Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
Tavasztól őszig szép, télen pedig jó Karlovy Varyban az üdülés. Így vélekednek a kül- és belföldről idelátogatók, főként akkor, ha már elmúltak húszévesek — mondja Karel Neidl, akit a híi;es cseh fürdőváros történészeként tisztelnek. — Mi újat mondhatnék a magyaroknak, hisz országuk a gyógyvizek hazája? Sok kiemelkedő magyar személyiség kereste fel már Karlovy Varyt, s kitűnő gyógyhatású ásványvizünket is régóta ismerik. A monda szerint IV. Károly cseh király vadászat közben, egy szarvast üldözve bukkant az első forrásra. Ezért lett ő a város névadója: Karlábad — Károly-für- dő. A település 1370-ben kapott városi jogokat, gyógyfürdője az évszázadok alatt világhírűvé fejlődött: megfordult itt Nagy Péter cár, Beethoven, Goethe, Schiller, Gogol, Mickiewicz, Turge- nyev, Gorkij. Marx, Liszt Ferenc. Nyolcszor járt Karl- sbadban Arany János; itt írta a Toldi-trilógia egy részét. Móra Ferenc is felkereste gyógyfürdőnket. Bár az erdőborította hegyoldalakkal övezett Karlovy Vary igazi szépsége jobban érvényesül a nyári, napfényben, azért a szürke téli égbolt alatt veszít varázsából. T nantikus utcái, parkjai az elmúlt századok hangulatát idézik, bécsi szecessziós stílusban épült belvárosa az osztrák építészek ízlését őrzi. — Amikor itt járt a modern építészet atyja, a francia Le Corbusier, külön érdemként említette a város stílusegységét. Ma már ezt az összhangot kissé megzavarja a város fölé magasodó két modern épület, különösen a Thermál. Itt szokták kétévenként megrendezni a nemzetközi filmfesz'ti- válokat. — Milyen a város idegen- forgalma ? — Már a monarchia idején kettőszáz magánfürdőhá- za volt a gyógyhelynek. Évente majdnem negyvenezer vendég fordul meg itt, a két világháború között ez a szám hetvenezerre emelkedett. 1948 után gyors fejlődés kezdődött: jelenleg a szanatóriumi ágyak száma 7500, az ezredfordulóra pedig szeretnénk elérni a 12 ezret. A világ minden réCselisziovákia Karlovy Vary gyógyvizei Bulgária Híres kerámiák NDK Város és környezet Néhány kilométerre Cottbus megye székhelyétől, idillikus környezetben, erdőik övezte «tó partján, árnyékos fák és hűs habok várják az ide látogató, pihenni vágyó embereket. A gyermekek számára is valóságos paradicsom ez a vidék. Mindebben nincs is semmi különös. Az érdekes az, hogy ez a tó, ez az üdülőkörzet néhány évvel ezelőtt még nem is létezett. Három évvel ezelőtt még baggerek uralták a tájat, hordták a kavicsolt innen az építkezésekhez. Nyomukban kő- és homoksivatag alakult ki. meredek, veszélyes domboldalakkal. Egy építészt azonban nem hagyott nyugodni a gondolat: mi lenne, ha ezek a baggerek előre megszabott terv szerint dolgoznának. úgy, hogy különösebb költség nélkül egyúttal üdülőkörzetet is létesítenének a pusztaság helyén. Az elgondolásból a cottbusi tanács segítségével azóta valóság lett. a siker pedig arra buzdította a város gazdáit, hogy a város körül mindenütt hasonló üdülőövezetet létesítsenek a pihenni vágyó lakók számára. Ez csak egy kiragadott példa a sok közül arra, hogyan lehet a természeti adottságokat úgy hasznosítani, hogy az ember és környezete egészséges összhangja a nagyvárosok kialakulása, az ipar rohamos térhódítása korszakában is megvalósuljon. Az JNDK-ban tervszerűen, következetesen törekszenek arra, hogy az urbanizáció káros hatásai ebben az országban ne érvényesüljenek. Ezért fejlesztik elsősorban ott az ipart, ahol eddig még nem volt. A településpolitikát is befolyásolják, új városok, városnegyedek megfelelő elhelyezésével, benépesítésével. Az elgondolás az, hogy a meglevő nagyvárosok és közepes nagyságú települések lakosságának a számát átlagosan mindössze 10 százalékkal tervezik növelni. A Vridló-szökőkút és mozgásterápiás kúrára érkeznek a betegek. Forró ásványvízzel telt porcelánbögrékkel kezükben sétálnak az emberek az ivó- kutak közelében, a város korzóján. Sokan mennek el a kétezer méter mélységből feltörő főforráshoz. A Vridló szökőkút 72 fokos vize 12 méter magasra szökken, egész az üveg- és acélkupola tetejéig; kétezer liter víz fakad itt percenként. — Évente 5 millió palack gyógyvíz hagyja el a töltő(MTI fotó — KS) — Például itt — állít meg egy kirakat előtt, a lapos üvegekre mutatva, melyeken a felirat: BECHEROVKA. A gyógyfüvekből főzött híres károlyfürdői specialistás épp olyan kedvelt ital, mint nálunk a Hubertus, vagy az Unicum. Karel Neidl meggyőződéssel mondja: — Sokan esküsznek rá, „ hogy a „forrásvizek” között ez a leghatásosabb. Soha nem lehet tudni, kinek mi használ... H. A. A jövő programozói Á Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának számítóközpontjában immár harmadik éve működik az ifjú programozók iskolája. Másodikostól nyolcadikos koráig 250 fiú és lány sajátítja itt , el a programozás alapjait. A néhány programnyelven már „beszélő” gyerekek fontos termelési és műszaki-tudományos feladatokat képesek megoldani. A szibériai Iskolások néhány munkáját közzétették, illetve előadás formájában ismertették országos és köz- társasági tudományos konferenciákon. Az idén nyáron, itt a számítóközpontban rendezték meg az ország ifjú programozóinak találkozóját. Ezen 22 város 120 kisdiákja vett részt. széből, 42 országból jönnek hozzánk — évente átlagosan 10 ezer külföldi pácienst kezelnek szanatóriumainkban. Forrásaink vize kiváló hatású az emésztőrendszeri megbetegedésekre, műtétek utáni kezelésre, de alkalmas cukorbetegség gyógyítására, a szív- és érrendszeri zavarok megelőzésére is. Általában háromhetes ivó-, fürdőállomást. Kiválóan alkalmas házi gyógykezelésre — magyarázza kísérőm —, csak fel kell melegíteni és lassan kortyolva inni. — Ügy tudom, összesen 13 gyógyforrása van a városnak. .. — És még egy. Ne feledkezzék meg a tizenharmadikról. — Az hol van? Szovjetunió 4z ifjú programozók iskolája Mongólia Népi hangszerek A mongol népi hangszerek eredete és története az őskorba nyúlik vissza. Az ókorban pedig már egy népes, 552 tagú népi együttes is működött. A későbbiekben, a mongol társadalom változásai — gyakori háborúzások, elvándorlások — következtében a hagyományos népi hangszerek nagy része nem maradt ránk. Annyi viszont bizonyos, hogy a népzenét húros, fúvós és ütőhangszerek különböző fajtáin szólaltatták meg. A mai napig megőrzött hangszerek közül a legváltozatosabbak az ütőhangszerek. Anyaguktól függően (kő, nád, fa, bőr stb.) nyolc csoportra tagolódnak, s összesen 60 különféle zeneszerszám tartozik közéjük. A nemzett hangszeregyüttesek manapság a népi énekés . táncegyüttesek elmaradhatatlan részévé váltak. A hangversenydobogón és családi ünnepségeken a vonós morin-húr kíséretével gyakran adnak elő mongol urtin duu-kat, vontatott dallamú énekeket. Az együttesekben fontos szerepet játszik a limba, a harántfuvola, amelyen gyors ütemű, virtuóz dalokat játszanak. Ez a hangszer lírai művek előadására is alkalmas. A csengő hangú 35 húrú jöocsin szólóművek előadására, valamint más hangszerekkel együtt, az énekkar kíséretére használatos. A hucsir az európai hegedűhöz hasonló. A mongol zeneszerzők újabban több művet komponálnak hucsirra. A mongol népi zenekar kedvelt zenestórzáma a jatga nevű pengetős hangszer, amely az ügyes muzsikus uj- jainak érintésére kellemes, lágy hangot ad. A népi állam fennállásának legelső napjaitól fogva nagy figyelmet szentelt a sok évszázados hagyományokra visszatekintő népi zeneművészet fejlődésének. KNDK Gyógynövények A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság változatos domborzati és éghajlati viszonyai miatt az országban igen sok a specális, egzotikus növény. Az eddig megis1380. január 5., szombat mert 4200 fajta közül mintegy 570 csak itt található meg. Ezek a növények nemcsak a tudományos kutatás számára jelentenek nagy értéket, hanem a gyakorlati életben is, hiszen nem egy közülük' olyan ritka gyógynövény. amelyet gyógyszerek alapanyagául használhatnak fel, és népgazdasági szempontból is igen fontosak. Románia Akvárium a tengerparton Constanca Románia legnagyobb tengeri kikötővárosa. A tengerparton 1958-ban épített óriási akváriumok gazdag gyűjteménye révén a Fekete-tenger és a Duna-delta élővilágával. érdekes halfajtáival ismerkedhetnek meg az érdeklődök. (Fotó — Matusz Károly felv.) kezdetben bekarcoit mértani ábrákkal díszítették; ezt a fajta eljárást azóta művészi tökélyre emelték. A nem kevésbé híres trojáni kerámiát, áz egyszerű stílusú, harmonikus forma jellemzi. A díszítő elemeket a környező növényvilágból merítik. A virágokkal, levelekkel, stilizált faágakkal mintázott agyagedényekét különleges mázzal vonják be. A népművészek által alakított szövetkezetben ma korszerű, jól felszerelt műhelyek állnak rendelkezésre. Az itt készült, a zsűri által legszebbnek ítélt 3200 különféle használati és dísztárgyat a bolgár népművészeti vállalatok forgalmazzák. Nagy a sikerük külföldön is: a művészi bolgár kerámiáknak a felét exportálják. , gyobbja. A halászflottát ebben a tervidőszakban — 1976—90 — újabb négy nagy egységgel, jgyenként 6000 tonnás hűtő-szállító hajóval bővítik, 1931-re már 65 000 tonna halászzsákmányt tudnak készletezni további feldolgozásra. A további fejlődést biztosítja a szakember- gárda gyarapodása is: a három szak-felsőoktatási intézményben 1960 óta nyolcezren kaptak diplomát. Ez év eredményei újabb dinamikus fejlődést mutatnak: a „tenger kincseiből” 225 ezer tonnányit fogtak ki az idén. Ebből 112 ezer tonna a hazai piac, 113 ezer tonna pedig az export igé* nyedt elégíti kij Az agyagedény-készités- nek régi hagyományai vannak Bulgária földjén. Évszázadok óta egymást követő generációk foglalkoznak azzal, hogy életet öntsenek a holt anyagba, s a nép leikéből fakadó ősi művészettel alakot, színt adjanak a mindennapos használati tárgynak. Az egykori fazekasmesterek mai utódai folytatják az ősi mesterséget. A kerámia újra divat és nagy a keletjük a szebbnél szebb vázáiénak, tányéroknak, kancsóknak. Különösen két vidék híres a szövetkezetbe tömörült mesterek kerámiáiról: a nyugatbulgáriai Pernik megye Bu- szinci nevű faluja és az észak-bulgáriai Tróján város és környéke. A bu$zinci kerámiákat 17 „Un Kuba 5700 kilométer hosz- szú partszakasza,. 1600 szigetecskéje és korallzátonya nagyszerű lehetőségeket nyújt a halászatra. Mint egy FAÓ- jelentésből is kitűnik, mindezt 1958 előlit alig használták ki, sőt a szigetország belsejében a hal, mint táplálék, ismeretlen volt. Az 1958. évinél tízszerte több a halászzsákmány, ami az előző évhez viszonyítva is 15 százalékkal emelkedett. Ma az ország minden lakosára 112 kilogramm hal jut évente. Szovjet segítséggel, 39 millió pesós beruházással, kiépítették a mai igényeknek megfelelő havannai halászati kikötőt, amely a maga nemében a kontinens legnaA tenger kincsei
