Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az iowai szeizmográf Chaban-Delmas Moszkvában tárgyal Breisnyev fogadta a francia nemzetgyűlés elnökét Az amerikai Iowí államban megtartották az úgynevezett előválasztást. Az előválasztás a rend­kívül hosszadalmas és költséges amerikai elnök- választási eljárás sajátos jelensége. Lényege: az ötven szövetségi állam közül jó néhányban, de tá­volról sem mindegyikben, a szavazók — külön-kü- lön pártok szerint — leadják voksukat egy-egy el­nökjelölt mellett. A folyamat a választási eszten- ! dő — tehát jelen esetben 1980 nyarán ér véget, ; amikor a két mammutpárt elnökjelölő kongresszu­sán, úgynevezett konvencióján, megválasztják a 1 sok közül a porondon maradó két jelöltet. ' E folyamat fényében az iowai szavazás az első ' komolyabb erőpróbának tekinthető, ez adja meg ' lélektani-politikai jelentőségét. A hivatalban levő ; elnök, Carter biztosan vezet pártbéli vetélytársa, ' Edward Kennedy előtt. Ez most már várható volt, de kora ősszel az arány még erősen az utolsó Kennedy-fivérnek kedvezett. Az iowai szeizmográf ismét bebizonyította a ré­gi tételt, amely szerint a nemzetközi krízis min­dig óriási mértékben kedvez az éppeni hivatalban lévő elnöknek, aki a válságra hivatkozva igyek­szik, általában sikerrel, afféle „nemzeti egységet” felsorakoztatni maga mögött. Nyilvánvalóan jórészt ennek a célnak a je­gyében fogalmazódott meg a hagyományos évi el­nöki jelentés a kongresszusnak, amelyet Carter hivatalosan csak szerdán terjeszt a törvényhozás elé, de amelynek szövegét már nyilvánosságra hozták. A dokumentum a ny^ílt erőpolitika hitval- * lása, elsősorban az afganisztáni és az iráni ese­J ményekre hivatkozva. Jellegére egyetlen riasztó | szám is fényt vet: az elnök az idei évhez képest i harmincmilliárd dollárral(!) több pénzt kér a kong­» resszustól katonai vélokra. ugyanakkor a SALT—II. { ratifikálását „fontosnak, de jelenleg időszerűtlen- J nek minősíti... Mind a Carter-jelentés mind az iowai eredmény i megerősíti azt a régi igazságot, hogy amerikai kö- ! zegben lehetséges, sőt meztelen hatalmi szempont- ] ból érdemes — akár a világ veszélyeztetése árán | is — a nemzetközi nehézségeket a belpolitikai I . szándékok szekerébe fogni. Olyan jelenség ez, j amely nem teszi könnyebbé az enyhülés híveinek | feladatát, J Harviat Endre t A szovjet parlament két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács elnö­kével folytatott megbeszélést kedden Jacques Chaban- Delmas, a francia nemzet- gyűlés elnöke, aki hétfőn ér­kezett hivatalos látogatásra Moszkvába, a Legfelsőbb Ta­nács meghívására. Alekszej Sityikovval és Vitalij Ru- bénnél a két ország törvény- hozásának kapcsolatairól, az együttműködésről, a Szovjet­unió és Franciaország viszo­nyának időszerű kérdéseiről folytattak szívélyes megbe­szélést. A két házelnök ebé­det ad francia kollégája tisz­teletére. A francia politikus megér­keztekor utalt arra, hogy lá­togatása azt a célt szolgálja, amelyet annak idején De Gaulle elnök jelölt meg: a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatainak elmélyítését. Chaban-Delmas még elutazá­sa előtt a francia sajtónak adott nyilatkozatában is azt húzta alá, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy- fontosságú a személyes kap­csolatok állandó bővítése a két ország képviselői között. A nemzetgyűlés elnöke Pá­rizsban állást foglalt például azokkal a kísérletekkel szem­ben, amelyek a moszkvai olimpia elleni bojkottra akarnak felszólítani. Chaban-Delmas több meg­beszélést folytat a szovjet fővárosban vezető szovjet személyiségekkel és vidéki körutat is tesz. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Jacques Chaban-Delmast, a francia nemzetgyűlés elnökét, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban. Carter hidegháborús politikára alapoz Heltai András, az MTI tu- sítója jelenti: A gyorsuló fegyverkezést, a katonai erőn alapuló kül­politikát hangsúlyozza az amerikai kormány. Hétfőn hozták nyilvánosságra Car­ter elnök szokásos évi jelen­tését a törvényhozásnak. A terjedelmes okmányban az elnök jószerével semmi újat rtem ígér már a belpolitiká­ban hivatali szakasza utolsó évében — de hidegháborús szellemű külpolitikára ala­pozza újjáválasztási kampá­nyát. Az elnök egyik fő bi­zalmasa mindenesetre — ez­úttal először — óvta a saj­tót: ne dramatizálja a hely­zetet, nincs szó arról, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió véglegesen szem­bekerült volna egymással, együttműködés a jövőben is lehetséges. Carter szerdán a kong­resszus előtt „az Unió”, az ország helyzetéről mondan­dó beszédében részletesen megfogalmazza majd hideg- háborús ihletésű terveit, amelyeket — indoklása sze­rint — az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai tá­mogatás tett szükségessé. Az előre kiadott, bővebb jelen­tés arról tanúskodik, hogy a mind féktelenebb fegyverke­zés, új külföldi katonai szö­vetségek felállítása, további ázsiai, afrikai, amerika, tá­maszpontok, s a nyílt erőpo­litika határozza majd meg a következő évek washingtoni terveit. Az elnök szerint a törvényhozás legsürgetőbb feladatéi: — fogadja el az új kato­nai költségvetést (összege több mint 158 milliárd dol­lár, szemben az idei 129 mil­liárd dal;) — döntsön a Pakisztánnak szánt — 400 millió dolláros — fegyverszállításról és más országok fegyverzéséről; — adja meg Kínának a leg­nagyobb kereskedelmi ked­vezményt; — szabályozza — , egyben könnyítse meg — a hírszer­zés titkos akcióit. A lista legvégén szerepel a SALT—II. egyezmény. Az elnök ugyan újra leszögezi, milyen nagy jelentőségű, mennyire amerikai nemzeti érdek — volna, ha elfogad­nák a megállapodást, de ezt most nem tartja tanácsos­nak. .. Az elnöki jelentés belpoli­tikai fejezetei arról tanúskod­nak, hogy a Carter-kormány semmi újra nem készül a választásig. A jelek szerint a fő cél a —• most 13 százalék körüli —- infláció leszorítá­sa India ünnepel Gandhi asszony gondjai A brit gyarmatbirodalomból függetlenné vált Indiában a legelső feladatok egyike volt az alkotmány kidolgozása. 1950. január 26-án lépett életbe az ország új alaptör­vénye — azóta ez a nap az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe. A mostani 30. évfordulóra igen bonyolult körülmények között készültek Indiában. Olyan kül- és belpolitikai változások sora játszódott le az elmúlt — viszonylag rö­vid — időben, amely az or­szág nemrég beiktatott új­kormányától rendkívüli erő­feszítéseket. felelősségteljes döntéseket követel. A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát fog­lalkoztató iráni és afganisz-* táni események nem hagy­tak időt Indira Gandhinak, hogy a januári általános vá­lasztásokon aratott elsöprő győzelmét hosszasan ünne­pelje. Pedig ez a siker el­lenzékének szinte teljes szétforgácsolódását jelentet­te. s egyben olyan kormány­zás lehetőségét, amely révén az ország vezetését három év u'án diadalmasan visszanye­rő miniszterelnök-asszony abszolút parlamenti többsé­gévéi gyakorlatilag akadály­talanul hajthatja végre kül- és belpolitikai elképzeléseit. Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra le­het számítani. India a Dzsa- nata-párt uralma idején is az el nem kötelezettség híve vo't — Indira Gandhi kor­mányzásával legfeljebb en­nek aktív, pozitív vonásai erősödhetnek. (Tervezik pél­mJHMkM 1980. január 23., szerda dáui a Kambodzsai Népköz- társaság elismerését.) Kevés módosulás jelentkezhet a Szovjetunióval, s a többi szo­cialista országgal fenntartott kapcsolatokban — ezek ugyanis a Dzsanata-vezetés alatt is jók voltak. Kritiku­sabban kezelhetik viszont az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt. Különösen,, hogy az USA-nak a közép-keleti ese­mények kapcsán tett lépései Indiában nem kevés nyugta­lanságot keltenek. Így Indi­ra Gandhi már első hivata­los nyilatkozataiban helyte­lenítette a Pakisztán katonai megerősítésére vonatkozó amerikai terveket — bár tény, hogy a Kabulnak nyúj­tott szovjet támogatás meg­ítélésekor saját muzulmán vallásé lakosságának érzel­meit is méltányolja. (Delhi­ben még nem felejtették el sem az indiai—pakisztáni há­borúkat, sem Iszlámábád erőfeszítéseit az atombomba előállítására.! Gandhi asz­sgony az egész térség szem­pontjából veszélyesnek minő­sítette Peking és Washing­ton közeledését, stratégiai együttműködésépek . terveit is. Nem irigylésre méltó India belpolitikai helyzete sem. Az ország gazdasága — jórészt a mezőgazdasági termelés visz- szaesése miatt — válságban van. A monszunesők kimara­dása hosszú évtizedek legsú­lyosabb szárazságát okozta: körülbelül 15—20 millió ton­nával csökkent a gabonater­melés, amely az előző évben pedig 130 millió tonnás re­kordot ért el. A rendelke­zésre álló készletek szeren­csére elhárítják az éhínség veszélyét, de az exportlehe­tőségek kiesése, az infláció meggyorsulása mindenképp komoly gondot 'jelent. Az áremelkedést a szakértők 20 —30 százalékosra becsülik, s ennek hatását a feketepiac, a spekuláció terjedése csak súlyosbítja. Csökkent az ipa­A szegénység tehertétele: asszonyok hordják a vizet egy in diai faluban ri termelés, nőtt viszont a kereskedelmi deficit. Nehéz­ségek jelentkeznek az ener­giaellátás és a szállítás te­rén is. A kapitalizálódó me­zőgazdaság nincste'en pa­rasztok millióit kénvszerí- tette a városokba, pedig a munkalehetőségek szűkösek. Nem véletlen, hogy Gandhi asszony éppen a gazdasági problémákat állította válasz­tási kamnánva középpontié­ba. Erélytelenséggel, hibás gazdaságpolitikával vádolta a Dzsanata-vezetést — a je­lek szerint okkal. Sajnos, a tavaly nyár óta elhúzódó kormányzati válság a. gazda­sági döntések jó részét is el­odázna, s ez természetesen csak rontott a helyzeten. Teiles joggal hírállta Indi­ra Gandhi ellenfeleit az utóbbi években megszaporo­dott sztrájkok, a bűnözési ' hullám erősödése miatt is, éppen úgy, mint a társadal­mi feszültségek kiéleződése, a vallási és nemzetiségi el­lentétek súlyosbodása miatt. „Törvény és rend”, ...Szi­lárd kormány és stabilitás”, „Megmenteni Indiát” — ez.ek voltak Gandhi asszony jelszavai; s ezt várja tőle most a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi programjaiban a külföldi mo­nopóliumok korlátozását, (igaz, egyben a hazai