Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

Megkezdődik a zakuszka­készílés Tegnap délelőtt a Hatvani Konzervgyár főzeléküzemé­ben a zakuszkag.vártó terme­lővonalak műszaki átadására került sor. Ez a főzelékféle igen kedvelt étel a Szovjet­unióban. A termék gyártását a hónap közepe felé kezdik el. Az év első két hónapjá­ban mintegy 750 tonna kész­árut gyártanak majd, ezt a mennyiséget a gyártás után közvetlenül a Szovjetunióba szállítják. Az idén keveseb­bet gyárthatnak az előző évekhez képest, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt a tervezettnél kevesebb papri­kát sikerült felvásárolni. Ködmön Ferenc, Hatvan fgazMét w r Nem tévedés. A népszám­lálás hetében évszámlálásról is lehetne beszélni, hiszen újabb esztendő köszöntött ránk. Hogyan is számláljuk az éveket, évtizedeket, szá­zadokat, ezredeket? Hogy az éveket és napokat el ne té­veszthessük, az új naptárak százezreit adják ki. Sokan löbbféle naptárt is tartanak zsebükben, a hátsó olda- 1 a miatt, ahol színművésze­ket és akár minőségi hölgye­ket is nézhetnek (lásd: LOTTÓ-naptár). Az évtize­dek számolása már nézőpont kérdése is lehet. (Lásd: „Üj évtized” a NÚ. nov. 24., 5. old. és ..Köszöntünk, új év­tized!” a NÜ. dec. 31., 1. ol­dalán.) Kezdődhetik bár- m e lyik évben, ha egy tíz évből álló időszakot fejezünk ki vele függetlenül a naptár­tól. De egy évszázad első évtizede csak 01-től 10 vé­géig tarthat és így a nyol­cadik évtizede is 71-től 80 végéig tart. Vagyis kilen­cedik évtizedünk majd 1931-ben kezdődik. Ez n e m nézőpont kérdése, mert a U'2 1 —10-ig és a száz 1—100-ig tart, stb. De lehet pl. „het­venes évek”-ről beszélni, ezek évtizede 70—79-ig tar­tott. Az idén tehát a „nyolc­vanas évek" évtizede kezdő­dött meg. Igaza van tehát mindkét fent idézett NÜ- cikknek! Olvastam a KRITI­KA 79 11. sz. 40. oldalán: „ ... belátására nehezen haj­iunk a huszadik század k ö - z e 1 g ő fináléja előtt.” Hogy közelgő-e a huszadik század fináléja (vége, befejezése), az Einstein óta relatív do­log. .. Nekem, spéciéi nem közelgő... Mert én akkor már nem is élek... A husza­dik századnak — mondhat­nánk: a második ezrednek — a fináléja ugyanis a 2000. év végén lesz! Ez pedig 5 nap híján huszonegy év múlva lesz... Huszonegy év nagy idő... Addig még két népszámlálás is lesz... (Dr. Szemes—Varga B.) . Visszhang Az öregek ügye társadalmi gond Leveleink között tallózva Mindennél fontosabb a megelőzés Valós problémát érintett a lap december 3-i számában, „Az otthon és vezetője” cí­mű írás. A bemutatott otthon Ostoroson épült fel. részben tanácsi fedezetből, s a hiány­zó részt a falu lákói, s egri üzemek dolgozói pótolták két kezük munkájával. Ezzel is bizonyítva, nem mennek el részvétlenül az idős emberek gondjai mellett. Az öregek gondja ma or­szágos gond. hiszen mintegy kétmillió nyugdíjassal kell számolni. Közülük sokan a családdal élnek, sokan képe­sek gondoskodni magukról, de egy részük szociális ott­honban van, és sajnos, so­kan vannak, akik magukra- hagyatva élnek. Valamikor az öregek problémája keve­sebb gondot okozott, hiszen nemzedékek éltek egy fedél alatt. Ma már az sem jelent teljes megoldást, ha együtt laknak a fiatalokkal, hiszen az asszonyok is eljárnak dol­gozni, s a beteg öregek ápo­lása szinte megoldhatatlan A boldogiakban mindig élt a közösségi szellem. Már az 1700-as évekből adat van rá, hogy egy-egy új ház épí­tésénél szinte az egész falu összefogott. Rengeteg közösségi munka volt az 1781-ben épült temp­lom, 1901-ben készült köz­ségháza és az 1903-ban be­fejezett kápolna építésében is. Ez a közösségi szellem segítette elő a szövetkezeti mozgalmat. 1895-ben Hitelszövetkeze­tet alakítottak 351 taggal, 438 üzletrésszel. A' Kossuth La­jos utcában vásároltak egy kis házat. Ebben működött a szövetkezet 1929-ig. Ekkor épült a ma is álló épület. A jól működő Hitelszövetkezet buzdította a boldogiakat ar­ra, hogy Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetei is létrehozzanak. 1903-ban kezd­ték meg az üzletrészeket, ki­bocsátani. 75 évvel ezelőtt, 1904 őszén nyitottak vegyes­kereskedést és kocsmát. Új­donság volt a szövetkezeti bolt. Mindenki itt vásárolt. Nát még mikor megkapták a tagok az első osztalékot az A márványembert megtisz­tító erejű, nagy alkotásnak, a 70-es évek kiemelkedő film­jének érzem — ellentétben a bírálat szerzőjével. Németi Zsuzsával. A történet hőse Birkut emberközelbe került, lelépett a szobrok hideg vi­lágából. Élete, felemelkedése ugyanis hasonló a szociálist^ országok „hőseihez”. A ha­zaiak közül Pióker Ignácra és Horváth Edére emlékeztet, hogy csak azokat említsem, akik ma is élnek és meg­őrizték morális tisztaságukat. Bár a film témája nem határozhatja meg a mű ér­tékét. mégis elgondolkodtató. A. Waida nyíltsága: apáink ifjúkorát torokszoritóan mu­tatja be. Birkut sorsa sok százezer fiatalé is. Akkor vá­lik hőssé, amikor kiáll ba­rátin. Witek mellett. Ezek a pé'dák is alátámasztják, hngv nem szobor, hanem a kor cselekvő személyisége ö. Alak­ja is jeler'ős a mai művé­szetben, mert azt sugallja, hogy nem a rendszerben csa­pónál elé állítja a családokat. Még nehezebb a helyzet fa­lun, ahonnan a fiatalok kö­zül nagyon sokan elköltöztek ’ a városokba. Az idős szülők áttelepítése a városi környe­zetbe szinte lehetetlen, mert igaz az a közmondás, nehéz az öreg fát átültetni. Ilyen körülmények között válik az öregek gondja tár­sadalmi üggyé. Tisztelet és megbecsülés jár azoknak, akik ebből a gondból oly nagy részt vállalnak maguk­ra, mint az ostorosi Képes Lászlóné. Nagyon sok ilyen emberre lenne szükség, hi­szen minden településen gond az idős, elhagyott qregek sorsa. Igaz, hogy a Vöröske­reszt aktívái, a szocialista brigádok, s az úttörők is se­gíteni igyekeznek, de még több aktívára van és lesz szükség. Mert az öregek itt élnek velünk, s gondozásuk megoldása túl a családi kö­telességeken társadalmi fel­adat is. Dobrovits Mária, Eger üzletrészek után és a vásár­lási visszatérítést, akkor vált igazán népszerűvé. 1906-ban már az értékesítésbe is be­kapcsolódtak. A szövetkezet közvetítésével évente 30—40 vagon „kandali”' dinnye ke­rült értékesítésre, főleg Bécs. ben. Az első világháború, de fő­leg az azt követő gazdasági válság, munkanélküliség ne­héz éveket hozott a szövet­kezetre. Az értékesítés telje­sen leállt. A forgalom íe- csappant. Voltak évek, ami­kor sem osztalékot, sem visz. szatérítést nem tudtak fizet­ni. Az 1930-as években kö­vetkezett ismét fellendülés. Boldog akkor már világhírű népviseleti és népművészeti hely volt. Évenként 5000— 6009 külföldi vendég kereste fel. Az idegenforgalom kész­tette a vezetőséget, hogy új székházat építsen. Hosszas utánajárással sikerült meg­szerezni a Hangya központ támogatását. Nyomós érv itt is az idegenforgalom volt. 1936-ban indult meg az épít­kezés. A régi épületet lebon­tották. Helyére szép nagy üz­lódik, hanem annak (torz hajtásaiban. Birkut 56 őszén szabadul a börtönből. Ünnepélyesen fo­gadják a pályaudvaron, de ő visszautasítja a mártír szere­pét. A saját életét szeretné élni. A feleség élete is tragi­kus. Wajda érzékenyen mu­tatja be összeomlását, bol­dogtalanságát új férje olda­lán. Whejj» alakia pedig nem vázlatos, ő az 56 utáni új szellem jó mephallója. Róla is sokat megtudunk. A het­venes évek vezetője, nagy ta­pasztalatait — spanyol pol­gárháború. francia ellenál­lás. 50-es évek — felhasznál­va kiválóan iránvítja az új katowicei gyáróriást. Tavaly nváron Lengyelor­szágban láttam először a'fil­met. Résen volt. részem ilven élményben. A fesztivál nézői egvütj énekehék a ^zorenVk- ke1 az 50-es évek dalait, tao- soltak. néha sírtak: a saját sorsukkal szembesítette őket a film. A több éves és évtizedes statisztikák azt bizonyítják, hogy a rákmegbetegedések szama szaporodik. Ezért a rákszűrésnek következésképp a rák korai felismerésének, a gyógyítás terén felbecsülhe­tetlen jelentősége van. A daganatos megbetegedé­sek leggyakoribb előfordulá­sa az 50. év körüli korra jut, lehetőségével azonban a 30 évnél idősebb, sőt néha fia­talabb embereknél is szá­molni kell. Ezt elsősorban a nőknél tapasztalták a szak­emberek. A rendszeresen végzett szűrővizsgálatokkal lehetővé válik, a daganatok korai felismerése és tökéle­tes gyógyítása is. Az évente végzett nőgyógyászati, és szű­rővizsgálatok száma sajnos, nagyon ingadozó. Sokszor in­dokolatlan az ellenszenv, ta­lán inkább a szégyenkezés, amely a nőkben a rákszűrés­sel kapcsolatban megnyilvá­nul. Csontos Istvánná gyón. gyösvisontai olvasónk ennek ellenkezőjéről számolt be le­lethelyiség épült, hatalmas kirakattal. Mellette a kocs­mahelyiség is tágas volt. Eh. hez csatlakozott a nagyte­rem, mely időnként otthont adott a kultúrának is. Már 1937-ben színpadot állítottak fel. Az új székház avatására 1937-ben került sor. Ismét megkezdődött az ér­tékesítési munka. A híres boldogi „bpgyisszi papriká­ból” hetenként 6—8 vagon­nal szállítottunk el. A második világháború nagy megpróbáltatásokat hó­zott. 1939-től az ídégenforga­lom és ezzél a szövetkezet bevétele is visszaesett. Áru­hiány, jegyrendszer nehezí­tette a kereskedést. Űj lendületet adott a ke­reskedelemnek, amikor az áfész átvette a szövetkezetét. Bővült az árukészlet, nőtt a forgalom. A nagyterem volt az első mozija a községnek. Szép nagy üzlethelyiséget alakí­tottak ki. Az udvaron gáz- cseretelep és felvásárló köz­pont működik. A 75 éves szövetkezet vi­rágkorát éli. Űjváry Ferenc, Gödöllő \ Felmerül a kérdés: az el­múlt években hány magyar film vállalta magára a kö­zelmúlt „titkainak” bemuta­tását? Nálunk, sajnos, eddig nem készült ilyen nagy időt (30 év) átfogó. önmagunkkal szembesítő film a Húsz órán kívül. Wajda az elmúlt har­minc év eseményeinek szé­les panorámáját tárja elénk A márványemberben. A tra­gikus lengyel sors ábrázolá­sának a mestere most sajátos kelet-európai távlatot is nyújt. Egy pártos, nagy mű­vész tabukat megszüntető, a múlttal szembenéző filmje A márvánvember. melyben érezhetően kitapintható az „Érted haragszom, nem elle­ned. ..” határozottsága. Ezért is érzem A*márvány- embert optimista végkicsen­gésű, igaz filmnek. A „szo­bor” pedig számomra Wajda egyik legrokonszenvesebb em­beri hőse lett. Hernádi Ferenc veiében. A Thorez Külfejté­ses Bányaüzem vöröskeresz­tes aktívái 150 nődoligozó ré­szére rákszűrővizsgálatot szerveztek. A gyöngyösi Bu­gát Pál Kórházban a vizs gálátokat végző szakembe­rek: dr. Pál Sándor szülész- főorvos, dr. Gulyás Zoltán onkológus és mindenki, aki ebben a nemes munkában közreműködött, emberi ma­gatartásával, jó tanácsaival enyhítette az asszonyok fé­lelmét és szorongását. Így csoportosan szeretnének jö­vőre is elmenni a rákszűrés­re. Nagyon jó kezdeményezés a kórház és az üzem között, s talán nem megvalósítha­tatlan más vállalatoknál sem. Ezzel nemcsak az orvo­sok munkáját segítjük, de ami ennél is fontosabb; a rákszűrés mindenkinek a sa­ját érdekét szolgálja. (szüle) Apróbb-nagyobb bosszúságok iöbb mint kényelmetlen Eléggé gyakran fordul elő a hideg beállta óta. hogy fűtetlen vonatban kezdik meg az utazást a hatvan— salgótarjáni vonalon az utasok. Legutóbb szilvesz­ter hajnalán nemcsak kés­ve indult a reggel 5 óra 40 perces vonat, de jéghideg is volt. a kocsikban. Az uta­sok joggal kifogásolják ezt a nagyon gyakran előfordu­ló hibát, hiszen a felnőttek mellett kisgyerekek is utaz­nak. akikkel még kellemet­lenebbé válik az utazás. Jó lenne, ha az illetéke­sek intézkednének, hiszen kár a hatvani állomás dol­gozóinak egyébként jó mun. káját ezzel lerontani. Szűcs Ferenc, Hatvan KRESZ-pálya gyerekeknek A közúti gyermekbalesetek e'kérülése érdekében nem­régen KRESZ-pélyát avat­tak Vámosgyörkön az álta­lános iskola udvarán. A tantestület elképzeléseit a helyi tanács, a különböző vállalatok és üzemek is he­lyeselték. Sokat segítettek a különböző munkáknál a gye­rekek és a szülők is. A KPM munkatársai társadalmi munkában készítették el a pálya tervét, majd a MÁV Váltó- és Kitérőgyára, vala­mint a vámosgyörki Barát­ság Tsz szocialista brigádjai építették meg a létesítményt. Valóra vált tehát az elkép­zelés: 42 különféle jelzőtáb­lával. forgalmi irányítólám­pával és útburkolati jelekkel ellátott KRESZ-park elké­szült. Ennek segítségével az iskola 185 tanulója könnyen elsajátíthatja az alapvető szabályokat, de játékosan megtanulnak majd helyesen közlekedni az iskola mellett levő óvoda apróságai is. Nem lehet elég korán kezdeni — hangzik a mondás, és ha a gyermekbalesetek megelő­zéséről van szó, akkor a KRESZ oktatáséhoz már korban hozzá kell 'n-r ■ v; Jrinos Adács 75 éves a boldogi szövetkezet Á márvány emberré vált A. Wajda filmjéről és annak kritikájáról KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok, 8.55 Tipegő. 9.30 Helyettem ír­ták. 10.05 Balzac és a mu­zsika. 11.04 Középkori ka­landozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magya­rán szólva. 12.45 Szatirikus dalok. 13.00 Mindenki szó­rakozik. 14.00 Elégtelen elégtétel. 14.10 Holnap köz­vetítjük ... 14.30 Az idei népgazdaság. 15.05 üj Zenei Újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Új Melódia-lemezeinkből. 18.45 Rádáószínhé -. 19.37 Csárdáscsokor. 20.20 Ope- rettrészletek. 20.51 Örök­zöld dallamok. 22.15 Em­lékezés Laczó Istvánra. 23.00 Népszerű szimfonikus zene. PETŐFI 8.05 Népdalok. 8.33 Klasz- szikus operette’ bői. 9.25 Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.40 Szabad szombat a Hegedűs családnál. 1L40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.30 Ének­lő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvost ta­nácsok. 11.40 Versek Petőfi Sándorról. 14.52 Népdalok. 15.20 Operettrészletek. 15.57 Százszorszép Színház. 16.30 Pophullám. 17.30 Köz­kívánatra! 19.20 Francois Villon versei. 19.30 Portré slágerekből. 20.38 Társalgó. 22.35 Népdalok. 23.10 Slá­ger múzeum. SZOLNOK 17.00—töl 18.30-ig Miskolc 8.30 Hírek .időjárás, lap­szemle. 8.40 Visszapillantó (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiből) — 0.00 Észak­magyarországi krónika. Napjaink kérdései. Ónodvá- ri Miklós jegyzete — f.30 Mikrofonlánc. Forgony László vasércbányásszal beszélget Tolnai Attila — 9.45 Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés program- ajánlat. 9.52 Műsorelőze­tes... 9.00 Tévétoma. 9.05 ’ Rész és egész. 9.25 A természet válaszol. 9.35 Szünidei ma­tiné. 10.35 A csinos férj. (Olasz film). 12.05 Játék a betűkkel. 15,20 Partitúra Warnemündében. 16.00 TTT Aszitali tenisz Kupa. 17.20 A vadon világa. (Finn film). 17.45 Ágh István versei. 18.15 1979. a gyermekek éve volt. 18.50 Egymillió fontos hangjegy. 19.10 Tévétoma. 19.'30 Tv-híradó. 20.00 Vers mindenkinek. 20.50 Derrick. 21.05 A popvilág csillagai. 21.45 Forróság (Szovjet film). 23.10 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.20 Forró mezők (Tv- játék). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Rajzfilmek. 20.05 Az utolsó ítélet (Olasz—francia film). 21.40 Tv-híradó 2. 22.00 Zenés ajándékkosár. Nmmafö 1980. január 5., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom