Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-20 / 271. szám
Rendelkezés, előírás, állásfoglalás... A jogi szabályozás túlzásai Gyártmányok világszínvonalon A Szerszámgépipari Művek I'.szlergomi Marngépgyárában két új, számjegy vezérlésű megmunkáló központ gyártását kezdték meg. Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a legkorszerűbb számjegy, illetve számítógép-vezérlésű berendezések alkotják. Termékeik nagy részét Lengyelországba, NSZK-ba, Franciaországba exportálják. (MTI fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) ♦ Eredmény hirdetés az országos néprajzi amatorfilm-szemlén „SZINTE LEHETETLEN minden előírást megtartani, mert lépten-nyomon újabb és újabb jogszabályok jelennek meg — számontartani is alig tudjuk őket...” Ismerős panasz, sokszor elmondják vállalatoknál, szövetkezeteknél, pedig majd mindenütt jogászok segítségére is számíthatnak. A magánszemélyek — hivatalos megjelöléssel: az állampolgárok — pedig néha egyenesen úgy érzik: egyszerűbb ügyeiknek sem tudnak egyköny- nyen a végére jutni. Annyi a tiltó, a korlátozó, s a cselekvésre kötelező szabály, hogy a laikus olykor fel sem tudja fogni az egyes ügyme- netek értelmét. S ha ehhez hozzászámítjuk azt a feszültségérzést is, amely a hivatalos ügyek intézése közben, az irodákban megjelenve a legtöbb embert elfogja, jogosnak kell tekintenünk a kérdést: szükség van-e ennyi szabályra, nem túlzás-e szinte minden lépésünket előírásokkal szabályozni. A helyzetet csak bonyolítja, hogy ez a telítettségérzet a legtöbbször nem csupán a gazdasági vezetőkre, s a mindennapi életben ügyfélként szóba jöhető emberekre jellemző, hanem magukra az ügyintézőkre, a különféle gazdasági és hivatali ügyekben döntésre jogosult munkatársakra, vezetőkre is. Túlságosan sok szabály, leirat, körlevél, állásfoglalás korlátozza cselekvési lehetőségüket — mondják —, s akadályozza az élet követelményeihez alkalmazkodó, rugalmas és ésszerű döntéseik kialakítását. ELFOGADHATÓ-E EZ a .vélekedés a jogi szabályozás túlzásairól, vagy maga is tartalmaz túlzásokat? Egyáltalán: mérhető-e, mikor helyes és mikor fölösleges szabályokat alkotni? S van-e mód rá. hogy belássuk, hogy a szükséges szabályok valóban szükségesek? (Tudósítónktól) A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet újonnan választott vezetősége néhány éve rájött, hogy a jobb, jövedelmezőbb gazdálkodás egyik döntő feltétele. hogy megfelelő képzettségű, felkészültségű szakemberek irányítsák az egyes ágazatokat. Abban az időben ugyanis alig akadt néhány diplomás szakvezető a közös gazdaságban. Az eltelt három esztendő során azonban minden ágazat élére szakvégzett- séggel rendelkező vezetőt állítottak s például csak az idén hét diplomás fiatal állt munkába az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatba. De függetlenített állatorvos, jogtanácsos, erdész, gépészmérnök intézi a rábízott terület ügyes-bajos dolgait is. Az, hogy most már ösz- szesen 22 vezető szakember irányítja a gazdaság termelését meg is látszik az eredményeken. Kukoricából például az idén a termésátlag meghaladta a hatvan mázsát, az elmúlt esztendőben pedig a kenyérgabona is 47 mázsán felüli hozamokat adott. Így a szövetkezet nyeresége három esztendő alatt másfélmillióról két és félmillió forintra növekedett. Persze a szövetkezetiek is gondoskodtak arról, hogy a fiatal szakemberek beilleszkedjenek az új közösségié, megfelelő feladatokat bízzanak rájuk, és természetesen segítik lete- }«g>edesüket lakásprobléNagyon sok a kérdés. De válaszolni kell rájuk, méghozzá nem általánosságban. Ezt tanúsítják azok a. vizsgálódások, amelyeket az állam- és jogtudomány műhelyeiben az utóbbi időkben végeznek, s erre utal az is, hogy a vezető párt- és állami testületek rendszeresen napirendre tűzik a tények elemzését. Ismeretes: a jogszabályok segítenek abban, hogy a gazdasági-társadalmi folyamatok előrevivő módon, fejlődésünket segítve bontakozzanak ki. Nyilvánvaló tehát, hogy a gazdasági, társadalmi berendezkedés alapjaiban eleve meghatározza, milyen lehet az őt szolgáló jogrendszer. Nincs mód rá, hogy a jogszabályok tartósan figyelmen kívül hagyják a társadalmi, gazdasági törvényszerűségeket, arra pedig még kevésbé, hogy a helyükbe lépjenek. Ez természetesen így van fejlett szocializmust építő mai, átmeneti társadalmunkban is, ahol az új tendenciák olykor csak ellentmondások árán tudnak kibontakozni. MINDEZ TÜKRÖZŐDIK á jogszabályokban is. Köztudomású például, hogy a kereslet és kínálat egyensúlya még nem mindenkor érvényesül. Magától értetődőnek kellene lennie, hogy — mondjuk — a gyártó cég pótalkatrészt is készítsen termékeihez; hogy áruin feltüntesse a szavatossági időt; hogy használati tanácsadót mellékeljen, és hogy a kereskedő valóban kereskedjék: kedvében járjon vevőinek, az esetleg hiányzó árucikk helyett más. hasonlót ajánljon. Megfelelő gazdasági hatások híján, jogszabályok ösztönöznek az ilyen értelmű helyes magatartásra. Vagy: a lakásügyi s az építésügyi rendelkezések is csak akkor lesznek sokkal egyszerűbbek, ha a teljesítőképesmáik megoldását ík. Csak az idén másfélmillió forintot fordítottak szolgálati lakások építésére, támogatást nyújtanak a családiház építéshez, k most is épül két új agronómus lakás a községben. Császár István Hiteles feljegyzések szerint Boleyn Anna többször figyelmeztette férjét, Vili. Henriket, hogy változzon meg. Egyszer, 1535-ben, királyi férje születésnapján igy szólt hozzá: — Henrykém, úgy látszik, te mindenáron azt akarod elérni, hogy az utókor kegyetlennek, zsarnoknak minősítsen. Ma van születésed ♦A nemrég elhunyt kiváló humoristára emlékezünk szerkesztőségünknek adott utolsó írásával. ség összhangban lesz az. igényekkel. A mostani, átmeneti körülmények között tehát szükségszerű, hogy a jog erőteljesen segítse fontos társadalmi célok elérését, amelyeknek megvalósításához a gazdasági és a kulturális feltételek teljes egészükben még nincsenek meg. Az ilyen hosszabb-rövidebb életű szabályok tehát nem tekinthetők fölöslegesnek. Más kategóriába tartoznak áz olyan rendelkezések, amelyek azért keletkeztek, vagy vannak érvényben a szükségesnél hosszabb ideig, mert alkotóik nem tájékozódtak alaposan a társadalmi körülményekről, amelyeket befolyásolni akarnak. Vagy pedig nem ismerték fel, hogy a najdan jó jogszabály már idejét múlta. S ide. a bürokratizmust növelő, újratermelő rendelkezések közé sorolhatók azok a leiratok, körlevelek, állásfoglalások is, amelyek voltaképpen nem jogszabályok, nem lennének kötelező erejűek, mégis ilyen hatást éinek el, mert velük valamelyik felettes hatóság, intézmény kíván a beosztott, alárendelt szervezőteknek instrukciót adni. S ezzel jogosulatlanul avatkozik a munkájukba. Mit tehetünk a jogi szabályozás túlzásai — az ilyen természetű bürokratizmus ellen? A műit években — 1970 • óta — az országgyűlés korszerűsítette a jogrendszert; újjáalkotta a legfontosabb törvényeket. Most az alsóbb szintű, a végrehajtási és más jogszabályok s a jogszabálynak nem is tekinthető leiratok, körlevelek, állásfoglalások, tömegének felülvizsgálata a feladat. DE ÜGY TETSZIK, nemcsak tartalmukban kell ezeket a szabályokat az új törvényekhez igazítani, hanem létrehozásuk módjában is. A törvényalkotást — mint köztudomású — a legszélesebb nyilvánosság segíti. Bár az alacsonyabb szintű rendelkezéseket fölösleges demokratikus vitára bocsátani, nem kétséges, hogy a mainál szélesebb szakmai és társadalmi ellenőrzés, véleménynyilvánítás ezek elfogadása előtt is szükséges lesz. A túlzások elkerülésének, a jogok és,kötelességek megismerésének, a jogszabályok megtartásának ugyanis ez lehet az egyik legfontosabb garanciája. Kulcsár Anna napja, jó alkalom arra, hogy fogadalmat és ígéretet tegyél megjavulásodra. Milyen jó lenne, ha a történetírók úgy emlékeznének meg rólad, hogy megértő, kedves, jó király voltál. — Ne idegesíts — válaszolta Henrik —, inkább törődj többet lányunkkal, Erzsébettel. — Hát jó, ha neked teljesen mindegy, hogy hogyan fognak a Barcsay utcai gimnáziumban a töiténelemórán rólad felelni a diákok, akkor viselkedj továbbra u úgy, A nyíregyházi Kurccskó István nyerte Fűtől való fa című színes filmjével a 9. országos néprajzi amatőr- film-szemle 2500 forintos első díját Dombóvárott. A városi művelődési központban rendezett 9. országos néprajzi amatőrfilm és 15. dél-dunántúli amatőrfilm-szemle eredményét vasárnap délelőtt hirdették ki. A néprajzi amatőrfilmek kategóriájában a győri Mészáros Tamás: Szélmolnár és a kisteleki Kiss Gyula: Gyisz- kó Gyula szíjgyártómester című filmjéért második díjat, a győri Kálmán Ferenc: Dia- fónia című alkotásáért harmint eddig. Én mosom kezeimet. Vili. Henrik Boleyn Nusi után kiáltott. — Hogy van azzal a Barclay utcai gimnáziummal? — Képzeld el, hogy Kovács Gyurit kihívják felelni, a tanár megkérdi tőle, hogy készült-e Vili. Henrikből, mire a diák igennel felel és elmondja, hogy te gyilkoltattál, a húst kézzel etted, a csontokat a hátad mögé dobtad, és feleségeiddel nem mertek a biztosító társaságok még magas díj ellenében se biztosítást kötni. Szóval lehord a sárga földig, és rjtinél jobban szid, annál jobb bizonyítványt kap a tanártól. — Ez nem akarom — tűnődött Henik. — Engem dicsérjenek a Barcsayban. — Akkor ígérd meg, hogy mától kezdve megváltozol. A király szívére tette a kezét, és ünnepélyesen megesküdött, hogy jóságos király lesz. Rövid ideig állta is a szavát, de azután megint ke- gyetlenkedett, és amikor lerágta a húst a csontokról, azokat az ablakhoz vágta, úgy, hogy az betört. Az udvari üveges állandóan újabb üvegeket volt kénytelen bevágni az ebédlő ablakába. madik díjat kapott. A Szitka Miklós—Sasovics Sándor nyíregyházi szerzőpáros és a székesfehérvári Deák Péter különdijban, a budapesti Iványi Mária és a szekszárdi Katona Gyula tárgyjutalomban részesült. A dél-dunántúli amatőr filmstúdiók szemléjének csoportjában két 3000 forintos első díjat adtak ki. A nagy- kanizsai Kotnyek István— Gerócs László szerzőpáros: Tér játék című, valamint a dombóvári Tóth Gyula—Takács László—Takács György szerzőtrió Nézőpont című filmje részesült az elismerésben. A szemle a nyertes filmek gálavetítésével zárult. Boleyn Anna többször figyelmeztette férjét fogadalmára. és ezzel mindig felidegesítette Henriket. Egyszer rászólt nejére. — Ha nem hagysz békén, még megjárod! Nusi azonban továbbra is szemrehányásokat tett férjének, aki már nem mert felesége szemébe nézni. Ingerelte Anna szemrehányó tekintete. Hogy szabadulhatnék meg ezektől a szikrázó szemektől — töprengett és rájött arra, hogy erre csak egy lehetőség van, mégpedig az, hogy Boleyn Annát a Towerben lefejezteti. Így is cselekedett. Boleyn Anna utolsó szavai ezek voltak: — Emlékezzél a Barcsay utcai gimnáziumra. Többet nem is mondhatott, mert az ítéletet végrehajtották. Egyszer, amikor már halálos beteg volt, eszébe jutottak Anna utolsó szavai, elhatározta, hogy amíg nem késő, mégis megváltozik. Erre azonban már nem volt ideje: meghalt. Így nem csoda, hogy a Barcsayban minden diák alaposan megmondja róla véleményét. Palásti László* Jó befektetés Javuló szakvezetés, jövedelmezőbb gazdálkodás MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8,27 Nem az én asztalóm. 8.57 Népdalcsokor. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 MR 10-14. 10.35 A zeneirodalom remekműveiből. 11.39 A sziget (Merle regénye). 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.32 Arcképek a lengyel irodalomból. 14.50 A Budapesti Leánykar énekel. 15.10 Haydn: C-dúr szonáta. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Zenekari muzsika. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.09 Válságok és teóriák. 20.39 Népszerű tenoráriák. 21.05 A tudomány fellegváraiban. 21.35 Beethoven: Esz-dúr szonáta. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Romantikus kórusmuzsika. 22.50 Me’di- jáció. 23.00 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Bélyeggyűjtőknek. 13.30 Írók, könyvek, évek. 14.00 Kettőtől hatig... 16,33 Csúcsforgalom. 18.00 Tip- top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.20 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.07 Operettek 22.00 Nóták. 23.15 A tegnap slágereiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek. Időjárás, 17.05 Zenedoboz. Zenés kívánság- műsor. Szerkesztő: Zakai János és Regős Zsolt — 17.45 Egészségünk védelmében. Dr. Pénzes Géza előadása. Az őszülésről és a kopaszodásról — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 10.00 Tévetorna. 10.05 Iskolatévé. 15.30 Iskolatéve (Ism.). 16.35 „Kicsi vagyok én..." 16.45 Melyiket az ötezerből? 17.00 Nyugalmunk érdekében. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Kubai fiatalok. 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 30.00 Éjszakák és nappalok. (Filmsorozat). 20.55 Panoráma. 21.30 Színházi album. 22.20 Tv híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Borsos Miklós-portré. 20.40 Autó-, motorsport. 21.00 Tv-hiradó 2. 21.20 Egészségünkért. 21.30 Zé- man őrnagy (Csehszlovák film). JNwükBafä 1979. november 20., kedd
