Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Tollhegyen A jó»a>M »merik*! nagybácsi szerepében »írrel tet­szelegni ** Egyesült Államok. Kevés híján It milliard dollárt irányoz elő külföldre szánt segélyprogramjaiban! Nagy pénz ez. Csakhogy ... j A legnagyobb segítséget katonai téren nyújtja „a ra- ' szorulóknak'’ az USA. Akit mindig Is támogatott, Izrael a mostan! listán 785 millió dollárral szerepelt, majdnem utolérte Kgylutóm. amely 750 millió dollárt kapott. Es igy tovább... Mindenki kap újra katonai segélyt az Egyesült Államoktól, aki közreműködik a kommunizmus Washington által vágyott visszaszorításában. Az USA siet stabilizálni „barátai” helyzetet, mégha ez nem is mindig sikerül, lásd az Iráni sah. vagy a nicaragual So­moza példáját. Végül azt sem rejtik véka alá az Egye­sült Államokban, hogy a segélyprogramok végrehajtá­sa tulajdonképpen az amerikai fegyverexport fellendíté­sét célozza. Tehát végső fokon a hadiipari monopóliumok profitéhségének kielégítésére szolgál. Mellékesen megje­gyezve: az amerikai adófizető dollárjaiból. Egyébként is az export fokozását segítik elő a különböző segélyössze­gek. hiszen 75 százalékuk „kötött segély": a pénzt csak az liSA-ban, gyakran pedig előre kijelölt szállítóknál le­het elkölteniök a megajándékozottaknak. 1973-ban a kongresszus megszabta a külföldi segélye­zés irányelveit, a szépen hangzó szavak szerint főként élelmezésre, egészségvédelemre és oktatásra kell támo­gatást nyújtani a világ legszegényebb országainak. A ne­mes szándékokat megtoldotta. Carter, a négy évvel ez­előtti elnökjelölt azzal az ígéretlel, hogy ha ö elnök lesz, alaposan csökken« a harmadik világba irányuló fegy- verszállítniányokat. S amikor elnök lett, kezdetben még azzal is rálicitált, hogy néni nyújt támogatást az USA azoknak az országoknak, ahol az emberi jogokat meg­sértik. Ma aztán Salvadortól Pakisztánig mindennek az ellen­kezőjét lehet tapasztalni. Visszatért a hidegháború ide­jén dívott washingtoni jelszó a „kölcsönös biztonságról”. , Ennek neveben diktátorokat is lehet, sőt kell támogatni. ( Hogy mi lesz az emberi jogokkal? Ez most — úgy tűnik t — Washington számára ismét nem fontos: Carter „más- j sál” van elfoglalva... ( (P-) * A hét 3 kérdése 1. Hogyan lehet összefoglal­ni a Szovjetunió külpo­litikai törekvéseit a szov­jet vezetők választási be­szédeinek tükrében? Rendkívüli nemzetközi ér­deklődés kísérte a héten a szovjet vezetők sorozatos megnyilatkozásait, amelyek­re abból az alkalomból ke­rült sor, hogy vasárnap az urnákhoz járulnak a szovjet választópolgárok. A választá­si beszédekben Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi- gin, Andrej Gromiko és Mi­hail -Szuszlov, valamint más vezető szovjet személyiségek sorra-rendre kifejtették a Szovjetunió álláspontját a jelenlegi feszült helyzet okai­ról, az imperialista nyomás­sal szembeni teendőkről. Leonyid Brezsnyev és a többi szovjet vezető nyoma­tékkai hitet tett amellett, hogy a Szovjetunió folytat­ja az utóbbi pártkongresszu­sokon megfogalmazott béke­politikát, kitart az enyhülés mellett. De tudatában van annak, amint ezt Brezsnyev megfogalmazta, hogy a békét és az enyhülést csak kémény politikai harcban lehet. biz­tosítani. Az amerikai veze­tők most Ázsiát és a Közel- Keletet vették célba, miután Nyugat-Európában már si­került keresztülhajszolniuk rakétafegyverkezési 1 tervei­ket, s például Afganisztán ürügyén, minden eddiginél élesebb lépesekre ragadtatták magukat. A szovjetellenes hisztéria nem csupán ame­rikai választási fogás, Wa­shington támaszpontokhoz akar jutni Afrikában, a Kö­zép- és Közel-Keleten. Ebben a helyzetben a leg­fontosabb a szocialista orszá­gok egységének, összefogásé­nak megerősítése, hogy visz- szaverhessék az imperializ­mus kísérleteit, amelyekkel az rá akarja erőszakolni akara­tát a szocialista közösség ál­lamaira. Ami Afganisztánt Illeti, a moszkvai felelős megnyilatkozások értésre ad­ták. hogy a Szovjetunió kész megkezdeni csapatat kivoná­sát Afganisztánból, amint teljesen megszűnik a külső beavatkozás minden formá­ja, s ha ezt garantálja mind az Egyesült Államok, mind pedig Afganisztán minden I. február 24., vasárnap Három ázsiai országot — Japánt, a Fiilöp szigeteket és In­diát — érintő kőrútjának első állomásán, Tokióban tárgyalt a bél közepéig Púja Frigyes, A képen: Obira Maszajosl ja­pán kormányfővel folytat megbeszélést. szomszédja. Ez a külső be­avatkozás — szögezte le Leo­nyid Brezsnyev — nemcsak az afgán forradalmat, hanem a Szovjetunió déli határait is veszélyezteti. Természetes, hogy ezt a Szovjetunió nem tűrhette, s nem tűrheti. 2. Felsorakoznak-e az USA mellé nyugat-európai szö­vetségesei? Nem mi mondjuk, hanem az amerikai sajtó; Vance külügyminiszternek nem si­került ráerőszakolnia az Egyesült Államok vélemé­nyét a nyugat-európai kor­mányokra. Villámkörútja so­rán nem tudta elérni, hogy a nyugatnémet vagy a fran­cia álláspont alapvetően meg­változzék. Természetesen szép szavakban nem volt hi­ány most sem. Az Ameriká­val való szolidaritásról pél­dául Genscher nyugatnémet külügyminiszter szinte meg- indítóan tud szónokolni... de már Schmidt kancellár nem fukarkodott a bíráló szavakkal sem, mondván például, hogy az nem jár­ja, ha szinte csak az újsá­gokból értesül arról, miket tervez Carter. ,Épp a Vance- látogatás másnapján írtak alá nyugatnémet cégek nagysza­bású gazdasági megállapo- dúst a Szovjetunióval, csö­vek szállítására. Párizsba csak egy rövid munkaebéd idejére látoga­tott el Vance, aki nyilván hangot is adott Carter rosz- szallásának: a francia ellen­állás miatt nem jött létre az eredetileg Bonnba tervezett, ötös külügyminiszteri talál­kozó. Másként hatott volna, ha egy ilyen konferencián bármilyen megfogalmazás­ban sikerült volna valami­lyen egységes nyilakozatot kiadni az USA, Nagy-BritHn- nia, az NSZK, Francia- és Olaszország nevében, az af­ganisztáni problémától az olimpia bojkottjáig. Afganisztán dolgában új­donság, hogy a közös piáéi külügyminiszterek Rómában felvétették — angol javas­latra, s nyilván amerikai su­gallatra — Afganisztán „semlegesítésének” gondola­tát. Vance most mindenütt igyekezett kifejezni egyetér- 'ését ezzel a tervvel. Rómában és főleg London- -an, több megértésre talalt Vance, mint Bonnban és Pá­rizsban, de . ez elég sovány vigasz. Gazdája számára is, hiszen Carter elnöknek — s ez mind nyilvánvalóbbá vá­lik — a választási kampány­ban arra lenne szüksége, hogy bizonygatni tudja, íme, mögötte sorakozik fel a „szabad világ”, ­3. Milyenek a nyugati álla­mok gazdasági kilátásai 1980-ra? Ahogyan benne járunk 1980-ban, a nyugati gazdasá­gi szakértők egyre-másra módosítják korábbi előrejel­zéseiket. Az OECD, a fejlett tőkés országokat tömörítő gazdasági együttműködési es fejlesztési szervezet (székhe­lye Párizsban van); most azt jósolja, hogy az idén „zéró növekedéssel", 05 milliárd dolláros fizetési mérleghiány­nyal, 10 százalékot meghala­dó inflációval és 20 millió embert sújtó munkanélküli­séggel számolhatnak,! A „zé­ró növekedés” azt jelenti; hogy nem lesz gazdasági nö­vekedés Londontól Rómáig. Az infláció súlyosbodása csak három országban lesz vi­szonylag. elviselhető: az NSZK-ban, Japánban és Ka­nadában, A fizetési mérlegben amiatt jelentkezik majd min­denütt hiány, hogy az olaj­árak emelkednek. Az előző jóslatokban még arra szá­mítottak, hogy 1980-ban ösz- szesen 30 százalékkal lesz drágább az olaj, mint ta­valy volt, de a nemzetközi szervezet szakértői ma már másképp látják: 1980-ban az olajárak mintegy 50 százalék­kal drágulnak ... Franciaor­szág olajszámlája a két éy- vel ezelőtti 50 milliárd frank­ról az idén mór 110 milliárd frankra szökik. A tavalyi „eredmények” a nyugati országokban sok he­lyütt okoztak súlyos gondo­kat. Olaszországban például tavaly 21,4 százalékos volt. az infláció, a líra vásárlóereje tehát az egyötödénél nagyobb mértékben csökkent. Francia- országban a január végi hi­vatalos adatok szerint 1 408 900 ember keresett munkát, közöttük 152 000 volt olyan, aki éppen most vesztette el állását. Nagy- Britanniában a konzervatív kormány gazdaságpolitikája egyre nagyobb ellenállásba ütközik, A munkáspárti el­lenzék a parlamentben bi­zalmatlansági indítványt ter­jesztett be. A népi tiltakozás leglátványosabb megnyilvá­nulása a nagy acélsztrójk, amely az év'első‘munkanap­ján robbant'ki, de az is be­szédes válságjel, hp^y az egyik legjelentősebb autó­gyár, a British Leyland, a csőd szélén áll és 40 000 dol­gozója! a munkanélküliség veszélye fenyegeti. A tőkés világ válsága ve­títi fel napjaink nemzetközi helyzetének hátterét, a gaz­dasági gondok elől menekül­ni akarván, azonban ellent­mondó célokat követnek a tőkés kormányok. Nem egy közülük például a fegyvere- zést, a hadiipar igényeinek kielégítését tartja „jótékony” hatásúnak.,. Pálfy József A lengyel társadalom programja FEBRUÁRBAN »T NA PUN AT tanácskozott Var­sóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Vili, kongresz- szusa. Sokoldalú és beható vita után a küldöttek hatá­rozatot hoztak az ország 1981—85-re előirányzott gaz­dasági fejlődéséről, megvá­lasztották a párt vezető tisztségviselőit. Bár a gazdasági tervek a 80-as évek első felére vonat­koznak, végrehajtásuk kihat majd az egész évtizedre. Sőt, egyesek, mint például a Visztula-szabályozós prog­ramja, érvényesül majd az elkövetkezendő második, sőt harmadik évtizedben is. A kongresszus határozata­it össznépi vita előzte meg, amelyben lengyel párttagok és pávtonkíúüllek milln vettek részt. A kongresszu­son 750 küldött kért szót és 954 juttatta el az elnökség­hez írásban észrevételeit és javaslatait. Edward Gierek záróbeszédében hangoztatta, hogy valamennyi javallatot alaposan megvizsgál majd a Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság és azok alapján alakítja ki Lengyel-, ország nagy társadalmi, gazdasági építőprogramját. Az össznépi vita és a párt- kongresszus egyértelműen tükrözte, Hogy a párt egésze és a lengyel társadalom túl­nyomó többsége egyetértett a kongresszus értékelésével és a RO-as évekre előirány­zott feladatokkal. A pártkongresszus meg­erősítette az 1971-ben el­fogadott gazdaságfejlesztési elveket és úgy határozott, hogy az akkor meghatáro­zott úton kell tovább halad­ni. A fejlesztési elvek köz­pontjában az ember áll, a maga szükségleteivel. A 80- as évek fejlesztési céljai­nak előfeltételeként szabta meg a hatékonyság növelé­sét. Ez teszi lehetővé a gaz­dasági problémák megoldá­sát, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésére irányu­ló program céljainak megva­lósítását. A HATÁROZAT MEGÁL­LAPÍTJA, hogy ipart tekin­tetben Lengyelország ren­delkezik azokkal á techni­kai feltételekkel, amelyek le­hetővé teszik a magas szin­tű fejlesztést, A széleskörű nyersanyagbázis és a jól kép­zett szakembergárda a biz­tosíték arra, hogy a program .megvalósuljon.. Foglalkozott a kongresszus a mezőgazda­ság problémáival is. A haJá- . í'ozat célul tűzte ki a me­zőgazdaság fokozott ellátását . korszerű eszközökkel. Ez hozzájárul rtiajd a. lakosság jobb ellátásához. A párt a dolgozók kezdeményezésére, a társadalmi ellenőrzésre számít, mint a szocialista demokrácia kiszélesítésének alapjára. Külpolitikai tekintetben Lengyelország a többi szo­cialista országgal együtt kö­vetkezetesen törekszik az enyhülésre és a békére. Ed­ward Gierek a kongresszu­son megismételte a Varsói Szerződés javaslatát össz­európai leszerelési konferen­cia összehívására é.s a kon­ferencia színhelyéül Varsót javasolta. A PÁRT FONTOS FEL­ADATA-a nép erkölcsi-po- . litikai egységének erősítése é.s elmélyítése. A kongresz- szus igazolta a párt határo­zottságát és aktivitását. A párt, amelynek jelenleg több mint hárommillió tagja és tagjelöltje van, felkészült az új feladatok végrehajtására, az akadályok és nehézségek leküzdésére. Szilárd elhatá­rozásuk, hogy nz össznépi ér­deket képviselő stratégát megvalósítják, s ez hozzá­járul majd a szocialista Lengyelország világpoliti­kai súlyának megerősítésé­hez a békéért folytatott harcban. AFGÁN KORMÁNYNYILATKOZAT C/A- és pakisztáni ügynököket tettek ártalmatlanná Kabulban Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság biztonsági szerveinek a lakosság köz­reműködésevei sikerült ár­talmatlanná tenniük ellen­forradalmárok egy csoportját. Letartóztatták az amerikai központi hírszerző hivatal (CIÁ) több ügynökét, így az amerikai Robert Leet, vala­mint. tizenhat pakisztáni ügy­nököt, A kémeknél nagy mennyiségű fegyvert,’ irat­anyagot és nyugati valutát Ülősztrájk Bilbűébim Spanyol munkások százai tartottak ülőszív,ijkot Bilbaóban, hogy felhívják a hatóságok figyelmét lehetetlen élet- és munkakörülményeikre. (Népújság-t elejot ó—U Pl—MTI— KS találtak. Robert Lee elis­merte, hogy a pakisztáni Peshawarban tartózkodó amerikai állampolgárok részt vesznek azoknak az ellenfor­radalmi erőknek a kiképzé­sében, amelyeket azután Af­ganisztán területére dobnak át. Az említett eseményekkel kapcsolatban az afgán fő­városban késő este közzétet­ték az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának nyilatkozatát, A nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az af­gán fővárosba fegyveres zsoldosbandák szivárognak be, amelyek diverzáns ak­ciókat szerveznek, gyilkolják a békés lakosokat. Á nyilat­kozat közli, hogy az említett letartóztatott ellenforradal­márokat forradalmi bíróság elé állítják. Az afgán néphez, valamint a világ valamennyi népéhez és kormányához intézett nyi­latkozat leleplezi az agresz- szív amerikai imperializmust, amely — Nagy-Britanniával, Kínával, Pakisztánnal és Iz­raellel szövetségben — had­üzenet nélküli háborút foly- 'tat Afganisztán ellen. Mint a kormánynyilatkozat megállapítja, az afgán nép, az ország kormánya és biz­tonsági erői, az Afganisztáni Egyesült Népi Demokratikus Párt vezetésével — széles nemzeti frontba tömörülve — folytatják harcukat az or­szág belügyeibe való min­den beavatkozás ellen, meg­védik az ország függetlensé­gét, szuverenitását és terüle­ti egységét. Afganisztán kormánya ha­tározottan leszögezi, hogy visszaver minden olyan tá­madást. amely az ország szu­verenitása ellen irányul. ,,A forradalmi Afganisztán ebben a harcában nincs egyedül, számíthat a világ minden ha­ladó erejének támogatáséra* >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom