Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Amerikai vendég Pakisztánban Brzezinski, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója Iszlámábádban tárgyalt Ziaul Hak el­nökkel. Rövid időn belül ő a harmadik — és aligha­nem leg'fonlosabb — látogató a pakisztáni főváros­ban: Lord Carrington brit és Huang Hua kínai kül­ügyminisztert követte. A nemzetbiztonsági főtanács­adó utazása a nemrég deklarált Carter-doktrína egye­nes következménye. Ennek a doktrínának, amelynek az amerikai elno’" a névadója, de Brzezinski az ihle- tője. egy sajátos koncepcióbeli visszakanyarodás a lé­nyege. A Truman-, az Eisenhower-, majd a Johnson- doktrína az amerikai csapatok nyílt beavatkozását helyezte kilátásba (és valósította meg Libanontól Do­minikán át egészen Vietnamig) .,az amerikai érdeke­ket veszélyeztető kihívás’’ —, illetve a Washington által annak minősített helyzet — esetére. A vietnami vereség sokkjában a sorban a Nixon-doktrina követ­kezett. Ez azt hirdette, hogy amerikai csapatok rész­vétele nélkül, egy-egy térség kulcsországának felfegy- zésével kell megvédelmezni az Egyesült Államok ér­dekeit. A Közép-Keleten ez a kulcsország a sah re- zsirnje volt — ennek látványos bukásával szűnt meg létezni a Nixon-doktrina. Carter — Afganisztán ürü­gyén. de egy jóval korábbi döntés alapján! — hagyo­mányos kongresszusi üzenetében meghirdette a maga doktrínáját, ami részben visszakanyarodik az ameri­kai katonai beavatkozás kilátásba helyezéséhez, rész­ben megtartja ..a kulcsország-koncepció” egyes ele­meit is. Ilyen szempontból lett Irán kiszemelt utód a ■ Közép-Keleten, e fontos térségben Pakisztán, újból j bizonyítva azt a régi igazságot, mennyire kell komo- j lyan vennie a világnak a Fehér Ház emberi jogokkal j kapcsolatos kampányát. Hak tábornok ugyanis katonai j puccsal döntötte meg — majd felakasztotta — Zulfi- ■ kar AK Bhutto miniszterelnököt, szétverte a ma is j legerősebb politikai tömörülést, Bhutto pakisztáni : néppártját és többször elhalasztotta — legutóbb már ■ „bizonytalan időre" — a megígért választásokat, j Amikor ráadásul ez a Pekinggel kitűnő kapcsolatokat : fenntartó rezsim úgy döntött, hogy nukleáris légy- j vert készít, a washingtoni—iszlamabadi kapcsolatok j alaposan lehűltek. De csak nagyon rövid ideig. Wa- : shingtonban a „geopolitikai nézőpont” bizonyult dön- j tőnek. A felfüggesztett támogatást 400 millió dolláros, j „gyorssegéllyel” toldották meg, és mind politikailag, j mind anyagilag-katonailag megerősítették a kontinens j egyik legnépszerütlenebb emberét. Ez a Brzezinski- j látogatás lényege. A magyar televízió nézői is láthatták azt a felvé- ■ telt. amelyen a nemzetbiztonsági főtanácsadó pakisz- : tani területen, az afgánellenes diverzánsok egyik tá- : borából távcsöves puskával a kezében, kémleli a ha- ■ tár túloldalát. Nemcsak kép ez: több annál: jelkép. j Harmat Endre • Portugália Kilenc hónap Az első esztendő megszab­hatja az egész évtized mene­tét — vallják a babonások. Portugália az új évvel nem­csak új dekádba lépett, ha­nem — sokan hiszik — új korszakba is, illetve talán — a haladó erők reményei sze­rint — csak új időszakba. Hiszen tény. hogy az 1974. évi áprilisi forradalom óta először kaparintotta kezébe a kormányrudat a jobboldal, de egyelőre csak októberig szól a mandátuma: Az őszi menetrendszerű választáso­kon ugyanis még megfordul­hat a reakciós restauráció tendenciája, s eldőlhet: mer­re tart majd Portugália a nyolcvanas években. Megosztott baloldal Mert az ma már nem két­séges, hogy a következő hó­napokban hátrafelé halad. A jobboldali pártok szövetségé­nek kinyilvánított szándéka az. hogy minél többet sem­misítsen meg azokból a ha­ladó vívmánvokból. amelye­ket öt és fél esztendő alatt, súlyos harcok árán értek el az ország dolgozó tömegei. toMmsáth 1980. február 5., kedd baloldali pártjai. Jól tudjuk, hogy a haladó változások, a hagyományos kapitalista ala­pokat csorbító törvények, rendelkezések szilárdabbak is lehettek volna, ha az áp­rilisi fordulat után a balol­dal különböző erői összefog­va, együttműködve valósít­ják meg országátalakító ter­veiket. A Szocialista Párt vezetői azonban nem voltak hajlandók kompromisszumot kötni a többi baloldali áramlattal, elsősorban pedig a kommunistákkal. így bár az elért eredmények jelentő­sek, törékenyek is, amint ez már az elmúlt másfél év jobboldali offenzívája során nemegyszer megmutatkozott. A decemberi soronkívüli választás végeredményébe, tehát a szociáldemokrata­centrista szövetség győzel­mébe mindenképpen alapo­san belejátszott a baloldali egység hiánya. Ennek követ­kezményeit az új kormány a következő tíz hónapban szeretné a maga javára ka­matoztatni. Kettős céllal. Az egyik a jobboldal alapvető vonala: visszatérni a tőkés rend klasszikus megoldásá­hoz. A másik taktikai cél: most kell megvetni egy újabb választási győzelem, tehát a további ötéves kor­mányzás alapjait. Brzezinski géppuskával Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági föta nácsadója az afgán—pakisztáni határon egy géppuska irányzékán keresztül figyeli az afgán határt. (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) Szovjet — kambodzsai tárgyalások Hétfőn a Kremlben meg­kezdődtek a szovjet—kam­bodzsai tárgyalások. A tár­gyaló küldöttségeket szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, kambodzsai részről Heng Samrirt, a Kambodzsai Nem­zeti Egységfront Központi Bizottságának elnöke, a Né­pi Forradalmi Tanács elnö­ke vezeti. Heng Samrin kije'entette, hogv Kambodzsa kész tár­gyalásokat kezdeni, meg­nemtámadási szerződést köt­ni kétoldalú alapon Thai­földdel. Malaysiával, Indoné­ziával, a Fülöp-Szigfetekkel, Szingapúrral, hogv Délkelet- Á7*fA a bélié, a függetlenség, a szabadság, a semlegesség, a stabilitás és a felvirágzás övezetévé váljék. V Baniszadr letette a hivatali esküt Iran elutasít minden külföldi beavatkozást TEHERÁN Abol Hasszán Baniszadr, Irán elnöke hétfőn letette a hivatali esküt Khomeini aja- tollah, az -ország vallási-po­litikai vezetője előtt —, je­lentette adását megszakítva a teheráni rádió. Baniszadr a január 25-én tartott elnökválasztáson meg­szerezte a szavazatok 75.szá­zalékát. Ö lett az. Iszlám Köztársaság első elnöke, Irán első választott államfő­je. A francia egyetemen végzett közgazdász már Khomeini párizsi száműzeté­se idején felhívta a figyel­met magára, mint az ajatol- lah egyik legbefolyásosabb követője. Abol Hasszán Baniszadr, Irán megválasztott elnöke felszólította honfitársait, „hogy védjék meg a forra­dalom szellemét, az ország egységét és az iszlám kultú­rát”. A várakozásokkal el­lentétben Baniszadr beszé­dét nem arra használta fel, hogy napi politikai kérdé­sekkel foglalkozzon és fel­vázolja a jövőre vonatkozó politikai elképzeléseit. Ezzel szemben az iszlám vallás szerepéről beszélt, hangoz­tatva, hogy az „iszlám for­radalom nem ismer határo­kat, s csak akkor győzedel­hátra Hogy miként képzelik ezt a gyakorlatban, az kivilág­lott a Sa Carneiró-kabinet parlamenti vitára bocsátott programjából. A taktikus szociáldemokrata pártvezér nyilvánvalóvá tette: módosí­tani akarja a földreformot, korlátozni szeretné az álla­mi szektort, hogy mindenütt egyeduralkodóvá tehesse a magánvállakozást. ami per­sze nem jelent mást, mintáz ország gazdasági gondjainak a tőkések és földbirtokosok érdekeit szolgáló „megoldá­sát”. Nem lehet kétséges ugyan­is, hoav ez elsősorban a dolgozók rovására megy vég­be a városban és falun egy­aránt. A milliós munkanél­küliséget alighanem újabb elbocsátások növelik majd, s rendkívül megnehezül a munkások bérharca. Továb­bi áremelkedésekre is szá­mítani lehet \— Portugáliá­ban eddig is az egyik leg­magasabb volt az inflációs ráta Európában. Ki veszít ősszel? Mindez persze nem lehe­tett váratlan senki számára. A Soares-féle szocialista kormányzás határozatlansá­ga, ingatagsága termelte ki meskedik, ha az elnyomottak felszabadulnak”. Az iráni forradalom kü­szöbönálló évfordulója al­kalmából nagyszabású ün­nepségsorozat kezdődött hét­főn Teheránban. Az ünnep­ségek keretében az irániak megemlékeznek Mohamed próféta születésének évfor­dulójáról. valamint a/, isz­lám időszámítás XV. évszá­zadának kezdetéről. Irán. legfőbb vezetője éles támadást intézett az Egye­sült Államok és Izrael ellen. Hangsúlyozta, hogy országa továbbra is fokozott támoga­tásban részesíti a palesztin népet és támogatást nyújt valamennyi felszabadító mozgalomnak, ha azok tör­vényes jogaikért harcolnak. A néphez intézett üzeneté­ben Khomeini arra szólítot­ta fel a muzulmán országo­kat, hogy „keljenek fel és védelmezzék meg az iszlám jogos követeléseit”. Élesen elutasított mindenfajta kül­földi beavatkozást Irán bel- ügyeibe és arra hívta fel követőit, hogy „óvakodjanak a nyugati és keleti szuper- hatalmaktól”. Az afganisztáni esemé­nyekről szólva Khomeini „megszállásról” beszélt, hoz­zátéve, hogy Irán „minden szükséges segítséget megad afgán testvéreinek”. Tisztogatás és változások Kínában PEKING Kína-szerte megkezdődött az1 a folyamat, amelynek cél­ja a párt-, az állami és a ka­tonai vezetés megtisztítása a Hua Kuo-feng vezette KB vonalát és politikáját ellen­ző, hátráltató és szabotá­azt az elégedetlenséget, amely a középrétegek jelen­tős részét a jobboldali pár­tok felé sodorta. Az egysze­rű választótól oktalanság lenne elvárni, hogy előre lás­sa egy jobboldali kurzus minden veszedelmét. Ö csak változást akar, mert egyre nehezebben él a válsággal küszködő országban. S ez a tényező lehet az egyik motí­vuma a haladó erők opti­mizmusának. ami az őszi vá­lasztásokat illeti. Hiszen a Sa Carneiro-kormány aligha képes pár hónap alatt jelen­tős javulást elérni a portu­gál viszonyokban. A töme­gek elégedetlensége pedig fokozódni fog. s könnyen le­het, hogy októberben ép­pen a kormányzó erők ellen fordul. Ahogy még a decem­beri választások előtt jósol­ták egves szakértők: Portu­gália olyan rosszul áll, hogy aki most nyer, az veszít jö­vőre. Addig azonban még ke­mény politikai csatározások várhatók. A kormány máris bejelentette például, hogy választási reformot akar, ami nem jelenthet mást, mint agresszív adminisztra­tív lépést a baloldal októ­beri esélyeinek csökkentésé­re. Ebben döntő szerepe le­het annak is, hogy meny­nyit sikerül megsemmisíte­nie a jobboldali hatalomnak a legalapvetőbb forradalmi vívmányokból. Mert ezen fordulhat meg az ország jö­vője. nemcsak a következő évtizede. Avar Károly ló elemektől és a vezető szervek „hozzáigazítása” a központi feladat, a „négy modernizálás” követelmé­nyeihez. Megfigyelők ennek bizonyítékát látják abban, hogy számos kínai tarto­mányban megtörtént az ál­lami és a pártvezetés szétvá­lasztása. Figyelemre méltó jelenség, hogy ennek a szét­választási folyamatnak vitat­hatatlanul első számú vesz­tese a hadsereg, amelynek helyi vezetői nem irányít­hatják többé a forradalmi bizottságokat felváltó „népi kormányokat”. Egyidejűleg nagyméretű tisztogatás in­dult meg a hadseregben is. Kínai források szerint ed­dig mintegy húsz változás következett be a katonai ve­zetésben. Közülük legjelen­tősebb Cseng Hszi-lien levál­tása a pekingi katonai kör­zet parancsnoki tisztségéből. A tartományi változások előrevetítik annak valószínű­ségét. hogy új embereket visznek be a központi kor­mányba is. Pekingben tartják magu­kat azok a hírek, amelyek szerint rövidesen összehívják a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának ötö­dik plénumát. Egyáltalán nem megalapozatlan az a feltételezés, hogy a plenum újabb lendületet ad majd a vezetés „strukturális megre­formálásának” és a különbö­ző szinteken folyó tisztoga­tásoknak. Megfigyelők erre a következtetésre jutnak ab­ból a beszédből, amelyet Teng Hsziao-ping nártalelnök és mi niszterelnök-helyetíes mondott január lfi-sn. első­sorban értelmiség« hallgató­ság előtt, A beszéd nem ke­rült nyilvánosságra, de kínai forrás szerint foglalkozott a pártvezetés és a társadalom leglényegesebb problémái­val, azaz olyan kérdésekkel is. amelyek valószínűleg sze­repelnek majd a pártplé- num napirendjén. BÉCS: Befejezte munkáját Becs­ben az atomfegyver el nem terjesztésének kérdéseivel foglalkozó nemzetközi ta­nácskozás. A Stanley ameri­kai alapítvány szervezte kon­ferencián 14 ország, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, az NSZK. India, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője vet­tek részt. (TASZSZ) RIO DE JANEIRO: A szűnni nem akaró he­vés esőzések következtében a brizíliai Minas Gerais szö­vetségi államban 29 ember életét vesztette, tizenötezer lakos pedig hajléktalanná vált. Az állandó esőzések mi­att kiöntötték médiáikból a Paraná mellékfolyói és Sao Paulo, illetve Paraná álla­mokban további tizenötezer ember maradt fedél nélkül. (TASZSZ) * * & MOSZKVA: *1 Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere az indiai kormány meghívására február köze­pén hivatalos baráti látoga­tást tesz Indiában — jelen­teti ék be vasárnap Moszk­vában. (TASZSZ) TEL AVIV: Pokolgép robbant vasárnap reggel a Tel Avivtól délre fekvő Rehovot város főutcá­ján, a rendőrség központja előtt. A merénylet következ­tében hatan megsérültek, a tettesek egyelőre ismeretle­nek, de a rendőrség már mintegy húsz arab lakost őrizetbe vett. (AFP, DPA, AP, UPI) WASHINGTON: Két évig tartó nyomozás után szombaton pattantak ki Washingtonban a Water- gate-ügy óta legnagyobbnak minősített amerikai meg­vesztegetési botrány részle­tei. Az első, vizsgálati forrá­sokból származó jelentések szerint az ügybe belekevere­dett egy szenátor,, hét kong­resszusi képviselő és továb­bi húsz magas beosztású köz- tisztviselő. A szövetségi nyomozó hi­vatal (FBI) ügynökei, arab üzletembernek adva ki ma­gukat, képmagnóval és mag­netofonokkal rögzítették a politikusokkal megtartott ta­lálkozóik részleteit. Ezek se- gitségével bebizonyították, hogy nagy pénzű arab üzlet­emberek amerikai beruházá­sainak támogatására, illetve bevándorlásuk és egyesült államokbeli letelepedésük engedélyeztetésének fejében az említett politikusok mint­egy egymillió dollár meg­vesztegetési pénzt fogadtak el. JERUZSÁLEM: Az izraeli csapatok vasár­nap megkezdték a Jordán folyó megszállt, nyugati part­ján fekvő illegális zsidó te­lepülés. Elon Moreh kiüríté­sét. Jóllehet az izraeli leg­felsőbb bíróság már koráb­ban elrendelte a törvénytele­nül létesített település kiürí­tését. a kormány az intézke­dés végrehajtását különböző ürügyekkel többször elha­lasztotta (AP) LONDON: Vasárnap hajnal óta ismét teljesen megszűnt az acél­gyártás Nagy-Britanniában, mert a Lordok Házának dön­tése után a magánacélipai 15 ezer dolgozója nyomban felújította az állami acélipar 100 ezer munkásának újév óla folyó bércsatájához kap­csolódó szolidaritási sztrájk­ját. Bill Sirs, az acélipari szakszervezet főtitkára kife­jezte reményét, hogy a tel­jes acélgyártás: zárlat és a készletek szállításának meg­bénítása most már két hé­ten belül döntésre visz! * dolgot, kikényszeríti a dol­gozók bérének tisztességes felemelését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom