Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
Bábun és babán Tari Istvánné szakoktató irányításával Farkas Mária és kol lcganői az újraélesztést gyakorolják Ambu-babán. A hatvani városi tanács vb kórház és rendelőintézetének a vezetősége igen sokat tesz azért, hogy az egészségügyi dolgozók lépést tartsanak a kor új gyógyító eljárásainak a megismerése terén. Kocsis Jánosné . intézetvezető főnővér elmondotta, hogy közel két évtizede vesznek részt az ápolónők különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken, ■ melyeket évente rendszeresen szerveznek az intézményen belül, és ez idáig több százan vettek részt. Az előadó szakorvosok, szakoktatók mind-mind arra törekednek, hogy minél töb.b ápolónő sajátítsa el az új egészségügyi ismereteket, kezelési eljárásokat, melyek birtokába színvonalas beteg- ellátásban részesítsék a helyi és környékbeli rászorulókat.Nagy Erika a gyermekosztályon már egy igazi babán, Ro- dek Antalné kezelőnővér felügyelete mellett a csecsemő pelenkázását mutatja be. (Fotó: Szabó Sándor) Külföldi sikerek előtt, után az Állami Népi Együttes és a Győri Balett Hazaérkezett első külföldi vendégszerepléséről a Győri Balett férfikara. A fiatal együttes a milánói Scálában mutatkozott be, s Muszorgszkij : Borisz Godunov című operájában működött közre. Az előadások visszhangjáról Markó Iván, az együttes vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Mint elmondta, az operát Jurij Ljubimon neves rendező állította színpadra. Ö kérte fel a győri együttest a közreműködésre. A nemzetközi produkcióban a győri ba- lettosok Lucia Valentinivel, a kiváló tánc- és énekművésszel egy polonézt adtak elő. A közönség forrón ünnepelte a táncosokat és a megjelent kritikák is nagy elismeréssel szóltak a táncbetétről. Az egyik legnevesebb olasz zenekritikus. Mario Paso azt írta, hogy a legszebb pillanatok egyike volt az előadásban a polonéz. A L’ Unitá pedig a bril- liáns jelzőt használta a produkcióval kapcsolatban. Az együttes sikerét jelzi az is, hogy több meghívást 1950. január l(i., szerda kapott, egyebek között a milánói, nemzetközi balettfesztiválra, amelyet ez év júniusában rendeznek meg. Egyhetes franciaországi vendégszereplésre utazik a hét végén az Állami Népi Együttes. A magyar hónapok kulturális rendezvénysorozat részeként hat alkalommal mutatkoznak be a táncosok, énekesek és zenészek a francia közönség előtt, Nan- tesben. Vannesben, Le Mans- ban, Brestben, Saint Etien- neben és Monte Carlóban. Szinte hagyomány már, hogy a külföldi túrnékon a világhírű E cseri lakodalmas szerepel a repertoáron — nem lesz ez most sem másként. A programot azonban újabb keletű, úgynevezett virtuóz számokkal is kiegészítik. Az előadásokon 101 művész lép színpadra; tetemes mennyiségű kellékkel, több mint három tonnányi ruhával és hangszerrel indulnak útra. Franciaországban az Állami 'Népi Együttest legutóbb 1974-ben a bresti közönség láthatta. Idei, újabb külföldi útjuk programja is körvonalazódott már, a tervek szerint májusban másfél hónapos turnéra Mexikóba és DélAmerikába látogatnak. Segített a takarékusság ... ! SzaSiadídQ központ a hatvani Leninben Az ;,a"-tól a 7,’d".-ig Készül az Uj magyar tájszótár első kötető Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében az Üj magyar tájszótár első kötete, a nyomdában már az utolsó simításokat végzik az A-tól D-ig terjedő könyvön. A tudományos könyvkiadás egyik szenzációjának számító első kötet mintegy 30 ezer szócikket számlál, s tartalmazza mindazokat a segdéleteket is, amelyek megkönnyítik majd a négy kötetre tervezett szótár használatát. így a forrásjegyzéket, s a 24 szelvény térkép- mellékletet, 4000 földrajzi névvel. A szólások, a szóláshasonlatok és a közmondások az Üj magyar tájszótár anyagának legszínesebb fejezetei közé tartoznak. A gazdag magyar szólás és közmondás kincsből azonban csak azok kerültek be a szótárba, amelyek egy-egy nyelvjárásra jellemzőek. A tudományos munkát, a szótárat négy, egyenként mintegy 130—150 ívet kitevő kötetben jelentetik meg, s összesen 120 ezer szócikket közölnek majd. Már javában írják a második kötet anyagát, amelynek megjelenése 3—4 év múlva várható. (MTI) Művelődési mérleg Tavaly összesen 135 077 látogatója volt a Megyei Művelődési Központ rendezvényeinek. Az ismeretterjesztő előadások 37,8 ezer, a discó- és táncrendezvények 10,6 ezer érdeklődőt vonzottak. A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet , idősebb tagjai még gazdakörként ismerték a sárgára festett, Dózsa téri épületet, amely később a gazdaság konyhájának és különböző adminisztrációs irodáinak adott otthont. Az egyesülés idején, amikor Heréd, Nagykökényes, Boldog szövetkezeteivel összefogott’ Hatvan, fel akarták számolni az építményt. Távlati célként helyén kívántak új irodaházat, tsz-központot építeni. Az idő azonban megfontolásra késztette a vezetőket. Az évek teltével változó gazdasági lehetőségek nem engedték a terv megvalósítását. Ugyanekkor azonban mind többen követelték, hogy a gazdaság teremtsen valamilyen szabadidő-központot, tegye lehetővé fiatalok és idősebbek művelődését, szórakozását, a nyugdíjasok hasznos időtöltését. ★ — Fölfigyeltünk az igényre, de tekintettel kellett lennünk a takarékossági irányelvekre is, ezért köztes megoldást választottunk — mondja Nagy László elnök- helyettes. — Az adminisztrációt, összehozva egyben a különböző ágazatokat, a Palkó-tanyára telepítettük ki, éspedig egy jutányosán kialakított, téliesített, nagy Erdért-épületbe. Így most itt együtt van mind a gazdasági, szakmai vezetés, mind az ügyintéző háttér, a könyvelés. A volt központban csupán a konyha maradt. A fölszabadult épületekben, bizonyos átalakítással, otthont nyújthattunk a kultúrának, az ifjúsági mozgalomnak, a szakmai továbbképzésnek és nyugdíjasaink nagy táborának. Házilagos megoldást választottunk, a munkákat építőipari részlegünk végezte el, s akadt szépen társadalmi segítő is. Éppen ma, egy háztáji gazdálkodás témakörébe vágó sorozattal indul az élet.., ★ A szabadidő-központ létrehozása Végett sokat agitált Bolyki István, a termelőszövetkezet KISZ-bizottságának titkára. Tőle tudjuk, hogy a szövetkezet kis művelődési otthonát — látni egyébként — rövid idő alatt sikerült kellően berendezni, ésffedig az egyesülés során felszabadult irodabútorokból. De vajon milyen szellemi tartalommal tudják majd megtölteni a létesítményt? — Nem annyira az elképzelésekkel van baj, sokkal inkább a programok, az igények egyeztetésével. Nem szeretnénk senkit, semmit figyelmen kívül hagyni! Éppen ezért rövidesen összehozunk egy bizottságot, amely az ágazati tervek, elgondolások ismeretében szerkeszti, szervezi meg minden hónap műsorát. Üj, beérett lehetőségünk természetesen szükségessé teszi, hogy szoros kapcsolatban legyünk a helyi tanács művelődés- ügyi osztályával, illetve programjainkat koordináljuk a különböző közművelődési intézményekével. ★ Néhány érdekes, hasznosnak tűnő ötlet, elgondolás már be is gyűlt Bolyki István kalapjába. Mészáros JóMint minden esztendőben, az idén is megrendezi a Tudományos Ismertterjesztő Társulat Heves megyei Szervezete az ifjúsági nemzetközi szabadegyetemet a középiskolás diákok számára. A nyolc részből álló előadás- sorozaton az érdeklődők a Magyar Külügyi Intézet munkatársaitól hallhatnak az ■ arab kérdésekről, az ENSZ működéséről, az iráni zsef például a téli hónapokat különösen alkalmasnak találja arra, hogy munkavéé delmi vetélkedőt rendezze^ nek, ami szórakozva tanítj oktat. Kovács Tibor szakosztályba szeretné tömöríteni a gazdaság legjobb sakkozóit. Állandó játszónapjuk»' helyiségük lenne, s olykor meghívnának szimultánra egy-egy ismert sakknagymestert. 'Ttermészetes, hogy; itt üléseznek majd a KISZ különböző alapszervezetei,' szervei, de Hegedűs Zoltári például szívesen venné az olyan koraestéket, amelyót ken a gazdaság fiataljai vi-* lágjáró külpolitikus újsága írókkal találkozhatnának. S a szakmai jellegű továbbképzések mellett jut idő, juts hely 'nyilván arra, hogy a nyugdíjasok kártya, biliárd, televízió segítségével üssek agyon a napot. Ha valamire figyelmeztethetjük az otthon munkájának szervezőit: ne legyenek maximalisták, ne akarjanak mindenkit degeszre tömni művészettel, tudománnyal, ám amire vállalkoznak, azt magas színvonalon, ízlésesen nyújtsák. Ez már fél csatanyerés... helyzetről. A témák kö/.t szerepel még Kína bel- és külpolitikája, a nukleáris fegyverkezés, a fejlődő országok kapcsolatai, valamint a XII. pártkongresszus is. Az érettségihez és a felvételihez is nagy segítséget nyújtó szabadegyetem előadásaira szerdánként 5 órakor kerül sor Egerben, a TIT székházéban. (m. gy.) Kínáról, Iránról, a fejlődő országokról Nemzetközi ifjúsági szabadegyetem Egerben 1. A hegyekben lassan pir- kad. Megnyúlt árnyékok kúsztak a völgyben, kelletlenül szakadtak el a földtől; a sűrű köd ellepte a bokrokat, s felettük a hidegben két, oszlani nem akaró lőporfüstfelhő terjengett. A tábornok az állványos távcsőbe nézett. Az optika felnagyított, többszörösen tükrözött, felbolygatott világában minden síknak, természetellenesnek tűnt, a szemlélt terület keleti szárnyát elfoglaló szivárvány- színű szalag harsány, vásá- ni színei ingerlőek voltak. — Nem látom! — mondta mérgesen. — Kiválasztották a megfigyelőpontot, hol vannak Kolimaszov tankjai? — A hídtól balra, tábornok elvtárs — magyarázta halkan a felderítő százados, aki a hadtestparancsnok megfigyelőpontjának létesítését irányította. A tábornok elfordult a távcsőtől, és megigazította homlokán a katonasapkát. — Előreindulni — mondta —, hadd hafíjam a motorok zúgását? .1 függöny mögött begázoltak a felderítők? — Gúnyosan nézett az álmatlanságtól vöröslő szemű századosra, és könnyedén felugrott a mellvédre. — Az összeköttetés el ne maradjon! A tábornok arra tartott, ahol a füst- és felhőfoszlányokba rejtőzve dúlt a csata. Egyenesen ment, nem ha•Borisf VaszHJev novelláját a Szovjetunió folyóirat magyar nyelvű kiadásának melléklete alapján közöljük. jolt le a röpködő lövedékek között, keze vattakabátjának zsebébe mélyedt. Nyomában zajtalanul kúszott az adjutáns és a két géppisztolyos. Hűvös volt, a géppisztoly csövét apró harmatcseppek lepték el. A nap nem tört át a hegyen, a hajlatban még teljesen sötét volt, csak a magasban, a ködfüggöny egyes átlátszó pontjain, tűnt élő a pirkadó ég. — 3 óra 17 perc — nézett órájára a tábornok. — Későn virrad errefelé. Először a százados és a felderítők érték utói a tábornokot, majd a huzalokat és a tartalék adóvevőt szállító híradósok. — Teremtsék meg az öszszeköttetést! — Igenis, tábornok elvtárs! — vágta rá a híradós hadnagy, aki hajladozva igazította helyére a huzalt. A felderítők hatan voltak, valamennyien vattakabátban, vállukon géppisztoly, övükben kés és gránát. Hat hallgatag, inkább jelbeszéd, mint szavak úftán érintkező, háborút végigjárt katona. Csendesen, kissé meggörnyedve követték a századost, és ha nem a páncélos alakulatnál használatos acélsisak van a fejükön, köny- nyed, gyakorlott lépteikből gyalogosoknak lehetett volna nézni őket. — Nem sikerült — mondta mosolyogva a fiatal, vöröses képű felderítő, amikor elhagyták a tábornokot. — De hát be lehet őket csapni? — A csata pedig minden jel szerint az utolsó — sóhajtotta a távcsövet rioe'ő éltes őrmester. — Betr-fál valami bolond véletlen és. .. Nem magukról beszéltek. Tábornokukat, a tankhadtest parancsnokát féltették. Ö pedig rájött arra az átlátszó ravaszságra, mellyel a háborúnak ezekben az utolsó csatáiban védeni, őrizni akarták. Azt állítani, hogy szerették a katonák, mint szeretik a bátor, sikeres tábornokokat, nem elegendő és túlságosan is megszokott. Őt nem egyszerűen szerették — büszkék voltak rá, mint a családban arra a testvérre, aki a legtöbbre viszi. Büszkélkedtek egymás közt, a szomszédos alakulatok ismerős és ismeretlen katonái, tisztjei, tábornokai előtt meg családjaiknak. Annyira, hogy a katonai cenzúra néha nem tudta hová tenni a „mienkről” szóló részeket. „A mienk mondta”, a „mienk rendelte el”, a ..mienk parancsa”. Katonák és tisztek egyaránt e kifejezést használták, és senki sem tudta, miként alakult ki ez a bensőséges, majdhogynem családias viszony. Pedig a „mienk” nem volt elnézőbb vagy melegebb szívű más parancsnokoknál. Ellenkezőleg: kemény volt, nem tűrte az ellentmondást, a csatában oedig már a szfv- telpnséoig hajthatatlan volt. Nem figyelt a katonák vicceire. mint más tábornok, zárkózott volt és a hadtestben a'laba látta valaki is nevetni őt. Bátor volt és sikeres, hirtelen haragú, és demokratikus. kemény- és igazságos. Mindezek a tulajdonságok sok más katonai parancsnokra is jellemzőek, de a „mienknek” volt még egy, alighanem döntő tufájdonsá- ga: augusztusban töltötte be harmincadik évét. — Melesko, ne vedd le róla a szemed! — mondta a százados, aki az állvuivo* távcsövet készült felállítani az egyetlen használható körű nyékbeli építmény, a víztorony padlásán. Az őrmester, aki a távcsövet cipelte, bólintott. Ez a parancs azt jelentette, hogy ezentúl feladatkörébe tartozik: ha kell, testével fedezze a tábornokot. A felderítő vattakabátja ujjával megtörölte géppisztolyát és megindult védence irányába. A tábornok gyorsan, de nem sietve haladt: gyakran megállt, figyelte a csatát, melybe újabb alakulatok kapcsolódtak be, s az egységhez irányította a híradósokat. Tudta, hogy a megfigyelőpontot nemcsak jól kell kiválasztani. hanem megfelelően is kell szerelni. Időt adott rá. hogy ezt nyugodtan teljesíthessék. A híradósok rövidesen megteremtették az összeköttetést. A hadnagy időnként megtapogatta a vezetéket, nem tett-e kárt benne a szilánk, mondott néhány rejtjeles szót, majd a telefonvonalépítők nyomába eredt. — Tábornok elvtárs! — kiáltott szokatlan élességgel, egyik térdén a telefonkagylót tartva. — Tábornok elvtárs! önt kérik! A tábornok fáradtan nézett a híradós boldog, ugyanakkor meglepett arcára és felvette a kagylót: ■ — Hogyan? Arca egy pillanatra megá rándult, de azonnal visszanyerte zárkózott kifejezését és kisujjával, a tarkójára tolta sapkáját. A fiatal hadnagy, akinek arca a harmattól vagy könnyektől nedves volt. lelkesen mosolyogva nézett a tábornokra, mint aki valami sohasem hallottat akar megtudni. A parancsnok a hadnagy vállára tette a kezét. ” ■!'' Ila: Bányász Bcla (Folytatjuk)