Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /Nsmwsm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 41. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. február 19.. kedd Púja Frigyes Japánba érkezett TOKIÓ A japán kormány meghívására hétfőn délelőtt négynapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A külügyminisztert, aki tárgyalásokat folytat japán kollégájával, Okita Szaburóval, fogadja Ohira Maszajosi kormányfő is. Púja Frigyes hétfőn felkereste Jasui Kent, a japán törvényhozás felsőházának elnökét, majd városnézésen vesz részt. (MTI) jgI pártértekezletekről jelentjük A HEVESI JÁRÁS Növekedett a párt tekintélye erősödött tömegkapcsolata A Két kongresszus közötti fejlődést bemutató kiállítással ismerkednek a küldöttek (Fotó: Szántó György) A hevesi járás 2380 kommunistájának képviseletében 110 küldött tanácskozott Misi Vilmos járási titkár elnökletével a vasárnap megtartott pártértekezleten. A küldötteket a pártbizottság székházában egy szerény, de n)áis sokatmondó kiállítás fogadta, amelyen fotók, grafikák és a Népújság összegyűjtött példányai mutatták be a járás ötéves fejlődését. Az elmúlt öt esztendő gazdasági, politikai munkájáról, a társadalmi viszonyok és az életkörülmények alakulásáról szóló beszámoló — amelyet a küldöttek írásban megkaptak — és Szabó Lajosnak, a járási pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítése, valamint a 16 felszólaló egyértelműen megfogalmazta: az eltelt öt év során jelentős eredmények születtek a járás életének, munkájának valamennyi területén. Ezt erősítette meg Barta Alajos, a megyei párt- bizottság titkára is, amikor ismertette a felsőbb pártszerv értékelését a járási pártbizottság ötéves munkájáról. Nem könnyű 43 ezer ember ötéves tevékenységéről, életéről, munkájáról, igényeiről néhány gépelt oldalon, vagy néhány óra alatt beszámolni. Csak érzékeltetni lehet azt az áldozatkész, szorgalmas és eredményes munkát, amelyet a kommunisták irányításával a járás lakossága végzett. A társadalmi viszonyok fejlődésének a legfőbb jellemzője a járásban az, hogy a munkás- osztály vezető szerepe, politikai öntudata jelentős mértékben fejlődött ebben az egy évtizede még majdnem teljesen mezőgazdasági jellegű járásban. Ma már a munkásság szemlélete határozza meg a dolgozók minden csoportjának, rétegének gondolkodását, a szocializmus építésében való részvételét. A beszámolási időszakban tovább növekedett ^ ^£Z iparban és az építőiparban dolgozók száma, s ezen belül is a fizikai dolgozók létszáma. Mintegy 36 százalékkal 'nőtt az ipari Szakmunkások száma, elsősorban a jól dolgozó Finomszerel- vénygyár és a MEZŐGÉP hevesi gyáregységénél. Erősödött a szövetkezeti parasztság kollektív tulajdonosi szemlélet, a munkásokéhoz ■ hasonlóan emelkedett műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Sok szó esett az értelmiségről is, amelynek döntő többsége magáénak vallja a szocialista építés céljait, kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki, örvendetes a javulás a műszaki és a mezőgazdasági értelmiség közéleti aktivitásában, gond viszont egyes egészségügyi, jogi és alkal nazotti rétegek „beíélé fordulása”. A járás 320 kisiparosának többsége megtalálta helyét a szocializmus építésében. A nők — a kereső foglalkozásúak 40 százalékát teszik ki — általános és politikai műveltsége, aktivitásuk és közéleti tevékenységük az elmúlt évek alatt szintén nőtt. A járás ifjúsága aktívan részt vesz a gazdasági építőmunkában, a közéletben, eredményesen dolgozik, tanul. Mindezek után szinte természetesnek tűnik, hogy a gazdasági építőmunká és az életszínvonal alakulása megfelel a, XI. kongresszus és az V. ötéves terv alapvető követelményeinek és az érvényben levő párthatározatoknak. Az ipari termelés dinamikusan fejlődött, az üzemek közös vagyona 44 százalékkal növekedett. Az V. ötéves terv a járás ipari termelésének növekedését 33—35 százalékban határozta meg, ezzel szemben az 1974-es termelési értékhez viszonyítva 61 százalékos a növekedés. A járás gazdasági életében a, mezőgazdasági termelésnek változatlanul meghatározó jelentősége van és lesz. A beszámoló és a hozzászólók is részletesen ismertették azokat az eredményeket, amelyeket a hevesi járás mezőgazdasága az elmúlt években elért. Néhány példa: a termelési érték 50 százalékkal, árbevétele 41 százalékkal nőtt a XI. kongresszus óta, s mindezt csökkenő létszámmal, a munka hatékonyságának növelésével valósították meg. Nőtt a tej- és a hústermelés, a sertéslétszám. Az eltelt időszakban az országoshoz hasonlóan fejlődött a járás lakosságának életszínvonala. Csaknem 230 millióval nőtt a lakosság takarékbetétállománya, a bolti kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal, s ebben az időszakban majd 350 új lakás épült a járásban. Korszerűsödött az ivóvízellátás, a kommunális és szolgáltatási lehetőségek. Sok szó hangzott el a pártértekezleten az ideológiai és a művelődési munka tapasztalatairól is. Egyértelműen megfogalmazódott: ennek eredményessége döntő mértékben megnyilvánul az eszmei, cselekvési egység erősödésében, a közgondolkodás alakulásában, a társadalmi célok megvalósítását segítő, a-ktív közéletiségben. örvendetes, hogy a párt különböző testületi, alapszervezeti tevékenységében mindinkább a jelentőségének megfelelő helyet kap az ideológiai munka, s ezt a tevékenységet a korábbinál hatékonyabban, a politikai szükségleteknek megfelelően végzik. Részletesen elemezte a beszámoló — és a vitában is megfelelő helyet kapott — a pártoktatást, az oktatás- politikai határozat eredményes végrehajtását, a köz- művelődési tevékenységet, s elismeréssel szóltak azokról, akik e területen végzik munkájukat. Az eltelt öt évben a járásban tovább növekedett a párt tekintélye, erősödött a párt és a dolgozók kapcsolata. megfelelően érvényesült a párt vezető szerepe. A párt lenini normái következetesen érvényesültek, erősödött a pártdemokrácia és a demokratikus centralizmus. A párttagság döntő többsége isrrieri kötelességeit, jogait, teljesíti feladatát. Jelentőségének megfelelően foglalkozott a pártértekezlet a párttagok magatartásával, a párt káderpolitikájával. a pártépítéssel. a társadalmi szervek. a tömeaszervezetek és a tömegmozgalmak munkájával is. A beszámolót és a felszólalókat hallgatva azzal lehetne összegezni a pártértekezlet munkáiét, hogy az eltelt időszakban a hevesi járásban erősödött a párt vezető szerepe, növekedett a kommunisták aktivitása a párthatározatok végrehajtásában. És ez biztosíték a jövő feladatainak megoldásá- -ra is. A vita osszeíoglaíasa és a további feladatok meghatározása után a küldöttek megválasztották a 43 tagú járási pártbizottság tagjait és a megyei pártértekezlet küldötteit. Ezt követően az új pártbizottság megtartotta első ülését, megválasztotta a végrehajtó bizottságot. A járási pártbizottság első titkára ismét Szabó Lajos, titkára pedig Misi Vilmos lett. A végrehajtó bizottság további tagjai: Nagy Károly, a járási hivatal elnöke, Bálint Sándorné, a FinomszeFÜZESABONYI JÁRÁS relvénygyár raktárosa, Ben- cze Béla, a hevesi nagyközségi pártbizottság titkára, Gulyás Sándor tsz-elnök, Bakó Ferenc, az állami gazdaság igazgatója, Nagy Sándor, a tarnaörsi termelőszövetkezet elnökhelyettese és Szász János, a Tiszai Erőmű Vállalat elektrikusa. A hevesi járás kommunistáit a megyei pártértekezleten az alábbi 29 küldött képviseli: Ari János, Balázs László, Balogh János ifj., Báder Miklósné, Bálint Sándorné, Berta Joachimné, Bettembuk Lajos, Csepelyi Káoly, Csivincsik János, Gulyás Sándor, Hevér Lajos, Juhász Béláné, Juhász Lajos, Keresztessy Lászlóné, Kurunczi István, Magyar Sándorné, Marosi Istvánná, Misi Vilmos, Molnár György, Nagy Istvánná, Nagy'Károly, Pállai Ferenc, Pári József, Póka Józsefné, Somodi Lajos, Szabó Lajos, Szőregi Be- nedekné, Tari Anna, Zsutai Sándor. Papp János A kommunisták személyes helytállással mutatnak példát Nem csupán a kommunisták, hanem az egész járás lakosságának • munkájáról kell számvetést ’készíteni, és meghatározni a következő időszak feladatait — vázolta megnyitójában Antal Lajos, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára a vasárnap megtartott, járási párt- értekezlet jelentőségét, a munka fontosságát. Előszavában köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat, közöttük Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Szalay Istvánt, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Mészáros Albertet, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát. Az előszó után a pártértekezlet megválasztotta az elnökséget, a bizottságokat, és a pártértekezlet levezető elnökét. A levezető eln.ök tisztére dr. Bocsi Józsefet, a füzesabonyi járási hivatal elnökét választották. Ezt követően az elnök felkérte Antal Lajost, hogy a pártértekezlet írásban megküldött anyagához terjessze elő a szóbeli kiegészítést. A dokumentumok és a szóbeli előterjesztés megállapította, hogy a járásban ma már az előállított termelési érték 50.4 százalékát a/, ipair adja. Az ágazat az elmúlt évekre előirányzott termelési értéknövekedést túlteljesítette, az állami ipar a termelését megkétszerezte, míg a szövetkezeti két és félszeresére növelte. A termelésnövekedés a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodásból, a termelési szerkezet változásából, a kapacitások jobb kihasználásából, az üzem- és munka- szervezés korszerűsítéséből adódott. Növekedett az egységnyi állóeszközre jutó termelési érték is. Ez főképpen a termékek korszerűsítésének, a belső tartalékok feltárásának és hasznosításának az eredménye. Az említett időszakban javult a munkaidő kihasználtsága, és a felhasznált túlórák ’aránya csökkent. örvendetes, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti iparban javult az értékesítési tevékenység. *A kedvező eredmények ellenére — tárta fel kritikusan a beszámoló — változatlan gondok akadályozzák a további előrehaladást. Lassú az előrelépés a termelési szerkezet átalakításában, a szövetkezeti iparban a koo- •iperactós teraaekefe hoseaS--távon nincsenek szerződéssel fedezve, de probléma az is, hogy több gazdaságtalannak minősített termék kifuttatása indokolatlanul elhúzódik. Probléma az is, hogy a járásban lévő nem önálló telephelyek kevés önállósággal bírnak. A járásban a másik fő ágazat a mezőgazdaság. A termelési érték majdnem felét még ma is a termelő - szövetkezetek és az állami gazdaságok állítják elő. A mezőgazdaság az elmúlt időszakban a célul kitűzött termelésnövekedést biztosítani tudta, az évi növekedési ütem meghaladta a 4 százalékot. Örvendetes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben javult a talajerő-gazdálkodás, tökéletesedtek az agrotechnikai módszerek, és az üzemek egyre nagyobb mértékben alkalmazták a kutatási eredményeket. Kedvező hatást váltott ki az iparszerű termelési rendszerek gyors térhódítása, amely egyben szemléletváltozást is eredményezett a gazdaságokban. A kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa termelése ma már komplex termelési. rendszerek keretében történik. A mezőgazdasági üzemek egyre inkább tökéletesítik üzemi szervezetüket. A gazdaságokban egyre több a szakmunkás, és a magasan kvalifikált szakember. A növénytermelés a mezőgazdaság össztermelés! értékéből 42 százalékkal —az előirányzottnál valamivel kevesebbel rendelkezik. Az elmúlt években a búza átlagtermése a növekedés ellenére sem érte el a tervezettet, de nem sikerült az előirányzatot a kukoricából és a cukorrépából sem teljesíteni. Ez természetszerűleg meghatározza a jövő feladatait is. Az állattenyésztés biztosítja a járásban a mezőgazdaság termelési értékének 36 százalékét. Az elmúlt időszakban növekedett az egy tehénre jutó tejhozam, de az értékesítés is. A nagyüzemek fejlődésén túlmenően jelentős eredmény, hogy tásban egyre nagyobb szerepük van a háztáji gazdaságoknak is. A sertéshús csaknem negyven százalékát a háztáji adja. A pártértekezlet beszámolójában megfogalmazódott, hogy a gazdasági eredmények mellett a járás lakosságának életszínvonala is — a lehetőségekkel összehang- ban — fejlődött. Az előirányzott ötszáznál 265-t.el több lakás épült. A munkásság és a parasztság reálkeresete nagyjából azonos ütemben nőtt. Bővült a vízvezeték-hálózat, javultak az egészségügyi ellátás feltételei. Gond azonban, hogy a lakosságnak a szolgáltatások iránti igényeit az ipari szövetkezetek és a magánkisiparosok csak részben tudják kielégíteni. A beszámoló rámutatott arra, hogy az elért eredményekhez hozzájárult, hogy a párttagság eszmei, tudati színvonala az elmúlt időszakban sokat fejlődött. Fokozódott az ideológiai kérdések iránti érdeklődés, az aktív közéleti magatartás egyre jelentősebbé tényezővé vált. Az agatációs munkában az alápszervezetek, párt(Folytatás a '3, oldalon) * I % Az értekezlet küldöttei (Fotó: Szántó Györgyi
