Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
Á kongresszusi irányelvek vitája elé ' HÍVEN A PÁRT LENINI munkastílusához, a pártdemokrácia elvi és gyakorlati követelményeihez, a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta a XII. kongresszus í irányelveit azzal a szándékkal, hogy megismertesse a ; széles közvéleménnyel a párt törekvéseit. A kongresszusi tézisekben a párt XI. kongresszusa óta végzett munkájának, társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünk fejlődésének értékelésére, . a további munka fő irányára vonatkozó álláspontját fog- ! lalja össze a Központi Bi- 1 zottság. Ezzel a soron lévő kongresszus előkészítésének ; fontos dokumentuma került : elénk, melynek alapvető ren- I deltetése, hogy alapja, kiindulópontja és segítője legyen az egészséges, nyílt, ■! szabadlégkörű és alkotó szel- | lemű vitának. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a kongresszusi irányelveket 1 minden pártalapszervezet- : ben vitassák meg, a kommu- [ nisták tegyék meg észrevé- !’ teleiket, és közöljék állás- i foglalásukat. i E viták elé nagy várakozással tekinthetünk, hiszen nemcsak arról van szó, hogy 1 megismerjük; vajon párttagságunk a vezetőszervek álláspontjával egyezően ítéli-e meg a párt helyzetét, mun- j káját, a társadalom, a ..gaz- | daság fejlődését, hanem ar- j ról is, hogy az érdemi viták j nagy segítséget adhatnak ! ahhoz, hogy a XII. kongresz- : szus életünk legidőszerűbb kérdéseivel tudjon foglalkoz- j ni. Végsősoron tehát a kongresszusi irányelvek vitájának a helyzetértékelés mellett kiemelkedő jelentősége ab- I bán van, hogy párttagságunk ! részt vesz a továbbhaladás \ útjainak, módozatainak ki- ! munkálásában, azoknak a ! határozatoknak előkésztésé- ! ben, amelyek megfelelő fel- 1 tételekét teremtenek a jövőbeni érpdményes munkához. I A közrebocsájtott doku- ! mentum éppen ebből kiin- I dúlva nagy súlyt helyez a I társadalom, a gazdaság, a I párt helyzetének reális be- | mutatására, megfelelőképpen ! szól az előrehaladásról és nyíltan jelzi a gondokat is. Megerősíti, hogy az élet különböző területein tapasztal- \ ható előrehaladás pártunk I helyes politikájának, egész dolgozó népünk alkotó munkájának gyümölcse. Figye- I v lemre méltó, hogy bár az I irányelvek nem tartalmaznak tételes elszámolást a párt programnyilatkozatának időarányos teljesítéséről, az 1 egyes fejezetek tartalmában és szellemében egyértelműen jelzik, hogy a párt következetesen halad a XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozat megvalósításának útján. SZINTE MINDEN párt- kongresszus magára vonta a közvélemény figyelmét azzal, hogy miben és hogyan határozta meg jövőbeni feladatainkat, más szóval: hogy milyen kérdések kerültek a szocialista építőmunka előterébe. Természetesen így van ez most is. Minden bizonnyal párttagságunk és a pártonkívüliek nagy tömegei élénken vizsgálják majd az irányelvek jövőnket megformáló, az előttünk álló feladatokat jelölő fejezeteit. Sőt, ez a várakozás — nép- gazdasági helyzetünk közismert nehézségei miatt — a korábbiaknál felfokozottabb. A kiadott dokumentum vonatkozó fejezetei egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy e nehézségek leküzdésére a pártnak világos programja van. Fontos figyelembe venni, hogy e program alapvető elemei már a XI. kongresszuson megfogalmazódtak és testet öltöttek a Központi Bizottság tavaly (decemberi), a termelési szerkezettel és külgazdasági politikánkkal, vagy a mező- gazdaság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásában, a Politikai Bizottság több idevágó határozatában. Ami pedig szocialista fejlődésünk legfőbb garanciáját illeti, a párt politikai fő irányvonalán, melyet a XI. kongresszus is megerősített és amelynek helyességét a két kongresszus között a gyakorlati élet igazolta — a Központi Bizottság változtatást nem jávasol, kérni fogja a XII. kongresszustól annak megerősítését. Pártalapszervezeteinkben az irányelvek vitájára a január 2—31. között tartandó taggyűléseken kerül sor. Ahhoz, hogy megfelelő tartalommal áthatott és érdemi véleményalkotás alakuljon ki, mind az alapszervezeti pártvezetőségeknek, mind az irányító pártszerveknek fontos követelményeknek kell eleget teriniök. A korábbiaktól eltérő, újszerű követelmény, hogy ahol pártcsoportok működnek, ott a részletes vitát a párt-csoportérte- kezletek keretében tartsák meg. E helyeken a taggyűlések feladata, hogy az alapszervezeti pártvezetőség ösz- szesítésében és általa ismertetve minősítsék a vitában elhangzott véleményeket. Ehhez természetesen egy, a vitában felmerült főbb kérdéA Hatvan és Vidéke Áfész beruházásában a szövetkezet épí- töbrigádja megkezdte egy 800 négyzetméter alapterületű Mezőpanell szerkezetű ABC-árubáz építését a Tnlbuchin Úton. Képünkön Tuza János művezető' irányításával helyére emelik a beton tartóoszlopokat. (Fotó: Szabó Sándor) KETTESBEN A FŐTITKÁRRAL Az új körülményekhez igazodva dolgozunk Beszélgetés Dobi Ferenccel, a MEDOSZ főtitkárával seket tartalmazó vitaindítót is szükséges tartani. A párt felső szervei minden kérdésben várják a párttagság véleményét és ezt minden tekintetben elő ís kell segíteni, mégis az érdemi munka szempontjából fontos lenne a figyelmet azokra a kérdésekre irányítani, amelyek a legközelebb állnak az alapszerveze't jellegéhez, a párttagság érdeklődési köréhez, és ahhoz a közeghez, ahol az alapszervezet dolgozik. Természetesen mindez nem jelentheti a vita leszűkítését, hanem csupán annak biztosítását, hogy az alapszervezet munkájához és tagságához közel álló kérdésekben mindenképpen legyen véleményalkotás. A vita iránt támasztott fontos követelmény a realitás, a tárgyilagosság, továbbá az, hogy az álláspontok kialakításában párttagságunk abból a nagyfokú politikai felelősségből kiindulva gondolkodjék és cselekedjék, mely eddig is jellemezte és a jövőben is vezérli egész pártunk tevékenységét. Az irányító pártszervek tagjaira és apparátusára ezekben a napokban szintén nagy felelősség hárul. Nem lehet senki számára közömbös például annak segítése, hogy alapszervezeteink, párttagságunk az irányelvek egyes kérdéseivel helyes politikai megközelítésben foglalkozzék. Ehhez az, esetleg érvelő, meggyőző tényanyagok tolmácsolására, vagy egyes felvetések esetén vitára is szükség van. PÁRTTAGSÁGUNK MINDENKOR fontos kötelességének tartotta, hogy részt vegyen a párt politikájának alakításában. Ennek bizonyságát adta a párttagsági könyvek cseréje alkalmával is. Joggal lehet'tehát számítani arra, hogy a kommunisták ez alkalommal is élni fognak jogaikkal, kötelességeikkel és a kongresszusi irányelvek vitájába aktívan bekapcsolódnak. Munkájuk eredménye azonban csak akkor lesz gyümölcsöző és az egész párt számára hasznos, ha a párttagságunk konkrét észrevételeit, javaslatait az irányítás különböző szintjein ilyen, vagy olyan megfontolásoktól vezérelve nem „szelektálják”, hanem valameny- nyit minősítve továbbítják a felsőbb pártszervekhez.* A pártalapszervezetek e soron- levő taggyűléseit végül is az előttünk álló pártértekezletek és a XII. kongresszus politikai előkészítése fontos állomásának és jó fórumainak kell tekintenünk. Szokatlan helyzet: ezen a beszámoló taggyűlésen voltak utoljára együtt az apci Qualitál 4-es alapszervezetének tagjai. Az átszervezés következtében a következe évtől kezdődően már két másik alapszervezethez tartoznak majd. Tehát nem oszlottak fel, csak a szervezeti hovatartozásuk változott, változik meg. — Jó volt így együtt — mondták többen is a felszólalások során. Valamiféle csendes sóhajtásnak is beillett ez a megfogalmazás. Amiből viszont az is kiérződik azonnal, hogy az alapszervezet tagjai jól érezték magukat együtt, mert azonos módon gondolkodtak. döntöttek, cselekedtek. tehát az egység kovácsolta össze mindannyiukat egy valódi közösséggé. Aki mindebből arra következtetne, hogy ebben az alapszervezetben szinte vita sem volt. hogy itt mindenki A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete a MEDOSZ, taglétszámát tekintve a negyedik legnagyobb hazai szakszervezet. Olyan területeken szervezi, képviseli és mozgósítja az 'embereket, amelynek alakulása nagyon közvetlenül és érzékenyen érinti az ország egész lakosságát. Elegendő az élelmiszer-ellátásra utalni, ami mindenekelőtt a mezőgazda- sági termeléstől függ. Az erdészet tevékenységének jelentősége szintén közismert, csakúgy, mint a vízügy területén dolgozóké. Az ágazatokat összefogó szakszervezet főtitkárával, Dobi Ferenccel beszélgettünk a munka tapasztalatairól, az elkövetkezendő időszak néhány fontosabb tennivalójáról: — A mezőgazdaság, az erdészet, a vízügy, a szakmai képzés, a kutatás egész sor sajátos vonást mutat, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Éppen ezért a MEDOSZ munkája is sokszínű. Ebbe az irányba hat az a tény is, hogy 350 ezres tagságunkon belül az értelmiségiek száma 70 ezer. — Az állami vállalatok, intézmények mellett az utóbbi időben kiterjedt a MEDOSZ tevékenysége a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre is. A tsz-ek nem tudták ellátni a tagság érdekvédelmét? — Nem erről van szó. A mezőgazdasági szövetkezetek, mint társadalmi intézmények természetesen jól ellátják azokat a feladatokat, amelyeket tagságuk az alapszabályban rögzített. A mezőgazdasági szövetkezetekben azonban a tagokon kívül szép számmal dolgoznak alkalmazottak is, akiknek természetesen mások a szövetkezeten belüli jogaik, mint a tagoknak, s más az érdekvédelmük is. Ilyen szempontból ők általában hátrányosabb helyzetben voltak. Sok mezőgazdasági szövetkezetben nagyon is jelentős a melléküzemi, ipari tevékenység. Az alkalmazottak többsége ezekben az ágazatokban dolgozik. Közülük sokan azelőtt is szakszervezeti tagok voltak, s á termelő- szövetkezetbe kerülve keresték a tagságok fenntartásának lehetőségét. Azokban a közös gazdaságokban, amelyek a jók közé tartoznak úgy emlegetik a szakszervezeti tevékenységet, mint ami kifejezetten segíti a termelés emberi kérdéseinek megoldását, s maguk a szövetkezeti vezetők is szorgalmazzák az alkalmazottak szakszervezetbe szervezését. a ..békés egymás mellett élés” elvét ültette át a gyakorlatba. az nagyon téved. Éppen a beszámolóban is hangsúlyozta Zólyomi István, a párttitkár, hogy a XI. kongresszus óta eltelt években akadt jó néhány „viharos” taggyűlés, amiKor nemcsak a kérdések fogalmazódtak meg a felelősség alapján, haném a sürgetések Hiszen a gazdálkodás hullámvölgyei miatt éppen az üzemi munka érdekeit mindenkit a legjobban, és a ptárt tagjai mindenekelőtt való kötelességüknek tartották. hogy véleményt alKos- sanak, javasoljanak, adott esetben a felelősseget is emlegessék. Ez a közösség tehát nem azért tudott összetartó erőként működni, mert itt a nyájas mosolyok, a közhelyek ismételgetése létesített valamiféle nagy összeboru- lást, hanem mindennek éppen az ellenkezője töltötte Ma már több mint hatszáz termelőszövetkezetben van alapszervezet, kapcsolataik jók a szövetkezeti vezetéssel. — A szakszervezetek — a maguk eszközeivel — segítik a termelésfejlesztést is. A gazdálkodás jövő évi szabályozói már ismertek. Ezek szintén tükrözik, hogy sok tekintetben új körülmények között dolgozik népgazdaságunk. Mire ösztönzi tagságát a megváltozott körülmények között a MEDOSZ? — Mindig is igyekeztünk messzebb látni a napi feladatoknál. Nagyon jól tudjuk, hogy népi államunkban a termelésnek és a gazdálkodásnak a követelményekhez igazítása végső soron a dolgozók érdekeit szolgálja. Elosztani csak azt lehet, mit megtermelünk. S ez nemcsak a termékekre vonatkozik, hanem az értékekre is. A nyereséges termelés ad módot, lehetőséget a nagyobb keresetre, a magasabb élet- színvonalra, a veszteséges, a ráfizetéses nem. Magától értetődő követelmény tehát üzemi, ágazati, és országos szinten egyaránt, hogy legyen nyereséges a termelés. Ha a nemzetközi piac követelményeit nézzük. — ahol is a nyersanyag, az energia jelentős hányadát vásároljuk, s késztermékeink számottevő részét eladjuk — akkor látjuk, hogy az ottani változások számunkra előnytelenül alakultak. — Ma már ezt nemcsak a gazdasági vezetők ismerik fel, hanem mind nagyobb számban a kétkezi dolgozók is. A változtatáshoz azonban nem elég a felismerés. Mit tesznek a szakszervezeti munkában azért, hogy a felismerést tettek kövessék? — Az egyik legfontosabbnak azt tartjuk, hogy ne általánosságokban beszéljünk a feladatokról, hanem minden munkahelyen a lehető legpontosabban értékeljék azt, hogy mit tesznek, miért, s miként lehetne másként, jobban. Egy állattenyésztő telepen, ahol a sertéshús kilogrammjának termeléséhez öt kilogramm, vagy még több takarmányt használnak fel, nyilvánvalóan azon kell gondolkodni, hogy miként lehet ezen gyorsan változtatni, kinek mi a teendője a változtatásért. Azzal azonban mindenki tisztában van, hogy elsősorban munkával tettekkel lehet jobb a gazdálkodás. Az is érthető, hogy ki-ki a saját munkahelyén teheti a legtöbbet azért, hogy országos céljaink a mezőgazdaságban is megvalósuljanak. Ebben kell segítenie minden munkahelyen a szakszervezetnek. Harmincezer tisztség- viselőnk zöme a termeiő be az érlelő kovász szerepét. Nem is ők lettek volna, ha nem búcsúznak el egymástól, hogy: — Vigyük magunkkal ezt a dinamizmust, tenni akarást, akvititást azokba az alap- szervezetekbe. amelyekhez januártól tartozni fogunk, és az ottani elvtársaktól frissüljön fel a mi aktivitásunk még jobban, mint amilyen volt eddig. Persze, hogy érdekelte őket most is a gazdálkodás, az év végi elszámolás várható minden adata és nagyjában-egészében el is fogadták az „előzetes számításokat”, amelyek azt jelezték. hogy aránylag megfelelőek a gazdasági eredményeik. Vésül is semmiféle bankó, dás nem mutakoaott az »lapszervezet, illetve: a megszűnt alaps-zervezet tagjain, tudták, hogy ott kell folytatniuk, ahol — abba sem hagyták. (crmf) munkahelyeken tevékenykeJ dik. Példájuk, szavuk óriási erő lehet. Az is nyilvánvaló, hogy mielőtt a termelőhelyen a munkás cselekszik, a vezetőknek kell tisztázniuk: mikor, mit tartanak a gazdálkodás szempontjából a lég-* jobbnak. Az üzem- és munkaszervezés nyitott kérdései-* re elsősorban nekik kell vá- laszolniuk. Az irányítás szervezetlenségéből származó bajokat a munkás —* mégoly nagy szorgalom esetén is — legfeljebb enyhítheti. — Sokat tett a MEDOSZ az elmúlt években a munkaverseny szervezéséért, a szocialista' brigádmozgalom fejlesztéséért. Vannak ezen a téren további elgondolásaik?. — A mezőgazdaságban gyakorlatilag befejeződtek az idei szántóföldi munkák. A tervkészítés került előtérbe. A kiformálódó tervek — amelyek igazodnak a szabályozók változásához — egész sor új feladatöt jelölnek meg. A párt XII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaversenyben ezeket az új feladatokat is figyelembe kell venni. — Milyen jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyi demokrácia adta lehetőségek kihasználásának? — Nem akarom ezzel kapj csolatban ismételgetni az eléggé ismert megállapításokat: Hogy több szem többet lát, hogy egy-egy kis munkahelyi közösségen belül mindig sok okos gondolat jön össze. Mégis, azok az igaz megállapítások, amelyek az ismétlések gyakorisága miatt néha megkopnak) még igazak maradnak. S így van ez akkor is, ha a gazdálkodási tartalékok feltárásáról, a fegyelmezettebb, szervezettebb munkáról, az adott vállalat kisebb, vagy nagyobb gondjairól van szó. Akit jogos, vagy vélt panasza köt le, az addig — legalábbis gondolatban — nem foglalkozik mással, mint panaszával. így aztán a panaszos szó meghallgatása, megválaszolása, orvoslása — bármily kis ügy is lesz az, nagy jelentőségű, mert utat nyithat a közösség számára fontosabb kérdésekhez. — Soknak, vagy kevésnek tartja azokat az ütközéseket, amelyek a gazdasági vezetés és a szakszervezet között előfordulnak? — Tapasztalataim szerint felső szinttől az üzemig jó a szakszervezet és a gazdasági vezetés kapcsolata. Elvi alapon kiformálódott az az együttműködés, amely sok közös gond megoldásának volt már a forrása. Így ütközések csak eléggé elvétve adódnak. Ha azt nézem, hogy az élet mennyi bonyolult kérdést vet fel, akkor azt sem bánnám, ha több lenne a valódi, tartalmas, lényeges kérdésekkel foglalkozó vita. Persze a vitát önmagáért felesleges kiváltani. A tisztázásnak azonban jó eszköze az alkotó vita, amit tudni kell értelmesen lezárni is. Elképzelhető, hogy a szabályozás szigorúbb körülményei között néhány vállalatnál ezután gyakrabban adódnak ütközési pontok a gazdasági vezetés és szakszervezeti szerveink között. Ezektől azonban nem kell félni. Nekünk is tudnunk kell, hogy a szabályozók változásai azt a célt szolgálják, hogy az ország közössége sikeresebben haladhasson gazdasági, társadalmi céljaink elérése felé. Figyelemmel kell lenni a közösség érdekének védelmére, mert a jó közösségi érdekvédelem teremt alapot az egyéni érdekvédelem számára. Amási István ,Nww5n,€l 1919. december 16., vasárnap -j'*" dr. Látos István az MSZMP KB alosztályvezetője A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Egyesülve, új erővel
