Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
A beszámoló párttaggyűlésekről jelentjük Példamutató párttagok Félidő után . <« IHagyobb figyelmet ca költséggezcIcilScocSas Felsorolni is hosszú lenne, hogy milyen kérdésekkel foglalkozott Visontán a Thorez' Bányaüzem villamos szakágánál működő párt- alapszervezet vezetőségének beszámoló jelentése. Mérleget készítettek és választ adtak arra, hogy mit tett a pártszervezet, hogyan működtek a pártcsoportok, hogyan dolgoztak a párttagok, mit tettek a párt politikájának megvalósításáért, a határozatok végrehajtásáért. A bányaüzem és azon belül a 489 embert foglalkoztató villamos szakág összességében teljesítette termelési feladatait. Olyan jó munkás- kollektíva és olyan vezetés kovácsolódott össze, hogy képesek eleget tenni a fokozott követelményeknek és helyt akarnak állni a decemberben várható mostoha időjárási viszonyok között is. A beszámoló és az utána következő felszólalások számos témája közül most csak azokat idézem, amelyek a párttagok személyes példamutatásával kapcsolatosak. A párttagok élenjárnak a munkában, a példamutatásban. A pártszervezet tagjainak nagy többsége megbecsült, elismert szakmunkás, termelésirányító és műszaki dolgozó, amelyet bizonyít, hogy az elmúlt évek során Kocka István a Munkaérdemrend bronz fokozatát, Iván Lajos Kiváló Munkáért, Tóth Lajos a Bányászat Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést és további 16 párttag Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Tizenhárom párttag dolgozik a KISZ- szervezetek vezetőségében és közülük példamutató, jó munkájukért' Nagy László, Jakabovits Ferenc aranykoszorús KISZ-jelvényt, hárman a KISZ KB dicsérő oklevelét kapták. A műhely bizottságokban 9 párttag dolgozik, 13 munkásőr szolgálatot teljesít — mondta a beszámoló ismertetése során Liszkai Ernő párttitkár. A munkahelyen 26 szocialista és munkabrigád 393 tagja dolgozik. A párttagok egyre nagyobb részt vállalnak a - fegyelmezett munkáA sorozat befejezéseként a fejlesztési tevékenység, illetve a külgazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi tevékenység szabályairól szólunk. Már utaltunk rá — a világpiaci hatásokat. igényeket tükröző árrendszer automatikusan is felértékeli a külpiaci árucsere szerepét. Azt a területet, amelynek súlya — hazánk adottságai miatt — eddig is jelentős volt, hiszen nemzeti jövedelmünknek több mint a felét a külkereskedelem közreműködésével realizáljuk. Ha tudjuk tehát, hogy minden második forintunk lényegében valamiféle külkereskedelmi akcióval — termeléssel, exporttal, importtal — áll összefüggésben, elismerjük azt is, hogy fejlődésünk meghatározója: sikerül-e hatékonyabban lebonyolítani a külkereskedelmi cserét? Azaz: megjavítani cserearányainkat, exportképességünket. Megismételjük: a nyersanyagok, energiahordozók ára 1980-tól, az import árától, a kompetitiv feldolgozó- iparok — a gép-, a köny- nyü-, a vegyipar, — belföldi árai az exportáraktól függnek majd. Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltételekhez, követelményekhez — módosulnak a külkereskedelem szabályozói is. A fő cél az egyensúly javításának elősegítése, az exportgazdaságosság javítása, a devizahozam növelése, az importtal való takarékosság. A célok valóra váltását a normatív jellegű egységes adóvisszatérítés és a termelést fejlesztő állami támogatás bán, a tanulásban és abban, hogy a szocialista emberhez méltó életmódra neveljék a dolgozókat. Az elmúlt évek során 19-en egyetemi, . főiskolai, 67-en középiskolai végzettséget szereztek, jelenleg 35 dolgozó állami oktatásban vesz részt, heten a .marxista esti egyetemre járnak. Elismerésre méltó ez az igyekezet, a párttagok nagy többsége fogékony az újra, sokat kezdeményeznek, a munkakörükön túl különböző politikai, társadalmi feladatot vállalnak. A folyamatos tanulás, a munka mellett szerzett nagyobb tudás tágabb lehetőséget nyújt a követelmények felismeréséhez és teljesítéséhez. De csak az tekinthető valóban kommunistának, aki rendezett családi életet él, aki gyerekét példamutatóan neveli. Ezt a követelményt fogalmazta meg a beszámoló és a kommunista emberihez méltó erkölcs és életmód megvalósítását, ellenőrzési módszereit vitatták a felszólalók. A párttagok egyetértettek azzal, hogy csökkent ugyan a fegyelmi vétségek száma, de a része- geskedőkkel, a botrányt okozókkal szemben határozottabban kell fellépni. A beszámoló taggyűlésen meghatározták a következő időszak legfontosabb feladatait és a párttagok kötelezettséget vállaltak, hogy mindent megtesznek azok teljesítéséért. A munkaver- seny-vállalásokat kiszélesítik, a pártszervezet és a pártcsoportok az eddiginél is. nagyobb figyelmet fordítanak „A munkád mellé add a neved” mozgalomra. Jóllehet a gazdasági feladatok nagyok és egyre bonyolultabbak, de éppen azért még többet kell törődni az emberekkel. A párttagok soron következő feladatai úgy összegezhetők, hogy legyenek a munkahely politikai szervezői. Ehhez az irányítás javítása, naponként meggyőző szavak és főleg tettek, a kommunisták személyes példamutatása szükséges. szolgálja — ez utóbbi persze szűk körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való, hogy hozzájáruljon a szerkezetátalakításhoz, a külső feltételekhez való. jobb igazodáshoz. A gazdálkodás biztonságát ezután is megfelelő vámrendszer védi — összhangban nemzetközi kötelezettségeinkkel és vállalt szerződéseinkkel. A valuta- árfolyamok a jövőben rugalmasan módosulnak a népgazdaság érdekei szerint, illetve követik a konvertibilis valuták egymás közötti értékváltozásait. Már utaltunk rá szintén — az új szabályozórendszer elősegíti a termelő- és külkereskedelmi vállalatok jobb együttműködését, közös társulások, fejlesztések megállapítását. Érdekes változásokra kerül sor a külkereskedelmi tevékenység keretében is: a termelői árrendezés keretében módosulnak az export-import árrések, bizományi díjkulcsok, továbbá az árképzésre vonatkozó előírások. A gazdaságosság követelménye érvényesül a fejlesztési tevékenységet érintő új szabályokban is. Mivel az erőket koncentrálni szükséges a hatékonyabb termelési szerkezet kifejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatások körét. Megemlítendő a fejlesztési tevékenység — a szabályozórendszer módosításának fő vonalába vágó — új eleme: azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, amelyek jövedelmező beruházásba fogtak, fognak, de nem rendelkeznek elég pénzzel ehhez — kiegészítő alapjuttatást kaphatnak. Ezt a vállalatnak vissza kell majd fizetnie, könnyítéssel, Alig két és fél esztendő telt el a termelőszövetkezetek harmadik kongresszusa óta, és az ott hozott határozatok megvalósításának azóta jelentős eredményei születtek Heves megyében is. Tovább erősödtek közös gazdaságaink szocialista vonásai, folytatódott a nagyüzemi termelési alapok fejlesztése. Gyarapodott a közös vagyon, szilárdult a gazdálkodási fegyelem, javult a tervszerűség és a szervezettség. Gazdaságainkban többet tettek a szakosításért, a tájadottságoknak . megfelelő termelési szerkezet kialakításáért. Több árpa, napraforgó és szőlő Az időjárás okozta nehézségek ellenére az ötödik ötéves terv edmg eltelt részében a termelés évi átlagos növekedési üteme megfelel az előirányzatoknak. Az üzemek termelése 1977-ben 7,9, tavaly 4,3 százalékkal emelkedett, az idén pedig 6,4 százalékos növekedést terveztek közös gazdaságaink. A termelésszerkezet a népgazdasági és a megyei célkitűzéseknek megfelelően változott. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelési szerkezete összhangban- van a kidolgozott területi és üzemi fejlesztési programokkal. A vetésszerkezet azonban még nem mindenütt felel meg a helyi adottságoknak, az ahhoz való igazítás üteme lassú. A szövetkezeti törekvések megvalósítására kedvezőtlenül hatott 1976 és 1978 szélsőséges időjárása. Az idei májusi aszály pedig súlyos károkat okozott a kenyérgabona-termelésben. A kedvezőtlen hatások ellenére is a fejlődő ágazatok termelése tovább bővült. Emelkedett az árpa, a napraforgó, a szőlő, a szálas1 takarmányok, a búr. gonva hozama, A zöldségtermelés szerkezete és területi hiszen adózás előtti nyereségéből hosszabb időn át törleszthet. A további fontosabb változások: a nem termelő beruházások január egytől csak akkor minősíthetők nagyberuházásnak, ha értékük meghaladja az 500 millió forintot. A vállalati beruházásokat, fejlesztéseket szigorú normatív szabályok és a hitelképesség határozza meg. Egyébként növekszik a hitelek szerepe a fejlesztési tervek valóra váltásában, s az eddigi gyakorlatnak megfelelően a hitelkritériumok alapja a jövedelmezőség. Űj vonás továbbá, hogy csökken a hitelkeretek ágazatközi meghatározottsága, s az ezekhez fűződő kedvezmények köre, mértéke, A hitel teljes összegén belül növekszik a konvertibilis exportot bővítő előirányzat aránya. Fontos szabály: kizárólag állami támogatással nem finanszírozható vállalati beruházás. Sorozatunkban vázlatosan áttekintettük az 1980. január 1-én életbe lépő új szabályozórendszer főbb változásokat hozó élveit, rendelkezéseit. Mint / láttuk — ezek világos gazdaságpolitikai eszköz- rendszert alkotnak, igazodva/ azokhoz a feladatokhoz, amelyek népgazdaságunk előtt állnak a VI. ötéves tervben, de az V. ötéves terv befejező évében is. És erre nem véletlenül emlékeztetünk: igen értékes eredmény hogy 1981-ben, a VI. ötéves terv indulásakor már a kipróbált, begyakorolt szabályozórendszer segítségével folytatjuk a gazdasági munkát. De az is kiviláglik a szabályozás megújítását eredményező szándékból, hogy a. gazdaság egész tenagysága pedig a szükségletek szerint alakult. Növekvő költségek Előrelépés van a bikavér- program megvalósításában, valamint a minőségi szőlőfajták telepítésében is. Az időjárás okozta nehézségek miatt azonban nem teljesültek a kukorica, a cukorrépa és a dohány termelési célkitűzései, sőt a termő gyümölcsös területe továbbra is csökkent. Az állattenyésztésben viszont kedvező tendenciák erősödtek. A tehénállomány aránylag mérsékeltebb ütemben, a sertés, a juh és a baromfiállomány viszont jelentősen növekedett. 1975- höz képest a húsértékesités 11, a tejhozam 32 százalékkal emelkedett. A biztató eredmények ellenére a termelési költségek az ötödik ötéves terv eddig eltelt részében több mint 36 százalékkal emelkedtek a szövetkezetekben. Az ipari eredetű anyagok széles körű felhasználása és az árváltozások miatt a költségszerkezetben gyors átrendeződés ment végbe. Az anyagköltségek ma már a termelési költségeknek csaknem felét teszik ki. A többlet ráfordítások azonban nem minden esetben térültek meg, így egyes ágazatok jövedelmezőségét rontották. Megdrágult például a búza, a kukorica, a lucerna, a szőlő, a tej és a hús előállítása. A változások hatására fokozódtak a különbségek az egyes üzemek között a termelés színvonalában és a jövedelmezőségben is. 1975- höz képest mérsékeltebben emelkedett a jövedelem, s a mérleg szerinti nyereség is nagy szóródást mutat.. 1976- tól állandósultak a nagyobb összegű veszteségek, amely tavaly 13 szövetkezetben meghaladta a 80 millió forintot. Ennek legfőbb oka, hogy a megye 54 termelőszövetkezetének csaknem fele nem tudott igazodni a gazdálkodás változó, bonyolultabb és szirületén a minőségi követelmények, a hatékonyság egységes követelményeit kell érvényesíteni. Ettől várhatjuk külgazdasági helyzetünk javulását, . az egyensúlyi igények jobb kielégítését. A szabályozásban — szükségszerűen — keverednek a rövidebb és hosszabb távra ható igények, ám nem lehet elfelejteni: elsősorban a gazdálkodás tartós irányát, követelményeit tükrözik. Most olyan időszak következik, amelyben napi gondok, feladatok a jövő feladványával együtt jelentkeznek. Amikor meg kell teremteni az „itt és most”, valamint a jövő érdekében végrehajtandó cselekvés harmóniáját, s amikor az átmenet zavartalanságához nem csupán pillanatnyi érdekek fűződnek. Aligha vonható kétségbe — nem köny- nyű időszak ez, kiváltképpen nem g vállalatok számára. Ezért is van fokozott szükség és egyetértés abban: az új szabályozórendszer akkor váltja be igazán a hozzáfűzött reményeket, s újítja meg sikeresen gazdálkodásunkat, ha mindent megteszünk — fent és lent, egyaránt — értő alkalmazására, befogadására. Nem hisszük azt, hogy önmagától „csodát fog művelni” — de tudjuk, hogy olyan eszköz, amely alkalmas céljaink , megvalósítására. Igen, arra van szükség, hogy az új szabályozók életbe léptetését ne jogszabályok formális „hatályba helyezésének’-’ tekintsük, hanem milliók közreműködését kívánó közügyünknek. Matkó István — VÉGE — gorúbb feltételeihez. így kialakult a tartósan veszteséges és fejlődésükben visszaesett szövetkezetek köre. A veszteségrendezés szabályozása azonban nem tette lehetővé a kibontakozást. A csökkent jövedelem a fejlesztési lehetőségeket is korlátozta, emiatt lassult a közös vagyon és az eszközök gyarapodása. Hét új társulás Így nem kerülhetett sor például az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott szakosított tehenészeti telepek építésére. A beruházások nagy részét a közös gazdaságok gépek, géprendszerek vásárlására fordították. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt három esztendőben sokat korszerűsödött a géppark, de a nagy teljesítményű gépek aránya még mindig nem felel meg a szükségleteknek. Nem tudták megoldani a zavartalanabb alkatrészellátást, valamint a szervizhálózat kialakítását sem. Megyénk közös gazdaságai az elmúlt években eredményes kapcsolatokat alakítottak ki a felvásárló vállalatokkal. A Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kivételével áttértek a több éves szerződésre. Ennek fejlett formája a termelési együttműködés, melyet az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, a Hatvani Konzervgyár, valamint a Vetőmag Vállalat Észak-ma gyarországi Központja alakított ki a nagyüzemekkel. A termelési rendszerek valósítják meg a vállalatközi együttműködések korszerű, még fejlettebb formáját. Az 54 Heves megyei termelőszövetkezetből 52 működik együtt hét növénytermelési, négy kertészeti és nyolc állattenyésztési rendszerrel, Az utóbbi időben hét új szövetkezeti társulás is létrejött, melyek munkájukhoz további fokozott segítségnyújtást igényelnek. Mélyült a szövetkezeti demokrácia A termelőszövetkezetek Ili. kongresszusa óta megyénkben is jelentősen fellendültek a háztáji gazdaságok. Főleg a hízottsertés-értéke- sítés, a fólia alatti primőr zöldségtermelés növekedett, és a kedvező intézkedések A hazánkban gyártóit madáretetők cinke-alvóházak. odúk kedveltek az NSZK- ban. Hollandiában és Ausztriában. A gyártók sorába az elmúlt években a kadarkúti Szabadság Tsz is belépett. Melléküzemága az idén nyolcezer cinkeodút es hatására 260 hektár új szőlőt és gyümölcsöst telepítettek a kisgazdaságok. A nagyüzemekben pedig tovább javult a dolgozók élet- és munkakörülménye. Több üzemi konyha kezdte meg működését, ezenkívül mind több védő- és munkaruhát biztosítanak a tagoknak. A kongresszust követően a megye nagyüzemeiben is mélyült a szövetkezeti demokrácia. A küldöttgyűlések és a munkahelyi közösségek működésével tovább javult a tagság tájékoztatása. A gazdálkodással összefüggő leg- fontpsabb tennivalókat évközben ezeken a fórumokon megtárgyalják. Különösen hasznosak azok az észrevételek, amelyek a zárszámadó, illetve a tervtárgyaló közgyűléseket megelőzően hangzanak el. A termelőszövetkezeti demokrácia érdemi gyakorlását. tartalmi színvonalának emelését erősíti az a mind szélesebb körű gyakorlat, hogy a szövetkezetek vezetőségei a testületi üléseket megelőzően írásban a tagság rendelkezésére bocsát - ják a tárgyalásra kerülő témákat. A területi szövetség pedig a küldöttgyűléseken, illetve a munkahelyi közösségek ülésein való rendszeres részvétellel nyújt segítséget a szövetkezeti demokrácia új fórumainak eredményes működéséhez. Ahhoz, hogy közös gazdaságaink a III. termelőszövetkezeti kongresszus szellemében munkálkodva a határozatokat megvalósítsák, több fontos feladatot kell szem előtt tartaniok. Mindenekelőtt, az új közgazdasági környezethez igazodva gyorsítsa k meg a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó termelési szerkezet kialakítása:, A zöldségtermelésben jobban igazodjanak a szükségletekhez. A szőlőtelepítések továbbra is szolgálják a bikavérprogram megvalósítását, h gyümölcstelepítéseknél pedig növeljék a csonthéjasok és a bogyósok arányát, A szarvasmarha-tenyésztésben továbbra is meghatározó a tejtermelés, a sertéstenyésztésben pedig a hústermelés fokozása. Gazdaságaink fordításának még nagyobb gondot a költséggazdálkodásra, az ésszerű takarékosságra, és az együttműködések szélesítésére, mert csak így tudnak eleget tenni a növekvő feladatoknak. csaknem hétezer madáretetőt készít. (MTI fotó. Bajkor József felvétele—KS) J 1979. november 24., szambái SZABÁLYOZÓK 1980. (VI.) A fejlődés útja Mentusz Károly Magyar alvóházban holland cinke
