Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

4 wmmwóm UHOíTnjflBol M Még egyszer a hársfákról Véradók Apcon Az Apcí Fémtermia Válla­latnál 1979-ben három al­kalommal került s,or az ön­kéntes térítésmentes véradó- nap megszervezésére, szem­ben az előző évek két eseté­vel. Mint Pataki Ferenc, a vállalati pártbizottság titká­ra elmondotta, az elmúlt év­ben az önkéntes véradók száma növekedett. Elsősor­ban fiatalok jelentkeztek. De vannak rendszeres többszö­rös véradók is. Robotka La' jós negyvenszeres, Pandur Sándor és Litkei István har- mincszoroá. Börzsönyi Ágnes, Pohárdi Józsefné és Hódi Gyula pedig húszszoros vér­adóként vannak nyilvántart­va. Nyolc dolgozó 15-szörös, tizenhárom pedig tízszeres véradó. . A többszörös vér­adóknak mintegy 50 százalé­ka a munkáslétszámhoz tar­tozik. A vállalatnál vala­mennyi ■ szervezet foglalkozik a véradással, támogatja az akciót, és az eredmények is ennek tudhatok be. A válla­lat gazdasági' vezetése a rendszeres véradókat anyagi elismerésben is részesíti. Szűcs Ferenc Hatvan Ha nem is rendszeresen, de sokszor olvasom az ÉS-t. (Valamikor nem tudtam, hogy miért nevezik az ELET ES IRODALOM című hetila­pot csak ÉS-nek, de amikor elmagyarázták hozzáértők, nem értettem egyet a ma­gyarázattal, mert úgy tar­tom, van benne élet es iro­dalom is. Mégis ésnek írom, mert az és is írja ésnek ön­magát. .. 1 Az év végi dupla számban láttam (79 51—52. 15. oldali Bertha Bulcsú el­beszélésének címét: REX JUDAEORUM. A cím mel­lett, — mintegy illusztráció­ként? nem tudom, — Valkó László Sírkövek c. művét. Gondolom, a kép a fotogra- fika módszerével készült. Valóban sírkövet ábrázol, de én azt a címet adtam volna a képnek, hogy sírkő' mert hogy hosszabb szemlélés után rájöttem, hogy a három sír­kő (töredék) egy. Egy és ugyanaz. Csak másképpen van fotografikázva. Máskép­pen megvilágítva-árnyékol- va. de ugyanazon héber írást olvashatnám rajta, ha tud­nám olvasni. A Rex Judaeo- r.um latin szöveg. (Bertha Bulcsú írásából kitűnik, hogy miért választotta címnek e két latin szót. Érdemes elr olvasni.) Jelentése: a . zsidóit királya. A jelentés tartalma ihlette az illusztráció meg­választását, gondolom. Mert a sírköveken héber betűk látszanak... Mint említettem, mindhármon ugyanazok. Sok mindent nem tudok, és a héber szöveget sem értem. Mégis feltűnt nemrég a Ma- gyarország 79/43. számában: ,,... az askenázi (ázsiai, af­rikai, főként arab országok­ból bevándorolt) lakosságot érintik” mondatrész. .. Ne­kem valami rémlett, hogy ez nem jó. Utánanéztem. Aske­názi héber szó. Közép- . és kelet-európai. a középkor­ban Németországból elszár­mazott zsidókat jelent. A cikkben említett lakosságot éppen széfárd-nak nevezik (spanyol eredetű szóval) és nem aslienázinak... Ezeket tanultam az utóbbi időben a héberrel kapcsolatban. Csak elmondtam. (Dr. Szemes—Varga) Üjból veszélyben van a Vörösmarty utcán a dohány­gyár közelében levő hársfa­sor, amelyeket- a Heves me­gyei Tanács V. B. 1973. év végén védetté nyilvánított. Az épülő 25. számú főfor­galmi úttal kapcsolatban hat darab hársfát ki akarnak szedni, hogy a gyár előtt öb- lösített autóbuszmegállót lé­tesítsenek. Ügy értesültünk, hogy a Vörösmarty