Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

Köziemen v a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. november 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság a nemzetközi hely­zetet áttekintve megállapította: az enyhülési folyamat napjainkban bonyolultabb, nehe­zebb körülmények között halad előre. Az emberiség sorsdöntő kérdése változatlanul a béke megőrzése, az új, világháború elkerülé­se. Ebből kiindulva a Magyar Népköztársa- feág együtt a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség országaival, minden haladó, békesze­rető erővel összefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, a politikai enyhülés folytatódjék és előrelépés történjék -a fegyverkezés korlátozása, a leszerelés irá- pyába. 1. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé javaslatainak, valamint a tagállamok külügyminiszterei ez évi budapesti tanácskozásán született kezde­ményezéseknek a megvalósítása jól szolgálná a helsinki záróokmányt aláíró országok köl­csönös biztonságát, egymás iránti bizalmának erősítését és konstruktív együttműködésük további elmélyítését. Pártunk, kormányunk, a magyar nép nagyra értékeli és teljes mértékben támo­gatja azokat az újabb békekezdeményezése­ket, amelyeket Leonyíd Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — a varsói szerződés tagállamainak egyetértésé­vel — a Német Demokratikus Köztársaság jubileumi ünnepségein, Berlinben elmondott beszédében tárt a világ' elé. A Szovjetunió béketörekvéseinek újabb bizonyítéka az a döntés, hogy egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó fegyyeres erőit, harcko­csijainak'számát és más katonai felszerelését. A katonai enyhülés előmozdítása szempont­jából kiemelkedő jelentőségű, hogy a Szov­jetunió kész csökkenteni a területének nyu­gati részén elhelyezett középhatósugarú ra­kéták számát abban az esetben, ha a NATO Nyugat-Európában nem telepit újabb ilyen fegyvereket. A Brezsnyev . elvtárs által java­solt további bizalomerősítő intézkedések is az európai és az általános légkör javítását szolgálják. A Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió új kezdeményezései érde­mi válaszra találnak a NATO-tagországok részéről. A varsói szerződés szervezetének tagállamai kinyilvánították, hogy a maguk részéről készek a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősí­tésének,-a katonai enyhülésnek, a leszerelés­nek az előmozdítására irányul. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a szélsőséges imperialista körök mindent elkö­vetnek a fegyverkezési verseny fokozása ér­dekében és folytatják a nepizetközi légkört mérgező propagandakampányukat. Azok a tö­rekvések, hogy újabb nukleáris fegyvereket helyezzenek el egyes európai NATO-orszá- gokban, a fennálló katonai erőegyensúly megbontására irányulnak. Megvalósításuk veszélyeztetné az enyhülés eddigi eredmé­nyeit, fokozná a fegyverkezési versenyt, ki­élezné az európai politikai helyzetet. E ter­vek meghiúsításához elengedhetetlen minden haladó, békeszerető erő összefogása, határo­zott fellépése. Jelenleg, reális, megvalósítható cél. hogy az országok, népek egyenlő bizton­sága a fegyverzet alacsonyabb szintjén jöj­jön létre. Ezt követeli az emberiség, a béke érdeke. Pártunk, a magyar nép a nukleáris fegy­verkezési hajsza megfékezése érdekében nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy mie­lőbb hatályba lépjen a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról aláírt szovjet—ame­rikai megállapodás, ami csökkentené a kato­nai feszültséget, jó hatást gyakorolna a lesze­relésről folytatott valamennyi tárgyalásra, s javítaná a nemzetközi légkört. 2. A Központi Bizottság jóváhagyta az el­ső német munkás-paraszt állam megalapítá­sa 30. évfordulójának ünnepségein Kádár János elvtárs vezetésével részt vett párt- és kormányküldöttség jelentését. Örömmel álla­pította meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szocialis­ta Egységpárt vezetésével történelmi jelentő­ségű sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, az ország aktív, békeszerető kül­politikáját méltán övezi széles körű nemzet­közi elismerés. Küldöttségünk részvétele az NDK jubileumi ünnepségein tovább mélyí­tette népeink és országaink testvéri barátsá­gát. internacionalista együttműködését. A Központi Bizottság nagyra értékelte Andrej - Kirilénko elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tag­jának, a Központi Bizottság titkárának láto­gatását hazánkban. A baráti légkörű ma­gyar-szovjet találkozók és pártk^zi megbe­szélések hozzájárultak a közös elveinkre, céljainkra és érdekeinkre épülő testvéri együttműködés továbbfejlesztéséhez. A szocialista közösség országaihoz, kom- piunista és munkáspártjaihoz fűződő, kapcso­lataink elmélyítését eredményesen szolgálták a magyar—csehszlovák és a magyar—román kormányfői, továbbá a magyar—NDK és a magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalások, a Központi Bizottság titkárának prágai meg­beszélései. A Vietnami Kommunista Párt küldöttségének budapesti látogatása során újólag megerősítettük szolidaritásunkat az imperialista nyomással és a kínai fenyegetés- , tel sü6mbea szabadsagai» fü delmező, a délkelet-ázsiai népek békéjéért és biztonságáért küzdő testvéri vietnami néppel. 3. A Központi Bizottság kifejezésre juttat­ta, hogy a Magyar Népköztársaság1 tovább folytatja a békés egymás mellett élés politi­káját, a helsinki záróokmány elveinek meg­valósítását. Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság • kancellárjának hivatalos ma­gyarországi látogatása jelentős, esemény volt országaink kapcsolatainak fejlődésében. A felsőszintű megbeszélések eredményesen szol­gálták a két ország kölcsönösen előnyös kap­csolatainak erősítését, s hozzájárultak a nem­zetközi élet legfontosabb kérdéseiben elfog­lalt álláspontok jobb megismeréséhez. Konsztantin Karamanlisznak, a Görög Köztársaság' miniszterelnökének hazánkban tett látogatása jelentősen hozzájárult a két ország politikai, gazdasági, kulturális kapcso­latainak fejlesztéséihez. A nemzetközi biztonság és együttműködés, az enyhülés előmozdítása, kétoldalú kapcso­lataink fejlesztése érdekében a Magyar Nép- köztársaság képviselői a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is számos ország; vezető politikusaival folytattak tárgyalásokat. Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárá­nak magyarországi látogatása előmozdította az ENSZ-szel és szakosított szervezeteivel fennálló jó kapcsolataink további elmélyíté­sét, egyúttal alkalmat teremtett a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseinek át­fogó kifejtésére. 4. A Központi Bizottság a nemzetközi élet fontos eseményeként értékelte az el nem kö­telezett országok Havannában tartott VI. csúcsértekezletét. Üdvözölte, hogy a konfe­rencia megerősítette a mozgalom haladó, an- tiimperialista irányzatát. Az elfogadott ha­tározatok hozzájárulást jelentenek korunk fő kérdéseinek megoldásához, a társadalmi ha­ladás ügyéhez, a béke védelméhez. A Magyar Népköztársaság támogatja az el nem kötele­zett országok mozgalmának fellépéseit az imperialista új gyarmatosító törekvésekkel szemben. 5. A Központi .Bizottság nagyra értékelte azokat a megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szolidaritás és az elvtár­si együttműködés szellemében a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kom­munista pártokkal folytatott. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a kö­zös célok megvalósítását szolgálták a Holland Kommunista Párt elnökének, a Portugál Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt és a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárának, a nyugat-berlini, az ausztráliai, az új-zélandi, a sri-lankai, a hondurasi testvérpárt küldött­ségének magyarországi megbeszélései, az MSZMP küldöttségének svédországi látogatá­sa, valamint pártunk delegációjának részvé­tele az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának kongresszusán, s a találkozók a fran­cia, a görög, az olasz és a spanyol kommu­nista part képviselőivel. A Jemeni Szocialista Párt küldöttségének hazánkban tett látogatása során kifejezésre juttattuk szolidaritásunkat a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságnak, és népének a társadalmi haladásért,' az ország függetlensé­gének megvédéséért vívott küzdelmével. A Chilei Szocialista Párt, valamint a Chilei Munkás-Paraszt Egység Népi Akciómozgalofn küldöttségével folytatott tárgyalásokon ki­nyilvánítottuk szolidaritásunkat a fasiszta el­nyomás ellen harcoló chilei néppel. Eredmé­nyesen szolgálta kapcsolataink erősítését a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárhelyettesének budapesti látogatása és részvételünk a Jamaicai Népi Nemzeti Párt konferenciáján. Az európai enyhülés, a béke és biztonság ügyének előmozdításához járultak* hozzá a Finn Szociáldemokrata Párt és a Brit Mun­káspárt küldöttségeivel, valamint a Német Szociáldemokrata Párt képviselőjével folyta­tott tárgyalások. A Központi Bizottság meghallgatta és el­fogadta a XII. kongresszus előkészítésének feladatait összegező előterjesztést. Ügy hatá­rozott, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa 1980. március 24-én kezdje meg munkáját. A Központi Bizottság az alábbi napirendi javaslatot terjeszti a kongresszus elé: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtá­sáról, a párt feladatairól. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának beszá­molója. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. 4. A Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság tagjainak megválasz­tása. A Központi Bizottság beható vitában meg­tárgyalta a kongresszusi irányelveket, és úgy határozott, hogy a véglegesített dokumentu­mot decemberben nyilvánosságra hozza. Az irányelveket a kommunisták taggyűléseken, pártértekezleteken vitassák meg, a pártonkí- vüliek véleményét is kérjék ki, és tegyék meg észrevételei két. A Központi Bizottság felkéri a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, az Or­szágos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét, hogy a kongresszusi Kongresszusi munkaversenyben Határidő előtt elkészült a nagyjavítás a Gagarin Hőerőműben Kimagasló teljesítményt ér­tek el a Gagarin Hőerőmű dolgozói; a 200 megawattos négyes blokk nagyjavítását 23 nappal az előírt határidő előtt befejezték és pénteken bekapcsolták azt a termelés­be. A blokkrendszer felújítását június 3-án kezdték meg és a terv povember 25-ére ha­tározta meg a befejezést. A visontai energetikusok a kongresszusi munkaverseny­ben vállalták, hogy ezt a különleges feladatot határidő előtt kifogástalan minőség­ben teljesítik. A tennivaló­kat összesen mintegy 30 vál­lalattal kellett egyeztetni. A 4-es blokkrendszert ugyanis úgyszólván darabokra kellett szedni és teljesen újjáalakí­tani. A 130 millió forintos költséggel végrehajtott nagyjavítás során — többek között — mintegy 70 ezer méter csőszerkezetet kellett kicserélni a kazánban és csak a helyszínen mintegy 8 ezer hegesztési varrat ké­szült el. A Gagarin Hőerőmű szo­cialista: brigádjainak kiemel­kedő teljesítménye óriási je­lentőségű az energiatermelés­ben. A négyes blokk ugyan­is teljes üzemben'2,5 milliós értéket termel naponta és a fejlesztett energia mennyi­sége 24 óra alatt 4 millió ki­lowattóra. Ez azt jelenti, hogy a 23 napos időnyerés­sel 92 millió kilowattórával több villamos energiát szol­gáltat Visonta a népgazda­ság számára. Asv is lehetővé válik, hogy á 800 megawat­tos Gagarin Hőerőmű, amelynek döntő része a 4-es blokk, év végéig lényegesen túlteljesítheti viilamosener- gia-fejlesztési, tervét. Várha­tóan 4,2 milliárd kilowattóra villamos energia termelésé­vel eddigi legnagyobb éves teljesítményét produkálja majd a visontai energiabá­zis. I vató ünnepségek november 7 tiszteletére Pénteken szerte az ország­ban megkezdődtek a Na,; Október évfordulóját kö­szöntő ünnepségek. Sok he­lyütt erre a napra időzítő! ték egy-egy jelentősebb ú > létesítmény felavatását moo nyitását. A Fejér megyei Móron 1 milliárd forinté,, népgazdasági jelentőségű be­ruházás fejeződött be azzal, hogy pénteken ünnepélyes külsőségek között átadták rendeltetésének a Csepel Művek ottani részlegének új elektródagyárát. Az Épületgépgyártó Válla­lat pécsi gyára két új üzem­mel gyarapodott. Az egyiket Mohácson, a másikat Pécs •peremén, a Nagyárpádi úton avatták fel. A Veszprém megyei Ajkán Pullai Árpád közlekedés- és posta ügyi miniszter 15 ko­csiállásos autóbusz-pályaud­vart adott át rendeltetésének. Kaposvárott egy 10 000 la­kosú városrész új orvosi ren­delőjét avatták fel, Hévízen pedig átadták rendeletésének a Vasutas Biztosító Egyesü­let 112 személyes gyógyüdü­lőjét. A rákháti Egy ma­réknyi rizs az idei termésből — mutatja Rátkai Imre keriiletvízetö. (Fotó: Szabó Sándor) A határ már csendes, csak a még kinn levő néhány szal­marend utal arra, hogy nem­rég arattak erre. A kombáj­nok megtisztítva, gépszínben sorakoznak már a rákháti tanyán. Talán sokaknak szo­katlan az októberi aratás, a rizs azonban ilyenkor érik a legjobban. Kisköre határában, a He­vesi Állami Gazdaság rákhá­ti területét a világ legésza­kibb rizstermő részeként tartják számon. A csípős ok­tóber végi szél végigpásztáz­za a szikkel borított földe­ket, amelyek felújítását négyéves munkával alig há­rom hete fejezték be. Rátkai Imre kerületvezető fázósan összehúzza magán a kabátot és elindulunk a ha­társzemlére. — Eddig nem panaszkod­hattunk, mert áldásos, meleg napokat hozott az idei ősz — magyarázza elégedetten. ■ — Igazából csak most érez­zük a lehűlést, de már jókor, hiszen a rizs is bent van. Ezek a gyenge minőségű föl­dek nagyon jó termést adtak. Persze szerencsénk is volt. Tavasszal szervezett munká­val láttunk hozzá a vetéshez. A rizs szépen ki is kelt. A nyár derekán, július máso­dik felében azonban a hirtelen lehűlés miatt izgultunk, hogy a vi­rágzó növény majd lefagy. Szerencsénk volt. mert a rizs a hűvös, ködös időt kö­vetően, csak két héttel ké­sőbb virágzott, tehát nem károsodott. Sokat dédelget­tük és a betakarítást október 3-án kezdtük. Húszadikára pedig be is fejeztük és szin­te eső nélkül megúsztuk! Rátkai Imre csaknem 15 esztendeje részese a rákháti rizstermelésnek, azóta itt dolgozik a tanyán: — Évtizedekkel ezelőtt is foglalkoztak itt rizstermelés­sel — folytatja a kerületve­zető — -valamikor 7—800 hektáron, most azonban 320 hektár felújított területen ,-folvtaiiuk--,^- Fia a rományi A határ középső részén hú­zódik a csatorna, ebből ön­tözik a rizst. A vizet a Ti­szából szivattyú segítségével emelik át. — Ügynevezett négyzet alakú kalitkákban termeljük ezt a növényt. Korábban másfél-két hektár volt egy-egy ilyen rész, a rekonst­rukció után egy-egy földka­litka hat hektár lett. Ezzel korszerű rizstelepet hoztunk létre, új nyomvonalakkal. A felújított 320 hektár kéthar-' madán vetettünk rizst, a többi részt pedig talajvédel­mi okokból „pihentetjük”. Erre a területre elővete- ményként kalászos, valamint takarmánynövény került. Ezek helyére jövőre rizst te­szünk. A rákháti tanya majorjá­ban a lebetonozott téren tisz­títógép dohog. A közelében széles ponyvával takarták le a rizshalmokat az esőtől véd­ve, s a tisztítás folyamatos. A gép kezelője a 71 eszten­dős Kiss Jenő nyugdíjas. Az egykori uradalmi kovács nagy szakértelemmel irányít­ja a munkát. » — Ez a harmincadik rizs­aratás a gazdaságban, me­lyen részt veszek — meséli az idős munkás. — 1949-től, az alapítástól itt vagyok. Jö­vök, mert szükség is van rám* meg a pénz is jól jön nvugdijkiegészítésként. Va­lamikor kézi rostával tisztí­tottuk a rizst, ma viszont gép segít. Reggel 7-től dél­után 4-ig dolgozunk. Tovább nem lehet, mert korán szür­kül és harhar ránk esteledik. Jó minőségű az idei rizs, 57 vagonnal termett belőle és nedvességtartalma alig ha­ladja meg a 15 százalékot. Emlékszem, voltak ennél sok­kal gyengébb minőségi ter­mések is, de az ideivel elé­gedettek lehetünk.- Megtisz­títjuk a törektől, a gyom­magvaktól és az idegen anya­goktól. Aztán teherautóra, meg traktor húzta pótkocsik­ra pakoljuk és Hevesre szál­■ üljük a- gatonafor&aJM váir' lalat silótelepére, ahol átve­szik és szárítják. A végső feldolgozásra aztán Dévavá- nyára viszik, a rizshántoló malomba. Az állami gazdaságban az V. ötéves terv elején, 1975- ban láttak hozzá a rákháti rizsföldek rekonstrukciójá­hoz. Az1 elmúlt években a kedvezőtlen időjárás azon­ban gyakran hátráltatta a munkát. Nagy István terme­lési igazgatóhelyettes erről így vélekedik: — Gazdaságunk is bekap­csolódott a rizstelepek orszá­gos felújítási programjába. A termelés ugyanis a 70-es évek második felében nagyon visszaesett. Háromszázhús/, hektáron végeztékéi a Hanyi —sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi .Társulat mun­kásai a rekonstrukciót. Több mint 15 és fél millió forintos költséggel korszerű telepet alakítottak ki. Nehezen ment a munka, mert 1977-ben és 1978-ban a sok csapadék miatt alig tudtak rámenni a földekre. Az utolsó 59 hek­tárt október 3-án adta át a víztársulat itt, Rákháton. — Mennyi állami támoga­tást kaptak? — Csaknem hétmillió fo­rintot. Az elmúlt két évben mintegy négy és fél millióért új gépeket vásároltunk a rizstermeléshez, és ehhez a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium is segítsé­get nyújtott. Gazdaságunk 1976-tól tagja a Szarvasi Rizstermelési Rendszernél:. Ez előnyt jelent, miután a rákháti talaj-, éghajlati és közgazdasági adottságokhoz igazított technológiát kap­tunk. Két fajtát termelünk: a Nukleoryzát és a szarvasi karcsút. Mindkettő korai éré­sű, tehát az itteni viszonyok­nak leginkább megfelel. — Mennyire jövedelmező vele foglalkozni? Nagy István egy táblázatot vesz elő: — Tapaszta­lataink szerint csak 17—18 mázsa termésátlag mellett gazdaságos vele foglalkozni. A kedvező időjárás és a jól sikerült rekonstrukció hatá­sára az idén ez sikerült! A tervünk 20 mázsa volt hek- táranként, s ezt túlteljesítet­tük. Egy mázsa rizs felvá- sárjgjsijjtária 1030 forint, így 57 vagormxil értékesítünk Tíz vagonná« a szarvasi rendszernek is termeltünk vetőmagot, melyet a partner- gazdaságoknak adnak majd ÜL A jövő éptől 200 forinttal tovább növelik « rizs felvá­sárlási - mtjabb ösz­tönzést ad a termelés éssze­rű és szervezett folyIrrl.nsó­hoz. ^ Szeretnénk továbbra is gazdaságossá tenni ezt az ágazatot. Menfii-z Kimjy *

Next

/
Oldalképek
Tartalom