Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
Posta kábel a Duna alatt Könyveink a nagyvilágban A Gani-MÄVAG búvárklub könnyűbúvárai a posta megrendelésére hírközlő kábelt helyeznek el Dömsödnél három méter mélyen a Dunában. (MTI fotó r— Pintér Márta felvétele — KS) A Corvina Könyvkiadó évről évre sok ezer példányszámban jelentet meg számos idegen nyelven magyar könyveket. — Milyen célok irányítják a könyvkiadót a magyar könyvtermékek más országokban, illetve Idegen nyelveken történő terjesztésekor? — kérdeztük'a Corvina nyelvi szerkesztőjét, Veressné ‘Deák Évát. — Elsősorban kulturális, politikai célok határozzák meg munkánkat, amikor a magyar kul'úra. legfontosabb termékeit igyekszünk eljuttatni külföldre — mondta a nyelvi szerkesztő. — Verseket, klasszikus irodalmat, társadalom- és történelemtudományi cikkeket, tanulmányokat, szociológiát fordítunk le a világ legkülönbözőbb nyelveire. Bizonyára ismeretesek már az úgynevezett Corvina-könyvek például, amelyek főleg társadalom- és történelemtudományi műveket tartalmaznak. Igyekszünk minél szélesebb körű tájékoztatást adni a felsorolt területekről. Másik törekvésünk, hogy minél több művészeti témájú könyvünket idegen nyelveken is megjelentessük, részben külföldön, részben pedig idehaza. Egy harmadik szempont is meghatározza könyvkiadásunkat, mégpedig, hogy azokat a könyveket adjuk ki, amelyekhez külföldön kiadópartnereket is találunk. Ezért vagyunk jelen rendszeresen a nemzetközi könyvvásárokon, Frankfurtban, Bolognában, Lipcsében és Kóciextoredékek kutatása Hazánkban a mohácsi vész előtt virágzott a könyv- kultúra. A királyi udvar, a Humanista főpapok, a pálos, jezsuita, domonkos kolostorok könyvtáraiban szorgalmasan másolták és sokat olvasták a kézzel írt díszesebb. vagy egyszerűbb kivitelű könyveket, a kódexeket. Mezey László professzor megpróbálta számszerűén meghatározni, hogy hozzávetőlegesen hány kódex lehetett a, középkori Magyar- országon. Számításai elég bonyolultak, hosszadalmasak, ezért csak a végeredményt ismertetem: egyházi tulajdonban. a különféle kolostorok, apátságok, prépostsá- gók. nagyobb plébániák birtokában legalább 35 000. Mátyás király, a humanista főpapok és világi nagyurak könvvtárában pedig további 10 000. összesen tehát legkevesebb 45 000 kódexet őriztek. Ennek még egy százaléka sem maradt korunkrá, ha a külföldön őrzött példányokat is hozzászámítjuk,, számuk akkor is 400 alatt marad. A vallásháborúk, a török uralom, a különféle hadjáratok. szabadságharcok során a könyvpusztulás hallatlan mértéket öltött. De nemcsak a tűz és a harci cselekmények pusztították a könyveket, hanem a közöny is. protestánsok nem őrizték a katolikus liturgiát tartalmazó műveket, de sokszor még a katolikusok sem. A horvátországi Lepoglaván élő pálosoknak, például, mikor lR00-ban saját miseszövegük helyett a rómait fogadták el. gyönyörű kiállítású kéziratos miseljönwükre nem volt szükség, ezért lapjaiba könyveket kötöttek. Tették ezt ők is. mások is. takarékosságból,- mert a legrégibb kódexek anyaga finoman kidolgozott állatbőr. pergamen tehát olvan időálló anvag. amelyért így nem kellett külön pénzt kiadni. Az elégett, megsemmisült kódexeket természetesen nem lehet a semmiből visszahívni: de nem minden régi kéziratos könyv tűnt el egészen. Egyes részeik a későbbi korszakban nyomtatott könyvek kötéstábláiban. kötéstömítőanyagában. ezenkívül iratborítókban korunkra maradtak. Ezeknek a kódextöredékeknek rendszeres számbavételét és feldolgozását kezdte meg 1974. januárjában egy munkaközösség Mezey László vezetésével, a Kulturális Minisztérium anyagi támogatásával és az Eötvös Loránd Tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékének segítségével. A munka, a budapesti Egyetemi Könyvtárban irt- dult meg és folytatódott a Római Katolikus Hittudományi Akadémia és az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban. Ezekben található ugyanis a legtöbb olyan könyv, amit már a középkorban Magyarországon használtak. A munkaközösség tagjai először átnézik a kijelölt könyvtárak régi anyagát: melyikben találhatók kódextöredékek. fragmenták. Ezek a kötetek a restaurátorokhoz kerülnek, akik a pergamendarabokat gondosan lefejtik, megtisztítják, konzerválják. Ezután a töredékekről másolatokat készítenek, hogy a könnyen pusztuló eredetit minél kevesebbszer kelljen kézbe venni. A további vizsgálatokra az Akadémia könyvtörténeti bizottsága részletes szabályzatot dolgozott ki. Ennek értelmében az írás jellege alapján igyekeznek kideríteni a keletkezés helyét, idejét és megpróbálják megállapítani az égykori tulajdonosokat. valamint azt. hogy hol és mikor használták fel kötésre. Ezt követik a szövegkritikai vizsgálatok: melyik szerző, milyen műve, mennyiben tér el a mű eddig ismert változatától. Eddig mintegy 800 töredéket vettek számba. Ennek kétharmada liturgikus tárgyú. misekönyv, breviárium, graduále. Sok bennük a hangjegyes anyag, akad köztük egv XIII, századi két- szólamú himnusztöredék is. A harmadik harmad tartalma nagyon változatos, szent- beszédgvűitemények mellett az egyetemeken tanított tárgyakról szólnak, egyházi és világi jogról, filozófiáról, orvoslásról. Korábban az 1200 előtti időkből csak 8 hazai származású kódexet ismertünk, _ ennek alapján még künyvírásunk történetét sem lehetett megírni. Most viszont kb. hatvan XII. századi, vagy még korábbi eredetű töredék vált ismertté. A feltárás azonban nemcsak a könyvtörténet kutatói számára szolgáltat értékes adatokat, hanem alapvető fontosságú a középkor eszmetörténetéré. A feltárt anyagból megtudjuk. hogy az egyes századokban mit olvastak Magyarországon. mit tanították az iskolákban, milyen dallamokat énekeltek a templomokban. A hangjegyes anyagból már tartottak zenei bemutatót, ahol az érdeklődők megismerkedhettek középkó- ri énekkultúránkkal. Az egész fragméntakutatás részletes tartalmi vizsgálatát és értékelését tanulmánykötetek fogják tartalmazni. Megírásuk folyamatban van. Vérté»y Miklós másutt is. Ezeken a vásárokon minden országnak saját könyvstandja van. A vásárokat idejében és jól előkészítjük, már előre tudatjuk partnereinkkel, hogy milyen könyvekkel jelentkezünk. Rengeteg bemutató anyagot viszünk magunkkal, s igyekszünk rábeszélni partnereinket a közös publikálásra. — Mit jelend a közös könyvkiadás? — Az úgynevezett kiskereskedői eladás révén is elkerülnek magyar könyvek külföldi könyvesboltokba, de az nagyon kevés, és többnyire elsikkadnak. Az az igazi vállalkozás, h$ valamelyik külföldi kiadóval közösen jelentetünk meg egv-egy könyvet. A Corvinának nagyon sok országgal vannak ma már közös kiadványai, így az NSZK-val, az USA-val, a. Szovjetunióval, Spanyolországgal. Franciaországgal, Finnországgal, Olaszországgal, Dániával, Hollandiával, Jugoszláviával, Angliával. Még welsi nyelven is adunk ki könyvet. A közös kiadás valójában minden munkát miránk hárít, mi készítjük el a könyveket idehaza, persze a partnerek kívánságait figyelembe véve. — Milyen híré van a világban a Corvina kiadványainak? — Hírünk elég jó. csak az a baj, hogy sokszor nem tudunk a megállapított időre szállítani, mivel fordítói, nyomdai és kiadógondokkal küszködünk. A régi fordítói gárda kihalóban van, a fiatalokat meg más. könnyebb és lényegesen jobban fizetett te- tületekre csábítják. — Milyen alapon választják ki a lefordításra kerülő munkákat? — Részben a szerzők vállalkoznak bizonyos könyvek megírására, részben pedig a szerkesztők figyelik, mi az, ami kell. Vannak már eleve fordításra váró művek, mint például a magyar költészet klasszikusai. Az idegenforgalmi könyveket a szükségletnek megfelelően idehaza adjuk ki. Most készülünk megjelentetni egy színes Bu- dapést fotóalbumot, öt nyelven. Az ilyesfajta könyvék iránt nagy a kereslet. De ugyanúgy nagy számban nyomtatunk ki gyermekkönyveket, sakk- és szakácskönyveket is. Ami idegenforgalmi kiadványainkat illeti, meglehetősen sok probléma van vélük, mivel elosztásukat sajátos módón szervezik meg az órszágban. A Balaton- könyveket például egyáltalán nem a Balaton körül lehet megvásárolni, mint ahogy a Csongrád megyéről szólókat sem Csongrád megyében. — Vannak-e Corvinának sikerkönyvei ? — Igén, vannak. Ilyen Bar- csay Jenő Művészeti anatómia című munkája, amelyet 1955-óta minden évben újra kinyomtatunk- németül, franciául, angolul, oroszul, spanyolul. hollandul,'svédül, sok tízezres példányszámban. Tavaly például csupán angol nyelven 20 000 példányban jelentettük meg. Sikerkönyv ugyancsak a Janikovszky— Réber gyermekkönyvsorozat, amelyet szintén sok nyelven publikálunk. A gyermekeknek íródott és készült „arany könyv” sorozat is nagy siker lett. Csak a német nyelvű kiadás tíz publikációt ért meg. — Milyen fajta könyvek, kiadványok terjesztésével vannak gondjaik? — Nagyon szeretnénk terjeszteni a már említett Corvina-könyveket, dé ez nem megy kellő propaganda nélkül. Gondjaink adódnak a magyar klasszikusok kiadásával is, elsősorban itthon tudjuk eladni őket. hár a Magyar Kulturális Kapcsolatok Intézete kivisz belőlük néhányat. Olykor egészen váratlanul kapunk kiadói partnert, így a párizsi Sorbonne tudományegyetem helyi kiadóját, a POF-ot, velük állítottuk ősszé egy magyar drámai antológiát. Jövőre közösen jelentetjük meg Móricz Zsigmond Boldog emberét, Kosztolányi Dezső Pacsirtáját és Vörösmarty Mihály néhány versét, valamint a Csongor és Tündét. Hadd mondjam el itt, hogy létezik a Corvinának egy több nyelvű folyóirata is, az Árion, amelyet Somlyó György szerkeszt. S most készülünk megjelentetni egy olyan kétnyelvű antológiát, amelyben 52 ország költője publikálja eddig még meg nem jelent verseit. — Hol tárt ma a külföldre kikerülő, idegen nyelveken megjelenő magyar könyvkiadás? Fejlődött-e a színvonal az elmúlt évek során? — Na gyón komoly fejlődésről számolhatunk be. Néhány évvél ezelőtt a némzet- közi könyvvásárokon még szívósan körbe kellett járnunk a standokat, hogy ajánlgassuk könyveinket. Ma viszont már maguktól jönnek hozzánk, és alig győzzük a munkát. Könyveink szebbek lettek, több gonddal készülnek, mint húsz évvel ezelőtt, és gondjaink ellenére is javult a fordítások színvonala. Az viszont biztos, hogy a külföldi olvasóközönség előtt még nem vagyunk ismerték és keresettek. Szémann Béla — Remek üzletem van a maga számára — súgta titokzatosan Hagymást, aki hetenként átlag két biztos üzleti tippel szokott jelent, kezni. — Mi legyen az? — kérdeztem mérsékelt lelkesedéssel. — Faüzletet csinálunk. Vevő lesz annyi, mint veréb a fán, Csupán irodahelyiségre van szükség, ahol a rendeléseket meg a pénz felvesszük. — De hol veszünk árut? Hagymást Rezső fölényesen legyintett: — Nézze( a faüzlet olyan, hogy az eladó sose szállít' annyit mint amennyinek az árát felvette. A tűzifából hiányozhat .15 százalék, természetes apadás és útközi hiány címén, ab erdő számítva... — Ab Bakony? — Vagy ab Monostor. Elvégre szállíthatunk mi a monostori zölderdőből is... A lényeg az. hogy a rendelt mennyiségből mindenekelőtt leszállítjuk^az apadást. Aki egy mázsát vásárol, az kap 15 kiló súlyhiányt, aki két mázsát vesz. annak 30 kiló hiányt küldünk és így tovább ... Ez úgy történik maid. hogy a súlyhiányról átvételi nyugtát állítunk ki cs azl a vevő aláírja, .1 — Akkor jó — vetettem közbe. — Már attól tartottam, hogy a hiányt triciklin kell küldenünk és akkor költségünk lesz rá ... De mi lesz azután? — Azután leszállítjuk a fa víztartalmát — felelte Hagymást. — A friss vágású fának 35—40 százalék a nedvességtartalma. .. Vegyük a jobbik esetet, azaz a nekünk jobbik esetet, amikor is elküldünk a vevőnek minden mázsából 40 kiló vizet... — És gondolja, hogy az elég meleget ad majd? A nedvességnek tudtommal alacsony a kalóriája ... — Már megint milyen butaságokat beszél! — förmedt rám Hagymást. — A fontos az, hogy 15 kiló még 40 kiló, ez már összésen 55 kiló fa. — Fa? — kérdeztem néni is titkolt kétkédésáel. ■ — Igenis: fa. Bükkfa vagy akácfa, ki milyet rendelt. — Most az a kérdés még, hogy hasábfát vagy aprított fát szállítunk? A nagy üzletember rám bámult: — Miért fontos ez? — Mert a hasábfát hordóban kéne küldeni, az aprófát pedig kancsó bán. Az alágyújtóst pohárban... — Ez csak részletkérdés. A lényeg az. hogy már csak 45 kilogramm fával tartozunk. & — És azt. hogy szállítjuk le? — aggályoskodtam. — Várjon! Nagyon jól tudjuk, hogy a házhoz szállítás közben is elhullik valami. meg aztán a kocsikísérők se tesznek hozzá... Ez is kitehet 15 százalékot... Ha ezt is számításba vesszük, akkor már csak 30 kiló van hátra ... — És azzal mi lesz? — Semmi — mondta Haoymási. Azt már nefn is kell leszállítani... — Miért? — Mert 30 százalék haszon megillet bennünket. Heves Ferenc MAI M üsorok: KÍHÓ KOSSUTH 3.27 A rémhír termeszei- rajza. 8.57 Népi zene. Ó.44 Medvék minden mennyiségben. 10.05 MR 10—14. 10.36 Zenekari muzsika. 11.36 Félelet (utolsó ré z). 12.20 Ki nyér ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.55 Népdalok 14.20 Forradalom és folklór. 14.42 Arcképek a .lémét irodalomból. 15.10 A Melódia fúvószenekar játszik. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Hoff- mann meséi. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Emil Giléisz Grieg-műveket zongorázik. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 1015 Orff: Carmina Bura .te. 20.10 A tudomány fel légvárában. 20.40 Párosító dalok, lakodalmas dalok. 21.05 Huszas stúdió. 22.20 Világ- történelem dióhéjban. 22.30 Üj lemezeinkből. 22.57 Mé- ditácó. 23.07 Francia operáikból. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zéhé- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.30 Írók, könyvek, évek. 14.00 Kettőitől hátiig... 18.00 Tip- top parádé. 18,33 Daloló, muzsikáló tájak. 19.02 Könnyűzene. 19.20 Faluíej- iesztés. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Sámson madara. 20.58 Örökzöld dallamok. 21.58 A koldusdiák 23.15 Verbunkos muzsika SZOLNOK 17.00-t51 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, Időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és. Regős Zsolt — Múzeutn: híradó — Sport — 18.00 Észak - magyarországi krónika (Tanácselnökök, osztályvezetők megbéázéléae Miskolcon — A kazincbarcikai járási — városi NEB a másodállás és mellékfoglalkozások utóvizsgálatával foglalkozott) — Lap- és műsorelőzetes.., 5.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 15.10 Iskolatévé (Ism.). 16.35 Amikor a katónák énekelnek. 17.00 Rólunk van szó! 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 Országjárás Európából Ázsiába. 19.10 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Éjszakák és nappalok. 20.55 Nézőpont. 21.85 Az igazság vizűm nélkül utazik ... 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 ■ A bűn nyomában. 20.05 A rajzfilmek kedvelőinek. 21.00 Tv-híradó 2. 21.25 Nyúlkényér (Tévé- film). Nämsäjißi 1979. október 30., kedd 4 *