utcán a többi autóbuszmegálló nem lesz öblösítve. Az eredeti elképzelés és terv szerint a dr. Nagy Já­nos utcai saroknál, a trafó­ház mellett lehetett volna öblösített autóbuszmegállót létesíteni, fakiszedés nélkül. Sajnos a közlekedési hivata­los szervek ezt a megoldást nem engedélyezték. Indoklá­Levelcink között tallózva „Köszönetemet és hálámat szeretném kifejezni annak az ismeretlen autóbuszvezető­nek, aki ja mtár 8-án a Fi- no'mszerelvénygyártól 21 óra 15 perckor induló autóbuszt vezette, megtalálta és segí­tette férjemet. Ezzel hozzájá­rult, hogy férjem életben maradt.” E néhány sor írója Kovács Sándorné egri lakos. Ami a történethez még hozzá tarto- zik, az izgalmakat még ki sem heverve élő szóval mondta el. Férje, kint a hob­bikertben dolgozgatott, a tél eleji munkákat végezte el, amit még kellett a nagy hi­deg beállta előtt. Munka közben oly szerencsétlenül esett, hogy eltörte a lábát. Este az egyre erősödő hideg­ben próbált magára hagyva­Eger szép, műemléki ér­tékű belvárosa örvendetesen szépül, újul. A műemlékvé­delem szempontjai olyan, látszólag mellékes dolgokban is érvényesülnek, mint pél­dául az üzletek reklámfel­iratai. Aki figyelmesen járja városunk utcáit, tereit, ész­revehette, hogy sok helyen eltűntek a hivalkodó neonJ betűk, s mi több, megjelen­tek a cégérek. Felirat helyett stilizált szőlőfürt jelzi a bor­kóstolót, több négyzetméte­res táblára írt, hatalmas fal­felületet eltakaró reklám he­lyet elefánton lovagoló bo­hóc a játékboltot, és így to­vább. Ez utóbbi nagyon ha­mar, szinte megszületése, azaz megjelenése pillanatá­ban sokak kedvénce lett. Az elefánt ormányán dobot egyensúlyoz, s két hátsó lá­bával elrugaszkodni látszik a faltól, melyre függesztet­ték. Játékbolt reklámjaként alig lehetne elképzelni ettől mulatságosabbat. Azonban ez a cégér hivatalos funk­ciójánál többet is tud. Meg­rántva egy fogantyút, az elefánt hátán ülő bohóc rá­üt a dobra. A játékbolt cé­gére tehát maga is játék! A tervező és készítő művész valóban a modern művészet elvei szerint gondolkodott. A műalkotás befogadásában a teljes ember vegyen részt lehetőleg tevőlegesen, aktíi. van. Járjam körül, tapint­A Mátra kis településeinek iskolásait sokáig nem pat­ronálta senki. A Mátrai Érc- és Ásványbánya Vállalat dol­gozói figyeltek fel a gyere­kek kérésére. A társadalmi összefogást és a nagyobb üze­sul felhozták, hogy az autó­buszvezetőnek az Indulásnál nincsen kilátása a trafóház miatt. Javaslatunk az lenne, hogy a KPM még egyszer vizsgál­ja meg ezt az ügyet és hoz­zon kedvezőbb döntést, hogy a fák kiszedése elkerülhető legyen. Példának hozom fel, hogy külföldön egy fa meg­mentése- érdekében épületek tervrajzát módosítják. Ez esetben megoldás len­ne még a kilátást mindenfé­leképpen zavaró trafóház el­távolítása. Főforgalmi út mellett annak nincs helye. Hortobágyi Ernő mezőgazdasági mérnök-tanár Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottságának tagja hazaindulni. Járni nem tu­dott, a közelben nem tartóz­kodott senki. ' Kúszva, von­szolva magát ért ki az útra, s onnan próbált hazafelé vánszorogni, az esti sötétben, így talált rá az autóbusz ve­zetője, aki felfigyelt az út szélén vonszolódó emberalak­ra. Felvették, elsősegélyben részesítették, kórházba jut­tatták. A sérült hosszú ideig volt a havas úton, a törésen kívül fagyási is szenvedett. Beláthatatlan következmé­nyei lehettek volna, ha ott marad az úton, az éjszakai hidegben nyilván életét vesz­ti. A busz vezetője figyelmes­ségével az egyszerű segítség­nél többet tett. Életet men­tett. Valóban minden dicsé­ret megilleti. s.am meg. vegyem kézbe, mozdítsam meg, akkor lesz a mű az enyém. A játékbolt cégére a szemnek is sokat mond, de bármely furcsán is hangzik, itt és most, az élmény teljesebb lesz azzal, hogy megrántom a fogantyút és a bohóc ráüt a dobra. Azaz ráütne ... Egy szép napon ugyanis, nyurga bol- tosfiú létrát támasztott a falhoz, s a húzó eltávolítá­sával elrontotta a szép játé­kot. Gyanítom, nem ön­szántából tette. Talán túl sokan húzták meg p fogan- tyűt’’ Köztük illetéktelenek is? Nagy zajt keltett? Ki tudja?... Ocskay György Eger Egyetértve a levélíró kifo­gásaival, utánajártunk a do­lognak. Sajnos a gyerekek­nek sránt kedves játék, ré­szeg felnőttek felelőtlen „já­téka” lett. Az csak együk ré­sze a dolosnak, hogy az éj­szaka kellős közepén rán­gatva a húzót, kellemetlen­kedtek az ott lakóknak. Félő volt. hogv a durva rongálás­tól kiszakad az egész szer­kezet. s aevoncsapja a vele „szórahozót”. Sajnos Ismét egv adat is ahhoz, hogy az „éjszaka lovassal” sok em­bernek okoznak bosszúságot. Mégiscsak meg kellene ta­lálni a módját megfékezé­süknek. (A szerk.). mek támogatását még a nagyközségek és városok in­tézményei sem nélkülözhetik. Mindannyiunk örömére az apró hegyi települések óvo­dásai és iskolásai is segítő­társakra találtak. Ezek a bányászok minden áldozatot meghoznak gyer­mekeink fejlődéséért, szebb életéért. Dicséret illeti a helyi üzem vezetőjét, /Szé­kely Ottót a szervezésért és mindazokat, akik lehető­vé tették az óvoda és az is­kola területének bekerítését, a játszóterek kialakítását, s azok felszerelését hintákkal, tornaszerekkel. A téli szünetben is meg­ajándékozták a hegyi gyere­keket. Autóbuszon végigjár­ták velük a dunai hidakat, Visszhang A lap január 13-i számá­ban jelent meg „Nevesincs sport” címmel egy cikk, a tömegsportról, amely nincs. A tömegek valóban nemigen sportolnak. Gondolkozni kezdtem a cikken. Elképzel­hető, hogy nem is akarnak? Es ha mégis akarnának, — hol? Valóban, ki és hol spor­tolhat? A gyerekeknek, bele­értve a középiskolásokat is, úgy gondolom, a sportolás adva van a testnevelésórá­kon. De rrA van a felnőttek­kel? Vegyük például a fér­fiakat. akik — tisztelet a kivételnek — általában leg­kedvesebb elfoglaltságuk­nak tartják, ha a munka után hazatérve beleülnek a fotelbe, a tv elé. Ök a ta­pasztalatok szerint — bele­értve a házi munkát is — általában kevesebbet mozog­nak. Egy részük, igaz, a hobbikertbe megy. s tulaj­donképpen ezzel eleget tesz az egészséges életmód köve- telménvének. A nőkről köztudott, hogy mindig találnak maguknak elfoglaltságot. Mégsem va­lós az a mondásuk, hogy ..kisportolom én magam a házi munkával”. Mert más­fajta mozgásra is szükségük lenne. Na de maradnak még azok, akik valóban szeretnének sportolni. A legegészségesebb például az úszás. Effer fürdő­város, az úszásra tehát elvi­, Előrebocsátom, a címben adatik némi túlzás, de nem sok. ötvenhat aláírással ér­kezett egy panaszos levél a szerkesztőségbe. Akik írták, valóban kegyetlen körülmé­nyek között utaznak napon­ta munkahelyeikre. A Duna Cipőgyár 2. sz. gyáregységé­ben dolgoznak Kerekharasz- ton. Hatvan és Kerekharaszt között járnak naponta, egy csuklós busszal, amelyből ki­szerelték a fűtést. Ügy indo­kolták, hogy a hatvani VOLÁN-telepen volt szükség a berendezésre, hogy az ott dolgozók munkakörülményeit javítsák. Ez utóbbival telje­sen egyet lehet érteni, — nem is vitatják szükségessé­gét az utasok sem. Azt azon­megnézték a Nemzeti Mú­zeumot, a koronázási éksze­reket. Megcsodálhatták a Parlament épületét is és a Néprajzi Múzeum kiállítását. E nap végeztével a bábszín­ház előadásán vettek részt. A gyerekek szüleikkel együtt levélben köszönték meg az Érc- és Ásványbánya vezetőségének és bányászai­nak ezt a felejthetetlen na­pot. Zakupszky László Málraszentimre leg mindenkinek van lehető­sége. Elvileg. Mert gyakor­latilag az' brszág egyik leg­szebb strandján, különösen hétvégeken, amikor valóban több a szabad Idő, egyszerű­en képtelen úszni. Űszni?! A medencékben -jóformán megmozdulni sem lehet a tömegtől. Az úszás tehát kizárva. Erdei tornapálya. Nagyon szép elképzelés, dicséretes kezdeményezés. De addig el is kell jutni. A munkahely­ről haza és onnan a .torna­pályára kijutni már magá­ban is testedző gyaloglás, mire kiér az ember, el is megy a kedve a továbbiak­tól. Az autóbusz ugye nem visz egész odáig, kocsija meg nem mindenkinek van. — de úgy tudom, arrhfelé parkolási lehetőség se igen adott. Marad a tv-tórna, ami na- gvon szép, de modern laká­sainkban alig megoldható. Ha egy négytagú család el akarja végezni például a fekvővvakorlatot. előbb át és ki kellene pakolnia a búto­rokat. De kinek van erre energiája? Közösen kellene hát to­vább törni a fejünket. ho?v a sport valóban mindenkié terven. Na és nersze nem á"k ha kedvet is ébreszte­nek a lehetőségek rpc'lé. Dobrovics M"rta Eger ban annál inkább, és joggal, hogy ők viszont naponta oda- vissza hideg autóbusszal utaznak. Egyébként mint írják, azért mozogni lehetett a minap is a kocsiban például .hógo­lyózhatták volna, mert a két kocsirészt összekötő vászon­tetőn . hónapok óta óriási lyuk tátong amin beesik a hó. „Rövidesen óvodások is utaznak majd e buszon — írják az utazók, — s mi lesz ebben a nagy hidegben a ki­csikkel, hiszen mi is majd megfagyunk.” A kérdés jogos. Valóban mi lesz? Persze nemcsak a kicsikről, a nagyokról is szó van! MŰSOROK! v..i -W • • * ' ‘ • Y­nm < * KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4x4. 1(1.05 Balzac és a muzsika. 10.52 Loránd Ist­ván—Küvesdy János: Dózsa emlékezete. 11.00 örömük kertjében. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva ... 12.45 Ope- ra-művészlemezek. 13.35 Cigánydalok, csárdások. 13.57 Találkozás a Magyar Honvédelmi Szövetségben. 14.07 Mozart: Esz-dúr zon- gpraötös. 14.30 Hol tart a mezőgazdaság? 15.05 Ü.i ze­nei újság, 18.00 188 ÓRA. 17.30 Évszázadok mester­művei. 18.16 Hol volt, hol nem volt... 18.26 Mai könyvajánlatunk. 18.40 Sporthírek. 18.45 Rádió­színház. 19.50 Népdalok, 20.01 Párizsi élet (Offen­bach operettjének rádióvá 1- tozata két részben). 22.10 Sporthírek. 22.15 Chopin. 23.04 Csajkovszkij: Man­fréd. PETŐFI 8.05 Negyedóra háromne­gyed ütemben. 8.20 Tíz perc külpolitika (ism,). 8.33 Né­pi zene. 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.48 Lehár operettjeiből. 11.40 Fiata­loknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 ‘ Harminc perc rock. 14.55 Orvosi ta­nácsok. 14.40 Testvéri ének. 14.50 Három a kislány (Daljáték). 15.33 Sziget-kék. 16.33 Pophullám. 17.30 Közkívánatra! 19.35 Halló. Pozsony! Halló, Budapest! 20.38 A Magyar Rádió Ka­rinthy Színpada. 21.55 Nó ták. 22.15 Szimfónikus könnyűzene. 23.10 Sláger­múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás, lap­szemle. 8.40 Visszapillantó (Információk, tudósítások, riportok az elmúlt hét fon­tosabb eseményeiről) — 9.00 Észak-magyarországi krónika (Kongresszusi mun­kaverseny a Berva egri gyárában — A tél veszé­lyeiről a miskolci gyer­meksebészet ügyeletén — Piaci jelentés) — Napjaink kérdései. Önodvári Miklós jegyzete — 9.30 Mikrofon­lánc. Dr. Pusztai Bélával, a Borsod megyei tanács el­nökhelyettesével beszélget G. Tóth Ferenc — 9.45 Ho­vá menjünk, mit csinál­junk?— Zenés program- ajánlat — Sport — 9.52 Műsorejőzetes.,. 9.15 Tévétorna. 9.20 Iskola- } tévé. 10.00 Bergengóci ki­rándulás. 10.15 Tetthely (NSZK bűnügyi filmsoro­zat). 11.50 Nyugalmunk ér­dekében. 12.20 Játék a, be­tűkkel. 15.00 Breki és a többiek. 15.25 Az állatvi­lág kísértetek 16.10 Olim­pia 1980. 16.25 Fókusz. 17.05 „E hely poétának való...” 17.40 Fantázia a televízió­ban. 18.15 „Játszani is en­gedd....” 18.50 Egymillió fontos hangjegy. 19.10 Té_ • vétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mirtdenkinek. 20.05 „Űj, Scotland Yard. (Angol bűn­ügyi filmsorozat). 20.55 A fantasztikus Boney M. 21.40 Sepityko-sorozat. Kálvária (Szovjet film). 23.25 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18.15 Siker. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A csapodár madárka (Ruzante komédiája két részben). 21.10 Tv-híradó 2. 22.25 Interbalett :79. 1980. január 19., szombat Egyetlen papírlap... Adva van az 1980-as év és benne az, hogy jó néhányunk, nak ki kell cseréltetni lejárt személyi igazolványunkat —, írja id. Badart István Egercsehiből. Ám, mint a levél to­vábbi részéből kiderül, nem olyan egyszerű az ügy. Nem maga az érvényesítés, azt éppoly gyorsan megcsinálják, mint eddig. Az érvényesítéshez szükséges egy kis papír is, a neve adatlap. Ez viszont nem kapható Egeccsehiben- Sőt, mint írja olvasónk, többször és többen beutaztak érte Eger­be, s így sem tudtak hozzájutni. Anélkül pedig nem lehet érvényesíttetni az igazolványt. Az adatlap csekély összegű, a megszerzése viszont árának többszöröse, ha többször be kell miatta utazni. Ugyan bal lehet felderíteni egy ilyen papírt? — kérdezi több egercsehi lakos nevében is. Valóban, hol lehet? Remél­jük, az illetékesek gondoskodnak a válaszról is, az adatlap­ról is. —deák— r Életmentő segítség ve!! Ha van, miért nincs? Bányászok ajándéka a mátraszentimrei iskolásoknak A sportolásról Utazás—jégcsapok között... 4 I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom