Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

Á lakosság feladatai járványos állatmegbetegedés esetén in. Takonykor: A takonykor iappangási ideje hosszú. Ál­talában több hét, vagy né­hány hónap múlik el, míg a betegség felismerhető tüne­tekben nyilvánul meg. A tü­dő takonykórja idült tüdő­bajra utaló, lassan súlyosbo­dó kórképben jelentkezik. Az állatok hamar elfáradnak, nehezen lélegeznek, szárazán köhögnek, időnként beláza- sodnak és lassanként leso­ványodnak. Egyszer-másszor orrvérzés is jelentkezik. Az orr nyálkahártyáján kölesnyi szürkés göbök fejlődnek, me­lyek hamarosan szétesnek és helyükön vörös, rágott szélű fekélyek alakulnak ki. Ilyen­kor jelentkezik az orrvérzés. A megfelelő állati nyirok­csomók megduzzadnak. A bőrtakonykór a bőrben vagy bőr alatti kötőszövetben ta­konykóros csomók keletkezé­sével indul meg, melyekből később szintén fekély kelet­kezik. A takonykóros csomók és fekélyek között a nyirokerek merev csövekké alakulnak át. Húsevőknél a takonykor a kötőhártya és a légutak nyálkahártyájának heveny gyulladásával indul meg. A szemből és orrból gennyes­véres váladék ürül, később a légzés nehezítetté válik. , Az állat általános állapota, rosz- szabbodik, a bőr alatti kötő­szövetben takonykóros . cso­mók fejlődnek. Az ember ta­konykóros megbetegedései esetén heveny lázas általános jelenségek közben a fertőzés kapujában csomó, majd en­nek szétesése után fekély képződik, a környéki nyirok­csomók pedig megduzzad­nak, a hozzájuk tartozó nyi­rokerekkel. Később a bőrben a test legkülönfélébb helye­in áttétek képződnek, gennyes izületgyulladással. Köhögés, rekedtség és nyelés! zava­rok, valamint nehézlégzés jelentkezik. Ez a betegség orvoslás hiányában 2—6 hét alatt halálra vezet. Orvoslás, védekezés: Az ember ta­konykórjának orvoslására Sulfadiasin gyógyszer alkal­mazásával próbálkoznak. Ugyancsak számításba jön a sulfanomid-készítmények kombinálása streptomycinnel. A beteg és fertőzött állato­kat minden esetben leölik és tartási helyüket fertőtlenítik. 8. Pasteurellósisok: Szarvasmarhák megbetege­dés esetén a Iappangási idő 1—t2 nap. Heveny lázas meg­betegedés, és súlyos általá­nos tünetekben nyilvánul meg. A toroktájék megduz­zad, a gyulladásos beszűrő- dés miatt, majdnem deszka keménységű. A légzés a gé­ge beszűrődése miatt nehe­zített és az állatok legtöbb esetben 36 órán belül ful- ladásos tünetek mellett hul­lanak el. A betegség másik formája a tüdőgyulladásos alak. amely köhögésben, ne­hezített lélegezésben nyilvá­nul meg. Az állat egyre job­ban lesoványodik, "még végül elhullik. A juhok pasteurel- losisa a szarvasmarhákhoz hasonló betegség. Hasonló lá­zas általános jelenséggel, vagy hirtelen. 24 órán belüli elhullással végződik, vagy idült' alakban, súlyos tüdő- bántalomra utaló tünetekben mutatkozik. Sertések pas- teurellosisa szintén heveny megbetegedési formában je­lentkezhet. súlyos torokgyul­ladással, magas lázzal, 12— U órán belüli elhullással. Valamivel lassúbb lefolyású a kruppös tüdő-mellhártya- gyulladással járó forma. Az állatok szárazon, görcsösen köhögnek, nehezen lélegez­nek. A betegség legtöbb eset­ben elhullással végződik. Orvoslás, védekezés: Sul­fonamid készítményekkel, vagy széles spektrumú anti­biotikumok időben történő alkalmazásával a betegség gyógykezelhető. Ha a felsorolt állatmeg­betegedések tüneteit az ál­lattartók észlelik, azonnal je­lentsék az állatorvosnak vagy a községi tanácsnak. Az előző két számban is ismertettük néhány fonto­sabb állatbetegség klinikai tüneteit és röviden az elle­nük való védekezés lehető­ségeit. Most összefoglaljuk' azokat a tennivalókat, ame­lyek a lakosságra, állattu­lajdonosokra vonatkoznak a betegségek elleni védekezés­ben. Az ' állatok egészségének megvédése népgazdasági szempontból alapvető fon­tosságú. Csak egészséges ál­lománytól várható, hogy ké­pességeinek megfelelően gaz­daságosan termeljen. Amikor állataink egészsé­gét óvjuk, nemcsak népgaz­dasági, hanem közegészség­ügyi feladatokat is teljesí­tünk. Egy sor fertőző állatbe­tegség ; az állati eredetű élel­miszerek fertőződése vagy romlása, a növényvédő sze­rek és egyéb kémiai anya­gok pedig mérgező hatásuk folytán az ember egészségét közvetlenül is veszélyeztetik. A tiszta állati környezet megteremtése, a trágya és az állati hullák ártalmatlanná tétele a környezetvédelmet is szolgálja. Az állategészség­ügyi teendők végrehajtása nemcsak az illetékes állator­vos és az állategészségügyi szaksegédek feladata. Részt kell vegyenek benne'a nagy­üzemek vezetői, amikor gon­doskodnak az állategészség­ügyi munka anyagi, műszaki feltételeiről, a gyógyszerek és oltóanyagok, műszerek, fer­tőtlenítőszerek, védőöltözet stb. beszerzéséről. Részit vesz ebben a munkában minden állatgondozó, illetve állattu" lajdonos is, mert az állomány, illetve az állat megváltozott viselkedését, termeléscsök­kenését, a megbetegedéseket és az elhullásokat ők veszik észre először. A betegsége­ket azonban akkor lehet a legeredményesebben meg­előzni, ha okaikat már az ál­latok környezetében felisme­rik. Ezek egy részét az álla­tok gondozói, illetve tulajdo­nosai is megelőzhetik, más­részt pedig azt mielőbbi ki­küszöbölés céljából jelentik a vezetőknek vagy az állat­orvosnak. Fentieken túlmenően az Ál­lategészségügyi Szolgálat ren­delkezésére állnak betegsé­gek elleni védekezés speciális módszerei. Ezek a következők: — a fertőző beteg állatok elkülö­nítése, — a beteg állatok zárlat alá helyezése, az állat­orvos megérkezéséig, aki dönt a zárlat fenntartásáról vagy szigorításáról, illetve annak megszüntetéséről — a zár­lat azt jelenti, hogy a lezárt helyről (udvar, istálló, telep) állatokat kivinni és az állo­mányba új állatokat beállí­tani nem szabad. A beteg állatokat a zárlaton belül is el kell különíteni az egészsé­gesektől. Bizonyos fertőző betegsé­gekbe!^ megbetegedett álla­tok gyógykezelése tilos, azo­kat ,le kell ölni, még ha eredményes lenne is a gyógy­kezelésük. Má3 betegségek megálla­pítása eseten lehetséges, sót szükséges a gyógykezelés, amely azonban minden eset­ben az állatorvos feladata. Az eredményes gyógykeze­lés, illetve a károk csökken­tésének elengehetetlen felté­tele, hogy az állatok megbe- tegedéseről, megváltozott vi­selkedéséről, szokatlan tüne-. tek jelentkezéséről a kezelő állatorvosit minél előbb ér­tesítsék. A fertőző betegségek elleni védekezés fontos láncszeme a fertőtlenítés. A fertőtlenítést rendszeresen el kell végezni megelőző céllal, akkor is, amikor az állatokon beteg­ség tünetei nem észlelhetők. A betegségek fellépésekor a fertőtlenítést, egyes esetek­ben a szigorított fertőtlenítést a kórokozók elpusztítása es a továbi károk mérséklése vagy megszüntetése céljából feltétlenül el kell végezni. Az előbbit az állatgondozok, il­letve állattulajdonosok ön­állóan is elvégezhetik, az utóbbit rendszerint állat­egészségügyi szakemberek irányításával kell elvégezni. (VÉGE) Dr. Köházi István igazgató főállatorvos Malinovszkij katonája volt... Viczián Zoltán alezredes 1952. május 1-én — 24 éve­sen — kötelezte el magát a polgári védelem ügyének.. Azóta sok helyen járt már, több beosztást is ellátott, de mindig és mindenütt egy cél lebegett előtte: tisztesség­gel eleget tenni a követel­ményeknek. Először alhadnagyként Salgótarjánban a megyei törzsnél, szervezési felada­tokkal foglalkoztam, majd 1 éves iskolára kerültem. Ez több okból is emlékezetes eseménye életemnek. Egy­részt itt vettek fel a párt tagjai közé, másrészt — mi­vel kiváló eredménnyel vé­geztem — főhadnaggyá -lép­tettek elő. Nógrád megye' törzsparancsnokává már fő­hadnagyként neveztek ki. 1955-ben újabb állomás kö­vetkezik. A polgári védelem egyik katonai alakulatához nevezik ki zászlóaljparancs­noknak, majd amikor 1964- ben megszervezik a polgári védelem első műszaki zász­lóalját, oda kerül parancs­noki beosztásba. — Nehéz; de sok emléke­zetes esemény kötődik ehhez az időszakhoz is. Azt hiszem, elég csak egy példát, említe­ni: a mi katonáink dolgoz­tak a diósgyőri nagy re­konstrukción ... 1969-ben olyan újabb fejezet követke­zett Viczián Zoltán életében, amely még ma. is tart. Ki­nevezték Eger járás törzs­parancsnokának. A járás ismertető „je­gyei”: több mint 65 ezer la­kosa 45 községben él. Ezek közül 5 nagyközség, 7 közös tanácsú, 12 minisztériumi üzem, 15 tsz és 13 egyéb vál­lalat, ktsz működik a köz­igazgatási határokon belül. És akadnak köztük olyanok, mint a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészmű, a Recski Rézércmű, vagy a Mátravi- déki Fémmű. Ez a felsorolás is mutatja: összetett, komplikált felada­tokat kell megoldani a já­rásban a polgári védelem­nek. Viczián Zoltán immár 28 esztendeje dolgozik a polgári védelem területén, s ebből 11 éve ugyanabban a beosztásban. Vajon hogyan látja tizenegy év távlatából az annak idején jelentkező fő feladatokat? — Akkor az elsődleges cél volt a polgári védelemmel kapcsolatos helyes nézetek kialakítása, a polgári véde­lem elfogadtatása. Tehát a helyes szemlélet kialakításá­val kellett megküzdenünk, hogy eredményeket érhes­sünk el. Ez nem volt köny- nyű feladat, de ma mór minden területen alapvető változást sikerült elérni. En­nek a megnyilvánulásáról sokat lehetne beszélni, de úgy gondolom, hogy néhány példa is megfelelően érzé­kelteti majd állításom iga­zát. — Ma már a tanácsok, tanácsi osztályok ügyrendjé­ben a polgári védelem is sze­repel. A községi tanácsok elnökei, titkárai, a járási hivatal osztályvezetőinek minősítésekor a polgári vé­delmi feladatok elvégzését is értékelik. A községi VB-k a honvédelem keretében — másfél, kétévenként tárgyal­ják a pv-t. De megoldott a kisebb-nagyobb üzemek rendszeres beszámoltatása is. A polgári védelmi ellenőrzé­sek pedig a hivatal komplex ellenőrzése keretében történ­nek meg. A polgári védelmet ma már egyértelműen elis­merik. és az egyéb szakigaz­gatási szervekhez hasonló partnerként kezelik. A járásban megvalósítot­tak néhány olyan „újítást” is, amelyet például a megyei törzs nemcsak jóváhagyott, de megyei szinten is rend­szeresített. E munka egyik elismerését is jelzi Viczián Zoltán 12 kitüntetése. Igaz, minden elismerés emlékeze­tes az ember életében, még­is. Viczián alezredes kitün­tetései között van kettő, ame­lyekhez külön történet fűző­dik. — Igen. „A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 30. évfordulója” — emlékér­met — amelyet a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke adomá­nyoz — 1975-ben kaptam meg. A múlt évben pedig a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének a „60 éves a Szovjet Hadsereg” emlékér­mét kaptam meg a szovjet nagykövetségen. — Mi ennek a magas el­ismerésnek a története? — A felszabadulás előtt Salgótarján mellett egy kis községben éltem. 1944-ben még leventeként akartak el­1 vinni. Egy barátommal meg­szöktem és a tarjám pincék­ben bújkáltam december 24- ig, amikor a szovjet csapatok felszabadították a várost. Akkor munkára jelentkez­tem. Először vágóhídon dol­goztam, de amikor tovább vonult a 2. Ukrán front 7. górdaosztálya — velük men­tem; Együtt harcoltam a ka­tonákkal. A tizenhatodik szü­letésnapomat a párkányná- nai erdőben ünnepelni ugyan nem nagyon tudtuk máskép­pen, csak harccal, mert a németek még utolsó erejük­kel támadtak. — Emlékszem, a garami átkelés előtt Malinovszkij marsall Léván tartott beszé­det. .. Aztán a Kis-Kárpáto- kon át vonultunk tovább. A cseh terület északi részén ért bennünket utol május 9-én, a II. világháború befejezése. Azt a mámoros örömet, azo­kat a pillanatokat, amikor a kemény harcokban edzett katonák sírtak örömükben, ujjongva dobálták a sapká­jukat — talán akkor nem is értettem teljesen. A legma­radandóbb emlékem azonban életem végéig elkísér. Az, hogy emberségből, egymás­hoz való ragaszkodásból, az egymásért való áldozatválla­lás tanításából éppen ott, a háború poklában, a minden percben leselkedő halál kö­zelségében, a szovjet kato­náktól kaptam a legjobb, a legtöbbet nyújtó példákat. A parancsnokunk egy leningrá- di őrnagy volt, akit nemcsak én, de az idősebbek is úgy szerettünk, tiszteltünk, mint az apánkat. A csatazaj elült, a katonák elvonultak, s május 20-án Viczián Zoltán is hazajött. Dolgozott mindenütt, ahol munkáskézre volt szükség. És az mindenütt kellett. S az élet furcsasága, hogy a II. világháború harcterén „ob- sitot” szerzett harcos ezután lett sorállományú katona az új Magyar Néphadseregben. — A hadseregben lettem tagjelölt, majd a leszerelés utón a Salgótarjáni Acélön­tőben vasöntő és gépfor­mázó voltam 1952-ben. ami­kor behívtak a megyei ta­nácshoz. Ekkor kerültem hi­vatásosként a polgári véde­lemhez, illetve annak jog­elődjéhez, a légoltalomhoz. Ennyi lenne Viczián Zol­tán története. )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom