Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Ot év a füzesabonyi járásban Körséta a hevesi tájakon ^ kiskörei duzzasztómű — madártávlatból (Fotó: Perl Márton) Kellemes feladat hárul rám: az írott szó segítségével kézen fogni és vezetgetni a kedves és a mi — hevesi — világunkban talán nem eléggé jártas olvasót. ■ Itt, megyénk déli területén, a hevesi járásban, ahol ma jeles nap van — tartja beszámolóját a járási pártbizottság a XI. kongresszus óta végzett munkáról.Jobb apropót nem is igen választhatnánk tehát eme kis kiruccanásra. Hadd javasoljam, hogy indulás előtt térjünk be a híres hevesi presz- szóba — arról híres, hogy nagyon magányos, hiába keresi, nem találja párját a városiasodás útját egyébként sok területen szép sikerrel . járó nagyközségben. Ha már itt vagyunk, míg a kávénkat kavargatjuk, míg- az -italunkat kortyolgatjuk, gyorsan felskiccelek néhány vázlatot érről a _ járásszékhelyről. Mint taíán hallottad is már, ,jó olvasó, régi, mondhatni ősi település, és a reg volt időkben nemegyszer töltött be a maga nemében fontos szerepköröket, s csupán fekvése, • földrajzi ■ körülményei akadályozták meg abban, hogy még többre vigye. Ipara például egyáltalán .nem volt, a megélhetés első számú forrását a föld jelentette errefelé ... Igazad van, hagyjuk a múltat, maradjunk meg a mánál, igen. Nos, elég az hozzá, hogy a komoly ipar még a legújabb korban is csak afféle szárnypróbálgató kisinas volt itt sokáig. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy e téren csak a legutóbbi tíz év hozta meg Hevesen az igazi változást. Mert az ugyan igaz, hogy pl. Háziipari és Népművészeti . Szövetkezet már jóval korábban is méltán vált híressé országszerte, és a mai kötélverő dinasztiák ősei is innen jártak — szintén híres, keresett termékeikkel — jeles vásárokra, piacokra,- az igazi ipar megjelenését mégis a Finomszerelvény gyár meg-, illetve letelepedése jelentette. ennek viszont még, tíz esztendeje sincsen. Igazi, rohamos fejlődésének pedig éppen napjainkban vagyunk tanúi. Hasonló a helyzet a Mezőgép hevesi gyáregysegével is, mindkét' ipari üzem termékeinek jelentős részét exportálja — a partnerek nem kis elégedettségére, s hasonlóképpep nagy exportőr a már említett Háziipari Szövetkezet és a BUDA- GANT Kesztyűs Szövetkezet ... Remélem, felfrissített a kávé, és ezen a friss februári délelőttön egy kis sétával összekötve nem lesz nehéz megemészteni. Kár, hogy nincs nyár, elhívnálak a strandunkra is, ide jó időben hétvégeken valósággal zarándokolnak az emberek, a vize kitűnő, és a hazai közönség mellett jó néhány külföldi is akad, aki erre esküszik. S ha már a strandnál tartunk, ne feledkezzünk weg a hevesi vízműről, amely a település északi részén — a kommunális üzem szomszédságában — ugyancsak közmegelégedésre végzi munkáját. Erre járva érdemes folytatni az utunkat északészaknyugatnak, B oconád, Tornáméra és a többi Tárná menti település felé. Látni fogjuk majd, hogy legtöbb milyen szépen fejlődött, gazdagodott. Mielőtt azonban elérnénk őket, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet földjei mellett visz el az utunk, ez a terület például nagyszerűen alkalmas a finom hevesi dinnye termesztésére. • Kóstoltad már? — ugye, hogy finom: az a príma íz, azok a diszkrét kis re- csegő-ropogó hangok, aho- gyan a hűs falat elolvad a szájban .. . De hagyjuk is. mert csak megkívánja az ember. Az viszont bizonyára hasonlóképpen ismert, hogy a Rákóczi földjein termő paprika, paradicsom szintén igen ismert és keresett, ez a tsz. Nagyon sokban járul hozzá a megye és. az ország zöldségellátásához, hasonlóképpen a szintén nagyon eredményesen gazdálkodó szomszédos Tarnamente Mgtsz. Nem hagyhatjuk szó nélkül a tanácsi, a községpolitikai munka eredményeit sem. Több mint öt éve dolgozik errefelé közös tanácscsal Tornáméra és Zaránk, illetve az utánuk következő Erk és Tarnaörs. Visszafelé újra átvisz az utunk a járásszékhelyen, ám mielőtt elérnénk, javaslom, szánjunk még néhány percet Tarnamérára. Itt hozták létre — a szintén szép és talán a hevesinél is híresebb strand mellett, kies környezetben — a járási úttörőtábort. Évente sok száz (és ezer) fiatal tölt itt többkevesebb időt, itt folyik a jelentősebb képzés és oktatás, ez a tábor ad helyet a járásban nagyszerű hagyományokkal rendelkező és ma is viruló népművészek alkotómunkájának, s a méltán hírneves x Vidróczki együttes itteni felkészülés után indult a múlt évben görögországi vendégszereplésre. A járásszékhelyre .visszaérkezve elhaladunk a Il-es számú körzeti iskola előtt, amely messze környéken híres, kitűnő oktatási eredménye, valamint kollégiuma jóvoltából. Ez a korszerű iskola már eddig is számos nagyon jelentős tanácskozás, pedagógus-továbbképzés és úttörőrendezvény színhelye volt. és lesz bizonyára a jövőben is. Mielőtt pedig a'Tisza környékére is ellátogatnánk, mindenképpen be kell néznünk a Tenkkel közös tanácsot és termelőszövetkezetet létrehozott Erdőtelekre. Közös gazdaságuk, az Egyetértés, a járás egyik legeredményesebben munkálkodó szövetkezete, tagjainak jövedelme évek óta rendszeresen igen magas szinten mozog. Ily módon lehetséges az, hogy a két község között egy amolyan külön kis tsz-falü alakult tséf ki, csupa szép új házzal — nehéz lenne hozzá foghatót találni. Átány, Komló felé fordulva tudni kell, hogy a déli járás déli részein nehezebb körülmények közt élnek a gazdaságok. A föld minősége jóval gyengébb, sok jó ötletre és kemény, szívós munkára van szükség még a szerényebb eredmények eléréséhez is. ötletekben azonban nincs hiány, az átá- nyiaknak például igen jól jövedelmező tojásüzemük van (Ausztriába szállítják a tojást, jó árat kapnak érte), seprűt készítenek. A kömlői Május 1. néhány esztendővel ezelőtt még súlyos veszteséggel zárta az évet, amit már 1978-ra sikerült kigazdálkodni. A termelésben híres a juhászatuk, a kultúrában pedig sikert sikerre halmoz a férfikórus: nincs az a jelentősebb rendezvény a járásban, ahol ne látnák szívesen őket. Szóval: virágzik itt--a szjk — de az élet, a kultúr ra is. Újabb nevezetesség a lassan bezáruló körben — Kisköre. Híressé tette az erőmű, de még híresebbé — optimizmusunk vagy térképészeink jóvoltából — az, ami nincs. A gyönyörű és nagy kiterjedésű üdülőkörzet, amely egyenesen a Balatonnal lenne hivatva konkur- rálni. de legalábbis tehermentesíteni „tengerünket”. Sajnos azonban ez még igenigen a jövő zenéje. Ha azt mondom Pély, azt mondom: kenyér. Ha azt mondom, Tama- szentmiklós, azt mondom: METALLOGLOBUS. A kenyér úgyszólván világhírű, a METALLO pedig igen jó hírű, megérdemelten. Mert olyan helyen teremtett ipart, ahol korábban ilyet elképzelni sem lehetett, ahol korábban semmi sem volt, csak a birkák legeltek a száraz kórók között, megérdemlik hát, ha a pélyiekkel egy kis ünnepségre összejönnek a jó birkagulyást, meg a finom, puha kenyeret. Minderről, pontosabban: sokkal többről, a társadalmi, gazdasági, gazdaságszervező, politikai, ideológiai, valamint párt- és tömegszervezeti munkájának elmúlt ötévi eredményeiről, tapasztalatairól és további — bizonyára az eddiginél semmivel sem könnyebb — feladatairól ad számot és folytat ma bizonyára alapos, alkotó vitát a járási pártértekezlet. Azoknak a hőknek és férfiaknak, időseknek és fiataloknak a fóruma, akik a XI. kongresz- szus óta ott voltak azok között, akik sokat akartak — és tudtak*— tenni a járás és lakosságának fejlődéséért, sok tekintetben történt előrelépéséért. Ezért is kívánhatunk sok sikert erről a kis „déli utazásunkról" és további eredményes munkát a járási pártértekezletnek. B. Kun Tibor A füzesabonyi járás 17 községének csaknem 38 ezer lakójh új létesítményekkel és eredményekkel gazdagodott az elmúlt öt esztendőben. A munkásság száma jelentősen növekedett a járásban és a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké váltak. Hétszázhatvanöt családi ház épült az elmúlt időszakban és 11 településen van már vezetékes vízellátás. A 16 orvosi körzetben 2.3 rendelő biztosítja a lakók egészségügyi ellátását. Űj ABC-áruházak A járás kereskedelmében fontos szerepet tölt be a Füzesabony és Vidéke Körzeti Áfész. Elnöke, Simon Aladár így vélekedik: — 197fi-ban a füzesabonyi, a poroszlói és a szihalmi áfész egyesülésével jött létre szövetkezetünk, amely tíz község kereskedelemről, vendéglátásról és szolgáltatásairól gondoskodik. Az egyesülés után sokat fejlődött szövetkezetünk. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt részében egységes szemléletet alakítottunk ki. A tíz községben: Füzesabonytól Sarudig 28 ezer embert látunk el. A fő célkitűzésünk az volt. hogy a bolti kereskedelem, a vendéglátás, valamint a szolgáltatás színvonala javuljon. Ennek megfelelően Füzesabonyban felépítettünk egy 620, Poroszlón egy 450. Besenyőtelken pedig egy 380 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat. Ezenkívül korszerűsítettük Füzesabonyban az iparcikk- és a vasműszaki áruházat is. A kulturált .étkeztetés meg-, valósítására melegkonyhás éttermet alakítottunk ki Füzesabonyban, Besenyőtelken, Sarudon és Mezőtárkány- ban. A fejlesztésekre a jelentős társadalmi munkaakciók mellett 40 millió forintot költöttünk. Ebben segített a SZÖVOSZ. a MÉSZÖV, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium is. — Hogyan alakult az árbevételük? — 1976-tól árbevételünk 40 százalékkal növekedett, nyereségünk pedig 1979-ben 17 millió forint volt. A kedvező eredményekhez az is hozzájárult, hogy a sarudi termelőszövetkezet húsüzemét megvásároltuk és hozzáláttunk a háztáji gazdaságok segítéséhez is 18 szakcsoportot hoztunk létre, melyek közül a sertéstenyésztők látják el alapanyaggal húsüzemünket. Az idén további nyolcmilliós fejlesztést valósítunk meg a korszerű kereskedelem. vendéglátás, valamint a háztáji gazdálkodás megvalósítására. Koronadugók, tubusok exportra A járás legnagyobb ipari üzeme, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyára. 1975-ben 385 millió foánt volt a termelésük, tavaly ez már 625 millióra emelkedett. A sikerekről Sághy Árpád főmérnök beszél: — Az ötödik ötéves tervben előirányzott termelésbővítő beruházások 1979 végére megvalósultak. Az új technológiák bevezetésével ma már korszerűbb, jobb minőségű termékeket gyártunk. A sörös- és a borospalackokhoz általunk készített és használt koronadugókat, a kólásüvegeket záró kupakokat, a tubusokat a festékes- és kenöcsösdobozo- kat jól ismerik országszerte. Négy év alatt 82 millió forintot fordítottunk korszerűsítésre. Vásároltunk olasz és angol gépsort a zárókupakok gyártásához, a festékes- és krémesdobozok készítéséhez szükséges lemezeket pedig az NSZK-ból hozott két színnyomó géppel készítjük elő. Ez a legújabb, amelyet tavaly helyeztünk üzembe. Rendkívül korszerű, a munkát nagyon megkönnyíti. — Hány országban ismerték meg termékeiket? — Tubusainkat NDK, szovjet, csehszlovák és román megrendelésre szállítják, amellett, hogy fontos feladatunk a hazai ellátás biztosítása. Miután termékeink minősége a műszaki fejlesztéssel jelentősen javult, így az idén várhatóan 50—80 millió forint értékben Jugoszláviába is szállítunk koronadugókat. A besenyőtelkiek büszkesége Tavaly augusztus 20-án adták át és azóta nemcsak megszerették, hanem • büszkék is a besenyőtelkiek az iskolával egybeépült nevelési központra. Néhány hónap alatt országos híre lett a besenyőtelki kísérletnek. — Községünk ötödik ötéves tervi fejlesztésének legjelentősebb létesítménye a csaknem 13 millió forinttal épült nevelési központ — mondja Bozsik Árpád vb-titkár. — Az előkészületek még 1976- ban megkezdődtek. A községi tanács adott telket és a fejlesztési alapból pedig egymilliót. A? Ors2Ís gos Közművelődési Tanács, valamint a megyei tanács hat-hat millió forinttal járult hozzá az építéshez. A teryeit Besenyőtelek szülötte, Veres Zoltán, á Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat főmérnöke készítette, míg a kivitel munkáit a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végezte, — Milyen az érdeklődés iránta? — A nevelési központ a községi értelmiség központja lett. amellett a fiatalok is megtalálják a lehetőséget a művelődésra, szórakozásra, így nem járnak el máshová a faluból. Hogy mennyire akarták az itt lakók az új létesítményt, bizonyítja az a jelentős társadalmi munkaakció, amelyet az épület környékének parkosításában és a tereprendezésben vállaltak. Kiegyensúlyozott gazdálkodás Feldebrőn Három község: Aldebró, Feldebrő és Tófalu tagságát fogja egységbe a feldebrőt Rákóczi Termelőszövetkezet. Kedvező eredményekkel zárják az ötödik ötéves tervet, éppen a nemrég tartott küldöttgyűlésen Kiss János el-* nők számolt be erről: —- 1976-ban már az egyesült nagy szövetkezetben kezdtük a munkát több mint ötezer hektáron. Nehezebb feltételek között a terméshozamok növelését, a minőség javítását szorgalmaztuk. Beléptünk a nádudvari rendszerbe, és ezer hektáron kukoricát, 1200 hektáron pedig búzát kezdtünk termelni iparszerűen. Meg is lett az eredménye, mert már 1978- ban túlszárnyaltuk az ötödik ötéves tervre előirányzott mennyiséget, miután hektáronként 43 mázsát takarítottunk be. A vetésszerkezetet az adottságainkhoz igazítottuk. ötven hektáron telepítettünk új szőlőt, minőségi fehér borokat adó fajtákból. Beruházásokra 35 millió forintot költöttünk. Felépült a bábolnai szárítónk, és a 300 vagonos magtár, elkészült az öntözőtelep, átalakítottuk a sertéstelepet, vízrendezést és talajjavítást végeztünk. Csaknem ötvenmilliót költöttünk a géppark tökéletesítésére. Gazdaságunkban is megjelentek a nehéz traktorok, valamint a nagy teljesítményű munkagépek. Nagyon sok gondunk volt az állattenyésztéssel. A szakosított sertéstelepet ugyanis, amely az ötéves terv kezdetén veszteséges volt, technológia- és fajtajavítással nyereségessé tettük. Évente 8,3 százalékkal növeltük a termelést gazdaságunkban, és sikereink alapján 1977-ben elnyertük a kiváló szövetkezet címet, öt egyetemet. 15 főiskolát és 28 középiskolát végzett szakember irányítja a munkát, ami garancia arra, hogy a következő években a sokkal nehezebb köz- gazdasági környezetben is helyt álljunk. Mentu^z Károly A Fémművék füzesabonyi gyárában tavaly helyezték üzembe az NSZK-ból vásárolt színnyomó gépeket. 1 Mmusm.Gí (Fotó: Szántó György) 1980. február 17., vasárna» ]
