Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
J Dogmák? Vannak-e új dogmák? A kérdés némileg ellentmond önmagának, hiszen általában ami új, az aligha lehet elavult, megváltoztathatatlannak hirdetett, kötelező erejű tétel. Az viszont igaz, hogy amikor általában dogmatizmusról, megmerevedett tanokról beszélünk, leginkább-arra az időszakra gondolunk, amikor a politikai vezetést, a . politikai gyakorlatot általában az ilyen tételekhez való ragaszkodás, egyfajta sematizmus jellemezte. Vagyis amikor a valóság kérdéseire rosszul válaszolt a politika. Már maga az a felfogás, hogy bizonyos tételek elévülése csak meghatározott korokban jelent valós veszélyt, ez is dogma. A körülmények szüntelenül változnak- Űj nemzetközi helyzetben és új hazai környezetben kell dolgoznunk és előrehaladnunk. Ezek a változások megkövetelik, hogy az élet különböző területein kialakított állásfoglalásainkat frissen és rugalmasan szembesítsük a valósággal és merjük kimondani: vannak, lehetnek korábbi megállapításaink, amik már nem helytállók, új döntésre, új állásfoglalásra van szükség. Ez nem jelenti a politika fő irányvonalának változását, vagy változtatását. Éppen a helyesen kitűzött, fő célok elérése érdekében kell a gyakorlatot, a cselekvést, az új körülményekhez igazítva helyesbíteni, a legteljesebb elvszerűség megőrzésével. Ez a szembesítés mindenkori kötelesség. Azt is tudni kell, hogy az önvizsgálat nemcsak a központi szervek feladata, hanem mindenhol az, ahol bármilyen döntés, elhatározás születik. És egyáltalán nem véletlen, hogy napjainkban különösen szükség van e rugalmasságra és szembesítőkészségre. Enélkül aligha teljesíthetnénk feladatainkat. Gazdasági életünkben például észrevehető egy szemléleti merevség, amely elegendőnek tartja a vállalati önállóságot: a gazdasági eredményesség feltételének, az irányítási mechanizmus korszerűségi kritériumának tekinti. Az ilyen dogmává merevedett szemlélet nyomban értetlenné válik, ha a központi irányítás a változó körülményekhez és követelményekhez igazodva közvetlen eszközökhöz is hozzányúl. Szinte kórusban hallani a minősítést: ez nem „mechanizmus- kónform”, vagyis nem egyezik a mechanizmus alapelveivel. Mit lehet erre mondani? A gazdaságpolitikai célok elérését sem köthetjük szent és sérthetetlen sémához. A központi gazdaságirányítás az anyagi és nem anyagi termelés folyamatában, elkerülhetetlen esetben, a társadalom egésze érdekében avatkozik be, hol közvetett, hol közvetlen eszközökkel. A gazdaságirányítási eszközök megválasztásánál pedig nem lehet rendező elv egy korábbi feltételrencSzer gyakorlatának receptszerű követése. Maradva a gazdaságpolitika területén, de most már inkább a közvélemény megmerevedettségéről szólva, még mindig sokan tesznek egyenlőségjelet a fejlődés és a szakadatlan mennyiségi növekedés közé. Pedig a magasabb színvonalú igényekhez mért termelés, gazdaságfejlesztés mai, intenzív szakaszában a hangsúly többé nem a mennyiségen van. Nem a bázisokhoz mért számszerű növelésre van egyértelműen és mindenütt szükség, hanem sokkal inkább a rugalmas változtatásra. Van amiből több kell, van, amiből kevesebb és van, amire egyáltalán nincs szükség: így hatékony a fejlődés. Az sem igaz, hogy ha valami egyszer megszületett, azt feltétlenül fejleszteni kell a gazdálkodás, a működés során. Az intenzív gazdálkodás természetszerűen minősíti túlhaladott dogmává a mechanikus mennyiségi növelés szemléletét és gyakorlatát. A munkahelyek számának szociálpolitikai indokú gyarapítása nyomán merevedett tétellé az, hogy a teljes foglalkoztatottság letéteményese a vállalat, és hogy ezt a nagy vívmányt a munkahelyeknek kell garantálniuk. Ez a gyakorlat elavult. A társadalmi érdek ma már az, hogy a vállalatoknál ne maradjanak feleslegesen vagy csak látszólagosan foglalkoztatott dolgozók, hanem olyan helyekre lépjenek át, ahol társadalmilag szükséges és fontos munkát végeznék. Ebből következik, hogy a teljes foglalkoztatottságot nem a vállalatnak, hanem az államnak kell garantálnia. A teljes foglalkoztatottság fenntartása a társadalom felelőssége úgy, hogy mindenki képzettségének és képességeinek megfelelő helyen dolgozzék. A vállalat feladata és felelőssége pedig az, hogy annyi és olyan dolgozót foglalkoztasson, amennyi és amilyen indokolt. Feltehető, hogy a becsületes szembenézés során sokan a hasonló példák sokaságát tudnák fölidézni. Ezúttal elégedjünk meg ennyivel, abban a reményben, hogy az új körülmények mindenhol, minden arra illetékest előbb-utóbb ráébresztenek az ilyenfajta önvizsgálat halaszthatatlanságára, az élet által túlhaladott nézetek és gyakorlati módszerek kiselejtezésé- re. , Soltész István Idill a háborúban — valahol a Szaharában (Fotó: LíHumanité, Di Manche) Államigazgatás— főiskolai fokon z utóbbi időben az államigazgatás egységes rendszerében végbemenő változások — korszerűsödés, egyszerűsödés — tanácsi dolgozók körében is szemléletváltozást, nagyobb hivatásbeli felkészültséget követelnek. Számos munkakör betöltéséhez ma már nem elég az érettségi, a szakismeretek elsajátítása kell hozzá, mégpedig főiskolai fokon. Tavaly ősszel nyílt meg Budapesten az Állam- igazgatási Főiskola, amely közigazgatási szakembereket képez az ország minden részébe. Az intézet vezetőjével, dr. Kelemen Ferenc főigazgatóval beszélgettünk a főiskola létrehozásának coljáról, az első év tapasztalatairól: — Mennyiben különbözik a főiskolai oktatás a tanács- akadcmiai képzéstől? — Űj, a régihez képést jóval magasabb szintű állam- igazgatási szakemberképzés kezdődött el a főiskolán. Célja, hogy az államigazgatás különböző területeire olyan embereket készítsen fel, akik mint igazgatásszervezők alkalmasak a középvezetői munkakörök betöltésére, például a szervezési, igazgatási, jogi osztályokon, vagy a helyi tanácsoknál. Tehát azokban a funkciókban, ahóvá nem szükséges speciális végzettségű orvos, mérnök, pedagógus. Természetesen először lakásügyi, gyámügyi, kisajátítási előadók lesznek, szakigazgatási feladatokat látnak el, dolgoznak a költségvetés-gazdálkodás területén, s majd egy bizonyos gyakorlati idő után kerülhetnek vezetői beosztásba. Főiskolánkat nemcsak a magasabb színvonal különbözteti meg az akadémiától, vagy, hogy bővebb ismereteket ad a hallgatóknak, hanem a felvételi rendjétől kezdve a szervezési rendszeréig, működéséig teljesen más feladatot tölt be. Míg az akadémiákon két év volt a képzési idő, nálunk a nappali tagozaton három évig — heti kötelező 33 órában — tanulnak a főiskolások. — Milyen feltételekkel lehet bejutni a főiskolára? — A felvételi követelmények : nagykorúság, érettségi bizonyítvány, jó egészségi állapot, egyéves gyakorlat a közigazgatás valamelyik hivatali szervezetében. Ez utóbbit az idén töröltük, mivel túlságosan leszűkítette a kiválasztás lehetőségét. Az első évben csak a tanácsok gyakornokai jelentkezhettek a főiskolára, most viszont gimnáziumokból, szakiskolákból is kérhették a tanulók felvételüket. A felvételi vizsga tárgyai; magyar, történelem, vagy államigazgatási ismeretek. Idén 560 jelentkezőből 300 volt a tanácsi gyakornok, összesen 150- en nyertek felvételt (62 százalékuk nő). Az egyéves gyakornoki idő helyett a kötelező ösztöndíjszerződést vezettük be, amelyet a hallgató valamelyik államigazgatási szervvel köt, elkötelezi magát, hogy tanulmányai elvégzése után ott fog dolgozni. A munkaadó viszont három éven át 700 forint ösztöndíjat ad havonta a főiskolai hallgatónak. — Szép környezetben Budán, a Ménesi úton épült fel a csupaüvcg falu oktatási intézmény. Kollégiuma 300 személy befogadására alkalmas, szobái kétágyasak. Diákálom. — Valóban kevés fővárosi és vidéki egyetem, főiskola van ilyen kedvező helyzetben. A fiataloknak jóval nagyobb a kötődése a választott pályához, jövőbeli munkaadójukkal szoros a kapcsolatuk: a megyei tanácsok személyzeti osztálya év közben is figyelemmel kíséri őket; a második és negyedik félév végén egy hónap gyakorlati időt töltenek saját megyéjükben. A somogyiak már megalakították klubjukat, állandó összeköttetésben vannak a megyei tanácsukkal. — Mit tanulnak a három év alatt? — A világnézeti tárgyak oktatása azonos a többi főiskoláéval. A jogi tartalmú tárgyak elsajátítása rendkívül fontos. Az államigazgatási jog mondhatni a legtere- bélyesebb ága jogrendszerünknek, a társadalmi élet minden területét szabályozza) Ezenkívül más jogágazatok — például polgári, büntető-, munkajog, szövetkezeti jog — alapvető szabályaival is tisztában kell lenniük, különben nem tudnának szabálysértési eljárásokat indítani. A gyámügyek intézéséhez viszont a családjog, a Polgári Törvénykönyv ismerete szükséges. A közgazdaságtudomány köréből: településfejlesztés, -gazdálkodás, -ellátás, gazdasági elemzés, statisztika, köftségvetés- gazdálkodás, adóigazgatás stb. tárgyak szerepelnek a tantervben. Tanulnak szervezés-vezetési ismereteket. Az apparátus és a lakosság viszonya fontos téma, hisz a közigazgatás szervezetei, intézményei a lakosság különféle gazdasági-társadalmi szükségleteit kell, hogy kielégítsék. A vezetéselmélet elsajátításával pedagógiai, pszichológiai felkészítésben is részesülnek, mely az emberi kapcsolatok megteremtéséhez ad segítséget. Tanulnak retorikát, stilisztikát is. A jövőre nézve: a hatodik félévben a korszerű ügyintézéssel ösz- szefüggő számítástechnikaiszervezési feladatokkal is foglalkoznak. — A főiskolának három tagozata van: nappali, esti és levelező. A két utóbbiról még nem beszéltünk... — Szintén tavaly indult az esti tagozat, héti három alkalommal este 4-től 9-ig tartunk előadásokat. A hallgatók fővárosiak és Pest megyeiek. Veszprémbe helyezték ki levelező tagozatunkat Itt szervezik a konzultációkat, itt vizsgáznak, itt vehetik át az indexeket is. A tanulmányi idő, épp úgy, mint az esti tagozaton, négyéves. Szombathelyen folyik a kiegészítő képzés. Nagy a jelentősége a községi tanácsok elnökeinek képzésében. Köztudomású, hogy az elkövetkező választásokon sokat számít majd, hogy a tanácsi vezető kellő szakértelemmel látja-e el elnöki tisztségét. Még korábban, akik a tanácsakadémián 1972. december 31-e után kaptak oklevelet, most másfél év alatt különbözeti vizsgával főiskolai végzettséget nyerhetnek. Kétezren jelentkeztek, előre láthatóan öt év alatt valameny- nyien lehetőséget kapnak a főiskolai oklevél megszerzéséhez. A levelező és kiegészítő képzéshez helyet ad Nyíregyházán a megyei tanács továbbképző intézete is. A főiskola 57 tagú tanári karából 10—10 vidéki oktató. — Továbbképzéssel nem foglalkozik a főiskola? — De igen. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének feladatkörébe tartozik a megyei tanácsok tisztségviselőinek, egyes osztályvezetőinek továbbképzése, amelyet a főiskola szervez. Módszertani segítséget is adunk a megyéknek, például tematikai ajánlásokkal. Koordináló szerepet töltünk be az MT Tanácsi Hivatala és a minisztériumok között. Reméljük, hogy pár év múlva tanszékeinken elmélyültebb kutatási munkával is foglalkozhatnak: így az államigazgatási oktatás mellett tartalmi kérdésekben is meghatározó szerephez juthatunk. Horváth Anita KEDVESEM, A JUHÁSZ CSUVAS NÉPDAL Csak engem szerét, Engem dédelget, Engem ölelget, A falu juhásza. — Hozzám eljössz-e, Párom leszel-e, Szívem kedvese? — Kérdezi a juhász. Apám is porol, Anyám is böcsmöl, Súlyokkal püföl: — Nem kell az a juhász! — Apám, fukar vagy, Nem kell a gazdag! A szegényhez adj, Kedvesem a juhász. Csak engem szeret, Engem ölelget, Engem becézget A falu juhásza. Zahemszky László fordítása AKÄC ISTVÁN: VÁLASZTHAT Menjen a halálba, — megrándult a válla. Jöjjön az életbe, — incselgett nevetve. BÉNYEI JÓZSEF: CSÖKAFÜ A kő csak télen fekete Fehér a mezők levele Feszül az álmos nyárfaág keresztnek képzeli magát Micsoda furcsa kapcsolat bárányok űznek vadlovat F/gyedül minden egyszerű Szívemen nőjj ki csókáit! SASS ERVIN: MANGÁLIAI JEGYZETEK 1. ágak karjában alszik a nap este ha felszáll a hold tengeren röpülő nagy kalap 2. nyalókát vegyenek finom édes nyári gyakorlatra kitűnő nyaralás után belelendülni úgysem lesz már sok idő 3. lengyel, magyar, román, némét bábéi tornya ez a hotel csak legyen szép este már ablak előtt vár egy fotel 4. kagylókat árul a néne tíz pénzért ad tízet kimert érte vagy száz köbméter tengervizet 5. hőség ellen konyakot igyon illatos ital mint a tej két "hektár szőlő bőg belőlem nyomás a tejbárba apafej 6. vízibiciklik rajvonálban piros pettyes tőlük a tenger aranytűd alatt araszolnak cmberlóerös propellerrel 7. márványkövön görög betűk két és fél évezrede szikrázott a véső rajtul, akik föléhajoltak milyen volt az arcuk 8. sirályok csipegetik az elmúló napot csattog a vezér csőre a tenger sötétzöld szelíd ráül egy parti kőre.
