Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
Ä diósgyőri várban A miskolci színészet története A pesti Rondella bezárása után, 1815-ben Miskolcra jött társulat egyik tagja: Szilágyi Pál. Miskolc okkal rendkívül büszke rá. hogy itt áll az, ország legrégibb kőszínháza. A Wesselényi Miklós pártfogása alatt álló Erdélyi Színjátszó Társaság Kóti Patkó János vezette csoportja játszott először a városban 1800 tavaszán — eleinte a Korona fogadó udvarán, majd a nyári színkörben — majd 1815 ben jött Miskolcra a pesti Rondella Színház megszűntével az a társulat, amelynek tagja volt többek között Déryné, s amely a Csizmadia-színből alakított színházban játszott. A város 1818-ban határozta el állandó színház építését és az a mai színházi épület szomszédságában, 1823-ban nyílt meg. Innen számítjuk a miskolci kőszínház életét. Jókainé I.aborfalvi Róza egyik miskolci kepe. A múltat idézi, néhány tárgyi emlékkel és fotóval á diósgyőri vár udvarában, a Déryné-hézban most megnyílt kiállítás a miskolci színészet történetéről. A Déry- né-ház két szobájában változatlanul Déryné Széppataki Róza relikviái láthatók, amelyek a végleg Miskolchoz kötődött halhatatlan művészt idézik, de e két szobában találhatók olyan .tárgyak Is, amelyek Déryné személyén túl a miskolci, sőt az egyetemes magyar színházművészet múltjára utalnak. A harmadik helyiségben kapott helyet ez. az új színháztörténeti kiállítás, amelyet Cenner Mihály színháztörténész tervezett. A tárlat anyaga többségében a Hermán Ottó Múzeum gyűjteményéből való. a többi magángyűjteményekből — elsősorban fotókópiában — jelentkezik. Ha végigsétáljuk a viszonylag szűk teret, valóban vázlatos képet nyerünk erről az iaen gazdag másfél évtizedről. Cenner Mihály — na- . gyón helyesen! arra törekedett. hogy úgv ossza fejezetekre ezt az Időszakot, hoev az ív valami mórion töretlen léc ven. de jelentősebb mozzanatok. személyiségek hangsúlyozódjanak. így jelent külön fejezetet például az állandó színház előzm.énvének időszaka 1800-tól 1814-ig, maid Déryné kora 181.5-től 1823-ig. Az első állandó színház húsz esztendeje, majd a mai színházépület élete a mégnyitástól a századfordulóig, aztán a század első két évtizede, végül a két világháború közötti évek, Ezeket az Időszakokat rövid történeti összefoglaló szöveg ismerteti. Fo t ó re p rod u k c i ók. kézírásos színlap, egyéb eredeti színlapok, színlapfotók. kosztümök, különböző kellékek, plakátok ,és más, a miskolci színészet történetét reprezentáló dokumentumok láthatók. Vitrinekben albumok, plakettek, meghívók, a Kond- ráth és a Koroknay színészi hagyaték néhány jellegzetes darabja. Kiemelten foglalkozik a kiállítás a színháznak az 1918-as és 1919-es szerepével, a két világháború között 'a Sebestyén fivérek igazgatásával, s ezeket a korábbi évekhez hasonlóan nagyon gazdagon dokumentálja. SOPRON A aipari mérnökképzés otthona Miskolcra 1815-ben jött a Pestről távozni kényszerült társulattal, hogy aztán egész életére Miskolchoz kötődjék Déryné Széppataki Róza. Jászai Mari 1877-ben a Phaedra címszerepét játszotta vendégként a miskolci színházban. (Fotó: Válent Ede) A történeti anyag a felszabadulással zárul, de a kontinuitás jegyében Emlékük él... címmel kis összeállításon mutatnak be néhány kiemelkedő színészt, aki a fel- szabadulás után Itt játszott és már nincs az élők sorában. A miskolci színészet törié- nete az egyetemes magyar színháztörténet egyik igen fontos fejezete. E tekintetben ez a kiállítás nem csak miskolci. Érdeme? felkeresnünk, s a két Déryné-szobával együttesen megtekinteni, mert nagy múltú színházi életünk másfél évszázadáról ha vázlatos, de igen értékes képet kapunk. Benedek Miklós Divat U — Hozzon nékem, kérem, két ballábas nagyvenkettes barna cipőt. — Nem éltem. 1-Iogy tetszett mondani ? — Már megbocsásson, de mi van ezen érthetetlen? Barna negyvenkettes férfi- cipőt Szeretnék, egy ballábas párat. — Ezek szerint úgy értsem, hogy uraságodnak ... hogyismondjam két ballába van? — Mit csodálkozik? Nem hallott még ilyenről? — Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de kesztyűt milyet hord? — Természetesen két balkezest. Bélelt egyujjasat. Na kapom a cipőmet, vagy nem. — Attól tartok, hogy nem tudok adni. — Ha nincsen barna, akkor fekete is jó lesz. Nem vagyok válogatós. — ön félreért. Bania van, negyvenkettes is van, dé csak párban. — Hogyhogy csak párban? Mindjárt kérem a panasz- könyvet! Mulasson nekem csak. egy előírást, ámi szerint én nem vehetek két ballábas cipőt! Megáll az ember esze. Kót párból odaadja a ballábast és kész. — De uram, mit csináljunk a maradék két jobblábas cipővel? — Ámít akarnak. Ném az én dolgom. Adják el egy kót jobblábas vevőnek. — De ez abszurdum! Kinek vain. két jobbjába? — ’A testvéremnek. Jobbkeze is kettő van. — Akkor talán szíveskedjenek együtt vásárolni... — Azt sajnos nem lehet. Los Angelesben él. — Csak azt mondja meg, uram, hogy honnan vette eddig a két ballábas cipőt? — Focistáktól vettem kéz alatt. A használt cipőiket nekem adták el felárral. Értse meg, a fele fizetésem erre ment rá. Végre meglátom a maguk hirdetését, hogy minden igényt kielégítenek és akkor maga vitatkozik. Tessék, itt vagyok, elégítsenek ki. — Nem is tudom, mit mondjak. — Nézze, maga jóindulatú, érdeklődő embernek látszik, én pedig nem vagyok hálátlan. Vegyen ki nekem két ballábas barna négyven- kettest. Ném bánja meg. — Csak mert olyan szimpatikus az úr. De, hogy mit csinálok a két jobblábassal ? II. — ... Jó napot kívánok. Hozzon nekem egy pár negyvenkettes barna cipőt. — Máris hozom. Két jobblábas jó lesz? — Nem értem? Hogy mondta? Dobós babák a fővárosban — Hogy jó lesz-e olyan, amelyiknek kót jobblába van? — Hogy a csudába lenne jó! Ki hord két jobblábas cipőt? — Rengetegén. Az emberek nagyrésze mást kezd rádöbbenni, hogy a két jobblábas cipő egészségesebb mint a pár. — Ne mondja .. i — Egész Los Angeles e/.t hordja... az az úr, aki ön előtt ment ki, mást vett egy párral a testvérének, épp a postára viszi kérem. —- És erre máris ráállt a magyar ipar? — Dehogy álltak. Tévedésből lejött egy tétel jobblábas cipő pár nélkül, persze rögtön kiküldték az egész szériát Amerikába. Itt egy sem maradt, úgyhogy ha urasá- god mégis ilyet, venne, akkor ugye kivenném kót párból a jobblábasat... — Hálás lennék, ha megtenné. — Ahogy óhajtja uram, mert néktink első a vevő. Tótisz András A posta közleménye 1979. november 30-án H,30 órakor Ozdon új gépi kapcso* lású (automata) távbeszélő- központot -elyezünk üzembe. Ezzel egvidőben minden ózdi kapcsolási szám megváltozik, ezért a Miskolci Postaigázgatóság új telefonkönyvet adott ki. A telefonkönyv Űzd valamennyi postahivatalában, valamint Miskolc 1„ Eger 1., és Kazincbarcika 1. sz. postahivatalban megvásárolható. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy november 30-tól az ózdi távbeszélő előfizetőket az új telefonkönyvben közzétett kapcsolási számmal hívják, illetve jegyeztessék. MwSmsM 1Ö79. november 27., kedd Számos jelzővel Illetik Sopron nevét: műemlék város, üdülőváros, a hűség városa, iskolaváros. Mint iskolaváros, az utóbbi két évtizedben jelentős intézménnyel gazdagodott itt képezik a felsőfokú szakembereket hazánk egyik leggyorsabban fejlődő iparága, a faipar számára. A faipar a felszabadulás után eavike volt azoknak az iparágaknak, amelyeket szinte a semmiből kellett felépíteni, Fűrészüzemeink korszerűsítése mellett európai színvonalú bútorgyárak, forgácslap- és farostlemez- gyárak épültek fel és nálunk helyezték üzembe a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyárát is. A faipar fejlődésének záloga viszont a megfelelő számú. iól képzett szakember, akiket az Erdészeti és Faipari Egyetem mérnöki karán képeznek Sopronban. A mérnökök öt az üzemmérnökök pedig három esztendő alatt szereznek diplomát. Az egyebemen magas fokú műszaki alapképzést, ezt követően nedig a szükséges szakmai ismereteket és kellő jártasságot szereznek a hallga8.00 Tévétórna. 8.05 Iskolatévé. 15.05 Iskolatévé (Ism.) 16.35 Séta Berlinben, a Halász-szigeten (Dok.- film). 17.15 Melyiket az ötezerből? 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Mint egy tenyérnyi kék ég... 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétórna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Éjszakák és nappalok (Lengyel filmsorozat). 21.10 Kockázat. 21.30 Nézőpont. 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 West Side Story (Amerikai film). Kb.: 21.00 Tv-híradó 2. tók a bútorgyártásban, az ajtó és ablak, fűrészipari termékek, lemezáruk, sportszerek gyártásában, valamint a belsőépítészetben és hajóépítésben — azaz a fafeldolgozó ipar minden ágazatában. A tanulmányokhoz sajátos hangulatú hátteret ad a város és festői környezete. A KISZ-szervezet klubházában egyetemi színpad és különböző művészeti szakkörök működnek, az egyetem sportkörében pedig 11 szakosztály dolgozik, s a sportolók tevékenységét sportcsarnok és sportpályák segítik.' Egy-egy végzett szakember általában négy álláshely között válogathat, s ez ártható is, hiszen a faiparban az üzemi munka mellett szinte mindenhol jelentős műszaki fejlesztés folyik. Az egyetem a végzett mérnökök pályafutását "igyelemmel kíséri, továbbképző és szakmérnöki tanfolyamokat szerveznek számukra. De az üzemi gyakorlat megszerzése után közülük kerülnek ki a kutatómérnökök, valamint a szakma közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő pedagógusok is. Szovjet színészek vendégjátéka December 6—13. között Magyarországon vendégszerepei a minszki orosz drámai színház társulata, amely tavaly a magyar dráma szovjetunióbeli szemléjén Az ember tragédiájának előadásával első díjat nyert. A sikeres bemutató jutalma ez a vendégjáték. A szovjet művészek Budapesten, a Nemzeti Színházban mutatkoznak be december 6-án és 7-én, Az ember tragédiáját tolmácsolják. December 8-án Satrov: Forradalmi etűdök című művét viszik a nagyközönség elé. Shakespeare Machbeth-jét december 9-én adják elő. A Szolnoki Szigligeti Színházban is fellép a minszki társulat: 12-én és 13-án Az ember tragédiáját játssza. KOSSUTH 8.27 Az agresszivitás természetrajza. 8.57 Népdalok, néptáncok. 944 Hegyenvölgyön lakodalom. 10.05 MR 10-14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.39 A sziget. 12.20 Győri zenei hét. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. 13.50 Népi muzsika. 14,42 Arcképek a bolgár irodalomból. 15.10 Magyar fúvószene. 15.28 Nyit- nlkék. Í6.05 Forradalom és folklór, 16.27 Szabó Ferenc: Ludas Matyi. 17.07 Hatos fogat. 17.37 Morley-madri- gálok. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operettfelvételek. 19.30 Népzenekedvelőknek. 20.00 Többszemközt a Kossuth klubban. 20.30 A hegedű virtuózai. 21.05 Húszas stúdió. 22.15 Sporthírek. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Dzsesszfelvételek. 22.50 Meditáció. 23.00 Barokk zene. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Állatbarátoknak. 13,30 írók, könyvek, évek. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip- top parádé. 18.35 Moszkvából érkezett. 19.05 Könnyűzene. 19.20 A vendéglátás emlékei. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 „Vannak persze ideig-óráig rend- szertelen működő készülékek”. ■ 21.01 A rádió dalszínháza. 23.15 Verbunkosok, nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Zenedoboz. Szerkesztő: Jakab Mária és Regős Zsolt — 17.45 A stúdió és vendége: dr. Nagy Károlyné, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes vezetője — Riporter: Dobog Béla — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika — A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. tárgyalta — Tovább épül Kazincbarcika főtere — 18.30 Lap- és műsorelőzetes... Több százan tekintették meg a fővárosban az egri Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-szervézete kézimunkakörének babakiállítását. Képünkön a kiállítás részlete. (Fotó: Juhász Attila)
