter­melési érték mellett 12 mil­lió forintos nyereséget is El­könyvelhettek maguknak. Elkészültek, és aláírták az idei év első felére szóló szer­ződéseket is. A január 1-től megváltozott szabályozók és árak nyomán azonban csak most tudtak a tervek össze­állításához kezdeni. Az min­denesetre biztos, hogy a jö­vőben még inkább töreked­niük kell a gazdaságtalanul készülő termékek megszünte­tésére. ugyanis az új gazda­sági feltételek mellett még egy ilyen megbízható szö­vetkezet sem bírja el a veszteséges áruk gyártását. Drágábbak az alapanyagok, viszont a háziipar termékei­nek ára mintegy 10—15 szá­zalékkal alacsonyabb lesz, mint az elmúlt évben. Ha pedig mindezek ellenére még a rendkívül igényes export­piacot is meg akarják nyer­ni, számtalan belső intézke­dést kellett és kell megva­lósítani. Megtörtént a munkaerő fe­lülvizsgálata, sőt az elmúlt évben még a legkorszerűbb módszerekkel a munkaidőki­használást is vizsgálták. Egyelőre azonban igen nagy gondjuk a háziipariaknak, hogy jogilag egyetlen szövet­kezeti tag munkaviszonyát sem bonthatják fel. viszont vannak olyan területek, ahol nem. tudnak munkát adni dolgozóiknak. Különösen most. hogy csökkent az ér­deklődés a különböző hímzé­sek, faliszőnyegek iránt, így ezek a részlegek alig tudnak munkához jutni. Ennek elle­nére most dolgoznak bizo­nyos átcsoportosításon és megszülettek a tervek a ter­melékenység gyorsabb ütemű növelésére is. arról panaszkodunk, hogy sok helyütt gondok vannak a munkafegyelemmel, hogy egyes termékeink minősége csapnivaló, hogy hányán és hányféleképpen szegik meg szocialista erkölcsi normáin­kat. Végül is melyik kép tükrözi igazából a valósá­got? Mindkettő. Egyre inkább tény, hogy a szocialista mun kaverseny morális és politi­kai hajtóerő, amely nagy­mértékben hozzájárul gazda­ságpolitikai céljaink megva­lósításához, a szocialista szemlélet fejlesztéséhez. Ugyanakkor az emberek gondolkodásában még kísért a múlt, még hatnak a régi, mai valóságunktól idegen erkölcsi normák. Sőt, te­gyük hozzá, ebben nemcsak a múltunk kísért, számos napjaink szülte káros szem­lélettel és gyakorlattal ta­lálhatjuk szembe magunkat. A lendület és a visszahúzó erő tehát egyaránt létezik társadalmunkban. eredmé­nyeink és gondjaink nagy ré­sze e kettőségből ered. AZZAL KEZDTEM, hogy a szocialista munkaverseny eredményeit nagyon nehéz tonnákban, forintokban mér­ni. Még ennél is nehezebb azt meghatározni, hogy a verseny mennyivel és ho­gyan járul hozzá a szocialis­ta erkölcs, a személyi képes­ségek. egyéniségek sokoldalú kibontakoztatásához. Nem le­het mérni azt sem, hogy mennyire változtatja meg az emberek szemléletét, meny­nyire formálja gondolkodá­sát. Mégis, a munkaverseny egész történetén végigvonuló tapasztalat az, hogy dolgozó százezrekben fejleszti a szo­cialista szemléletet. Az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi irányelveiben is megfogal­mazódott az a cél: a társa­dalmi élet minden területén fejeződjék ki jobban, hogy a munka a legfőbb értékmé­rő. Ennek jelképe, dolgo­zóink erkölcsi, politikai tu­datosságának fokmérője az, hogy munkaversennyel ké­szülnek a kongresszusra és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Eddig elért eredményeik jelzik és iga­zolják, hogy mennyi tarta­lékunk van még kihasználat­lanul a termelésben, s jelzik azt is. hogy mennyi erkölcsi erő van az emberekben. A munkaverseny a hármas jelszó jegyében ez utóbbit is segíti felszínre hozni, s gaz­dagítja résztvevőinek egyéni­ségét. szocialista elkötelezett­ségét Karcagi László Tervez a tsz: zöldség, tej, sertéshús Tovább gyarapodik a hevesi Rákóczi Országosan megbecsült, jó hírnévnek örvend a 4500 hektár szántón gazdálkodó Hevesi Rákóczi Mgtsz, amely- ríek zárszámadó közgyűlésé­ről pénteki lapszámunkban adtunk hírt. Az ..egy­szerű” fogyasztó számá­ra ez annyit jelent, hogy na­gyon sokan tudják: sok zöld­ség innen kerül ki, messzi piacokra, boltokba jut el in­nen a paprika, a paradicsom, a dinnye. Kérdés, hogy az új esztendőben, illetve a jövő­ben is számithatunk-e a kö­zös gazdaság nagyarányú zöldségtermesztésére, és ezen túlmenően: hogyan, milyen­nek tervezik az 1980. évi gazdálkodást? — Elöljáróban azit szeret­ném elmondani — kezdte tá­jékoztatóját Kiss József ter­melési elnökhelyettes —, hogy idei terveink természe­tesen szerves részét képezik ötéves középtávú tervünk­nek, arhely 1975-ben készült el. Ekkor határoztuk el és tettük tervezésünk közép­pontjába, hogy zöldségre és vetőmag-termesztésre szako­sodnak. E tervünk végrehaj­tását a különböző idősza­konként kijött gazdasági sza­bályozók olykor módosítot­ták, befolyásolták, de alap­vetően nem változtatták .meg. Ezek ellenére — vagy ha úgy tetszik: éppen ezért — az akkori elképzelésekhez képest egy jelentős változás történt, a tervezettnél is na­gyobb mértékben növeltük a zöldség-vetésterületünket.. Így az 1980-ra tervezett 800 hektár helyett már tavaly 950 hektáron termesztettünk zöldséget, és ez — a gazda­sági ösztönzők hatására most is igy lesz. Fűthető fólia Természetesen ezek után kérdés, mennyiben meghatá­rozó — mert annak kell len­nie — ez a tény a tervezés szempontjából? Erről szólva Kiss József ismételten fel­hívta a figyelmet arra, hogy hatalmas területről van szó, ráadásul a kertészeten belül nyolcezer hektáron fűthető fóliasátor-területet alakítot­tak ki. Így, ehhez igazodva és ennek megfelelően ala­kult ki a termelőszövetkezet gépesítése, ehhez kapcsolódik egy sor beruházásuk. Vagyo­ni vonatkozásban is igen je­lentősek ' ezzel kapcsolatban a zöldségtermesztési célgé­pek, az állóeszközök, a táro­lóépületek stb. Mindez pedig csak rész az egészben, hiszen hasonlókép­pen fontos a termelőszövet­kezet szántóföldi kertészete és az állattenyésztés, ezek vonatkozásában azonban ke­vesebb az eltérés a középtá­vú tervtől. Mindkét termelé­si ágazatban ugyanis már évekkel ezelőtt kialakultak a megfelelő arányok. így itt a tervezés gyakorlatilag csak kisebb módosításokat jelent a korábbi évekhez kapcso­lódva. Ami pedig a tervünk tu­lajdonképpeni célja — tért a „lényegre” az elnökhelyet­tes — az természetesen a termelés javítása. Lehetősé­geink, valamint az ösztönzők és megszorítások maximális figyelembevételével úgy ter­vezzük. hogy termelési ér­tékünket ebben az évben hét százalékkal emeljük. Hogy ez forintban mit jelent, azt könnyű kiszámítani a múlt évi eredményből, amikor is 170 millió volt a termelési értékünk. Az idei tervünk tehát kereken 182 millió fo­rint. Felmerül a kérdés, hogyan valósítható meg ez a nagy vonalú vállalkozás? — hi­szen ismeretes, hogy egy sor ármódosulás-emelkedés igen érzékenyen érintette terme­lőszövetkezeteinket, így a hevesi Rákóczit is. Ennek megértéséhez, mint Kiss Jó­zsef elmondotta — ismerni kell néhány „részletkérdést”, így azt, hogy az összterven belül ez évben különösen ki­emelt szerepet szánnak az állattenyésztés és a tejter­melés nagyarányú fejleszté­sének. A hízósertés-nevelés 15, a tejtermelés 30 száza­lékkal nő ebben az évben. Utóbbival kapcsolatban azért döntöttek így a termelőszö­vetkezet vezetői, mert a gaz­dasági ösztönzők 30 százalé­kig helyeznek kilátásba tej­prémiumot, ennél nagyobb­ért pedig már nem. Ami a sertésállományt illeti: a ré­git tavaly lecserélték, és vá­sároltak helyette 240 kitű­nő húsarányokkal és te­nyésztési tulajdonságokkal rendelkező „kahib” kocasül­dőt. A száműzött olaj A terv másik, nem kevés­bé fontos célja az önköltsé­gek csökkentése, a gazdasá­gosabb termelés. Ennek megvalósítása érdekében fe­lülvizsgálták a különböző költségnemeket, így az ener­giára, a műtrágyára, a nö­vényvédő szerekre, az alkat­részekre fordított kiadásokat és mindazt a területét, ahol eddig nagy kiadásokat kel­lett elkönyvelni. Alaposan megvizsgálták, hol milyen hatékony a felhasznált (be­fektetett) anyagok megtérü­lése, és számos olyan terüle­tet találtak, ahol lényegesen több volt az anyagfelhaszná­lás, mint amennyi indokolt lett volna. E felmérések alapján már eddig is számos intézkedés született, amelyeknek vezé­re a szakszerűség és a célszerűség. Az energiataka­rékosság érdekében például valósággal dekára tették az áramfogyasztást, minden egyes fogyasztóhelyet meg­Laboratóriumi berendezések A Labor Műszeripari Müvek 1. sz. Esztergomi Gyára or vosegészségügyi, vegyi, me­zőgazdasági laboratóriumi be­rendezéseket és komplett la­boratóriumokat gyárt. A gyár az idei évtől a Dunaújvárosi Kohászati Müvek rozsda mentes ötvözetét használja fel, ez éves szinten mintegy huszonötmillió forint deviza­motr'akaritási jelent. (MTI fotó — ’ s János felv. — KS) néztek, s mindazt kiiktatták az áramkörből, amelynek megléte nem volt eléggé in­dokolt, illetve gazdaságos. Ami pedig az erősen meg­drágult olajat illeti, azt szinte száműzték a szövetke­zetből. Mivel pedig korunk egyik legnagyobb problémája szer­te a világon az olaj, érde­mes közelebbről is megvizs­gálni, hogy egy ilyen ered­ményesen gazdálkodó, „gaz­dag” tsz-ben mennyire apró­lékos takarékossági intézke­déseket höztak. Mindenek­előtt megállapították, hogy ezt az energiahordozót há­rom nagy területen, az erő­gépeknél, a terményszárító­nál és a fóliaitelep fűtésénél használják fel. (Negyedik, kisebb olajíögvasztó területet a helyiségek, 19 műhely fű­tése jelentett, ezeket február 1-töl olcsóbb tüzelővel fű­tik.) Az erőgépek üzemeltetésé­vel kapcsolatban géptípuson­ként meghatározták az egy­ségnyi munkára eső üzem­anyag fogyasztást, és ennek megtartásában erőteljes anyagi ösztönzők életbe lép­tetésével tették érdekeltté a gépkezelőket. A szárító üze­meltetésénél jelentős ener­giamegtakarítást érnek el az­zal, hogy például eleve olyan kukoricafajtát választanak, amely korábban érik, és így lényegében még „száron” szárad, könnyebben leadja a vizet. Ily módon az átlago­san 30—35 százalék víztar­talom 20—25 százalékra csökkenhet. Ugyancsak a ki­adások csökkentése érdeké­ben átalakítják a szárítót a drága fűtőolajról a lényege­sen olcsóbb „pakura” tüzelő­olajra. Ami pedig a termelőszö­vetkezet immár szép hírnév­re szert tett fóliatelepét il­leti, ott a korán üzemelőket dupla takarással látták el, és ez önmagában mintegy 40 százalék fűtőenergia-megta- karítást jelent. Jó szakmai fogós, hogy a korai paradi­csomot nem a nagy területét igénylő ritkavetéssel, hanem tűzdeléssel szaporítják, és a „bölcsőként” szolgáló ládák­ból csak már megerősödve, április elején ültetik ki. És sorolhatnánk tovább az öt­letek hosszú sorát, amelyek megvalósítása végül is — joggal remélik — horribilis összegek megtakarítását je­lenti majd a termelőszövet­kezetnek. Iparvágány Ezzel függ össze beruházá­si tervük is. Ebben a ro­vatban most 27 millió forint szerepel, megoszlás szerint ebből 8 milliót gépekre, 19- et épületekre szánnak. Utób­bi kapcsán eleddig egyedüli vállalkozás indul meg a me­gyében: agrokémiai közpon­tot építenek — iparvágány­nyal. Eme hatalmas beruhá­zás első lépcsőjeként tízezer tonna kapacitású (ezer va­gon) műtrágyatároló épül. Másrészt ebből az összegből korszerűsítik hagyományos sertéstelepüket, amelynek eredményeként áttérnek a „batéliás” tartásra. Ez azt jelenti, hogy korlátok közé szorítják a hízókat, és ily módon a termelés mégha romszorozódik. Ugyancsak egyedülálló vállalkozás a megyében, hogy tisztító- és csávázótelepe' építenek a vetőmagtermelés- hez. Végezetül pedig — egyetlen mondat erejéig — kanyarodjunk vissza a zöld­ségtermesztéshez. Az itt fo­lyó munka érdekében olyan — nagy teljesítményű gépe' vásárolnák, amely nemcsak méret, de szin szerint is ősz tályozza a paradicsomot, és ez a tervezett zöldségexport fokozásának egyik kitűnő eszköze lesz. B. Kun Tibor Nwwmfö 19S0. február 9„ szombat I

Next

/
Oldalképek
Tartalom