Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

I

r

A mérsékeltebb beruházás fékezi-e a fejlődést?

A lakáselosztás és jövedelem —

Következetesebb bírálata az antimarxista nézeteknek

Vélemények az irányelvekről

' AZ ELSŐ OLVASÁS UTÁN

; fontolgatják, alakítgatják véleményüket azok, akik már ismerkedtek azzal a nagy jelentőségű dokumentummal, amelyet nem egészen húsz napja tárt a párttagság és az ország népe elé a Központi Bizottság. Hagyománya már pártunknak, hogy kongresz- szusa előtt az ország nyilvánossága előtt paond véleményt az eltelt évekről. Mérleget készít és értéked1, tanulságokat von le, és megmutatja a holnap célkitűzését, tennivalóját. És várja, kéri az erre legilletékesebbe_ két, párttagjainkat és a pár- tonkívülieket egyaránt — akik részesei az elmúlt, éveknek, eredményében és gondjában egyaránt, akiken múlik a párt elhatározásának a megvalósulása — mondjanak véleményt a tegnapról, a máról és a közeli jövőről is.

Már az első napok után közvetlenül, az irányelvekkel való találkozást követően vannak kialakult vélemények. Ezeket továbbítjuk most „fésületlenül”, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy másokat is gondolkodásra, cselekvésre késztessen.

A párttagok és a pártonkí- vüliek egyaránt \ elismerően nyilatkoznak aZ irányelvek nyílt és őszinte hangjáról. Kritikusnak, önkritikusnak, reálisnak tartják, olyannak, amely az eredmények mellett nem titkolja gondjainkat, problémáinkat sem. A dokumentum bizalrr>at tükröz a párttagság és az egész nép iránt, ha úgy tetszik, beleszólást közös dolgainkba. Majdnem egyöntetűen úgy vélik, hogy a kongresszus

1 nehéz időben ül össze —nem kevés gazdasági gondunk van —, s bár az irányelvek előremutatóak. végrehajtásuk, megvalósításuk nem lesz könnyű feladat. Akadt olyan hang is, hogy az irányelvek nem mond újat, csak a korábbi párthatározatokat összegzi. De rögtön megfogalmazzák az igényt is: az elkövetkezendő időkben következetesebben kell a határozatok végrehajtását számon kérni.

Mert, mint mondják, hiába az előrevivő jó határozat, ha a végrehajtása sántít.

MAJD MINDENKI EGYET ÉRT, elismeri, hogy hazánkban szilárd a törvényesség. De! Többen megjegyzik, hogy ennek ellenére , is jelentős azoknak a száma, . akik ügyeskedéssel, spekulációval, a törvényes rendelkezések ki. játszásával tesznek szert vagyonra, jogtalan előnyökre. Hatékonyabb . és következetesebb intézkedést sürgetnek a közös, a társadalmi tulajdon védelmére. Gyorsabban kellene előbbrelépni az egyes bürokratikus jelenségek felszámolásában is. „Sláger” ma a munkaerő-gazdálkodás és erre is többen reagáltak. Az alkalmazotti létszám nőve; kedésének visszaszorításával egyetértenek, de határozottabb intézkedést sürgetnek a fizikai munkakörbe bújtatott adminisztratív létszám felülvizsgálatára is. És nem csak a bújtatottakra, hanem a legálisra is. Néhányan úgy vélekednek, hogy a munka rangját és becsületét aláássa az a gyakorlat, hogy jó ösz- szeköbtetéssel és elvtelen helyezkedéssel, hízelkedéssel előnyökhöz, jövedelemhez lehet jutni.

A gazdasági építőmunka feladatairól szólva többen kifogásolják, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően bizonyos gazdasági mutatók nem kerülitek megfogalmazásra. Javasolják azt is, hogy a gaz. dasági vezetők megbízatása határozott időre történjen. A rosszul gazdálkodó termelő- szövetkezetek tevékenységébe az állami szervek operatíven avatkozzanak bele. Aggályként vetődött fel, hogy a mérsékelt beruházás hosz- szabb távon nem akadályozza-e fejlődésünket? Jó-e minden' esetben a KGST-ben meglevő szakosodás számunkra? Hogy lehet az — kérdezik —, hogy egy azonos terméknél a külföldi piacokon versenytársként jelentkezik egy másik KGST-ország?

Az életszínvonalat érintő célkitűzések megvalósítását főleg a nyugdíjasok, a kiskeresetűek a gyakori áremelések miatt megkérdőjelezik. Többen csalódottan vették tudomásul, hogy 1980-ban még mérsékeltebb életszínvonal-növelésre sincs lehetőség. Helyesnek tartja viszont majd mindenki, hogy a jövőben a lakáselosztásnál jobban figyelembe veszik a családi jövedelem nagyságát is. Az ötnapos munkahétre való áttérésről is megoszlanak a vélemények. Az egészségügyi dolgozók például a jelenlegi munkarendet tartják jónak, a .főleg három műszakba járó dolgozókat pedig a végrehajtás módja érdekelné.

Az áruellátással kapcsolatban tették szóvá, hogy egyazon árucsoporton belül miért kell annyit gyártani, ha a folyamatos ellátást, vagy az alkatrészeket nem tudjuk biztosítani? Gyártsunk kevesebbféle, de jobb minőségű árut, és az ellátás legyen fo- lyamatgs, gondtalan. Meg kell viszont ‘ szüntetni — mondják többen — a tőkés országokból drága valutáért importált luxuscikkek behozatalát.

Nagy egyetértéssel fogadták az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők art az elképzelést, hogy a nyugdíjak közötti különbség mérséklődik. Úgyszintén megelégedéssel vették tudomásul a pedagógusok körében, hogy az általános iskolák és a napközi otthonok ellátása elsőbbséget kap, eszközökkel történő ellátása bővül. Egyetértenek a munkásosz. tály utánpótlását biztosító szakmunkásképző intézmények megkülönböztetett kezelésével is.

Elsősorban párttagjaink részéről hangzott el, hogy következetesebb elvi bírálatban kell részesíteni az antimarxista nézeteket. Nem tartják szerencsésnek, hogy a tömegkommunikációs eszközök azt tárják a közvélemény elé, hogyan lehet munka nél. kül nagylábon élni. Az ilyen példáknak nincs nevelőhatása sem a fiatalokra; sem másokra.

EZEK TEHÁT az első vélemények, amelyek nem csak elgondolkoztatóak, hanem a vitára kétségtelenül alkalmasak. A párttagság szervezeti keretek között a januári taggyűléseken mond véleményt az irányelvekről. Ebben természetesen a környezetük, a pártonkívüliek véleménye is benne lesz. Addig is . lapunk is várja és szívesen fogadja a véleményeket, javaslatokat az irányelvekről, a jövőről.

Papp János

Kömlő, Kőszeg, Gödöllő...

Egy emíhmr űi§m

(Fotó: Perl Márton)

’ Úgy vagyunk mindannyi- 1 vezetője voltam) , art kér- : an> hogy szüléink életével kezdődik az életünk, és ez a

kezdet hosszabb-rövidebb

' időre meghatározó az életünkben. Így vagyok én is, ezért lettem azzá, aki és ami vagyok, ezért érzek elkötelezettséget egyfolytában a paraszti élet iránt.

Apám kubikos volt. azután odamaradt a háborúban. Édesanyám, meg' a nagymamám juhnyíró asszonyok Kömlőn. ahol 1933-ban szü- lettem. Az első meghatározottságot akkor éreztem — bár természetesen még nem tudtam, mi ez —, amikor a hatodik osztály elvégzése ! után kimaradtam az iskolá- ! bői, hogy dolgozni tudjak a > három hold juttatott földünkön. Rákényszerültünk, segítenem kellett, hiába voltam kitűnő tanuló, míg tanuló voltam.

Néhány év alatt annyira jutottunk, hogy 1949-ben felvételizhettem Egerben, az akkori mezőgazdasági szakiskolában. Sikerült. Kérdezték, mi szeretnék lenni. Mondtam: állattenyésztő. "Akkor

azt kérdezték, hord? Azt feleltem, hogy minél messzebb. Nem értették, nem is kérdezték, hogy miért? Pedig egyszerű volt az okom: tudtam. nekem tanulnom kell. el kell végeznem a technikumot, és ehhez számomra szükséges, hogy még akkor se jöhessek haza, ha netán akarok.

így kerültem egy hosszú, élménydús utazás végén Kőszegre. a technikumba. Azzal pedig, hogy ott annyira másféle emberfekkel ismerkedtem meg. mint akik közt itthon éltem — akkor, arrafelé még magyarul is kevesen beszéltek —, egy másik iskola is megnyílt előttem, és kijártam mindkettőt, bár a hazai vonzás végül győzött bennem. és a technikusi oklevelet Putnokon szereztem meg.

Innen az akkori világra, és így az én életem számára is a gyors változások jellemzőek. Az első állomásom a

Nógrád megyei Szügy, tangazdaság. 1954: Tarnaszentmiklós, az ottani gépállomásnak a tiszanánai Vörös Csillag Tsz-be kihelyezett agro- nómusa vagyok. 1957: községi gazdasági felügyelő Kömlőn. (Otthon...!) 1958: járási tanács, termelőszövetkezeti csoportvezetői munkakör. 1968: Gödöllő, agrármérnöki diploma.

Ez már megállapodottabb kor és világ, én pedig tapasztalt lettem, „harcedzett”, de nemcsak azért, mert közben katona, is voltam. (Putnokon azon kevés diákok egyike lehettem, akiket 1951- ben felvettek a pártba. Ott akkor középiskolai titkár voltam, majd éveken „át többnyire vezető szerep a munka mellett az ifjúsági mozgalomban is.)

A tsz-ek szervezésében, fejlesztésében, erősítésében újabb küzdelmek, újabb ren- rengeteg emberi élmény — közben kudarcok is —. amelyek bizonyára vala- * mennyiünk számára, akik részesei voltunk akkor a harcnak — felejthetetlenek. Amikor ezekről esik szó, abbahagyni is alig bírjuk. és ha nem vigyázunk, mindjárt elkezdem én is, hogyan találkoztam Tamaörsön az Orczy-kastélyban a báróKörzeN számul;:

32-cs

Salgótarjánban modern, négyemeletes épületben kapóit helyet az új távbivásos és helyközi telefonközpont. A létesítményt decemberben adták át rendeltetésének. A hatezer állomásos crossbar központra folyamatosan kapcsolják rá az előfizetők állomásait. . korábban Kistoronyén, Szécsényben, Balassa gyarmaton, Nagybátonyban és Pasztán felszerelt félautomata központokhoz tartozó állomások is hívhatók a most átadott központ közvetítésével, körzetszámuk 32-es.

(MTI fotó: Király Krisztina felv. — KS)

Szerződéses kapcsolatok, fegyelem

A Minisztertanács csütörtöki ülésének napirendjén

Apor Zoltán, az MTI hírmagyarázója írja:- A különböző vállalatok, gazdálkodó egységek szerződéses kapcsolatait jelenleg' is a - szállítók — másként szólva: vállalkozók — gazdasági erőfölénye jellemzi. Talán ez a legfigyelemreméltóbb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet — az igazság- ügyminisiater és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előteriesetésében — csütörtökön tárgyalt a Minisztertanács. A szerződéses fegyelemről az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak megállapításai nyomán kerekedett a .kép, amelynek egy- egy részletét néhány nagy- vállalatnál tapasztaltak gazdagítanak. Az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselőiből alakult munkabizottság az Egyesült Vegyiművekben, a Ganz Mávaigban, a Lenin Kohászati .Művekben, valamint a Dél-magya rországi Magaséi • Mélyépítő Vállalatnál' tájékozódott. Hasznosították a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága idevágó vizsgálatainak eredményét is.

A szerződési rendszer fő célja annak biztosítása, hogy megfelelő gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, s hogy

nővel.. M de nem, akkor inkább — ígérem, csak ez az egy kitérő lesz —, elmesélem az egyik erdőtelki szervezésemet.

Báli Károly bácsi nem is anyai, de egyenesen nagymamái jó atyámfia, csak kicsit nyakas, mint akkor any- nyian. Jó hírében állt az öreg, szerette a bort — ebben sem volt egyedül —, mi meg egy szép napon benyitottunk hozzá, hogy „Karcsi bácsi, írja már végre maga is alá..— Ej, kisöcsém, mi újság — mondja erre ő —, de jókor jöttetek, épp libát vágott a feleségem, addig el nem mentek, míg a tepertőjét meg nem kóstoljátok! Mondtam erre én: Rendben, de mire kisül, addig megegyezünk. — Jól van — mondja Báli Károly —, koccintunk egyet, közben meggondolom. ..

Aztán, mire szétolvadt a szánkban az első szem illatos-ropogós libatepertő, már ott lapult a zsebemben az öreg által aláírt belépési nyilatkozat. Dupla gyönyörűség volt így az a nap, és később Károly bácsi is elmondta, hogy ő sem bánta meg.

Innen már sínen az élet, gyorsabban peregnek az évek is, már -nős vagyok, szép csapi szerződésszegők kényszeríthetők legyenek kötelezettségeik teljesítésére, amint erre a jog lehetőséget, is nyújt. Csakhogy a lehetőség önmagában véve kevés, élni kell, kellene vele! Ezt sugallja a jelentés, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok együttműködése a szerződés megkötését megelőzően sem megfelelő. A megrendelő általában akkor fénytelen föladni rendelését, amikor még nem tudja teljeskörűen fölmérni kötelezettségeit. A szállító viszont — az anyagbeszerzés gondjai miatt — későbbi megrendelést már nem fogad el, s ha mégis, úgy nem a kért határidőre. A gazdasági kooperáció következő lépcsőfoka: a szerződés megkötése. Az írásos meg állapod ások tartalmát tekintve szembeötlő, hogy a. szerződésekben többnyire a szállító érde/cei érvényesülnek, akár a mennyiségről, akár a minőségről vagy a határidőről legyen szó. Általános tapasztalat, hogy több évre. szóló szerződést — az élelmiszeripar és a fuvarozás egyes ágazatait kivéve — nem szívesen kötnek a vállalatok, főként a változó piaci viszonyok és árak, valamint a szállítási bizonytalanságok miatt. Túlontúl sokszor módosítják indok<v latlanul a szerződéseket, nem ritkán az egyik fél gazdasági erőfölényét kihasználva kényszeríti ki az ilyen változtatást, hogy elkerülje a szerzőládom van, és munkám, amit szeretek. Újabb változást az 1975-ös esztendő hoz (akkor már a mezőgazdasági osztály tem, hadd menjek én „ki”, tsz-be. Akkor egyesült Pély és Tamaszentmiklós, és számomra valósággal jól jött, hogy gyenge adottságú ez a 8,5 ezer hektárosra nőtt nagy gazdaság. Mert a kész jóba semmi esetre sem akartam beleülni. Hanem: részese

lenni egy nehéz helyzetben levő közösségnek, megmutatni velük, hogy „tfidunk, ha akarunk” — ha összefogunk —, és persze: ha ők is fogadnak engem.

Befogadtak, és bár csodákat mi sem tudunk produkálni a sziken, dolgozunk rengeteget, a napjaink küzdelmesek, És olykor, természetesen kudarc is éri az embert," de — erre nevelem a gyermekeimet is —, nem szabad belenyugodni, újra kell bírni kezdeni. A fejlődés mindnyájunktól fnind többet követel, és mi meg akarunk felélni a követelményeknek, Most többet kell számolni, gondolkodni. Megfogalmazni a hogyant. Ez a mi dolgunk, a mi nehéz, szép küldetésünk. Elmondta:

Szabó Ágoston.

a pély—tarnaszentmiklósi

termelőszövetkezet Munka Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett elnöke.

Lejegyezte:

B. Kon Tibor

désszegést követő szankciókat.

A megrendelők, nem akarván veszélyeztetni jövőben gazdasági kapcsolataikat, hajlamosak megalkudni a számukra kedvezőtlen helyzettel. Néha ugyan formálisan érvényesítik a késedelmes szállítás miatti kötbérigényüket a bíróságnál, de utóbb bejelentik: a vitás

kérdést peren kívül rendezték. S ez nem véletlen, hiszen volt olyan eset, amikor a szállító, mert megkötbérez- ték, újabb szerződést már nem kötött.'

A felmérés nyomán az illetékesek leszögezték, hogy a kialakult helyzet — amíg a megrendelők között válogatni lehet — az erőfölényben levő termelő vállalatokat aligha ösztönzi arra. hogy hatékonyan, jó minőségű terméket állítsanak elő. A szerződéses kapcsolatokban mutatkozó lazaság másfelől arra késztet különböző gazdálkodó szervezeteket, hogy importból szerezzenek be olyan árut, amelyhez a hazai piacon is hozzájuthatnának. Kétségtelen, hogy a felügyeletet gyakorló szervek irányító munkája az utóbbi időkben jelentősen fejlődött, s ez kihat a szerződéses kapcsolatokra is. ám a változás csekély mértékű, s nem is tekinthető általánosnak.

A Minisztertanács ülésén rámutattak arra, hogy mivel a szerződéses kapcsolatokban tapasztalt visszásságoknak alapvetően gazdasági okai vannak, a megoldás is gazdasági intézkedésektől ' várható, olyan döntésektől, amelyek eredménye a termelési szerkezet célszerű átalakítása, az indokolatlan monopolhelyzet visszaszorítása. Az 1980. január 1-én hatályba lépő módosított, szabályozó- rendszer várhatóan olyan új helyzetet teremt majd a beruházások és termelőeszközök piacán, amely elősegíti az egészséges gazdasági kapcsolatok kialakulását. Hatását azonban csak a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd felmérni, s megállapítani, hogy a megváltozott helyzetben milyen intézkedések szükségesek. A szabályozás egyrészt jó lehetőséget teremt a gazdálkodó szervezetek önállóságának, kezdeményezéseinek kibontakozásához. másrészt lehetőséget nyújt arra. hogy az illetékesek fellépjenek a központ- irányítás, egyszersmind a népgazdasági érdek érvényesülését gátló törekvésekkel, magatartással szemben.

Mindezt a ,|og eszközeivel is elő kell mozdítani: a bíróságok. gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítani a ■gazdasági jogviták gyors és megalapozott eldöntésére, elősegítvén a , tisztességes szerződéses kapcsolatok térhód Í1 ásót.-1979, december 28., péntek