tőke erősítését), az állami szek­tor bővítését, mezőgazdasági reformokat és a tervgazdál­kodás javítását ígérte. Ezek valóra váltásával hozzájá­rulhat hazája ma is .. nyo­masztó elmaradottságának csökkentéséhez, India fel- emelkedéséhez. Szegő Gábor A szovjet békebizottság felhívása A szovjet békébizotiság kedden közzétett nyilatkoza­tában támogatásáról biztosí­totta a Béke-világtanácsnak azt a felhívását, amely a nemzetközi enyhülés aláásá- sára irányuló amerikai poli­tika elleni harcra szólította fel a világ békeszerető erőit. A szovjet békebizottság nyilatkozata rámutat, hogy az Egyesült Államok aláak­názta az enyhülés alapját,' amelyet a világ békeszerető erői gondos munkával lét­rehoztak. Az imperializmus által a nemzetközi kapcsolatokban provokált veszélyes fordulat a béke, a demok?ácia és a nemzeti függetlenség védel­mezőinek feladatává teszi, hogy egyesítsék erőfeszítései­ket az enyhülés ellenségei ál­tal szőtt összeesküvés szét­zúzására, ne engedjék meg a visszatérést a „hidegháború-; hoz”. (TASZSZ) j RÓMA: ■ i Cossiga, olasz miniszteréi-E nők szerdán délután WaHl shingtonba utazik, hogyi Olaszország első számú ifro-l vetségesének vezetőivel nem-l zetközi kérdésekben egye/-« tesse álláspontját. Az olaszt kormányfő látogatásának je—4 lentőségét növeli az a körüH| mény, hogy a közös piaci* v „kilencek” nevében is be­szélhet, tekintettel arra, ho^y január 1. óta Olaszország tölti be az EGK miniszteri tanácsának soros elnöki tisztségét. Cossiga Carter el-/ nőivel, Vance külügyminisz­terrel, Brzezinskivel, az el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával, Brown had­ügyminiszterrel, valamint a gazdasági, pénzügyi tárcák felelőseivel tárgyal majd 26- ig tartó látogatása során. Római értesülések szerint a tanácskozások homlokteré­ben a nyugati szövetségesek politikai-gazdasági és kato­nai érdekeinek fokozottabb összehangolása áll, különös tekintettel az amerikai-— olasz együttműködésre. ISLAMABAD: I Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdán Üj-Delhi- böl a pakisztáni fővárosba, Islamabadba utazik. A vi­lágszervezet vezetője Ziaul Hak tábornok, pakisztáni államfővel áttekinti az af­ganisztáni eseményeket. (ARP) NAIROBI: A hét végén elhunyt a ke­nyai Muru Kairanya. aki ál­lítólag 130 évet élt meg. Unokáinak számát mintegy 100-ra teszik. (UP1) KARACHI: Huang Hua, kínai külügy­miniszter kedden Islamabad- ból pakisztáni látogatásának utolsó állomására, Karachi - ba érkezett. Előzőleg pakisz­táni politikusokkal tárgyalt az afganisztáni szovjet segít­ségnyújtás nyomán kialakult helyzetről és nagyarányú gazdasági és katonai támoga­tást helyezett kilátásba ven­déglátóinak. (AP, AFP) MOSZKVA: A, Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége — sa- ' ját kérése alapján — fel­mentette tisztségei alól Vla- gyimir Kirillint, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét. a tudományos és műszaki, állami bizottság elnökét. (TASZSZ) ATHEN: Partraszállási gyakorlatot rendez az amerikai haditen­gerészet január 22—28. kö­zött a Peloponniszosz déli részén — jelentette be a gö­rög hadügyminisztérium hét­főn. Az új típusú kétéltű jár­művekkel folytatott gyakor­laton görög egységek is részt vesznek. (AFP) ........................... ................... i G yőzelem a múlt fölött: a Bhakra-Nangal vízi erőmű gátja (Fotó: — MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom