Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

I Sajnos vannak hibák Érdeklődéssel olvastam dr. Szemes-Varga Béla pamflett­jét, amely október 27-i számukban jelent meg „Igaz lehet ez?" címmel. Az általa említett .cikket én is olvastam, az újságírói túlbuzgóságból született írás a Velemtől Keszthelyig terjedő szerpentinekről enyhén szólva mosolyt fakasztott. Sajnos, találtam hibát az október 24-i számban a „Náci tiszt és bűnhődcse” című cikk képaláírásában is. A Népújság kiválóan szerkesztett, olvasmányos, színes és változatos napilapunk, amely e tekintetben az országos lapokkal is felveheti a versenyt. Sajnos, azonban az ilyen bakik gyakrabban fordulnak elő. mint az országos lapokban, ezekre pedig semmi szükség nincs, mert imit a kitűnő szer­kesztés és a jó tollú újságírók produkálnak, azt a viszonylag sűrűn előforduló hasonló bakik lerontják: Dr. Bocsa István, tud. igazgatóhelyettes. Kompolt (A levélben foglaltakkal — mint közlése is mutatja — tei- jes mértékben egyetértünk, köszönjük a segítő bírálatot. A szerk). ^älycsuälasslösä kirándulás Tanuló munkások Évről évre nő a tanuló munkások száma a borkom- binátnál. Ebben a tanévben 69 fizikai dolgozó vesz részt az általános és szakmai, va­. lamint politikai műveltséget növelő tanfolyamokon. A szakmunkások közül tizenha­tan a szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat. Technikus minősítő vizsgára heten készülnek. Élelmiszer- ipari. mezőgazdasági és köz- gazdasági szakközépiskolá­ban öten tanulnak, s ketten járnak gimnáziumba. A marxista—leninista középis­kolának 2 tanulója .van a fizikai dolgozók között, esti egyetemre szintén ketten jár­nak. A kismamák közül is vál­lalkoztak tanulásra, ketten a mérlegképes könyvelői tan- , folyamot végzik, egy szak­munkásképzőbe, egy pedig a számviteli főiskola előkészí­tőjébe jár. Jelenleg 35 dolgozó vesz részt a vállalat által indított borászképesitést adó szak- tanfolyamon. Lukács András Eger fgGZ'&kót £zfr Környezet­védelem... Egyre több szó esik (he­lyesen) a környezetvédelem­ről. Az ember, ahogy maga­sabb szintre emeli a társa­dalmat, a technikát, úgy emeli maga körül a környe­zete szennyeződésének szint­jét is. Kötelességünk fel­emelni a szavunkat ellene. Én ugyan igyekszem a napi dolgok fölé emelkedni (ötö­dik emeleten lakom), mégis • látnom kell. hogyan ontják a városra fekete füstjüket a ■magas kémények. Kettőt meg is tudnék nevezni! (Egy harmadik,, a Leányka utcai kollégium dicséretesen átala­kította a fűtésmódját és már alig látható a füstje. Gratu­lálunk!) Miközben így szem­lélődtem a magasból, észre sem vettem, hogy máshol még nagyobb a baj. .. Olva­som. hogy a bélapátfalvi „öreg gyár” kéménycsoport­jából tavaly „nem kevesebb, ■mint 1091 tonna por hul­lott egii négyzetméter­nyi területre.” (NU. 79. oki. 2fi.. 3 o.) Hát ez borzasztó! Egy tonna köztudomás sze­rint ezer kiló. Akkor egy négyzetméterre tavaly 1091000 kg cementpor hul­lott. . Nem vagyok szakma­beli. de egy barátom. aki felhívta a figyelmemet, azt mondja, hogy ennyi cement eg'i négyzetkilométer területre szórva is nagyon egészségtelen lehetett. Hát még egy négyzetméteren.. . ! Csak hozzávetőleges számí­tásom szerint, egy tonna (100 mázsa) cementpor egy méter magasan fedne egy négyzet- métert. Akkor az 1091 tonna 1091 méter magasan fedné az egész községet. Rémes. Már egu kilométernél magasabb réteg fedi a községet és még én nem vettem észre... Ak­kor mit ér az én környezet- védelmi igyekezetem? Hi­szen Pompei, a történelmi eltemetett város sem volt ennyire eltemetve... Igaz, höqy az régen volt és tűzhá­nyó temette el. nem cement­gyár. .. Az új gyárnál per­sze ezeket a számításokat te­kintetbe veszik majd. S ma­radnak csak az egri nagyké­mények. .. De meddig? Szemes—Varga Béla) 1 Iskolánk 8. osztályos tanu­lói a napokban pályaválasz­tási kiránduláson vettek részt. Néhány tanuló ugyan­is még nem döntött, vagy nagyon bizonytalan, hogy a nyolcadik osztály befejezé­se után milyen pályát vá­lasszon. A Cipőipari Szövetkezet autóbuszával három helyi­ségben tettünk látogatást és egymástól távoleső szakmá­ba nyertünk rövid betekin­tést. Első utunk a gyöngyösi „GYÖNGYSZÖV” Áruházba vezetett. Az áruház vezetője végigvezette a gyerekeket a különböző osztályokon. Rövid városnéző séta után a pa- rádsasvári üveggyárba men­tünk. Tanulóink figyelmét különösen az üvegfúvás kö­Küldöttértekezletet tar­tott a Hatvan és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ, melyen részt vettek. Hatvan város, párt-és tanácsi vezetői is. A szövet­kezet első háromnegyedévi gazdálkodásáról Bocsi László igazgatósági elnök, számolt be. A szövetkezet üzletpoli­tikai célkitűzései között ki­emelten szerepelt a körzet lakosságának ellátása, s ezt eredményesen meg is oldot­ták. Ezt Szolgálták az időköz­ben végrehajtott profilren- dezések, áruátcsoportosítá­sok. Segítette a lakosság A gyöngyösi EÍVRT gyárá­ban öt éve minden eszten­dőben nyugdíjastalálkozót szervez a vállalat vezetősé,- ge. Az első alkalommal Pa- rádsasváron voltunk, másod­szor Budapesten, a Vármú­zeumot tekintettük meg, és a Fővárosi Nagycirkusz műso­rát. A harmadik évben Vi- segrád és Esztergom szépsé­geiben gyönyörködtünk, míg tavaly Szilvásvárad és Lilla­füred nyújtott szebbnél szebb látoivalót. Az idén Hajdú­szoboszlóra, Debrecenbe és a A múzeumi hónap prog­ramja keretében előadást tartott dr. Korompai János tudományos főmunkatárs Gárdonyi sokszor elmarasz­talt, de talán mégis méltat­lanul elfelejtett Göre-köny- veiről. A hivatalos irodalomkriti­ka kezdettói kevésre értékeli e könyveket.. írójának fő bű­tötte le, sokáig elidőztek a kemencék mellett. Ezután az egri Mezőgazdasági Szakisko­lában már várt- bennünket Gáspár László nyugalmazott tanár. Meglátogattuk a szak­tantermeket, ahol a legkor­szerűbb audiovizuális eszkö­zök állnak a tanulók rendel­kezésére. Megnéztük a kollé­giumot is, ahol korszerű, njgyszemélyes szobákban he­lyezik el a gyerekeket. Most még nehéz lenne lemérni en­nek a pályaválasztási kirán­dulásnak az eredményét, de ha a 41 nyolcadikos közül 8—10 tanuló az említett szak­mákból választ magának, már nem volt hiábavaló ez a kirándulás. B. Kiss János Tiszanána jobb ellátását a dolgozók munkaversenye is, a kong­resszus tiszteletére tett vál­lalások teljesítése. Tájékoz­tatta az igazgató elnök a résztvevőket az év hátralevő részében megoldandó felada­tokról is. Napirendre került a kül­döttértekezleten a szövetke­zetnél végzett vizsgálat ered­ményének ismertetése a tör­vényesség betartásáról, s az alapszabály egyes pontjainak módosítása. Ungi István Hatvan Hortobágyra látogattunk el, ahol nagyon jól éreztük ma­gunkat. Ezért a sok szépért és megbecsülésért szeretnék a piagam és a nyugdíjastár­saim nevében köszönetét mondani a vállalat igazgató­jának, a párt- és a KISZ- alapszervezeteknek, valamint a szakszervezetnek, hogy minden alkalommal kelle­mes és hasznos elfoglaltsá- 'got nyújtanak nyugdíjasaik­nak. Nagy Jánosné, Gyöngyös neként rója fel, hogy bennük a magyar parasztról hamis, torz képet ad; mentségére is csak azt tudja felhozni, hogy Gárdonyit az anyagi nyomorúság késztette meg­írásukra. Az előadó nem hallgatta el az elmarasztaló bírálato­kat, ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy a legélesebb kritika Küldöttértekezlet a hatvani Gyöngyösi nyugdíjasok a Hajdúságban „A Göre-történetek Gárdonyi életében" is meglátta a Göre- könyvek­ben a későbbi Gárdonyi je­lentkezését: a humorban, a •nyelv zamatosságában, vagy éppen a problémakeresés szándékában. köztudott, hogy maga az érett Gárdonyi is úgy nyilat­kozott egy későbbi vallomá­sában, hogy szívesen ..kiva­karná” életéből ezt az emlé­ket. Az előadó a következőkben arra keresett, választ, hogyan tapad a könyv mondaniva­lója az élő valósághoz, s hogy magát Görét élő alakról mintázta-e az író. — Rámu­tatott — elsősorban a titkos- irásos feljegyzésekre támasz­kodva —, hogy Gárdonyi ugyanolyan körültekintéssel és műgonddal készítette elő, s dolgozta fel a Göre-anya- got. akárcsak egyéb • művét. — Fejtegetésének legérdeke­sebb, s egyben új megvilágí­tást jelentő része az a meg­állapítása volt (ugyancsak a titkosírásos jegyzetek alap­ján), hogy a' köztudattal el­lentétben Gárdonyi az emlí­tett önhírálat után sem sza­kított a Göre-témával: még az 1917—20-as években is— az új kiadások során — újra meg újra előveszi, csiszolgat- ja. javítgatja kéziratait, nem­csak nyelvileg, de a monda­nivaló szempontjából is. bi? zónyítékául annak, hogy ha egyszer meg is tagadta, szí­véből nem zárta ki, hanem tovább dédelgette kedve't pa­rasztfiguráját, Göre Gábort. Korompai János több kér­dést szándékosan nyitva ha­gyott, de meggyőző érvelés­sel vetette fel a Göre-köny- vek újraértékelésének idő­szerűségét. A problémák megközelítésének két útja látszik hasznosnak: érdemes lenne megvizsgálni, hogyan tükröződnek a kor társadal­mi problémái (művelődés, közigazgatás, kivándorlás stb.) a komikus ábrázolás síkján. — Föltétlenül megvi­lágításra szorul a könyv hu­mora, amely ta'/.n már nem is annyira humor, mint in­kább irónia. Abkaxovits Endre, Eger sncapica E£aE-&Cág»oln<ín Az öregekről való gondos­kodás régóta társadalmi ügy hazánkban. Ezt a hagyo­mányt ápolják a kál-kápol- nai Károlyi Mihály Tsz-ben. A napokban ünnepelték az öregek napját, a termelőszö­vetkezethez tartozó három községben, melyre 280-an jöt­tek el. A találkozón részt vettek a termelőszövetkezet vezetői is. Az elnök köszön­tötte a megjelent nyugdíja­sokat. Elismerően szólt sok­sok évi fáradhatatlan munká­jukról, melyet a közösség érdekében tettek, s jó egész­séget kívánt hátralevő éle­tükhöz. A helyi úttörőcsapat irodalmi műsorral, versek­kel köszöntötte az idős em­bereket. Farkas Csaba, Tófalu ■ ■■■ ......................~v VÁ LASZOL AZ ILLETÉKES Felújítják a hatvani Park Szállót Az „Éjszaka a munkavé- délmi felügyelőkkel” című cikkünkben foglalkoztunk a hatvani Park Étterem és Szálló színvonalával. Dr. Nagy Sándor, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat igazgatója válaszolt írá­sunkra. Közölte, hogy az épü­let valóban elavult, a meg­kívánt és a korszerű üze­meltetési követelményeknek már nem felel meg. A vál­lalat vezetősége elhatározta, r hogy dz éttermét és a szál­lodát teljésen felújítja. A ki­viteli terveket már él is ké­szítették. Korszerűsítik a fű­tést is. A hálózati gázvezeték építése azonban — rajtuk kí­vül állá okok miatt — elhú­zódott, így a munkákat is el kellett halasztani 1980-ra. Megemlítjük továbbá, hogy a felújítás után önkiszolgáló étélbár és különválasztott eszpresszó várja majd az idé- látogatókat. Egy levél nyomában: IZyäiilTa és az Egercsehi-bányatelepen hat éve nincs szervezett szemét- szállítás. Ezerhatszáz ember azóta kénytelen kertjében el­ásni, vagy távolabb a laká­soktól, egy kupacba hordani a szemetet, háztartási hulla­dékot. A felsőtelepiek háza előtt az úton még a tavalyi, tavalyelőtti - troszkahalmok is ott „díszlenek”. Augusztus elején egyik le­velezőnk hírt adott arról, hogv rövidesen megoldódik a szemét elszállítása Egercse- hiben. Sajnos, egy-kettőre ki­derült, nem is ilyen egysze­rű a dolog. Hiába építtette meg a tanács a lakosság se­gítségével, a KÖJÁL által megszabott követelmények­nek megfelelően a központi szemétlerakót, hiába vásá­roltatták meg a lakókkal a szemeteskukákat, a szemét maradt. Mit mond a helyi tanács? Korábban a telepi házak a bánya tulajdonában voltak, s időnként a bánya gondosko dott a szemét elszállításáról. Hat éve, amióta az egri IKV vette kezelésbe az épülete­ket, senki sem viteti el azt. A helyi tanács és az IKV szemét akta ■ tárgyalt az egri Mélyépítő és Városgondozási Vállalattal, de nem sikerült megegyezni. Közben pedig gyűlt a sze­mét. A bánya ugyan annyit meg­tett ez alatt is, hogy a na­gyobb ünnepek alkalmával gépkocsit, lovas kocsit bizto­sított. Végül is a helyi tanács tavaly megkereste a péter- vásári költségvetésj üzetnet, s úgy látszott, megoldódik a gond. Az üzemnek akkor csu­pán az volt a kikötése, épít­senek szabályos szemétlera­kót és hozzá utat. Szükség volt a KÖJÁL engedélyére iff. Az Egercsehi Községi Ta­nács mindezt megtette, sőt a költségvetési üzem kapott is egy félpormentes gépet az egri városi tanács mélyépítő üzemétől. Egyezség született — a szemét megint csak ma­radt. A pétervásári költség- vetési üzem — úgy tűnik — a közeljövőben sem tudja megoldani az egercsehi sze­mét elszállítását. Ígéretek, kifogások, megbe­szélések, hivatalos akták, jegyzőkönyvek. Gyűlnek az iratok és közben a szemét is,’ KOSSUTH 8.30 Lányok, . asszonyok. 8.55 Lehár operettjeiből. 9.30 „Vár egy új. világ...” 10.05 Verbunkosok, kato­nadalok. 10.34 Találkozá­saim nagy énekesekkel, - az Operaház utóbbi f£l év­századából. 11.15 Rádió­színház. 12.20 Zenei anya­nyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva.... 12.45 Kórusmű­vek. 13.00 Két arckép a sport világából. 14.00 Igé­nyesek igénytelensége. 14.10 Népdalok. 14.30 Valuta- forrás-e a juhászat? 15.05 Új zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Haydn-művek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.45 Szovjet hang­játékok szemléje. 19.30 Töltsön egy órát kedven­ceivel! 20.30 Brahms: F-dúr szonáta. 2L00 Árnyak és rejtélyek. (22.15 Zenekari muzsika. PETŐFI 3.05 i mai dalok. 8.20 Éuró- stratégiai lecke kezdőknek és haladóknak. 8.33 Nép­szerű muzsika — világhí­rű előadók. 9.45 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Har­minc perc rock. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Színés-zek önerőt- és dal­játékfelvételeiből. 14.00 körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 15.00 Orvosi tanácsok. 15,05 Fú- vószene. 15.38 Repülő pa­ripák (Mesejáték). 16.33 Pophullám. 17.30 Dráma vagy agresszivitás? 17.55 Részletek Rodgers és Latié filmzenéiéből. 18.33 Barát­ság slágerexoressz. 19.03 Nép zene. 19.42 Reggelre felébredek. 20.38 Híres san­zonok magyar előadásban. 21.10 Könnyűzene. 22.00 Operettek. 23.11 Slágermú- zeum. MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás — L-ab­szemlé — 8.40 Visszárui-• lantó. Szerkesztő: Nagy István (Információk, tudó­sítások; riportok a hét -leg­fontosabb eseményeiről). 9.00 Észak-magyarorszáei krónika (Kommunista mű­szak kezdődik áz LKM- ben — A Hatvani •Kon­zervgyár export terv-telje­sítéséről — Beszélgetés Hajnal András ezredessé!, a BM határőrség Miskolc kerületi paranésnokóval) — 9.45 Hóvá menjünk, mit csináljunk? Zenés prog­ramajánlat — Sport — 9.52 Műsorelőzetes ... 8.05 Tévétorna. 8.10 Iskola, tévé. 10.00 Mese, mese, mát- ka ... 10.25 „Életet az évek­nek”. 10.55 Üj ritmus (Amerikai film). 12.25 Já­ték a betűkkel. 13.30 Nagy amerikai burleszkek. 13.45 Anna hercegnő gyűrűje (Lengyel játékfilm). 15.25 Csata fekete-fehérben. 15.45 Vakon követnek. 16.15 ősz a földeken. 16.45 Főzőcs­ke — de okosan. 17.25 „A Bánki”. 18.00 Híres magyar könyvtárak. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az örökös (Francia film). 21.45 Nap­raforgó. 22.10 Á televízió (Spanyol *film). 2. MOSOR 18.25 Lacika (Tévéjáték). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Szín­ház a tévében. 20.20 Gyár­fás Miklós egyfelvonásosai. NmUsio€% 1979. november 3., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom