Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

Csúszik a pénz A vízvezeték-szerelő te­lefonhívásra ház­hoz jött. Amiben nem az a csodálatos, hogy telefonhí­vásra és hogy házhoz jött, bár önmagában véve e két tény is megírásra lehetne alkalmas. Az igazi „fegy­vertény ”, hogy a vízveze­ték-szerelő néhány órán be­lül és mindössze néhány perc késéssel a beígért idő­pont után érkezett meg. A csodáknak ezzel még nincs vége, mert a vízvezeték-sze­relő nemcsak hogy a tele­fonhívásra házhoz és gyor­san, pontosan érkezett, de ugyanilyen gyorsan, ponto­san dolgozott és az azóta is hibátlanul működő víz­csapok igazolják, hogy jól is dolgozott. Bevanom őszintén, nem voltam rest néhány sze­rény, pontosabban jó né­hány szerény forinttal ho­norálni mindezt. Köznyel­ven : borravalót adtam. Napjaink egyik aktuális, írhatnám örökzöld témája a borravaló, meg a csúszó­pénz. Van egy harmadik, előkelőbb kifejezés is, amely latinul így hangzik, parasolventia, magyarul meg: hálapénz. Nos, nekem sem e latinról magyarra fordított kifejezés anyagi tartalmával, sem a borra­valóval nincs bajom. Be­vallom azt is, hogy ha egy­általában lesz majd bajom, akkor ez a majd csak ak­kor következik be, ha a csúszópénztől társadalmi­lag megszabadulván már, időnk lesz e két másik lé­nyegesen kisebb veszélyt hordozó, kevésbé unszim- patikus, de tudomásul veen­dő társadalmi jelenséggel is foglalkpzni. Mert miről is van szó? Az -lifán-nal és az előtt-tel van itt a baj. Hogy tudni­illik a csúszópénzt előbb adják, mint ahogyan az érte elvárható ellenszolgáltatást kapják. A borravalót, a há­lapénzt meg általában a már megtett szolgálat ho­norálása felett, vagy mel­lett nyújtja át az, aki ad­ja. Az előbbi esetben kü­lönleges előjogokat vár magának a csúszópénz adó­ja és különleges előjogokra ad e pénz elfogadásával ga­ranciát az, akit megveszte­getnek. Mert nem az ösz- szeg nagysága csak az ér­dekes, hanem a ténye, és ez a tény bizony a meg­vesztegetés ténye. Mert csakis úgy és csakis-azért, kaphatok meg valamit kü­lön, mások kárára, mások ellenében a magam számára, mert e megkülönböztetést előre és külön kifizettem. Hogy a csúszópénz adója és kapója egyaránt tudja, de legalábbis érzi, tisztessé­gesnek aligha nevezhető ez az ügylet, azt az a sajnála­tos tény is igazolja, mi­szerint igen nehéz leleplez­ni e két vagy esetleg több személyes bűnszövetséget, amelynek cselekménye egy­értelműen törvénybe ütkö­zik. Itt ugyanis vaj van mind a két fél fején. Hall­gatnak hát és megszolgá- latlanul, a mások kárára tett ígéretek alapján és az ígéretek teljesítését elvár­ván vándorolnak a látha­tatlan, de nagyon is kéz­zel fogható forintok a zsebből, á zsebbe. A vízvezeték-szerelő jó és becsületes munkát végzett. Ügy taksáltam — s ez ma­gánügyem hogy szol­gáltatásáért némi külön hálámat is kifejezem a leg­kézzelfoghatóbb formában, a forintok formájában. Mondom: ez a magán­ügyem, bár ez is felérhet a közügy szintjéig. De a csú­szópénz a közügyeket egy­értelműen és mindig mé­lyen sértő, olyan magánkap­csolat, amelyet a közvéle­ménynek a leghatározottab­ban el kell ítélnie. Már csak személyes önvédelme miatt is. Bár a közvéle­mény elítélése mellett nem ártana jó néhány bírói el­ítélés sem! Gyurkó Géza VILÁG PHOLETÄHTAT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 18. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. január 23., szerda Dr. Korom Mihály látogatása megyénkben Ismerkedés az integrált áramkörök szerelésével (Fotó: Szántó György) Dr, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára két napra me­gyénkbe látogatott. Hétfőn délután Egerben, a megyei pártbizottság székházában a vendéget fogadta Vaskó Mi­hály, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és tájékoztatta a megye gazda­sági, politikai, társadalmi, kulturális helyzetéről, az 1980. év kezdéséről és a me­gye előtt álló célkitűzésekről. Szó esett a kongresszusi elő­készületekről, az irányelvek fogadtatásáról, a beszámoló- és a vezetőségválasztó tag­gyűlések tapasztalatairól. A tájékoztatón részt vett dr. Sipos István, Barta Alajos, Virág Károly — a megyei pártbizottság titkárai — Fe­kete Győr Endre. Heves me­gye Tanácsának elnöke, Schmidt Rezső, az egri vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Pálinkás Ferenc megyei rendőr-főkapitány — a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja és Molnár József, a Központi Bizottság munka­társa. Kedden reggel Vaskó Mi­hály és Molnár József kísé­retében az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárába látoga­tott. dr. Korom Mihály, ahol Dienes Béla vezérigazgató, Skultéti János, az Izzó Gyön­gyösi Gyárának igazgatnia, a megyei párt-vb ta°ia. K^nva Lajos, a gyöngyösi városi nártbizottsás első titkára és Krasznai Jánosné, a gvár pártbizottságának titkára kö­szöntötte a vendégeket. A háromezerkétszáz fős gyár munkájáról, terveiről, eredményeiről és exnnrtte- vékenyséféről Skultéti János tájékoztatta 1 a KR titkárát és kíséretét. Rok szó esett pél­dául a vállalati önállóságról, a bérpolitikáról, a külpiacok­ról és a termékek elhelyezé­sének gondiaíról éooen úgy, mint a gvár dolgozóinak ösz- szetételéről. szoeiális helyze­téről és a politikai, társa­dalmi szervek tevékenységé­ről. A gyárban kilenc alap­szervezetben — erről Krasz­nai Jánosné szólt — 350 kommunista tevékenykedik, akiknek az ötszáz fölötti KISZ-tagsággal, és a szocia­lista brigádok tagjaival együtt meghatározó szerepük van az elért eredményekben. Az üzemlátogatás során dr. Korom Mihály több dolgo­zóval szót váltott, érdeklő­dött munkakörülményeikről, keresetükről, családjukról. A pohárcsiszoló automata gép­nél például a Bokk Zoltán csoportvezetővel történt be­szélgetésnél derült ki, hogy Bokk ZoLtán akkor szolgált a határőrségnél, amikor Ko­rom elvtárs a határőrség pa­rancsnoka volt. A gyár egyik új termékénél a most kifej­lesztett robotgépnél sokáig időzött a Központi Bizottság titkára, ahol Somfai János, a gép kezelője mutatta be a gépet. Balogh Rozáliával, aki a műanyagtokozást végzi, szintén az életkörülményei­ről váltott szót. A mérőüzem­ben a japán vizsgálógép ér­dekelte leginkább dr. Korom Mihályt. A Központi Bizottság tit­kára elismeréssel szólt a gyárban látottakról, s tréfá­san megjegyezte: eddig úgy jgondolta, hogy a jog a leg­bonyolultabb tudomány és munka, de most meggyőző­dött arról, hogy amit az Iz­zóban végeznek, az sem-ma­rad el ettől. Sok sikert kí­vánt a gyár kollektívájának, azt a reményét kifejezve, hogy eredményes munkát végeznek a XII. kongresz- szusra Való készülődés so­rán. Ezután Gyöngyösre látoga­tott a Központi Bizottság titkára, ahol Kónya Lajos köszöntötte és mutatta be az állami, a belügyi és az igaz­ságügyi szervek vezetőit: Tir Dezsőt, a városi tanács elnö­két, dr. Gáspárdi József já­rásbírót, Fejes Pál alezre­dest, megbízott rendőrkapi- ■ tányt és dr. Szontágh Árpá­dot, az ügyészség vezetőjét. Kónya Lajos ismertette a vendégekkel a csaknem 650 éves város történetét és je­lenét. Részletesen szólt a vál- rosi pártbizottság első titká­ra a beszámoló taggyűlések és a vezetőségválasztó tag­gyűlések tapasztalatairól, majd „szakmai kérdésekről”, az igazságügyi, az államigaz­gatási és a bűnüldözői szer­vek munkájáról folytattak eszmecserét. A találkozó végén így summázta a tapasztalatokat a Központi Bizottság titkára: Hasznos volt a beszélgetés, látom, „egy húron pendü- lünk” a közös célok megíté­lésében és a munka végzésé­ben is. Jólesett hallani a fe­lelősségtudattól áthatott, az ügy iránt érzett elkötelezett­séget. Ügy gondolom — mert ez országos tapasztalat —, hogy ez garancia lesz a XII. kongresszus határozatainak következetes végrehajtására is. Korom Mihály és kísérete ezt követően részt vett a-vá­rosi tanács hivatali és in­tézményi pártalapszervezeté- nek vezetőségválaszitó tag­gyűlésén, ahol Korom Mi­hály tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait és eredményes munkát kíváht a megválasztott új vezetőség­nek, és az alapszervezet kommunistáinak. Dr. Korom Mihály az esti órákban visszautazott a fő­városba. Őszre Hatvanig Koncentrált útkorszerűsítés A közúthálózat idei fejlesztési terveibó'l Az úthálózat korlátozot­tabb fejlesztési lehetőségei­nek koncentrálásával töre­kednek az ötödik ötéves tervben előírt legfontosabb feladatok teljesítésére, arra, hogy a növekvő forgalom számára kielégítő szinten biz­tosíthassák a szükséges fel­tételeket — hangsúlyozza a KPM közúti főosztályának idei terve. Az eredeti terv az autópálya építésénél s a hídkorszerűsítéseknél csak részben valósítható meg, a hídépítéseknél és az útkor­szerűsítéseknél a tervekkel egyezően teljesül. Az eredetihez képest az idén lassú ütemben folytató­dik az autópálya-hálózat épí­tése. A közúti forgalom szá­mára igen fontos M3-as au­tópálya — az eredeti ütem­nek megfelelően — őszre „eljut” Hatvanig, annál is inkább, mert az újabb sza­kasz mintegy 15 kilométeres részén már elkészült az ér­desített homok-aszfalt bur­kolat is. Folytatják a ■Hat­van-Gyöngyös közötti sza­kasz építését, s tovább ha­ladnak az Ml-es autópályán, ahol Bicske és Tatabánya között mintegy 20 kilométer hosszban egyszerre épül a kétszer kétsávos út. A Bu­dapest—Szeged közötti M5- ös autópálya építése egyelőre szünetel, csak a fővárostól Kecskemétig megkezdett hídépítéseket folytatják. Az újkorszerűsítésekre for­dítható egymilliárd forintot koncentráltan használják fel elsősorban a folyamatban le­vő városi átkelési szakaszok mielőbbi, befejezésére, s a közbeeső, hozzájuk kapcsoló­dó hidak építésére, felújítá­sára. Üj korszerűsítéseket nem kezdenek. A tervek sze­rint az idén összesen 32 ki­lométernyi út teljes re­konstrukciójára kerül sor. Elkészül többek között a 3- as számú főút miskolci be­vezető, a városközpontot el­kerülő szakasza; Sátoraljaúj­helyen a keskeny nyomvo­nalú vasúti pálya elbontá­sával együtt kerül sor a 37- es számú főút rekonstrukció­jára. Budapesten az Ml, M7- es bevezető szakaszát hoz­zák rendbe, s az Osztapenko- szobor és a Nagyszőllösi út között is kétszer négysávos­ra bővítik az útpályát. A vá­rosi szakaszokon kívül gon­dot fordítanak a főutak Jó állapotára, arra, hogy a nö­vekvő és az egyre „nehezedő” forgalom követelményeinek megfelelhessenek. Ennek ér­dekében az idén mintegy 900 kilométer hosszúságú út bur­kolatát erősítik meg, látják el aszfaltszőnyeggel. A terveknek megfelelően folytatódik és befejeződik a vasúttal közös program, a vasúti-közúti keresztezések biztosítása. A közúti költség- vetésből 22 útkereszteződést látnak el korszerű fény­sorompóval. A nagy forgal­mat nehezen bíró keskeny, vagy kisebb teherbírású hi­dak közül 41-et korszerűsí­tenek. (MTIJ A legfontosabb: a kiegyensúlyozott ellátás Országos kereskedelmi értekezlet A kereskedelem legfonto­sabb feladata a lakosság igé­Skultéli János bemutatja az újonnan kifejlesztett ipari robotokat nyeihez igazodó kiegyensú­lyozott ellátás, választékos árualap és a folyamatos utánpótlás megteremtése, a vásárlás körülményeinek ja­vítása — hangsúlyozta Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter a kedden délelőtt kezdődött országos kereske­delmi értekezleten. A ta­nácskozáson részt vesz Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A miniszteri beszámoló a tavalyi eredmények, az év végi ellátási gondok értéke­lése után sorra vette az egyes ágazatok teendőit, árucsoportonként az ellátás kilátásait kiemelve, a válla­latokkal, a szövetkezetekkel szemben támasztott kereske­delempolitikai követelmé­nyeket az értékesítésben, az áruutánpótlásban, a gazdál­kodásban. ■ mm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom