Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

'mummsic P.OflajnUol L Orvosi rendelő Adócsőn Áruház 4 millió forintért A Pétervására és Vidéke ÁFÉSZ-nél is sor került a küldöttgyűlés megtartáséra. Sebők Kálmán elnök beszá­molójában értékelte az áfész 1979. I—III. negyedévi tevé­kenységét, és tájékoztatást adott az elért, eredmények­ről. Az áruforgalom-árbevé­tel — összességében mintegy 8 százalékkal növekedett. A gazdálkodási eredmény meg­közelíti a hatmillió forintot. A takarékossági terv végre­hajtásával egyes területeken csökkentek a költségek, ami kedvezően hatott a gazdál­kodási eredmény alakulásá­ra. Az áruellátás elsősorban az alapvető élelmiszerek, na­pi cikkek tekintetében javult a beszámolás időszakában. Igen jelentős esemény volt a több mint négymillió forint beruházási költséggel Tarnalelesz községijén üzembe helyezett ABC-kis- áruház megnyitása. Az áru­ház mintegy 1 millió forin­tos készlettel rendelkezik. A szövetkezeti tagok egyébként a bolt megépíté­séhez jelentős társadalmi munkával, valamint 600 ezer forintos célrészjegy jegyzé­kével járultak hozzá. Zay József, Pétervására Igazűkot tz? A szivárvány Valamikor réges-régen Ve­rés Árpád'tanár úr (tisztelet emlékének) a fizikaórán sok­szor mondta nekem: „Béla fiam, hozd be a Napot!" Ilyenkor a falba épített vas­tag csővön át egy mozgatha­tó külső tükörrel megkeres­tem a Napot és fényét beve­títettem a fizikaterembe. Ez néha sokáig tartott (No, fiam, nem találod? Az égen keresd, ott van!), mert a tü­körrel előbb végignéztem az utcát, s ha jöttek kislányok, egy darabig őket követtem a tükörrel... Végül is a nap­sugár elé tettünk egy priz­mát (egy háromszögű üveg­hasábot, élével felfelé). A prizma a napsugár fényét színekre bontotta és mögöt­te ott ragyogott a vásznon a Nap színképe. A szivárvány színei. Sorrendben így: vö­rös, narancs, »árpa, zöld, vi­lágoskék, sötétkék, ibolya. Sokszor bontottuk így fel a „héliosztát” napfény-nya­lábját és örökre megjegyez­tük a szivárvány színsorát. (Az ún. dupla-szivárvány­ban az égen az előbbi sor­rend fordított sorban még- egyszer ismétlődnek a szí­nek.) Most láttam egy ked­ves folyóiratomban egy egész oldalnyi festett szivárványt... (Családi Lap 78 9.. 18. old.) .A Szivárvány című írás a színtévesztésről szólt és ta­lán ez volt az oka. hogy a közölt képen a szivárvány színeit is össze (szín) tévesz­tették. .. így festették a sor­rendet: sárga, narancs, vö­rös, ibolya, világoskék... Ez bizony oda is, vissza is szín­tévedés. .. A pontosabb vizs­gálatokról azt írják: „Az or­vos a műszeren egy megha­tározóit tónusú színt állít be — ezt mutatják ábráink is... ” De az ábrák nem ezt mutatják, a műszer itt nem szerepel. Az ún. csereszín- táblákat láthatja az olva­só.-.. Vagy a képek téved­nek, vagy én emlékszem rosszul a régi dolgokra... Döntsék el az illetékesek. iür. Szemes—Varga Béla) Adács község régi körzeti orvosi rendelője már régen kicsinek bizonyult. A pár négyzetméter alapterületű rendelőben a szakszerű vizs­gálatok elvégzéséhez alig volt hely, nem is beszélve arról, hogy a váróhelyiség sem bizonyult elégségesnek. Ugyancsak nem volt meg­felelő — az állandó és nagy összegű tatarozási költségrá­fordítások ellenére — az orvosi lakás sem. Ilyen előz­mények után vetődött fel évekkel ezelőtt egy új egész­ségügyi objektum építése. Ezt a mai követelmények­nek megfelelő egészségügyi létesítményt a Járási Költ­A 18. múzeumi és műem­léki hónap programját a Mátra Múzeum a KB köz­művelődési határozata és a közművelődési ■ törvény szel­lemében tervezte. Kiemelten szerepelt a munkásművelő­dés, az ifjúság iskolán kívü­li közművelődési feladatai­nak segítése, valamint pusz­tuló műemlékeink megmen­tése. A múzeum profiljának megfelelően 11 diaképes előadást tartottak szakmu­zeológusaink a városban és a járás községeiben. A sok' hasznos beszélgetés során társadalmi munkafelajánlá­sok születtek a gyöngyös- solymosi vízimalom és a ségvetési Üzem aránylag rö­vid idő alatt építette fel, mintegy egymillió-három­százezer forintos költséggel. Építéséhez a község saját hozzájárulásán kívül a fel­sőbb tanácsi szervek nyújta­nak segítséget. Az új létesítmény ünne­pélyes átadására november 6-án került sor. Az új ren­delő felszerelése is bővíthe­tő lesz és így immár a jobb körülmények között még na­gyobb súlyt lehet majd he­lyezni a betegségek megelő­zésére, illetve azok szaksze­rű gyógyítására. Medve János, Adács gyöngyösi fazekasműhely megmentésére. Az Állami Zeneiskola és a Mátra Múzeum között koráb­ban létrejött együttműködési megállapodás alapján a Tü­csök zenekar fellépésével koncerteket rendeztünk a múzeum udvarán. A MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemben kihelyezett kiállí­tásunk két hétig volt nyit­va és 545-en írták alá a vendégkönyvet. A múzeumi és műemléki hónap eseménysorozatát az általános és középiskolások számára kiírt helytörténeti, néprajzi pályázat értékelésé­vel zártuk. Itt került sor a múzeum, a 16 szocialista üzem és a 12 Iskola között létrejött együttműködési megállapodás értékelésére is. Ebben az évben a támogatás és a társadalmi munka érté­ke meghaladta a 137 ezer fo. rintot. Ebből alakítottuk ki a kamara-kiállítótermet és gyarapítottuk a múzeum felszerelését, gyűjteményét. Nagyon sok társadalmi se­gítséget kaptunk az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárától, a honvédségtől, a KIOSz gyön­gyösi városi szervezetétől, a 214. sz. Ipari Szukmunkás­A mátrafüredi nők klubja kézimunkakiállítást rende­zett. A kiállítás tíznapos. A kézimunkák a palóc tájjel­legű népművészet remekeit mutatták be. A kiállítást Ivádi Jánosné, a városi-já­rási művelődési központ ve- zetőhelyettése nyitotta meg, majd a Hazafias Népfront helyi titkára, Bartus Tibor Az elmúlt két-három év­ben jelentősen bővült a Me­gyei Könyvtár szolgáltatásai­nak a köre. A könyvkölcsön­zésen túl színvonalasan mű­ködik az intézmény zenei részlege, hanglemezeket köl­csönöz a zenebarátoknak, sőt bizonyos időszakonként klub- foglalkozásaira is meghívja a zenebarátokat. Több tudo­mányos és irodalmi rendez­vényre is sor került a kö­zelmúltban. Legutóbb példá­ul itt mutatkozott be első­ként az országban Hegedűs D. Géza Nagy László-em- lékműsorával. Jó kapcsolat alakult ki a könyvtár és a városi, járási, megyei KISZ-bizottság kö­zött is. Folyamatosan helyét ad a most folyó „Könyv és ifjúság” vetélkedőnek, bizto­sítja az alapszervezetek tá­Leveleink között tallózva Nem, nem külpolitikai kérdésekről lesz szó a to­vábbiakban. Nagyon is min­dennapi és nagyon is az éle­tünkhöz tartozó dolog. „Rossz szomszédság török átak” — tartja a közmondás, és saj­nos, sokan is szenvednek tő­le. Ezt bizonyítják levelek is, amelyekben a szomszéd­bosszantás legkülönbözőbb válfajai szerepelnek panasz­ként. „Nemrég kaptuk meg a la­kást” — írja egyik olvasónk. (Mellékelté pontos nevét és címét is, s hogy nem közöl­jük, annak az az oka, nem akarunk újabb veszekedések­hez támpontot adni.) Az örö­münk hamar elillant, mert soha sem gondoltuk, hogy ennyi bosszúság forrása lesz az új lakás. Pontosabban a lakótársak. Hogy az első he­tekben mindenki fúrt, fara­gott, kopácsolt, azt még megértettük. Berendezked­tünk. Hogy naponta voltak házibulik, azt is igyekeztünk megérteni, mindenki örült a lakásnak, s lakásszentelöket tartottak. De most már fél éve, hogy ott lakunk, s egye­sek még ma sem hagyják abba a zajongást. Éjszakába nyúló házibulik vannak, bömbölő rádiók, tévék, s hiába kongata el a torony harangja a 10 órát, nem csendesülnek.” „Szomszédom diófája át­nyúlik a kertembe, s alatta nem terem semmi. Kötelez- tessék, hogy vágja le az ága­képző Intézettől és az Álla­mi Zeneiskolától. E szervek képviselői ünnepségen vették át a Mátra Múzeum Támo­gatáséért emlékplakettet. Rendezvényeinken mintegy 20—25 ezer látogató vett részt, s ez is bizonyítja, hogy a széles körű társadalmi ösz- szefogásban milyen nagy erő rejlik, s együtt, egymásért hogyan lehet a közművelődé­si törvényt gyakorlattá ten­ni. Guruz Mária Gyöngyös tartott ünnepi beszédet. Meg­köszönte az asszonyok szép, látványos munkáját és to­vábbi sok sikert kívánt. A kiállításnak sok látoga­tója volt, az Avar Szállóból külföldiek is, a SZOT-üdülő- ből pedig az ország minden részéről itt üdülő asszonyok. Berger József né Mátrafüred jékozódását a könyvek, fo­lyóiratok és egyéb könyvtári dokumentumok birodalmá­ban. A közeljövőben a könyvtár KISZ-esei vállal­ják, hogy heti egy alka­lommal meglátogatják azo­kat az idős, irodalmat szere­tő olvasókat, akik helyze­tüknél fogva nem tudják rendszeresen látogatni a me­gyei könyvtárat. Részükre könyveket, folyóiratokat visznek ki a lakásukra, gon­doskodnak azok állandó cse­réjéről is. Remélik, hogy ez­zel a könyvtárt korábban rendszeresen látogató olva­sók is hozzájutnak a legfris­sebb tudományos és szépiro­dalmi művekhez. Baranyi Imre, Eger kát — írja másik olvasónk. S így tovább, se szeri, se szá­ma, mi mindennel lehet za­varni a szomszéd életét. Nem sok kell hozzá, néha elég egy fapapucs is, amelyben a jó szomszéd elüget a másik feje felett, mondjuk úgy este fél tizenegy után. Vagy elegen­dő egy rádió, amit hajnalban bekapcsolnak, „ha én nem alhatok, te sem aludj” elv alapján. Aztán először csak nem köszönnek egymásnak, aztán veszekednek, s elcsat­tan a vita hevében egy-egy pofon is. Persze ezek már túlzó esetek, s a bíróságra tartoznak. A szomszédbosz- szantások többsége nem fa­jul eddig. Csak esszük szé­pen egymás idegeit, őrölget- jük a másik türelmét, ki ez­zel, ki azzal, a hangoskodás­nak millió formája van. Van egy törvényünk, amely a szocialista együttélés kö­vetelményei címen fogalma­zódott meg. S nem is kellene több, csupán ezt betartani. Estefelé — s nem kell tíz óráig várni — kissé csende­sebbre kellene venni a rá­diókat, tv-ket, gyerekeket. S nem szemetelni a szomszéd ajtaja előtt, ügyelni a faül­tetésnél, nem hagyni a csi­bét a szomszéd kerítésén át­bújni, s máris mennyi min- . lent elkerülhetnénk. Mind­össze ennyit kellene tenni egymásért, magunkért. Ugye, nem is sok ?! —d.— M AI MŰSOROK: Ilii HO KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 9.30 Helyettem írták... 10.05 Schubert: VII. szimfónia. 10.56 Kóruspódi­um. 11.11 „Alázattal.. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Feladó: Rádió Moszk­va. 13.35 Kitaszítottan? 14.05 Népi zene. 14.30 Gaz­daságosabban, több sertés­hús. 15.05 Új zenei újság. , 16.00 168 óra. 17.30 Szimfo­nikus zene. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.45 Rá­diószínház. 19.45 Színes né­pi muzsika. 20.24' A rádió dalszínháza. 22.15 Szovjet hangjátékok szemléje. 23.15 Rettegett Iván. PETŐFI 8.05 Tamássy Zdenkó kó­rusdalai. 8.20 Tíz perc kül­politika. 8.33 Kocsár Mik­lós: Vázlatok. 8.40 Magnó­sok, figyelem! 9.25 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 9.40. Szabad szombat. 11.40 Fia­taloknak! 12.33 Jó ebédhéz szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 Háború. 14.52 Johann Strauss: A cigánybáró. 15.13 Népzenekedvelőknek. 15.43 J Százszorszép színház. 16.35 Pophullám. 17.30 Ötödik se­besség. 18.33 Moszkvai slá­gerkoktél. 19.13 Közkívá­natra! 20.38 Az élet szerel- * me. 21.38 Nótacsokor. 22.30 Könnyűzene. 23.10 Sláger­múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18,30-ig. MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás, lap­szemle. 8.40 Visszapillantó. Szerkesztő: Nagy István (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről.) 9.00 Észak­magyarországi krónika: Közlekedési helyzetkép — Lakóházfelújítás Egerben — Piaci jelentés — Napja­ink kérdései. Wirth Lajos jegyzete. 9.30 Mikrofonlánc. Józsa Lászlóval, a Borsod megyei NEB elnökével be­szélget Dobog Béla — 9.45 Hová menjünk, mit csinál­junk? Zenés programaján­lat — Sport — 9.52 Lap- és műsorelőzetes... 9.15 Tévétorna. 9.20 Isko­latévé. 10.20 Tízen Túliak Társasága. 11.00 Delta. 11.20 Éjszakák és nappalok. 14.35 Nagy amerikai burleszkek. 14.45 Csavarhúzó. 15.15 Hangoskodó. 15.50 Száza­dunk lírája. 16.15 Kertünk — udvarunk. 16.35 A lab­darúgó-világbajnokságok története. 17.25 Üzenet. 15.00 Híres magyar könyv­tárak. 18.50 Egymillió fon­tos hangjegy. 19.10 Esti me­se. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A HÖ- nap.. . 20.40 Egy erkölcsös éjszaka (magyar film). 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 Opera- változatok egy Goethe-té- mára. Margit. 2. MŰSOR 18.15 Tengerparti gyár (té­véjáték). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Főnix. Óbudái ezer­egyéjszaka. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Országos cselgáncs­bajnokság. 22.00 Klsfilmek. 22.15 összmunka bűnügy­ben (kanadai filmsorozat). HwmmGi 1979. november 10., szombat Munkaycrseny és brigádmozgalom a vasutasfiataloknál A hatván! MÁV-csomópont KISZ-bizottsága e két moz­galom eredményeiről és to­vábbi feladatairól számolt be a hatvani városi KISZ-bi- zottságnak. Zöld Gábor, a 11 tagú bizottság titkára, aki 1976-tól dolgozik a vasútnál, elmondta, hogy a csomó­ponton a 10 alapszervezet­ben több mint 230 fiatal te­vékenykedik. A MÁV-csomópont terüle­tén folyó munkaversenyben a KISZ is jelentős szerepet * vállalt. Fő feladataik: a sze­mély- és áruszállítás bizton­ságos és zökkenőmentes megszervezése, a személy- szállításban javítják az utas­tájékoztatást, a kulturált utazás feltételeit, szigorítják a munkavédelmi előírások betartását, részt vesznek szakmai és kulturális prog­ramokon, szorgalmazzák az ifjúsági brigádok megalaku­lását, s segítik a pályakéz- dők munkába való beillesz­kedését. Mintegy két évvel ezelőtt alakultak meg a Ságvári és a Munkácsi nevét viselő szo­Gyermekek Ki mit tud?-ja A tizénkilencedik KPVDSZ kulturális napok keretében a nemzetközi gyermekév kap­csán a dolgozóik gyermekei számára Ki mit tud?-ot ren­dezett a Felső-magyarorszá­gi Vendéglátó Vállalat szak- szervezeti bizottsága. Három korcsoportba sorolták a gyer­mekeket, akik főleg vers­mondásból és énekből vizs­gáztak szüleik és társaik előtt. Érdekes újításként a produkciókat mindig egy má­sik korcsoport versenyző gár­dája értékelte, tehát a zsű­ri szerepére is maguk a gyermekek vállalkoztak. Dön­Jól zárult a 18. múzeumi és műemléki hónap ciálista ifjúsági brigádok. Ezek komplex brigádok, hi­szen több szakma dolgozói­ból kerültek össze. A fiatalok eredményeket értek el a Ki minek meste­re? vetélkedőkön. Eredmé­nyesen vettek részt a fiata­lok a különböző társadalmi munkákon, s jól dolgozik a KISZ-Radar mozgalom is. Ködmön Ferenc, Hatvan Nem a HISZ rendezi November 4-i számunkban tévesen jelent meg egy hír. Az a helyzet ugyanis, hogy nem a hatvani KlSZ-bizott- ság lesz a rendezője annak a versenynek, amelyen végül is eldől, kik azok a szeren­csések, akik a moszkvai olimpiára a tömégsportren- dezvényén váltják meg a be­lépőjüket. A hatvani KISZ- nek valóban nem áll módjá­ban sem versenyeztetni, sem utaztatni kétszáz embert. téseik alapján az óvódásók között Nagy Mariann, az al­só tagozatos általános isko­lások mezőnyében pedig Molnár Krisztina, a felső ta­gozatosoknál pedig Kállai Kinga lett a győztes. A kor­csoportok legjobbjai külön jutalomban részesültek, de jutott ajándék valamennyi résztvevőnek. A jól előkészített és meg­rendezett program főleg Ujjadi Ágnes szb-titkár és Molnár Lászlóné kultúrfele- lős munkáját dicséri. Fesztbaum Béla Eger Sok látogató volt Az idős olvasókért Á békés egymás mellett élésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom