Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

A népgazdaság I960, évi terve (Folytatás az 1. oldalról) mítástechnikai fejlesztése, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fej­lesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát polipropiléngyára, a Simontornyai Bőrgyár fej­lesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy "Mű­vek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az előző évinél és a terve­zettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházá­sok a tervezettnek megfelel­nek. A vállalatoknál a számí­tottnál némileg kevesebb fej­lesztési alap képződött. A hi­telfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A válla­lati beruházások értéke va­lamelyest csökken. A válla­latok pénzeszközeiket első­sorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kor­mányzati intézkedések hatá­sára a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az ész­szerű készletgazdálkodásra, így a készletfelhalmozás az igen magas 1978. évi szint­hez képest jelentősen mér­séklődik, valamelyest ki­sebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi árufor­galomban 1979-ben kedvező folyamatok .bontakoztak ki. A rubel elszámolású áru­forgalom mérlege — a be­hozatalnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb szín- vonála mellett — a terve­zettnek megfelelően alakul. A nem rubel elszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet megha­ladóan dinamikusan emel­kedik. A behozatal színvo­nala az 1978. évihez képest csökken, de nagyobb az 1977. évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. Az 1980. évi terv fő céljai és előirányzatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem ru­bel elszámolású külkereske­delmi áruforgalom egyenle­gének javítását és a további javulás biztonságos megala­pozását. E céllal összhang­ban kell megoldani a ter­melés és az életszínvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel össze­függő feladatokat. Az 1980. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek to­vábbra is kedvezőtlenek lesz­nek : a külkereskedelmi csere­arányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének gyorsabb át­alakításával. a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárá­sával, messzemenő takaré­kossággal. a belföldi felhasz­nálás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a terme­lés és a felhasználás fő ará­nyait. A belföldi végső fel- használás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt ma­rad. Ezen belül a felhalmo­Zás CSnM"-*" A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi csereará­nyok várható romlása mel­lett is — tovább csökken a behozatali többlet. A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciál­tan növekedhet. A termelés növekedésének döntő rész­ben a gazdaságos kivitel bő­vítését kell szolgálnia. Az energia- és anyagthkarékos- ság fokozása és a ráfordítási szerkezet ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. Az 1980. évi népgazdasági terv legfontosabb előirány­zatai az 1979. év százaléká­ban: nemzeti jöved. 103,0—103,5 belföldi felhaszn. 99,0 ipari termelés 103,5—104,0 országos építési-szerelési teljesítmény 97,0— 97,5 mezőgazdasági termékek termelése 105,0—105,5 a szocialista szektor beruházásai 95,0— 96,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 lakossági fogy. 101,0—101,5 IPAR Az ipari termelésben erő­síteni kell a fejlődés minő­ségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy elsősor­ban a nem rubel viszonylatú gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan; az államközi megállapodások szerint fej­lődjön a rubel viszonylatú kivitel és a belföldi keresle­tet jobban lehessen kielégí­teni. Ennek megfelelően a termelés növekedése diffe­renciált lesz. A nehezedő fel­tételek között azok a válla­latok fejlődhetnek dinamiku­san, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termék- összetételük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsítését, javítják ter­mékeik minőségét és munká­juk szervezettségét, fejlesz­tik kooperációs kapcsolatai­kat és kereskedelmi tevé­kenységüket; termelő kapaci­tásaikat és azok kihasználá­sát rugalmasabban hozzák összhangba a változó keres­lettel és más gazdasági fel­tételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó szabályozórendszert is tekintetbe véve — irá­nyozzák elő termelési szer­kezetük több évre szóló fej­lesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetben levő, alacsony hatékonyságú válla­latoknál program készül a tevékenység lényeges megja­vítását eredményező gazda­sági, szerkezeti, szükség ese­tén szervezeti változtatások­ra, ideértve a munkaerő át­csoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező te­vékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hi­ányzó részegységek, alkatré­szek. féltermékek és készter­mékek gazdaságos előállítá­sának megszervezését, illet­ve bővítését, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését. a szerződéses fegyelem erősíté­sét. a készletgazdálkodás ésszerűsítését. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén-és a kőolajtermelés ugyancsak az ideihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsé­kelten. ezen belül az alumí­niumkohászaté gyorsabban emelkedik. A gépipari terme­lés az ipari átlagot meghala­dóan nő: különösen a vegy­ipari és vákuumtechnikai gépek és berendezések, az autóbuszok, a villamos for­gógépek a félvezető eszkö­zök, a fényforrások, elektron­csövek. az ügyviteltechnikai eszközök gyártása nő cHna- Az énítőanva*­iparon belül a cement, a csempe, háztartási finom öb­lösüveg és díszműporcelán termékek termelése fokozó­dik. Az ipar legdinamiku­sabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marad; elsősor­ban a tehergépkocsi- és trak­tor abroncsköpeny-, a pvc-, a gyógyszer- és a növényvédő- szertermelés bővül. A köny- nyűipar mérsékelt termelés- bővülése elsősorban — a la­kosság fogyasztásának kielé­gítése mellett — a gazdasá­gos kivitel növelését szol­gálja. Az élelmiszeripar ter­melése az ipari átlagot meg­haladóan emelkedik. Figyelembe véve az állóesz­köz-állomány emelkedését és korszerűsödését, feltételezve a jobb munkaszervezést, az iparban a munka termelé­kenysége a termelésnél gyor­sabban emelkedik. Így a foglalkoztatottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csök­kenhet. A termelés anyagrá­fordításainak alakulását, az eszközök hatékonyabb ki­használását, valamint a munkatermelékenység nö­vekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növe­kedését meghaladóan emel­kedhet. ÉPÍTŐIPAR Az építőiparnak — a be­ruházások tervezett színvo­nalával összhangban — a fizetőképes keresletet az ed­diginél jobban kell kielégí­tenie. Gyorsítani kell a fo­lyamatban levő termelő be­ruházások befejező'munkáit, javítani szükséges a kivite­lezés szervezettségét és mi­nőségét. Az építés-szerelési feladatokon belül a beruhá­zási építés aránya csökken, a fenntartási-karbantartási jel­legű építési feladatoké pedig nő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni az építési kapacitások és a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaságban a nö­vénytermelés jelentős növe­lése és az állattenyésztés el­ért termelési szintjének tar­tása a feladat. A terv — az idei kedvezőtlen kalászos ga­bonatermés után — a nö­vénytermesztés 10—11 száza­lékos növelését irányozza elő. Ennek érdekében 100 ezer hektárral emelkedik a gabonafélék vetésterülete. Növelni szükséges a fehér­jékben gazdag hüvelyesek vetésterületét is. A magas hozamokat adó fajták bővü­lő körű felhasználásával nö­velni kell a terméshozamo­kat; javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást, valamint a melléktermékek hasznosí­tását. Az eszközök jobb, különö­sen pedig a műtrágyák, nö­vényvédő szerek, gépek, fehér­jetakarmányok takarékosabb és gazdaságosabb felhaszná­lásával javul a termelés ha­tékonysága, emelkedik a me­zőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelem termelé­séhez. Az élelmiszer-termelés nö­vekedése főként a kivitel fo­kozását szolgálja. Ennek megfelelően kell változtatni a termelés összetételét, nö­velni kell a gazdaságosan exportálható feldolgozott ter­mékek arányát. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS Az áruszállítási teljesít­mények 1980-ban — főként a mezőgazdasági termelés nö­vekedése következtében — az ez évinél gyorsabban emel­kednek. A személyszállítási* teljesítmény is nő. A vasúti közlekedés terve­zett fejlesztése eredménye- kéopen a hálózat teljesítőké­pessége és a forgalom bizton­sága tovább javul. A korsze­rű vontatás aránya eléri a 95 százalékot. A közúti közleke­dés számára 1900 autóbuszt és 19 ezer tehergépkocsit sze­reznek be. A személygépko­csi-állomány több mint 100 ezerrel nő. Korszerűsödik a városi tömegközlekedés jár­műállománya. A fővárosban átadják a felújított Petőfi- hidat és az észak—déli met­róvonal Kőbánya—Kispest vasútállomás—Nagyvárad tér közötti szakaszát. Megindul­hat a forgalom az M3-as au­tópálya Gödöllő—Hatvan kö­zötti szakaszán. Bővül a távbeszélő-hálózat, javulnak a televízió vételi lehetőségei. Beruházások, készletalakulás A beruházások volumené­nek csökkenése — a külgaz­dasági egyensúlyra való ked­vező hatás mellett — előse­gíti a beruházási javak ke­reslete és kínálata közötti összhang javítását, a folya­matban levő fejlesztések gyorsabb megvalósítását és üzembe helyezését. A termelő ágazatokban a fejlesztési eszközöket elsősor­ban a befejezéshez közel ál­ló, a külgazdasági egyensúly javítását szolgáló beruházá­sokra kell összpontosítani. A többi beruházás a rendelke­zésre álló pénzügyi és kivi­telezési lehetőségek szerint folytatható; egyes indokolt esetekben — a piaci feltéte­lek vagy a finanszírozási le­hetőségek megváltozása mi­att — sor kerülhet a fejlesz­tések átütemezésére vagy a beruházási tervek módosítá­sára is. Állami beruházásokra az ideinél kevesebb fordítható. Kilenc nagyberuházás fejező­dik be. Ezek közül legjelen­tősebb a Bélapátfalvi Cement­gyár beruházása, a recski bá­nyászati kutatás, valamint a tiszai kőolajfinomító beruhá­zása. Űj nagyberuházás nem kezdhető. A vállalati beruhá­zások állam: támogatása az ez évinél kisebb lesz és csökken a beruházási hitel­keret is. Elő kell segíteni a konvertálható export áru­alapot bővítő és importot megtakarító gazdaságos fej­lesztések tervszerű megvaló­sítását, az ilyen célú új be­ruházások alapos gazdasági és műszaki előkészítését, a jól előkészített beruházások megkezdését. A nem termelő célcsopor­tos és egyéb állami beruhá­zások körében is elsősorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére kell összpontosítani: ugyan­akkor reális ütemezéssel meg kell teremteni az 1980 utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szükséges feltételeket is. A készletgazdálkodás terü­letén a minőségi követelmé­nyek , kerülnek előtérbe. A terv számol azzal, hogy a vállalatoknál gyorsul az anyag- és készletgazdálkodás rendszerének, szervezetének korszerűsítése, a felesleges, elfekvő készletek értékesíté­se. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A munkaerő teljes foglal­koztatása mellett a termelési szerkezet gyorsabb és haté­konyabb változása fokozza a munkaerő szakmai rugal­massága és mobilizálása iránti igényt. A termelő ágazatok­ban a munkaerő-kereslet — a termelés mérsékelt ütemű növekedésének és a változó szabályozórendszernek a ha­tására — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csök­ken. A mezőgazdaságban dolgozók száma — az ipari tevékenység bővülését is te­kintetbe véve — várhatóan nem változik. A nem terme­lő ágasatokban a létszám mérsékelten nő. Ezek a vál­tozások együttesen jelentő­sen enyhítik — kedvező esetben sok helyen megszün­tetik — a munkaerőhiányt. Az egy főre jutó reáljöve­delem 1980-ban az 1979. évi­vel azonos szinten marad. Az 1979. júliusi ár- és jöve­delemintézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalék­kal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alaku­lása következtében — 3.7 százalékkal emelkedik. 1979 második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkere­set országos átlagban — át­meneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A nominálkeresetek növekedé­se jobban igazodik a gazda­sági eredményekhez. Fokozni kell a jövedel­meknek a végzett munka szerinti differenciálását. Az eddiginél rugalmasabb fo­gyasztói árváltozások előse­gítik az áraknak a ráfor­dításokhoz való közelítését, a kereslet és a kínálat, jobb összhangjának megteremté­sét. A terv kiegyensúlyozni!; áruellátást irányoz elő. Bő­vül az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a szolgáltató hálózat. A lakosság infrastrukturá­lis ellátása, különösen pedig a gyógyintézeti és gyermek­intézmény-hálózat 1980-ban is tovább fejlődik. Mintegy 82 ezer lakás — ezen belül 25 ezer állami lakás — épül. Javul az új lakónegyedek alapfokú intézményellátott­sága. Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak szá­mának növelésével 1980 vé­gére a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 91 lesz. Az ellátást javítja a kere- pestarcsai kórház 580 ágy- gyal történő bővítése. A já­róbetegellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bő­vül: Jelentősen nő a szociá­lis otthoni helyek száma is. Az óvodai helyek számá­nak gyarapodásával az óvo­dáskorú gyermekek 86 szá­zalékának elhelyezése bizto­sítható. Az általános iskolai tantermek számának növelé­sével tovább csökken az egy osztályteremre jutó tanulók száma. A szakmunkásképzés körülményei 100 új osztály­terem és 1600 otthoni férő­hely átadásával tovább javul­nak. Az egyetemek és főis­kolák nappali tagozatára 16 300 új első éves hallgató vehető fel. Befejeződik a bu­dapesti Vörösmarty téri kul­turális központ építése. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású vi­szonylatokban a behozatal legalább 5—6 százalékkal; a kivitel hasonló ütemben bő­vül. Nem rubelelszámolású viszonylatokban a cél az, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya tovább csökkenjen. Ezért a kivitel dinamikusan, több mint 10 százalékkal nő, a behozatal volumene valami­vel az 1979. évi szint alatt marad. A termelő és a külkeres­kedelmi vállalatok együtt­működésének javításával el kell érni a piaci lehetőségek és követelmények jobb meg­ismerését, az egyensúlyi cé­loknak, valamint a termelő, illetve felhasználó vállalatok gazdasági érdekeinek követ­kezetesebb érvényesítését. Törekedni kell a piacok megtartására és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan elérhető növelésére, az el­adások és vásárlások jó idő­zítésével a konjunkturális változásokból fakadó előnyök kihasználására. A termelő és külkereske­delmi vállalatok érdekeik összehangolásával törekedje­nek a kivitel jövedelmezősé­gének javítására, és a kapa­citások gazdaságos exportra való átállítására. Az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések A népgazdasági terv elő­írja, hogy a gazdaságirányí­tás központi és helyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató, egységes irányító tevékenységet foly­tassanak. Következetesen hajtsák végre a tervben hozott köz­ponti döntéseket, folyamato­san kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatok alaku­lását, szükség esetén kezde­ményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló továb­bi intézkedéseket. Az 1980. évi népgazdasági terv megvalósítását kor­mányzati intézkedések széles köre támasztja alá. A terv fő gazdaságpolitikai céljai­nak megvalósulását szolgálja a gazdasági. szabályozórend­szer módosítása. A változta­tások olyan gazdálkodási feltételeket hoznak létre, amelyek á vállalatokat a ter­melés szerkezetének erőtel­jesebb, a nemzetközi érték­ítélet szerint hatékony fej­lesztésére,' a gazdaságos ki­vitel bővítésére, ésszerűbb es takarékosabb gazdálkodásra, és a minőség követelményé­nek fokozottabb érvényesí­tésére késztetik. A módosí­tások elősegítik a gazdaság­irányítási rendszer alapelvei­nek teljesebb és következete­sebb érvényre juttatását: erőteljesebben ösztönöznek a gazdasági hatékonyság növe­lésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tására, az eddiginél jobban teret engednek a vállalati és személyi jövedelmek — tel­jesítményektől függő — dif­ferenciálódás ának. Az 1980. január 1-én bev e­zetésre kerülő új termelő, árrendszer alapelveit folya­matosan érvényesítik. Amennyiben egyes területe­ken a termelői árak az ár­rendezés alapelveitől lénye­gesen eltérően alakulnak, módosító intézkedésekre ke­rül ,sor; a termelői árak az eddiginél rugalmasabban kö­vetik a világpiaci árarányok változásait. Az árhatóságok az árelle- nórzés megszigorításával, a jogszabályok által lehetővé tett szankciók következeié alkalmazásával — ' többek között gazdasági bírság ki szabásának kezdeményezése vei is — érvényt szereznek az árképzési előírások követke­zetes betartásának. Az 1980. évi népgazdasági tervben foglalt célok teljesí­tése sokrétű, összetett tevé­kenységet igényel a gazdálko­dás minden szintjén. Az elő­irányzott és esetleges későb­bi intézkedések eredményes végrehajtásával, az állam: gazdaságirányító szervek, a vállalatok és szövetkezetek hatékony gazdasági munká jával azonban a célok elér­hetők. A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a népgazdasági terv megvalósí­tását. a munkaverseny-moz- galom is előmozdítsa. A terv­célokat a vállalati kollektí­vák, a . szocialista brigádok mun kaverseny-fe lajá nlá sa i akkor szolgálják a leghaté­konyabban, ha a vállalások elsősorban a termelés haté konyságának. gazdaságossá gának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékos­ságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságosan értéke sithetö cikkek termelésénél: növelésére, a kooperációs és szerződéses fegyelem erősíté­sére irányulnak. A Minisz­tertanács felhívja a dolgom népünket, hogy a terv céljait megértve aktívan vegyen részt az azok eléréséért fo­lyó munkában. (MTI) ,Néwsw€b 1979 december 2S.Í'VWártMfk

Next

/
Oldalképek
Tartalom