Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
MOST MINDEN JOBBAN MEGY.., Hogy mi van ezen a felvételen? Egy szép falu. Kevés szebb van megyénkben. Nyugalmasnak tűnik, különösen, ha hétköznap sétál az utcáin végig a látogató. Ilyenkor a legtöbb munkabíró ember Eger üzemeiben dolgozik. Kevesen maradnak napközben itthon, sőt a fia- talabbja este is távol van, eljár szórakozni. A város vonzáskörzetében terül el a község. Az alig hat kilométeres utat néhány perc alatt „föl- l'alja” a busz. A következő években pedig méginkább egymás felé nyújtja karjait a két település. A tervezőasztalokon ugyanis már készülnek azoknak az új lakótelepeknek rajzai, amelyek megépültével sokkal közelebb lesz a megyeszékhely. S mit írhatunk a kép hátoldalára? Békésen zajlott le a hónap elején tartott falugyűlés. Bár sokakban maradt tüske tavalyról. de a nyáron beiktatott új vezetőség cselekvő- készsége és egy év alatt elért eredményei tiszteletet parancsolnak. Mészáros József tanácselnöktől arról érdeklődünk, hogy mit hozott az elmúlt esztendő. — Nem keveset: korszerűsítették az Eger—Ostoros közötti útvonalat, s mellette a közvilágítást. Felújításra került az egészségház és az öregek napközi otthona. Megépítettük a gézcseretelepünket és végre átadtuk rendeltetésének községünk ivóvízhálózatát is. — Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt ennyi mindent elérni? — Az elmúlt falugyűlés után alapvető feladatunknak tartottuk morális ügyeink rendezését: ezután új erővel láthattunk feladatainkhoz. A község mellénk -állt: társadalmi munkával segítették terveink megvalósítását. Ezenkívül különböző üzemek. vállalatok is támogatták bennünket. Az öregek napközi otthonának felújítása például csak 500 ezer forintunkba került — pedig jóval többet ér —, mivel a lakosság 1650 órát dolgozott rajta önként. Szűk volt az óvodánk, de a bővítésre nem futotta. Ezért szükségóvodát hoztunk létre alig két hónap alatt, 100 ezer forintos költséggel. és több mint 240 ezer forint ‘ értékű társadalmi munkával. Felmerült az a gond is, hogy a község belső útjai járhatatlanok: előfordult, hogy a mentősöknek a beteget hordágyon kellett kivinni az Egri útra. Jelenleg már 12 utcában új, háromban nedig felúiított bitumenes út szolgálja a falut. Építésük határidőre, s közel másfél millió forintos költséggel. tavaly végre befejeződött. — Milyen vállalatok segítették a munkák elvégzését? — A termelőszövetkezetünkön kívül az egri üzemek támogattak bennünket, ahol községünk lakói dolgoznak Mellénk álltak a tanácsi építők, a BUBIV. a borkombinát, a Vízmű Vállalat, dHümsőja 1080. február 21., vasárnap Ostoros jellegzetes utcaképe: fölül pincék, alul házak sora (Szántó György felvétele) a Csepel Autógyár, az ÉMÁSZ és a KPM Egri Közúti Igazgatóság dolgozói. Sehol sem találtunk csukott kapukat, mindenütt segítettek, vagy anyagilag, vagy pedig különböző szocialista brigádok társadalmi munkájával. — Mit terveznek az előttünk álló esztendőre? — Az egész község erejét igénybe vevő munka lesz a vízlevezető árkok kitisztítása, illetve az útszegélyek és padkák rendbehozása: Ehhez az kell, hogy legalább a saját telekhatára mentén mindenki takarítsa ki a vízlevezető árkokat és lehetőleg segítsen a közterületeken levő árkok rendbehozásában is. Ez az alapfeltétele annak, hogy sikeresen szerepeljünk a Virágos faluért mozgalomban. amelyre az idén benevezitünk. Maradt még munka bőven tavalyról is: községünkben eddig nem volt pihenésre, sportolásra alkalmas terület. f Az elmúlt évben elkezdett szabadidőparkot — amelynek földmunkái már készen állnak — az idén be szeretnénk fejezni. A szükségóvodánkat is föl kellene kívülről újítani, mert elég rosszul néz ki. A fölső telepi részen pedig belvízelvezetési gondjaink vannak, s a patakunk eliszaposodott. Ezeken . is segíteni kellene. — Nagyon szépek ezek a tervek, de megvan-e hozzájuk a megfelelő anyagi lehetőség? — Mindenképpen, ha a lakosság munkájával ugyanúgy .segít bennünket,, mint eddig. Hiszen egy év alatt a támogatás, amelyet községünktől és különböző vállalatoktól kaptunk, összesen majd kétmillió forint volt. Ha így — vagy még jobban — összefognak az itt élők. akkor nemcsak a következő év tervei, hanem távlati elképzeléseink is gond nélkül megvalósulnak. — Melyek ezek? — A város közelsége miatt sokan szeretnénk itt építkezni. A tanácsi építőipari vállalattal már megállapodtunk az új Északi-lakótelep építésével kapcsolatban: nagyon modern, eddig egyedülálló technológiával fogják az új házakat elkészíteni. Ha terjeszkedünk, ennek meg is kell felelni. Bölcsődénk még nincs, s mint már mondottam, óvodánk kicsi. Az iskolánk is bővítésre szorul, jelenleg három szükségtanterem kell ahhoz, hogy a gyermekek elférjenek. A művelődési házunk felújításra szorul, s a város tehermentesítése érdekében még autóskempinget is létre kívánunk hozni. Sorra kerül minden, ha a község lakóinak támogatását és bizalmát továbbra is élvezzük. A képeslanot megírta: Gábor László — Felszabadulási pályázat Pályázatot hirdet magyar hallgatói számára a Moszkvai Rádió, hazánk felszabadulásának közelgő 35. évfordulója alkalmából. A pályázóknak négy kérdésre kell válaszolniok és válaszukat elküldeni a Moszkvai Rádió magyar osztályának. 1. A szovjet hadsereg melyik nagy hadművelete töltött be döntő szerepet Magyarország felszabadításában? Mikor zajlott le ez a hadművelet? 2. Mikor szabadult fel az ön városa, faluja, lakóhelye? önnek vagy családjának milyen személyes élménye fűződik ehhez? 3. Mely szovjet parlamenterek emlékműve áll Budapesten? Mit tud ezekről a pa rl a men terek ről ? 4. Mikor írták alá az első szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és hogyan valósul az meg ma? A válaszokat 1980. március 10-ig kell postára adni, a következő címre: Moszkva, Rádió, magyar osztály. A borítékra a beküldők írják fel: Pályázat. A legjobb válaszok beküldőit értékes ajándékokkal és emléktárgyakkal jutalmazzák. A pályázat eredményét április 3-án közli a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásában. FALUGYŰLÉS VERPELÉTEN Közügyek és magángondok Ködös, hideg februári este. Pontosan olyanféle idő, amire azt mondja az ember, hogy a kutyámat sem verném ki a szabadba. A főutcai lámpák fénye mit sem használ ilyenkor: a szürke gomolyagban halvány gyertyalángnak tűnnek. Azt hinné az ember. a község utcáin ilyen időben egy lélek sem jár. Pedig nem így van: télikabátba, sálakba burkolózott lakosok igyekeznek a falu központjába. Ladák. Trabantok is fékeznek, s bekanyarodnak a parkírozóba. Verpeléten falugyűlés lesz. A művelődési ház bejáratánál kis tumultus. Még nincs hat óra, a vezetők sem érkeztek meg. A férfiak a gyűlés előtti utolsó cigarettájukat szívják, s közben egymást cukkolgatják tréfásan: „Na, János, megmondod, ami a szívedet nyomja?” „Csak beléd ne fojtsák a szót!” „A nyúltápot aztán megemlítsd! Meg a temetői utat is!” Így beszélgetnek „komoly” és „komolytalan” dolgokról. Ezen a fórumon csak jobban előbukkannak a gondok, a problémák, hiszen egy-egy megjegyzés mögött ott áll maga a falu. A felszólaló, az ötletet adó, vagy a panaszos a közösségben alátámasztva érzi igazát. Itt másképp kell beszélni mint a tanácstagi fogadóórákon. Itt súlya van a szónak. És az . őszinteséget el is várják. Simon Sándor rjyug- díjas vasutas' sem kertel. A falun élő emberek nyíltságával, konkrétságával rögtön a tár.gyra tér: — Már három éve halljuk, hogy lesz ABC-áruhá- zunk. Azóta sincs semmi jele az építkezésnek. Nem tanya ez, hanem nagyközség, illő volna, hogy szép, nagy boltot kapjunk. Itt van egy rozoga hentesbolt, más semmi. A vezetők mindig azt mondják: majd. majd lesz. de mikor? Én bizony ezt mind elmondom! Panaszok, javításra szoruló, megoldásra váró ügyek — no, és természetesen az eredmények is: ezek mind a falugyűlés elé kerülnek. A közeli és a távoli tervek is e „plénum” színe előtt lesznek szóbeszéd tárgyává. Érthető tehát az izgalom. A község apraja-nagyja ott szorong az elmúlt évben szépen kitatarozott művelődési otthon nagytermében. Alig férnek be, a székek mögött és között még állva is maradnak jó néhányan. Eljöttek a társközségből, Tarna- szentmáriáról is. Hiszen mindannyíuk közös ügye a falugyűlés. A tanácselnök. Polgár József beszámolójában az elmúlt esztendő eredményeit sorjázza: — Terven felül felújítottunk több mint 15 utcát, s mintegy másfél kilométer járda épült. A napközi korszerű konyhát kapott. a bölcsődét vízhálózattal szereltük fel, az óvodát pedig bővítettük A Kossuth utcát útpadkával láttuk el, teljesen pormentesítettük, s vízlevezető árkot ástunk mellé. Megoldottuk az intézményes szemétszállítást. A községben élők társadalmi munkája két év alatt csaknem duplájára emelkedett. A tanácsi tervek szerint a költségvetés majd nyolcvan százalékát az idén is az egészségügyi és a kulturális ellátás fejlesztésére fordítják. — Az iskola mellett több mint egymillió forintos beruházással játszótér és park épül. Befejeződik az Árpádkori templom rekonstrukciója. a községi tanácsháza előtt pedig, a rózsakertben fölállítják Radó Károly szobrászművész alkotását, amelyik a történelmi borvidéket ábrázolja majd. Tarnaszent- márián híd épül, Verpeléten bővítik az óvoda konyháját is. s felújítják a tanácsházát is. A Budapesti Műszaki Egyetem kollektívája elkészítette a község összevont rendezési tervét, s ez harminc évre előre meghatározza majd a falu fejlődését. A tanácselnök ebből is adott némi ízelítőt, amit sokan — főképp az idősebbek — kicsit mosolyogva fogadtak: hol leszünk mi már akkor. Ám mindenki megelégedéssel hallotta, hogy megkezdik s kiépítik a szennyvízhálózatot, a közutak hatvan ■ százaléka pormentes lesz, s több emeletes épületet húznák majd fel. A jelenlegi nyolctantermes iskola még nyolccal bővül, s mellé egy korszerű uszodái építenek. Kis „Skála” áruházát is kap majd a település. Az egyik hozzászóló, Oláh Tivadarné, a Fénycső Ktsz párttitkára, az elnökségben helyet foglaló Katrinák Jánoshoz, az egri áfész kere- kedelmi főosztályának a vezetőjéhez intézte szavait: — Nem tudtuk elképzelni,! vajon miért kellett megszüntetni a bútorboltot, hiszen helyette nem lett más üzlet. Azonkívül a meglevőekben például nem kapható elegendő olcsó húsáru. A déligyümölcs ma már igazán nem luxus, viszont itt Verpeléten még sohasem láttam:. A válasz szerint hamarosan kis ABC lesz a volt bútorbolt helyén, déligyümölcsből pedig — sajnos — me- gyeszerte igen rossz az ellátás. Hábel lstvánné gyógyszerész és a helyi Vöröskereszt titkára azt vetette fel, hogy — mivel a környezetvédelem mindinkább előtérbe kerül — állítsanak föl rögzíthető szeméttartókat. Hiszen a község már két éve első a lakóhelyszépitétíi versenyben. Kilenc óra is elmúlt már, mire véget ért a falugyűlés. Legalábbis a művelődési házban. Mert a gondok, a tervek továbbra is megmaradnak szóbeszédnek az emberek között. Ám nemcsak szónak, hanem valóságnak is, hiszen Verpeléten tesznek is azért, hogy az elképzelésekből, ötletekből valóság is legyen. .. Józsa Péter /---------------------------------------------------------------------------------------Moszkvai és szófiai magyar könyvkiállítás Kultúránk fontos hordozói, a könyvek , nagyszabású kiállításon láthatók a közeljövőben Moszkvában és Szófiában. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából rendezik meg a Szovjetunióban a magyar kultúra napjait. A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő eseménye lesz a moszkvai magyar könyvkiállítás. Az irodalom központi házában április 4-e és 11-e között mintegy 1700 kötettel mutatkozik könyvkiadásunk. A reprezentatív tárlat mintegy teljes keresztmetszetét adja a magyar könyvkiadók tevékenységének. Hazánk felszabadulásának jubileuma alkalmából Szófiában a cirill-metód könyvtárban — április 22-e és 29-e között — mintegy ezer kötet képviseli a hazai könyvkiadás legjavát. Félszáz kötet szemlélteti majd a magyar- bolgár kapcsolatokkal foglalkozó irodalmat. Egységes joggyakorlattal a környezetvédelemért A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása „A vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli a megrendelő olyan utasításá- sával szemben, amely szerint valamely beruházást a környezetvédelem követelményeinek, illetőleg előírásainak mellőzésével kell megtervezni, vagy kivitelezni. Ha a megrendelő az utasítását a figyelmeztetés ellenére fenntartja, a vállalkozó a munkát, nem végezheti el” — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiuma most nyilvánosságra hozott állásfoglalásában, amelyet a környezetvédelem érdekében alakított ki. Az elvi irányító tevékenység körében meghozott állásfoglalását a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiuma többrétűén indokolja. Rávilágít egyebek között arra, hogy nemegyszer előfordul: a beruházó — például helytelenül értelmezett takarékosságból, csak a pillanatnyi gazdasági érdekét nézve — olyan utasítást ad a tervezőnek, illetőleg a kivitelezőnek, hogy mellőzze a környezet védelmét szolgáló berendezések megtervezését, vagy kivitelezését, mert inkább vállalja annak a környezetszennyezési bírságnak a megfizetését, amely kisebb összegű a szóban forgó berendezések beruházási költségeinél. A polgári jog általános szabályai közé tartozik, hogy a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni és a figyelmeztetése ellenére fenntartott célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás ellenére is köteles a munkát elvégezni a megrendelő kockázatára. A Polgári Törvénykönyvnek van azonban olyan rendelkezése is, hogy a vállalkozó nem végezheti el a munkát, ha az jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megsértéséhez vezet. Az emberi környezet védelméről szóló törvény — folytatódik az állásfoglalás indokolása — kimondja, hogy a környezetvédelem követelményeit a népgazdasági terv céljainak meghatá- rozásí'teíl figyelembe kell venni, a létesítmények gazdasági, műszaki tervezese és megvalósítása során érvényre kell juttatni. További rendelkezés e törvénynek, hogy nem szabad a környezetet káros hatásnak, a vizeket szennyeződésnek kitenni. Ha a megrendelő e követelményeknek meg nem felelő utasítást ad, erre figyelmeztetnie kellett a vállalkozónak, mint szakvállalatnak. Ha a megrendelő ennek ellenére fenntartja utasítását, amely sérti a környezetvédelemhez fűződő társadalmi érdeket, a vállalkozó nem végezheti el a környezetvédelmi törvénybe ütköző, annak előírásait ki nem elégítő munkát. A téma je'entőségét érzékelteti, hogy a Minisztertanács által — február 7-én — elfogadott környezetvédelmi koncepció egységes programban foglalja össze az egyes népgazdasági ágazatok tennivalóit a környezeti károsodás veszélyeinek elhárítására. (MTI) i I
