Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

* Orkán az ír-tengeren Augusztus 13-áról 14-ére virradó éjszaka 1 óra 40 perckor SOS-hívások riasz­tották fel a Royal Navy Air Station Culdrose ügyeletes tisztjét. Az Anglia délnyuga­ti csücskében lévő kisvárós, Helston tengerészeti állo­másának a főhadnagyát. Mi­ke Brockot ez teljesen készü­letlenül érte. Azt természe­tesen tudta, hogy kinn a tengerén több mint 300 vi­torlás van útban a Scilly- szigetek és a dél-írországi Fastnet Rock között. Ő ma­ga is lelkes vitorlázó, de azok ott kinn a tengeren az ő szemében egyszerűen fékte­len fickók voltak, akik min­den veszélyre felkészültek. A versenyzőknek 605 mér­földet kellett megtenniük Cowestól Fastnet Rockig (ez egy szikla az ír déli parton), aztán vissza a célhoz — Ply- mouth-ba. 605 mérföldet az ír-tengeren, mely hírhedt a rövid, meredek hullámverés­ről. Az Atlanti-óceán hullá­mai a sekély parti tengerben álnok, vízfalakká nőnek, amelytől még a legtapasztal­tabb vitorlázok is félnek. 605 mérföldnyi könyörtelen harc ez a leggyorsabb és leg­drágább yachtok között az „Admiral’s Cup” utolsó lép­csőiében. Ennél az utolsó re­gattánál nemcsak az 56 csa­pat állt rajthoz, akik meg akarták nyerni az aranyozott kupát, hanem további crew — túlnyomórészben angolok. Aki ugyanis egyszer is meg­csinálja ezt a Fastner Race-t, az kék nyakkendővel és a Fastnet világítótorony jelvé­nyével büszkélkedhet. Brock főhadnagy öt helikoptert mozgósított. A tengerészet mentőraja a Fastnet futam idejére hem rendezkedett be semmiféle szokatlan mentőakcióra. És a regatta szervező bizottsága, az exkluzív Royal Óceán Ra- cing Club is, csak a nemzet­közileg előírt biztonsági ren­delkezések betartására ügyelt — mint például a viharvitor­la, rádió és úszómellény. Az angol tengeri időjárás- jelző szolgálat is csupán ha­tos-hetes erősségű szelet jó­solt, helyenként nyolcas erősségű szélrohamokat. Brock főhadnagy számára ez éppúgy nem volt riasztó, mint a yachtok navigátorai számára. Az Ír-tengeren az ilyen időjárási helyzet nem szokatlan. A hajó megfordult hosszanti tengelye körül A németek többet tudtak egy kicsivel. A Nordreich rá­dió már 21 óra 10 perckor veszélyesen alacsony légnyo­mást jelzett. Már pénteken óriási légörvény keletkezett a mexikói Golf felett, aztán el­érte az észak-amerikai tava­kat, szombaton már New York felelt söpört végig, és azután az észak-atlanti utat veszélyeztette. A meleg és a hideg levegő közötti hőmér­sékleti különbség elérte a 20 fokot, a meteorológusok számára ez csalhatatlan bi­zonyíték egy fenyegető or­kánról. Hétfőn este a vihar több mint 100 kmórás sebesség­Az ifjúmunkás-mozgalom tői‘éneiének megfilmesítését kezdték el a napokban a MAFILM propaganda film­stúdiójának munkatársai. Borhy Anna rendező vezeté­sével. A háromrészesre ter­vezett dokumentumaim első epizódja a Tanácsköztársaság eseményeit, köztük a tiszti­iskolások ellenforradalmi lá­zadását, s a Ludovika elfog­lalását mutatja be. A máso­dik rész foglalkozik a KIMSZ lttáU-kNku, Au**Utob*n tartott gél sepert végig az ír-tenge­ren. A versenyflotta leggyor­sabb vitorlásai már megke­rülték a Fastnet Rock-i vi­lágítótornyot, és útban vol­tak vissza Anglia felé. Mi­alatt Brock főhadnagy arra várt, hogy megvirradjon, majd amikor 4 óra 30 perc­kor először indult a tomboló tenger fölé, addig a vitorlá­sok legénysége már órák óta harcolt az életéért. A „Jah Pott”-on Üli Libor kormányos megpróbálta tar­tani az irányt. Tizenegy év­vel ezelőtt a mexikói olim­pián megnyerte az ezüstér­met. Akkor azonban egy re­pülő hpllandi típusú ver­senyhajót kormányzott az acapulcói meleg vizeken. A „Jan Pott” kormányánál a koromsötét éjszakában csak a küllőkbe tudott kapasz­kodni. A „Jan Pott”, amelyet ki­fejezettén az „Admiral’s Cup”-ra építettek, 360 fok­ban megfordult a hosszanti tengelye körül, pillanatokig sodródott úgy a vízen, hogy a hajó gerince állt l’elíelé. A víz ereje eltörte az árbocot. Bernd Faber, aki tízfőnyi crew-ból egyedül volt fenn a fedélzeten, Üli Labor mellett guggolt a pilótafülkében, le­sodródott a fedélzetről. Wer­ner Kurz kirepült a fülkéjé­ből és állkapcsával egy fém­támasztéknak ütődött. Szer­számosládák, sörösdobozok, konzervdobozok, zsákok, na­vigációs készülékek repültek mindenfelé, mint a lövedé­kek. Skipper Schierning, a viharpróbálta vitorlázó az utolsó pillanatban rántotta be a tolóajtót, mielőtt a víz­tömeg a hajó belsejébe nyo­mult volna. Amikor a hajó ismét felegyenesedett, az emberek a fedélzetre rohan­tak, hogy a hajóról lemosott Bernd Fabert a biztonsági övénél fogva áthúzzák a kor- . ':on. Azután elfűrészelték a törött árboc fémtámasztéka­it, mielőtt a 18 méter hosszú cső léket üthetett volna a hajón. Hogy a „Jan Pott” rohanását megfékezzék, mi­közben az árboc és vitorla nélkül száguldott a 15 mé­ter magas hullámhegyek kö­zött, egy Spinnakerzsákot ve­tettek hátra a vízbe, mely a hajó tatján mint egy fé­kező ejtőernyő lassította a vitorlást. Csak órák múlva sikerült nekik egy szükség^ árbocot felállítaniuk. Több próbálkozás után beindult a 13 méter hosszú „Jan Pott” motorja is, s így folytathat­ták az utat Plymouth irányá­ba — mondották el a ver­seny után a nemzetközi saj­tó tudósítóinak. A verseny folytatódik.; Csak keveseknek volt ilyen szerencséjük. 21 yacht süly- lyedt el ezen az éjszakán, vagy hagyta el azt a legény­sége. A segítség a levegőből ér­kezett. Brock főhadnagynak és mentőraj-a öt helikopteré­nek egy 2000 négyzetkilomé­teres területet kellett bere­pülnie. A Royal Air Force középhullámon riadóztatott kereső repülőgépei megadták a szerencsétlenül járt hajók pozícióját. A kormányok nél­II. kongresszusával, amely­nek résztvevői meghirdették az ifjúmunkások gazdasági, és háború elleni harcát. A németek által 1944-ben meg­szállt Budapesten játszódik a harmadik epizód. A Ságvári partizánbrigád ellenállóit ak­ció közben láthatják majd a nézők. Az első két rész 1980 vé­géibe készül el, a harmadik epizódot pedig 1981 elején ínutolják be. kül maradt hajók tucatját sodorta a nyugati szél az an­gol partok felé. 136 hajótö­röttet mentettek meg a heli­kopterek és mentőhajók le­génységei. A. regatta rende­zőségénél az egész nem lát­szott tH’ ' ' mint viharnak egy pohár vízben. John Cl ott t, a Royal Óceán Ra- cing Club ■ tiszteletbeli elnö­ke azt mondta: „Á verseny folytatódik. Nem foszthatjuk meg azokat az embereket munkájuk dicsőségétől, akik elF ték a célt.” Csaknem 300 kisebb hajó egyharmada rádió nélkül in­dult el, így sem segítséget nem tudtak kérni, sem a po­zíciójelentéseket nem tudták leadni az orkán alatt. Az 1957 óta minden két évben niegrendt * Admirals Cup résztvevői elsősorban a kü­lönösen könnyűre épített ha­jóik építési módjában bíz­lak. Nemcsak a német „Ti­knak” tört el a kormánya. Korábban nehezebb volt a hajók törzse, és a kiel végig­futott a hajó egész alján. Most a kormánylapátot nem a kiéihez erősítették, hanem hátra, ahol szabadon lebeg a hajó tatján, mely ettől moz­gékonyabb lett. Bár a „Ti­nával” és a többi - yachttal lehetett manőverezni, mégis­csak különféle tengerészeti trükkökkel tudtak földet ér­ni. » Akiknek o segítség későn érkezett Peter Blake, a nagy yacht, a „Condor of Bermuda” skippere arra használta ki a vihart, hogy új rekordot ál­lítson fel, és több mint nyolc órával szárnyalta túl a ré­gebbi legjobb időt: „A hajók sokkal többet tudtak elvisel­ni, mint az emberek. Egye­sek túl korán hagyták el a hajót, mert féltek, hogy el­süllyednek”. Mike Brock főhadnagy csa­pata 16 órán keresztül meg­szakítás nélkül indult az egyik bevetésről a másikra. A bajtársa, Richard Burnett egy svéd hajóhoz kötöztette magát, amelyen még rajta volt a legénység egy része. A többi öt embert lemosta a Víz a fedélzetről. Brock fő­hadnagy a keresésükre in­dult. Csak másfél óra után vette észre őket 60 ínérföld- nyire a parttól. Brock a mű­szerfalra pillantott. A ben­zin már csak hazatérésre volt elég. A legénység azonban másodpercek alatt kiváló tel­jesítményt vitt véghez, és a teljesen kimerült embereket felhozta a fedélzetre. „Ha öt perccel tovább tart az akció, mindannyian a tenger fene­kén végezzük” — nyilatkoz­ta Brock a leszállás után. 15 vitorlázó számára azon­ban túl későn érkezett a se­gítség. Megfulladtak. Három ausztrál hajó le­génysége — tagjai hozzá­szoktak az ilyen időjáráshoz — nyerte meg a versenyt. f—sb—) Az hiszem, nem én vagyok az egyedüli, aki rájött, hogy a szem a lélek tükre, az étter­mi étlap pedig a pénztárca tükre. Ezért mostanában úgy jártatom a szemem az étla­pokon, hogy az nem képes tükrözni a telkemet, csak anyagi valóságomat. Külön szerencse, hogy anyagi valósá­gom nem olyan mohó, mint a lelkem, így történhetett, hogy nemrég fennakadt a szemem egy közkedvelt pesti étte­remben a készételek legkö- zepén; pontosabban a rég­múlt nosztalgikus árait idéző sertéspörköltön. Kértem hát egy adagot azért a potom harminc-vala- hányért, s amíg kihozta a pincér, én réveteg szájízzel ábrándoztam gyermekkorom legszebb sertéspörköltjéiröl. Kisvártatva az asztalomra került egy tányér, rajta pe­dig öt darab sertéspörkölt­nek nevezett húsocska. Kér­deztem is erre a pincért: ..Hát a galuska hol van?” Mondta rögtön: „A galuska a konyhában van.” Űjfent kittiem: „Miért nincs itt a Új filmek készülnek Barlangászok ükkben Miskolc ivóvízszükségletének legnagyobb részét a bükki források adják, ezért kell megismerni a karsztforrások tu­lajdonságait, vízhozamát. Ezt kutatják azok a fiatal barlan­gászok, akik az ország különböző vidékeiről jöttek a Bükk­ié. A miskolci Ady Endre Művelődési Ház Hermán Ottó karszt- és barlangkutató csoportja a források vízhozamát, a vizek kémiai összetételét vizsgálja. A barlangászok eddig mintegy 1000 méter hosszú járatot tártak fel. (MTI fotó — Kerényi László felv.) Az első magyar fényképkiállítás A fényképezést a múlt század harmincas éveiben a franciák találták fel, s onnan hamarosan Európa-szerte el­terjedt. Pesten 1860 körül 300 fényképész működött, számuk a nyolcvanas évek­ben jelentősen megnőtt. 1890 májusában már elég erősnek érezték magukat, hogy a pes­ti Műcsarnokban önálló ki­állításon mutassák be „mű- vészetük”-et s így toborozza­nak új híveket a fotózásnak. A kiállítást a korabeli új­ságok, folyóiratok részlete­sen ismertették, s magas színvonalúnak ítélték. Anya­gából elsőnek két ereklye­számba menő daguerrotyp említendő. Ezeket New York­ban készítették Kossuth 1851 - es amerikai körútja atkái­méból. Az egyik őt ábrázol­ja, a másik kísérőjét, Pulsz- ky Ferencet. Másulatukat közölte a Vasárnapi Üjság. Innen tudjuk, hogy mindket­tő nélkülözte a korai fotó­soknál szokásos mesterkélt beállítást, az arcvonások ér­dekesek, jellemzők. Rosty Pál földrajztudós, aki a szabadságharc leveré­se után Amerikába emigrált, 1857—58-ban az Orinoco vi­dékén és Mexikóban készí­tett kitűnő néprajzi felvéte­leit állította ki. (Ezeket ma a Széchényi Könyvtár őrzi.) Téry Ödön orvos, a ma­gyar turistamozgalom egyik úttörője, a miniszterelnöksé­gi palota tetejéről és a Ba­zilika kupolájáról fényké­pezte az Újépületet, az And- rássy utat. a Lánchidat és a főváros többi részletét. A legnagyobb méretű kép 85x112 cm nagyságban a ki­állítás egyik rendezőjét, Kneusel-Herdenliczke Arnold nyugalmazott testőrtisztet ábrázolta fehér lovon. A tájképek közül a legna­gyobb érdeklődést Déchy Mór alpinista utazó képei keltették, amelyek a Kauká­zus és az Erdélyi-Kárpátok legszebb vidékein készültek. Déchy 1884 és 1902 közt hét utazást tett a Kaukázusban, ő rajzolta meg elsőnek a hegység megbízható, részletes térképét. A kiállításon számos tech­nikai újdonságot is bemutat­tak. Ilyen volt az üveglemez helyett akkor először gyár­tott kis súlyú, könnyen ke­zelhető celluloidlemez. Az érdekes felvételeket a Műcsarnokban sokan tekin­tették meg és sokan kaptak kedvet ezáltal a fotózásra. (V. M.) tányéromon a hús mellett?” Válaszolt is azon nyomban: „A körítés külön van, és azt külön kell fizetni!" Ekkor átfutott az agyamon a mérgelődés. Ezért megvár­tam, amíg levonult a gyom­romba, és csak akkor közöl­tem számolni. Mégpedig azt, hogy a pörkölt és a galuska egyben, egy árban van!” De ő is szólt: „ön, uram, régi­módi! Ma már. uramba mo­dern éttermekben és biszt­rókban a húsételeket és a körítéseket külön-kiilön kell rendelni!” Ettől az információtól iz­galomba jöttem, és elkezd­tem számolni. Mégpedig azt, liocij n nör^nlt rrs^rj n ka az nem harminc-valahány hanem így együtt negyven- valahány. De akkor még mindig nincs hozzá szaft, mert valószínűleg azt is kü­lön, plusz árért kell rendel­ni. És ha ez a modern szo­kás továbbfejlődik, akkor a töltött paprikához a rizst, a darálthúst, az áztatott zsem­lét, a sóskrumplit, a tojást, a paradicsommártást, a sza­kácsot, a kuktát, a tá­nyért, a kést, a villát, és mindenféle más hozzávalót is külön, plusz árért kell rendelni. Fantasztikus gondolatme­netemből a pincér türelmet­len kérdése zökkentett ki: ..Na, mi lesz akkor? Kér az úr a pörkölthöz köretet, vagy nem?” Határoztam: ..Kérek!” El se hitte volna, hogy galuskát, ezért udva- riaskodott: „Na és mit?!” Már egy kicsit idegesen mondtam: „Mákos gubát!" A pincér elsietett, én meg vártam, hogy visszajön azzal, hogy: „Guba nincs a pör­költhöz, csak galuska!” Tormai László MAI műsorok: RlillO KOSSUTH 8.27 Egészség és társadalom. 8.57 Zenés játékokból. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10-14. 10.35 Sebestyén András. 10.42 Rossini: Al­kalom szüli a tolvajt. 11.39 A sziget. 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangversény délidőben. 13.55 Népdalcso­kor. 14.43 Mihai Eminescu és a századvég román iro­dalma. 15.10 Dalok a Fák- lyavivők c. hanglemezsoro­zatból. 15.29 Nyitnikék. 16.05 Külföldről érkezett... 16.25 Balettzene operákból. 17.07 A számítógép kihívá­sa. 17.32 Chopin-keringők. 17.45 A Szabó csalód. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Tudósítás bajnoki jégko­rongmérkőzésekről. 19.20 Ziehrer műveiből. 19.50 Külpolitikai klub. 20.20 Hallgassuk együtt! 21.05 Iródalöm a györsuló . idő­bért. 22.20 Világtörtértelem dióhéjban. 22.30 Népi zene. 22.54 Meditáció. 23.04 Új lemezeinkből. PETŐFI *.33 Társalgó. 10.33 Zene­délelőtt. 12.55 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Növénykedvelőknek. 13.30 írók, könyvek, évek. 14.00 Kettőtől hatig. ..• 18.00 Tip- top parádé. 18.33 Nóták. 19.30 Feljegyzés az élők há­zából. 19.30 Csak fiatalok­nak. 20.33 Népek között. 21.12 Esti hangverseny. 22.12 A dzsessz-rock kedve­lőinek. 23.15 Szimfonikus zene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Az igaz­ságügy fóruma. A kisajátí­tás. Dr. Tímár László jegy­zete. 18.00 Észak-magyaror­szági krónika (A MTESZ gyárlátogatással egybekötött elnökségi ülése Leninváros- ban, a TVK-ban — Hadtu­dományi tájkonferencia Miskolcon) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 10.00 Tévétorna. 10.05 Is­kolatévé. 16.30 Sakk-matt. 16.50 A nyelv világa. 17.30 Mindenki iskolája. 13.40 Holnap a mában. 19.10 Esti mese. Az elvarázsolt lég­gömbök. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Éj­szakák és nappalok. 21.00 Megkérdezzük Veress Péter külkereskedelmi minisztert. 21.50 Művészeti magazin. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.10 Fiatalok estje. Köz­ben: 19.30 Tv-híradó. Kb. 21.00 Tv-híradó 2. 1979. november 13., kedd-A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom